Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)
2015-06-18 / 137. szám
2015. június 18., csütörtök ^ ^ Folytatás az 1. oldalról A kormány arra is utasítást adott - közölte a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hogy el kell végezni azokat a szükséges jogi előkészítő munkálatokat, amelyek nyomán Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot biztonságos országnak minősít. A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a választ, de - mint fogalmazott - a közös válaszhoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért - bár „reméljük, hogy lesz közös európai megoldás” - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon - jelentette ki. A kormány elkötelezett aziránt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben - zárta szavait Szijjártó Péter. SZÜKSÉGES DÖNTÉS VOLT Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornának nyilatkozva logikusnak nevezte a bejelentését. Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is - mondta Nógrádi, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs „semmi különös”. „A lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország” - fogalmazott. Hozzátette: az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, „mintha otthon lenne”, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád-Pozsony-Budapest-Prága útvonal. - Ez a lépés szükséges volt - jegyezte meg, hozzátéve: ebben az esetben a morál és a politika ütközik, de egy kormánynak a politikát kell választania. Be lehet fogadni száz, kétszáz vagy akár ötezer embert, de milliókat lehetetlen. Ezt az emberáradatot fel kell tartóztatni - mondta Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a jelenlegi technikával ez a fal a teljes szerb-magyar határszakasz 175 kilométeres hosszában „pillanatok alatt felhúzható”. Ettől kezdve a szerbek feladata lesz, hogy a macedón határt lezárva megakadályozzák a menekültek bejutását. A magyar kormánynak az a feladata, hogy Magyarországot, a magyar embereket védje - hangsúlyozta. INKÁBB LEBONTANI KELLENE A SZÖGESDRÓTOT Az MSZP elutasította a tegnapi kormánydöntést mondván, hogy az nem jó eszköz a menekültkérdés megoldására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón kifejtette, az európai határok védelméről egyeztetni kell az uniós tagállamokkal. Az ellenzéki politikus szerint Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani azt. Szerinte modern eszközök segítségével elvégezhető lenne a zöldhatár védelme. A Jobbik véleménye szerint egy határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megoldást, hosszú távon nem szünteti meg a menekültáradatot. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy segítsenek az üldöztetés elől menekülőkön, de ez „ne letelepítésbe torkolljon, ne kvóta szerinti brüsszeli diktátumok mentén történjen”. Akinek bizonytalan az identitása és nem ismertek a céljai, az visszafordítható legyen - fogalmazott a párt sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, miközben újra javasolta az önálló határőrség felállítását és a nyílt menekültszállók zárttá minősítését. SZERBIA BIZTONSÁGOS ORSZÁG A Fidesz is sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormánypárt üdvözölte a döntést. Németh Szilárd, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője emlékeztetett, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kérte a kormányt, döntsön a déli határvidék lezárásáról. „A Fidesz-KDNP-frakció szerint a határzár - a menedékjogi törvény módosítása mellett - lehetőség arra, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást Magyarország területére” - mondta Németh Szilárd. Kifejtette: a Magyarországra illegálisan lépők leginkább a magyar-szerb határt használják, „ez ma Európa második legforgalmasabb illegális bevándorlási szakasza”. Ennél csak Olaszországba érkeznek többen - tette hozzá. A kormánypárt egyéb intézkedéseket is javasol, erről Rogán Antal frakcióvezető beszélt tegnap reggel a köztelevíziónak nyilatkozva. „Legkésőbb őszre Magyarországnak vissza kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket 2012 előtt alkalmaztunk” - vélekedett a politikus, ezek közé sorolva, hogy őrizetbe veszik a határt törvénytelenül átlépőket, mert az Európai Unió által jelenleg tiltott intézkedésnek visszatartó ereje lesz. A parlament előtt lévő előterjesztés ezen kívül definiálná a biztonságos harmadik ország fogalmát, így a Görögországon, Macedónián, Szerbián keresztül érkező bevándorlók azokban az államokban is kérhetnének menedéket. Ugyanakkor kimondaná, hogy biztonságos harmadik országból nem fogadunk politikai menedékkérőket, az érkezőket automatikusan gazdasági bevándorlónak tekintenék, és így visszafordítanák a magyar hatóságok - ismertette a frakcióvezető. (Forrás: MTI) Négy méter magas kerítést emelnek a magyar-szerb határon Százhetvenöt kilométer hosszú szakaszon kell megépülnie a létesítménynek SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ Szijjártó Péter: Magyarország nem várhat tovább M/fO fikció kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ A csecsemőket is legyilkolták Emléktáblát avatnak a Pozsonyligetfaluban 1945-ben lemészárolt magyarok és németek tömegsírjainál Civil kezdeményezés alapján emléktáblát fognak avatni szombaton Pozsonyligetfaluban azoknak a magyaroknak és németeknek a tömegsírjainál, akiket a második világháború után csehszlovák katonák mészároltak le ezeken a helyszíneken. - Az áldozatokkal szembeni hetvenéves tartozásunkat rendezzük most - jelentette ki Dunajszky Géza közíró, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Társaság tagja a megemlékezést bejelentő sajtótájékoztatón Pozsonyban. Elmondta: a megemlékezést tavaly nyáron kezdték szervezni a Csemadok (a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete) ligetfalui alapszervezetének segítségével. Akkor indították el azt a közadakozást is, aminek eredményeképpen sikerült összegyűjteni az emléktáblára szükséges anyagiakat is. A gyászos események idején még önálló Pozsonyligetfalu 1946 óta Pozsony egyik kerülete. Az emléktáblával azokra a német és magyar civil áldozatokra szeretnének emlékezni, akiket 1945. június 20-a után a csehszlovák hadsereg 17-dik gyalogezredének katonái etnikai tisztogatás keretében gyilkoltak le a katonai elhárítás által felügyelt ligetfalui internálótáborban és annak környékén. A több szakaszban zajló tömegmészárlásnak eddig fellelt dokumentumok bizonysága szerint legkevesebb 530-an, ám becslések szerint valószínűleg több ezren estek áldozatául, nők és férfiak vegyesen, de idősek és még csecsemő korú gyermekek is. A tragédiasorozat áldozatai legalább hat tömegsírban nyugszanak. A ligetfalui tömeges kivégzéseket ugyanaz a Prágából odavezényelt 17-dik gyalogezred hajtotta végre, amelynek tagjai 1945 júniusában a csehországi Prerov határában 265, bányászmunkákról hazafelé tartó németet és magyart, köztük 71 gyermeket végeztek ki egy éjszaka leforgása alatt. A végrehajtást a Benes-dekrétumokra hivatkozva Karol Pazar, az ezred vizsgálótisztje és a pozsonyi Bedrich Smetana, eredeti nevén Friedrich Smitzer ideológiai tiszt rendelte el azután, hogy a családokat megfosztották értékeiktől - idézte fel a tragédiát Dunajszky Géza. Hozzátette: - Ugyanez a katonai egység felügyelte a Pozsonyligetfalun létrehozott internálótábort, ahová pozsonyi és környékbeli kitelepített németeket és magyarokat zártak, sok esetben csupán azon az alapon, hogy nem értettek jól szlovákul, és ezért gyanúsnak minősültek. Az internáltak, majd kivégzettek között nők és gyerekek egyaránt voltak, nem egyszer teljes családokat irtottak ki. - A csecsemőket az egyik kezükkel a levegőbe emelték, úgy lőtték agyon őket - idézte Dunajszky Géza a szörnyűségek egyik szemtanújának egy későbbi - a vérengzésekkel nem közvetlenül összefüggő - perben tett vallomását. Dunajszky Géza, aki Szabó Józseffel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácsosával együtt néhány éve közösen kezdte el a ligetfalui vérengzések történetének feltérképezését, elmondta: a ligetfalui táborba bejáró orvos vallomása szerint 1945 augusztusában a tábornak