Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)

2015-07-09 / 155. szám

BELFÖLD / KÖZÉLET belfold@magyarszo.com 4 Mkhr&ó ­ Nagy az érdeklődés a nyaralási utalványok iránt Nagy az érdeklődés a szerbiai nyaralási utalványok iránt, ezért fontolóra veszik, hogy a polgárok számára meghosszabbítják a jelentkezési időt, nyilatkozta tegnap Rasim Ljajic kereskedel­mi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter. - A nyaralási utalványokra hétfőtől lehet jelentkezni, ma pedig kétszer annyian jelentkeztek rá, mint két nap alatt összesen. A minisztériumba bejövő nagyszámú hívások alapján úgy ítéltük, hogy a polgárok jelentős hányada élni fog a lehetőséggel - mondta Ljajic. A miniszter beszámolója a polgárok a leggyakrabban arra panaszkodtak, hogy a jelentkezési határidő nagyon rövid. Szavai szerint ez érthető is, hiszen a szerbiai polgárok nem szokták meg, hogy 3-4 hónappal előre megtervezzék szabadságukat. - Ezért azon gondolkodunk, hogy meghosszabbítjuk a jelent­kezési határidőt. Az erről szóló döntést a hét végéig meghoz­zuk - mondta az idegenforgalmi miniszter, majd hozzátette, hogy a jelentkezési szabályokat is könnyíteni fogják. Véleménye szerint érdeklődők csupán a következő napok­ban jelentkeznek majd nagy számban, ugyanúgy, ahogy a vendéglátó-ipari létesítmények jelentkezésekor történt, amikor is az első pár napban alig jelentkezett valaki, majd az utolsó pár napban megrohamozták a minisztériumot.­­ Amennyiben meghosszabbítjuk a jelentkezési határidőt, biztosra veszem, hogy sokkal több szerbiai nyaraló választja majd Szerbiát nyaralási célpontul - szögezte le Ljajic. A szerb kormány hazai turizmust népszerűsítő akciójában kiosztásra kerülő 5 ezer dináros nyaralási utalványát július 6. és 15. között lehet igényelni a postákon. Az utalványra a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a gondozásra szoruló polgá­rok, a háborús rokkantak, továbbá mindazon polgárok jogo­sultak, akiknek a havi bére 60 ezer dinárnál alacsonyabb. Az igényléshez mellékelni kell az igazolvány fénymásola­tát és a fizetési vagy nyugdíjcsekket, továbbá át kell adni az igazolást arról, hogy az illető legalább ötnapos szállást foglalt a minisztériumi listán szereplő vendéglátó-ipari létesítmények egyikében. A lakosok 243 szerbiai vendéglátó-ipari egység­ben kaphatnak a szállás költségeire engedményt. Ezek listája megtalálható a kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommu­nikációs minisztérium honlapján. Az utalványok augusztus 1-je és november 20-a között használhatóak fel. (dia) Zárszámadások lesznek napirenden A héten másodszor ülésezik a tartományi parlament A Tartományi Képviselőház mai ülésén vajdasági alapítású intézmények, vállalatok és pénzügyi alapok éves üzleti jelen­téseit tűzi napirendre. Beszámol a tavalyi eredményekről a Vajdasági Erdőgazdaság, a Vajdasági Vízgazdaság, a Tarto­mányi Területrendezési Intézet, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet, az Európai Ügyek Alapja, a Tartományi Sportügyi és Sportegészségügyi Intézet, továbbá a vajdasági beruházás­serkentő alap, a VIP alap is. Mint ismeretes, a vajdasági parlament keddi ülésén elfogad­ta az Európa Kollégium megnyitásához szükséges egyetemi hallgatói ellátásról szóló döntés módosítását, a tavalyi évi tartományi költségvetés zárszámadását és az idei büdzsé módosításáról