Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)

2015-06-18 / 137. szám

2015. június 18., csütörtök ^ ^ Folytatás az 1. oldalról A kormány arra is utasítást adott - közölte a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hogy el kell végezni azokat a szükséges jogi előkészítő munkálatokat, amelyek nyomán Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot bizton­ságos országnak minősít. A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a választ, de - mint fogalmazott - a közös válasz­hoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényes­nek és hosszúnak tűnik. Ezért - bár „reméljük, hogy lesz közös európai megoldás” - Magyaror­szág nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon - jelentette ki. A kormány elkötelezett aziránt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben - zárta szavait Szijjártó Péter. SZÜKSÉGES DÖNTÉS VOLT Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornának nyilatkozva logi­kusnak nevezte a bejelentését. Hasonló intéz­kedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is - mondta Nógrádi, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs „semmi különös”. „A lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögor­szág, Olaszország, a szárazföldön Magyaror­szág” - fogalmazott. Hozzátette: az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, „mintha otthon lenne”, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskede­lem fő iránya lett a Belgrád-Pozsony-Buda­­pest-Prága útvonal. - Ez a lépés szükséges volt - jegyezte meg, hozzátéve: ebben az esetben a morál és a poli­tika ütközik, de egy kormánynak a politikát kell választania. Be lehet fogadni száz, kétszáz vagy akár ötezer embert, de milliókat lehetetlen. Ezt az emberáradatot fel kell tartóztatni - mondta Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a jelen­legi technikával ez a fal a teljes szerb-magyar határszakasz 175 kilométeres hosszában „pilla­natok alatt felhúzható”. Ettől kezdve a szerbek feladata lesz, hogy a macedón határt lezár­va megakadályozzák a menekültek bejutását. A magyar kormánynak az a feladata, hogy Magyarországot, a magyar embereket védje - hangsúlyozta. INKÁBB LEBONTANI KELLENE A SZÖGESDRÓTOT Az MSZP elutasította a tegnapi kormány­­döntést mondván, hogy az nem jó eszköz a menekültkérdés megoldására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Buda­pesten sajtótájékoztatón kifejtette, az európai határok védelméről egyeztetni kell az uniós tagállamokkal. Az ellenzéki politikus szerint Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani azt. Szerinte modern eszközök segítségével elvégez­hető lenne a zöldhatár védelme. A Jobbik véleménye szerint egy határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megol­dást, hosszú távon nem szünteti meg a mene­kültáradatot. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy segítsenek az üldöztetés elől menekülő­kön, de ez „ne letelepítésbe torkolljon, ne kvóta szerinti brüsszeli diktátumok mentén történjen”. Akinek bizonytalan az identitása és nem ismer­tek a céljai, az visszafordítható legyen - fogalma­zott a párt sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, miközben újra javasolta az önálló határőrség felállítását és a nyílt menekültszállók zárttá minősítését. SZERBIA BIZTONSÁGOS ORSZÁG A Fidesz is sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormánypárt üdvözölte a döntést. Németh Szilárd, a nagyobbik kormánypárt országgyű­lési képviselője emlékeztetett, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kérte a kormányt, döntsön a déli határvidék lezárásáról. „A Fidesz-KDNP-frakció szerint a határzár - a menedékjogi törvény módosítása mellett - lehetőség arra, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást Magyarország terüle­tére” - mondta Németh Szilárd. Kifejtette: a Magyarországra illegálisan lépők leginkább a magyar-szerb határt használják, „ez ma Európa második legforgalmasabb illegális bevándorlási szakasza”. Ennél csak Olaszországba érkeznek többen - tette hozzá. A kormánypárt egyéb intézkedéseket is java­sol, erről Rogán Antal frakcióvezető beszélt tegnap reggel a köztelevíziónak nyilatkozva. „Legkésőbb őszre Magyarországnak vissza kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket 2012 előtt alkalmaztunk” - vélekedett a politikus, ezek közé sorolva, hogy őrizetbe veszik a határt törvénytelenül átlépőket, mert az Európai Unió által jelenleg tiltott intézkedésnek visszatartó ereje lesz. A parlament előtt lévő előterjesztés ezen kívül definiálná a biztonságos harmadik ország fogalmát, így a Görögországon, Mace­dónián, Szerbián keresztül érkező bevándorlók azokban az államokban is kérhetnének menedé­ket. Ugyanakkor kimondaná, hogy biztonságos harmadik országból nem fogadunk politikai menedékkérőket, az érkezőket automatikusan gazdasági bevándorlónak tekintenék, és így visszafordítanák a magyar hatóságok - ismer­tette a frakcióvezető. (Forrás: MTI) Négy méter magas kerítést emelnek a magyar-szerb határon Százhetvenöt kilométer hosszú szakaszon kell megépülnie a létesítménynek SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ Szijjártó Péter: Magyarország nem várhat tovább M/fO fikció kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ A csecsemőket is legyilkolták Emléktáblát avatnak a Pozsonyligetfaluban 1945-ben lemészárolt magyarok és németek tömegsírjainál Civil kezdeményezés alapján emléktáblát fognak avatni szom­baton Pozsonyligetfaluban azok­nak a magyaroknak és németeknek a tömegsírjainál, akiket a máso­dik világháború után csehszlovák katonák mészároltak le ezeken a helyszíneken. - Az áldozatokkal szembeni hetvenéves tartozásunkat rendez­zük most - jelentette ki Dunajsz­­ky Géza közíró, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Társaság tagja a megemlékezést bejelentő sajtótá­jékoztatón Pozsonyban. Elmond­ta: a megemlékezést tavaly nyáron kezdték szervezni a Csemadok (a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete) liget­falui alapszervezetének segítségével. Akkor indították el azt a közadako­zást is, aminek eredményeképpen sikerült összegyűjteni az emléktáb­lára szükséges anyagiakat is. A gyászos események idején még önálló Pozsonyligetfalu 1946 óta Pozsony egyik kerülete. Az emléktáblával azokra a német és magyar civil áldozatok­ra szeretnének emlékezni, akiket 1945. június 20-a után a csehszlo­vák hadsereg 17-dik gyalogezre­dének katonái etnikai tisztogatás keretében gyilkoltak le a katonai elhárítás által felügyelt ligetfa­lui internálótáborban és annak környékén. A több szakaszban zajló tömegmészárlásnak eddig fellelt dokumentumok bizony­sága szerint legkevesebb 530-an, ám becslések szerint valószínű­leg több ezren estek áldozatául, nők és férfiak vegyesen, de idősek és még csecsemő korú gyerme­kek is. A tragédiasorozat áldo­zatai legalább hat tömegsírban nyugszanak. A ligetfalui tömeges kivégzése­ket ugyanaz a Prágából odavezé­nyelt 17-dik gyalogezred hajtotta végre, amelynek tagjai 1945 júni­usában a csehországi Prerov hatá­rában 265, bányászmunkákról hazafelé tartó németet és magyart, köztük 71 gyermeket végeztek ki egy éjszaka leforgása alatt.­­ A végrehajtást a Benes-dekré­­tumokra hivatkozva Karol Pazar, az ezred vizsgálótisztje és a pozso­nyi Bedrich Smetana, eredeti nevén Friedrich Smitzer ideológiai tiszt rendelte el azután, hogy a csalá­dokat megfosztották értékeiktől - idézte fel a tragédiát Dunajsz­­ky Géza. Hozzátette: - Ugyan­ez a katonai egység felügyelte a Pozsonyligetfalun létrehozott internálótábort, ahová pozsonyi és környékbeli kitelepített némete­ket és magyarokat zártak, sok eset­ben csupán azon az alapon, hogy nem értettek jól szlovákul, és ezért gyanúsnak minősültek. Az internáltak, majd kivégzet­tek között nők és gyerekek egyaránt voltak, nem egyszer teljes családo­kat irtottak ki. - A csecsemőket az egyik kezük­kel a levegőbe emelték, úgy lőtték agyon őket - idézte Dunajszky Géza a szörnyűségek egyik szemta­nújának egy későbbi - a vérengzé­sekkel nem közvetlenül összefüggő - perben tett vallomását. Dunajszky Géza, aki Szabó Józseffel, a Külgazdasági és Külügy­minisztérium tanácsosával együtt néhány éve közösen kezdte el a ligetfalui vérengzések történetének feltérképezését, elmondta: a liget­falui táborba bejáró orvos vallo­mása szerint 1945 augusztusában a tábornak már 2900 lakója volt. Napi rendszerességgel folytak a kivégzések, így feltételezhető, hogy az áldozatok száma jóval