már 2900 lakója volt. Napi rendszerességgel folytak a kivégzések, így feltételezhető, hogy az áldozatok száma jóval magasabb volt, mint ahogy azt egyelőre bizonyítani lehet. A mostani emléktábla-avatás az első lesz azoknak a sorában, amelyeket a szervezők a Pozsonyligetfalun magyarok és németek sérelmére elkövetett vérengzéssorozat helyszínein az áldozatok emlékére meg akarnak valósítani. Terveik szerint a megemlékezések sorát 2020-ban egy emlékmű felállításával szeretnék lezárni. (MTI) RÖVIDEN Naponta több száz illegális határátlépő Az év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában szerdán. Az utóbbiak alapvető célja, hogy eljussanak Nyugat-Európa valamelyik országába, jellemzően Németországba, hiszen ott nagyszámú afgán és szír közösség él. Hozzátette, ezek az emberek nagyon sok áldozatot hoztak, hogy elmeneküljenek a hazájukból, sokat fizettek, fizetnek az embercsempészeknek, így nem tántorítja el őket az az információ sem, hogy a célországból nagy valószínűséggel visszatoloncolják őket. (Forrás: MTI) Kishantosnak adtak igazat A másodfokon eljáró fővárosi törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Rt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Rt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Rt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is „nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne”, hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna. A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél. (Forrás: MTI) Hóman Bálint szobrának felállítása ellen tiltakoztak Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása ellen tiltakozott a Demokratikus Koalíció és az MSZP székesfehérvári szervezete szerdán, Székesfehérváron. A város közgyűlése pénteken támogatta a kérést, hogy Hóman Bálintnak szobrot állítsanak a Bartók Béla téren. A szerdai tüntetés megkezdésekor Földi Judit, a DK székesfehérvári elnöke és Mihályi Mónika, az MSZP helyi szervezetének elnökségi tagja a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár oszlopához láncolta magát. Földi Judit azt mondta: Hóman szobra vállalhatatlan, mert részt vett a zsidótörvények előkészítésében, megszavazásában is. Hozzátette: háborús bűnösként elítélték, nemrégiben rehabilitálták, de személyét nem lehet kivonni a felelősség alól. Márton Roland, az MSZP székesfehérvári elnöke szerint Hóman történészi érdemeit senki nem vonja kétségbe, mint kultuszminiszter sokat tett az általános és középiskolai közoktatásért, de 1932 és 1945 között a város országgyűlési képviselőjeként, az akkori nemzeti radikális párt tagjaként a náci kollaboráció vezéralakja volt. (Forrás: MTI) Lemondott Csíkszereda polgármestere Lemondott tisztségéről Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki ellen szerdán vádat emelt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) - közölte a Székelyhon portál. A lemondás tényét a polgármesteri teendőket ellátó Antal Attila alpolgármester és Ráduly ügyvédje is megerősítette a portálnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Ráduly Róbert 11 évig volt a hargitai megyeszékhely polgármestere. A tisztségéből egy hónappal ezelőtt felfüggesztett polgármester ellen három rendbeli hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség. A DNA egyebek mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredái karainak otthont adó épület felújítására 2014-ben kibocsátott építési engedélyt kifogásolta. Állítása szerint az egyetemen oktatóként is tevékenykedő Ráduly hiányos dokumentáció alapján állította ki az engedélyt. A kulturális igazgatóság annak ellenére véleményezte kedvezően a tervet, és a polgármester annak ellenére adta ki az építési engedélyt a Sapientiának, hogy a tervező nem vette figyelembe a brassói területi műemlékvédelmi bizottság módosító javaslatait. A Sapientia Csíkszeredái épülete egyébként nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus templom, amelyet 1990 óta az ortodox egyház használ. A műemlékvédők a kis templom miatt javasolták a terv módosítását. (Forrás: MTI)