Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)
2015-07-09 / 155. szám
BELFÖLD / KÖZÉLET belfold@magyarszo.com 4 Mkhr&ó Nagy az érdeklődés a nyaralási utalványok iránt Nagy az érdeklődés a szerbiai nyaralási utalványok iránt, ezért fontolóra veszik, hogy a polgárok számára meghosszabbítják a jelentkezési időt, nyilatkozta tegnap Rasim Ljajic kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter. - A nyaralási utalványokra hétfőtől lehet jelentkezni, ma pedig kétszer annyian jelentkeztek rá, mint két nap alatt összesen. A minisztériumba bejövő nagyszámú hívások alapján úgy ítéltük, hogy a polgárok jelentős hányada élni fog a lehetőséggel - mondta Ljajic. A miniszter beszámolója a polgárok a leggyakrabban arra panaszkodtak, hogy a jelentkezési határidő nagyon rövid. Szavai szerint ez érthető is, hiszen a szerbiai polgárok nem szokták meg, hogy 3-4 hónappal előre megtervezzék szabadságukat. - Ezért azon gondolkodunk, hogy meghosszabbítjuk a jelentkezési határidőt. Az erről szóló döntést a hét végéig meghozzuk - mondta az idegenforgalmi miniszter, majd hozzátette, hogy a jelentkezési szabályokat is könnyíteni fogják. Véleménye szerint érdeklődők csupán a következő napokban jelentkeznek majd nagy számban, ugyanúgy, ahogy a vendéglátó-ipari létesítmények jelentkezésekor történt, amikor is az első pár napban alig jelentkezett valaki, majd az utolsó pár napban megrohamozták a minisztériumot. Amennyiben meghosszabbítjuk a jelentkezési határidőt, biztosra veszem, hogy sokkal több szerbiai nyaraló választja majd Szerbiát nyaralási célpontul - szögezte le Ljajic. A szerb kormány hazai turizmust népszerűsítő akciójában kiosztásra kerülő 5 ezer dináros nyaralási utalványát július 6. és 15. között lehet igényelni a postákon. Az utalványra a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a gondozásra szoruló polgárok, a háborús rokkantak, továbbá mindazon polgárok jogosultak, akiknek a havi bére 60 ezer dinárnál alacsonyabb. Az igényléshez mellékelni kell az igazolvány fénymásolatát és a fizetési vagy nyugdíjcsekket, továbbá át kell adni az igazolást arról, hogy az illető legalább ötnapos szállást foglalt a minisztériumi listán szereplő vendéglátó-ipari létesítmények egyikében. A lakosok 243 szerbiai vendéglátó-ipari egységben kaphatnak a szállás költségeire engedményt. Ezek listája megtalálható a kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs minisztérium honlapján. Az utalványok augusztus 1-je és november 20-a között használhatóak fel. (dia) Zárszámadások lesznek napirenden A héten másodszor ülésezik a tartományi parlament A Tartományi Képviselőház mai ülésén vajdasági alapítású intézmények, vállalatok és pénzügyi alapok éves üzleti jelentéseit tűzi napirendre. Beszámol a tavalyi eredményekről a Vajdasági Erdőgazdaság, a Vajdasági Vízgazdaság, a Tartományi Területrendezési Intézet, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet, az Európai Ügyek Alapja, a Tartományi Sportügyi és Sportegészségügyi Intézet, továbbá a vajdasági beruházásserkentő alap, a VIP alap is. Mint ismeretes, a vajdasági parlament keddi ülésén elfogadta az Európa Kollégium megnyitásához szükséges egyetemi hallgatói ellátásról szóló döntés módosítását, a tavalyi évi tartományi költségvetés zárszámadását és az idei büdzsé módosításáról szóló határozatot is. Emellett arról is döntöttek a képviselők a hatalmi koalíció pártjainak szavazataival, hogy megalakulhat a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémia, a VAMK is, melyet a tartományban ellenzékinek számító Szerb Haladó Párt képviselői az alkotmány újabb megsértéseként könyveltek el, s bejelentették: az illetékes állami szervekhez fordulnak hamarosan a képviselőházi jóváhagyás miatt. ■ v ár Rehabilitálták Karadordevic trónörököst A belgrádi Felső Bíróság rehabilitálta Aleksandar Karadordevic szerb trónörököst, áll a Beli Dvor tegnapi közleményében. A bírósági döntéssel semmissé nyilvánították a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság elnöki tanácsának 1947. március 8-ai rendeletének azon részeit, amelyek Aleksandar Karadordevic szerb trónörökösre vonatkoznak, valamint vele semmissé tették a rendelet valamennyi jogi következményeit. Kiemelik, ezzel a szerb trónörökös büntetlen előéletűnek számít. A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság elnöki tanácsa 1947. március 8-ai rendeletével a Karadordevic családot megfosztották állampolgárságuktól, és elkobozták a vagyonukat. (B92) Drogot és fegyvert tartott A belgrádi rendőrség tegnap engedély nélküli kábítószer és fegyverbirtoklásért letartóztatott egy 22 éves fiatal férfit. A házkutatás során a rendőrök 43,22 gramm heroint, 0,39 gramm marihuánát, egy digitális precíziós mérleget és egy maroklőfegyvert foglalt le. A gyanúsítottat jogosulatlan kábítószer-előállítás és -forgalmazás, valamint engedély nélküli fegyverviselet gyanúja miatt 48 órás előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség a gyanúsított ellen bűnvádi feljelentést tesz, és szembesíti őt a Felső Ügyészség ügyészével. (B92) Szerbia a régió stabilitásának oszlopa Folytatás az 1. oldalról A német kancellár megdicsérte Szerbia takarékossági erőfeszítéseit, bátorította az állam vezetőséget, hogy újabb beruházókat csábítsanak Szerbiába. A két ország közötti tárgyalásokban kiemelt helyet kaptak a gazdasági témák. Ennek fényében a kormány és a Continental képviselői tegnap aláírtak egy közös szándéknyilatkozatot, amelynek köszönhetően újabb munkahelyek létesülnek majd. Az autóalkatrészeket gyártó német vállalat egy újabb gyártóüzemet nyit Szabadkán, ami után növeli majd a foglalkoztatottjainak számát. A beszélgetést vacsora mellett folytatták. Ma a korábban elrendelt beosztás szerint a német kancellár Tomislav Nikolic államfővel tárgyal, valamint szerbiai civil szervezetek képviselőivel is folytat tárgyalásokat. Angela Merkel Tirana és Belgrád után ellátogat Szarajevóba is, mivel továbbra is annak a meggyőződésének szeretne hangot adni, hogy a Nyugat- Balkán országainak az EU-ban a helye, mint korábban kiemelte, ezzel megoldódhatnának a konfliktusok, így hozzájárulna a Nyugat-Balkán stabilitásához. Merkel várhatóan megtekinti majd a Srebrenica 11/07/1995 elnevezésű kiállítást, amelyet a srebrenicai áldozatok emlékének szenteltek. NÉGY ÉV UTÁN ÚJRA SZERBIÁBAN Szerbia EU-s csatlakozásáról a tárgyalásokat Angela Merkel Boris Tadic volt államfővel kezdte meg nyolc évvel ezelőtt. Utolsó találkozásuk négy évvel ezelőtt volt, akkor is a tárgyalások egyik legfontosabb témája a Belgrád-Pristina-párbeszéd lefolytatása és pozitív irányban való elmozdítása volt. Akkor Tadic elfogadhatatlannak tartotta, hogy választania kelljen Koszovó, és az Európai Unió között. Merkel akkor is kiemelte, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkán államaira, így Szerbiára is, rámutatott, a kontinensen addig nem élhetnek egymás mellett az emberek, míg ez a régió nem válik az EU részévé, de szükség van a párbeszéd lefolytatására és békés megoldások megtalálására. Fontos lépésnek ítélte meg Ratko Mladic és Goran Hadzic letartóztatását. Az elmúlt két évben Aleksandar Vucictyal is aktív tárgyalásokat folytatott, ami eredményeképpen, a követelések teljesítésével, megváltozott a kommunikáció Szerbia és Németország között. Szerbia illedelmesen eleget tesz a korábban feltételként támasztott elvárásoknak, csökkentette az államadósságot, és gazdasági emelkedést tud felmutatni. Németország és Szerbia között erősödött a gazdasági partneri viszony, hiszen a német-szerb együttműködésnek köszönhetően az elmúlt években eddig 1,2 milliárd eurót ruháztak be német vállalkozók Szerbiában, a két ország között pedig 3,2 milliárd euró értékben árucsere-forgalom történik. Több mint négyszáz német vállalat működik az ország területén. Németország a politikai döntéshozatalban is kiveszi a részét. Éppen ezért Angela Merkel azzal várta a szerb államvezetőséget, hogy a német kormányfő is értékelni fogja az ország