magasabb volt, mint ahogy azt egyelőre bizo­nyítani lehet. A mostani emléktábla-avatás az első lesz azoknak a sorában, amelyeket a szervezők a Pozsony­ligetfalun magyarok és németek sérelmére elkövetett vérengzés­sorozat helyszínein az áldozatok emlékére meg akarnak valósítani. Terveik szerint a megemlékezések sorát 2020-ban egy emlékmű felál­lításával szeretnék lezárni. (MTI) RÖVIDEN Naponta több száz illegális határátlépő Az év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok - közöl­te a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigaz­gatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában szerdán. Az utóbbiak alapvető célja, hogy eljussanak Nyugat-Európa valamelyik országába, jellemzően Németországba, hiszen ott nagyszámú afgán és szír közösség él. Hozzátette, ezek az emberek nagyon sok áldozatot hoztak, hogy elmeneküljenek a hazájukból, sokat fizettek, fizetnek az embercsempészek­nek, így nem tántorítja el őket az az információ sem, hogy a célországból nagy valószínűséggel visszatoloncolják őket. (Forrás: MTI) Kishantosnak adtak igazat A másodfokon eljáró fővárosi törvényszék az elsőfokú ítéle­tet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Rt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Rt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alpe­res, a Mezővidék Rt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályá­zatról volna szó, akkor is „nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköz­ne”, hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna. A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az első­fokú bíróságot a felperes további kereseteinél. (Forrás: MTI) Hóman Bálint szobrának felállítása ellen tiltakoztak Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása ellen tiltakozott a Demokratikus Koalíció és az MSZP székesfehérvári szer­vezete szerdán, Székesfehérváron. A város közgyűlése pénte­ken támogatta a kérést, hogy Hóman Bálintnak szobrot állít­sanak a Bartók Béla téren. A szerdai tüntetés megkezdésekor Földi Judit, a DK székesfehérvári elnöke és Mihályi Mónika, az MSZP helyi szervezetének elnökségi tagja a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár oszlopához láncolta magát. Földi Judit azt mondta: Hóman szobra vállalhatatlan, mert részt vett a zsidótörvények előkészítésében, megszavazásában is. Hozzátette: háborús bűnösként elítélték, nemrégiben reha­bilitálták, de személyét nem lehet kivonni a felelősség alól. Márton Roland, az MSZP székesfehérvári elnöke szerint Hóman történészi érdemeit senki nem vonja kétségbe, mint kultuszminiszter sokat tett az általános és középiskolai közoktatásért, de 1932 és 1945 között a város országgyűlési képviselőjeként, az akkori nemzeti radikális párt tagjaként a náci kollaboráció vezéralakja volt. (Forrás: MTI) Lemondott Csíkszereda polgármestere Lemondott tisztségéről Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármes­tere, aki ellen szerdán vádat emelt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) - közölte a Székelyhon portál. A lemondás tényét a polgármesteri teendőket ellátó Antal Attila alpolgár­mester és Ráduly ügyvédje is megerősítette a portálnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Ráduly Róbert 11 évig volt a hargitai megye­­székhely polgármestere. A tisztségéből egy hónappal ezelőtt felfüggesztett polgármester ellen három rendbeli hivatali vissza­élés miatt emelt vádat az ügyészség. A DNA egyebek mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredái kara­inak otthont adó épület felújítására 2014-ben kibocsátott építési engedélyt kifogásolta. Állítása szerint az egyetemen oktatóként is tevékenykedő Ráduly hiányos dokumentáció alapján állította ki az engedélyt. A kulturális igazgatóság annak ellenére véle­ményezte kedvezően a tervet, és a polgármester annak ellenére adta ki az építési engedélyt a Sapientiának, hogy a tervező nem vette figyelembe a brassói területi műemlékvédelmi bizottság módosító javaslatait. A Sapientia Csíkszeredái épülete egyébként nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus templom, amelyet 1990 óta az ortodox egyház használ. A műemlékvédők a kis templom miatt javasolták a terv módosítását. (Forrás: MTI)

Next