eddigi eredményeit. A korábbi visszajelzésekből következtetve arra számítottak, hogy Németország az EU-csatlakozás kapcsán nem támaszt majd újabb feltételeket. Így már ez év végén megnyithatják az első csatlakozási tárgyalási fejezeteket. Vétózott Oroszország Aleksandar Vucic részt vesz a srebrenicai megemlékezésen Oroszország végül mégis élt vétójogával, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogadta el a Nagy-Britannia által előkészített Srebrenicahatározatot. A szóban forgó ülés kezdetét kedden több órán át tartó háttéregyeztetést és huzavonát követően tegnapra napolták el. Nemcsak Oroszország, hanem Kína és más országok sem találták elfogadhatónak a határozat szövegét. Ezt követően szerbiai idő szerint tegnap reggel Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok képviselői átnyújtották Oroszország képviselőjének a határozat legújabb, immár hetedik változatát, abban a reményben, hogy az elfogadhatóbb lesz az orosz fél számára. A nap folyamán Gennadij Gatilov, Oroszország képviselője a BT-ben még arra utalt, hogy olyan kompromisszumokat igyekeznek kieszközölni, amelyek mindegyik fél számára elfogadhatóak lehetnek. Oroszország kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a Srebrenica-határozatban pozitív szellemben kell megjelennie a daytoni békeszerződésnek. Ezenfelül véleményünk szerint káros lenne, ha továbbra is folytatódna a találgatás, hogy ki a felelős a srebrenicai népirtás megtörténtéért, vagy ha a jövőben is csakis egy népet - a szerbeket - jelölnének meg bűnösként - fogalmazott Gatilov. Ezt a nyilatkozatot követően az elemzők kijelentették: egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Oroszország meghallgatja Tomislav Nikolic szerb államfő kérését, és él vétójogával. Végül azonban mégis ez történt. Az ülés kezdetén Oroszország először azt kérte, hogy a határozatról egyáltalán ne szavazzanak, a többi tagállam képviselője azonban elutasította ezt az indítványt. A szavazás alkalmával a BT tizenöt tagállama közül tízen támogatták a határozatot, négyen - Kína, Venezuela, Angola és Nigéria - tartózkodtak, Oroszország pedig megvétózta. A vita során Nagy-Britannia képviselője közölte: a határozat nem vádolja a szerb népet, hiszen gaztetteket mindenki elkövetett, és mindegyik oldalnak voltak áldozatai. A szavazás után a brit képviselő megrökönyödésének adott hangot, az USA képviselője pedig közölte, hogy az orosz vétó újabb foltot ejtett a BT tekintélyén. Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök a szavazást követően közleményben fejtette ki: „Nagy nap a mai Szerbia számára.” Nemcsak azért, mert sikerült megakadályozni Szerbia és a szerb nép ismételt meggyalázását, hanem azért, mert Oroszország sokadszorra bizonyította, hogy igaz és hűséges barátja Szerbiának, fogalmazott Nikolic, aki a közlemény folytatásában elismeri, hogy Srebrenicában elképzelhetetlen gaztettet követtek el, amelyet egész Szerbia elítél. Számtalan gaztett történt a háborús kilencvenes évek során. Egyének vagy egyének csoportjai követték el ezeket a gaztetteket. Nagy-Britannia határozatának az volt a célja, hogy egyedül a szerb népet ítéljék el bűnösként - fogalmazott Nikolic. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök már a kedd késő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján nagyon biztos volt ebben a forgatókönyvben. Közölte, hogy a határozatot nem fogadja el a BT, ezért holnapután részt vesz a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából Potocariban megtartandó megemlékezésen. Mint azt kifejtette, arról biztosították, hogy a brit határozatot ilyen, Szerbiára nézve kedvezőtlen formában biztosan nem fogadja el az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem azt a lépést kívánta megtenni ebben a témában, amely tiszteletet érdemelne. Ezt a lépést csakis mi, szerbek és bosnyákok, tehetjük meg. Srebrenica és a többi vesztőhely a mi balkáni bűnünk. A kormány tagjaival egyhangúlag úgy határoztunk, hogy július 11-én én képviselem Szerbiát a megemlékezésen. Hogy miért? Azért, mert úgy véljük, hogy mi, a számtalan áldozatot jegyző szerbek, mások áldozatai előtt is kötelesek vagyunk főt hajtani. Nem a britek fognak ebben a régióban élni, hanem mi, szerbek és bosnyákok. Büszkén és emelt fővel megyek Srebrenicába, és bizonyítani fogom, hogy Szerbia elítéli az ott történt szörnyűséges gaztettet - fogalmazott Vucic. ■ P.E. AZ ÉP IS SREBRENICÁRÓL Az Európai Parlament frakciói tegnap saját Srebrenica-határozatukat véglegesítették. A dokumentumot az EP mai, plenáris ülésén bocsátják szavazásra. A frakciók elkészítették saját javaslataikat, és ezekből állították össze az EP határozatjavaslatát. A dokumentumban mélységesen elítélik a Srebrenicában történt gaztettet, amelyet a hágai törvényszék és a hágai Nemzetközi Bíróság is genocídiumként sorol be. A határozatban a több mint 8 ezer srebrenicai muzulmán férfi és fiúgyermek kivégzéséért a Ratko Mladic vezette boszniai szerb erőket teszik felelőssé. 2015. július 9., csütörtök Befogadó központ nyílt Presevóban Tegnap Presevóban háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadó központ nyílt meg. A létesítményt az ENSZ szerbiai menekültügyi biztosa és Aleksandar Vulin munkaügyi és szociális védelmi miniszter nyitották meg. Vulin elmondása szerint a befogadó központtal az állam azt bizonyítja, hogy Szerbia a területén tartózkodó minden egyes emberi lényről gondoskodik. Szerbia szervezett állam, és így is lép fel, emelte ki Vulin, mondván: kevésbé fontos, hogy ki miért tartózkodik az állam területén, a lényeg az, hogy mindenki gondoskodásban, orvosi ellátásban és elszállásolásban részesüljön, valamint élelmiszerhez jusson. A befogadó központnak egy valamikori dohányfeldolgozó üzem irodahelyiségeiben adtak helyet. A létesítményben a migránsok gyorsított eljárásban minden olyan dokumentumot megkaphatnak, amelyre szerbiai tartózkodásuk ideje alatt szükségük van. A központban orvosi ellátásban is részesülhetnek, és élelmet is biztosítanak számukra. Az anyák és gyermekeik számára külön, klimatizált helyiséget alakítottak ki. A létesítményben átmenetileg fogadják a menekülteket, addig, amíg meg nem kapják a továbbutazáshoz szükséges dokumentumokat, illetve segítséget. A javarészt Macedónia irányából Szerbiába érkező migránsok eddig elsősorban a presevói rendőrállomás, a vasútállomás és a parkok környékén gyülekeztek, illetve sok esetben ott is éjszakáztak. A Vöröskereszt adatai szerint a településre naponta nagyjából ezer új migráns érkezik. A témához kapcsolódóan a Demokrata Párt közleményben fejtette ki, hogy Szerbiának migránsügyi stratégiát kellene kidolgoznia. Brankica Grupkovic, a DP árnyékkormányának európai integrációs minisztere úgy véli, hogy Szerbia politikai szempontból egyelőre nem irányítja megfelelően az országban lezajló migrációs folyamatokat. Feltehetőleg egyre több migráns érkezik majd az országba, ezért egyszerűen megkerülhetetlen egy stratégia kidolgozása, valamint a lehetséges kockázatok elemzése, hangsúlyozta Grupkovic. Tiszteletben kell tartani a meglevő törvényeket, elsősorban a 2012- ben elfogadott, a migrációk irányításáról szóló törvényt, valamint a menedékről szóló törvényt és a büntető törvénykönyvet. Az emberkereskedőket szigorúan felelősségre kell vonni, hiszen feltételezéseink szerint a migránsok között olyanok is vannak, akik emberkereskedelem áldozatául estek. Több nemzetközi ajánlásban is rámutatnak, hogy mit kellene Szerbiában jobbá tenni a migránsok tekintetében, ezeket a dokumentumokat jó lenne figyelembe venni - magyarázta Grupkovic. Közben napvilágot látott az Amnesty International (AI) jelentése, amely szerint a szerbiai rendőrség és egyéb tisztviselők, valamint bűnözők különféle módon zaklatják, zsarolják és megfélemlítik a migránsokat szerbiai útjuk során. Ezeket az állításokat Aleksandar Vulin cáfolta meg, mondván, hogy az ország nem ilyen jelentést érdemel. Az ilyen hozzáállás nem igazságos, hangsúlyozta Vulin. ■ P.E.