szóló határozatot is. Emellett arról is döntöt­tek a képviselők a hatalmi koalíció pártjainak szavazataival, hogy megalakulhat a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémia, a VAM­K is, melyet a tartományban ellenzékinek számító Szerb Haladó Párt képviselői az alkot­mány újabb megsértéseként könyveltek el, s bejelentették: az illetékes állami szervekhez fordulnak hamarosan a képvise­lőházi jóváhagyás miatt. ■ v­ ár Rehabilitálták Karadordevic trónörököst A belgrádi Felső Bíróság rehabilitálta Aleksandar Karadordevic szerb trónörököst, áll a Beli Dvor tegnapi közleményében. A bírósági döntéssel semmissé nyilvánítot­ták a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság elnöki tanácsá­nak 1947. március 8-ai rendeletének azon részeit, amelyek Aleksandar Karadordevic szerb trónörökösre vonatkoznak, valamint vele semmissé tették a rendelet valamennyi jogi következményeit. Kiemelik, ezzel a szerb trónörökös büntet­len előéletűnek számít. A Jugoszláv Föderatív Népköz­­társaság elnöki tanácsa 1947. március 8-ai rendeletével a Karadordevic családot megfosztották állampolgárságuktól, és elkobozták a vagyonukat. (B92) Drogot és fegyvert tartott A belgrádi rendőrség tegnap engedély nélküli kábítószer és fegyverbirtoklásért letartóztatott egy 22 éves fiatal férfit. A házkutatás során a rendőrök 43,22 gramm heroint, 0,39 gramm marihuánát, egy digitális precíziós mérleget és egy maroklőfegyvert foglalt le. A gyanúsítottat jogosulatlan kábí­tószer-előállítás és -forgalmazás, valamint engedély nélküli fegyverviselet gyanúja miatt 48 órás előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség a gyanúsított ellen bűnvádi feljelentést tesz, és szembesíti őt a Felső Ügyészség ügyészével. (B92) Szerbia a régió stabilitásának oszlopa Folytatás az 1. oldalról A német kancellár megdicsérte Szerbia taka­rékossági erőfeszítéseit, bátorította az állam ve­zetőséget, hogy újabb beruházókat csábítsanak Szerbiába. A két ország közötti tárgyalásokban kiemelt helyet kaptak a gazdasági témák. Ennek fényében a kormány és a Continental képviselői tegnap aláírtak egy közös szándéknyilatkozatot, amelynek köszönhetően újabb munkahelyek létesülnek majd. Az autóalkatrészeket gyártó német vállalat egy újabb gyártóüzemet nyit Szabadkán, ami után növeli majd a foglalkoz­tatottjainak számát. A beszélgetést vacsora mellett folytatták. Ma a korábban elrendelt beosztás szerint a német kancellár Tomislav Nikolic államfő­vel tárgyal, valamint szerbiai civil szervezetek képviselőivel is folytat tárgyalásokat. Angela Merkel Tirana és Belgrád után ellátogat Szara­jevóba is, mivel továbbra is annak a meggyőző­désének szeretne hangot adni, hogy a Nyugat- Balkán országainak az EU-ban a helye, mint korábban kiemelte, ezzel megoldódhatnának a konfliktusok, így hozzájárulna a Nyugat-Balkán stabilitásához. Merkel várhatóan megtekinti majd a Srebrenica 11/07/1995 elnevezésű kiállí­tást, amelyet a srebrenicai áldozatok emlékének szenteltek. NÉGY ÉV UTÁN ÚJRA SZERBIÁBAN Szerbia EU-s csatlakozásáról a tárgyalásokat Angela Merkel Boris Tadic volt államfővel kezd­te meg nyolc évvel ezelőtt. Utolsó találkozásuk négy évvel ezelőtt volt, akkor is a tárgyalások egyik legfontosabb témája a Belgrád-Pristi­­na-párbeszéd lefolytatása és pozitív irányban való elmozdítása volt. Akkor Tadic elfogad­hatatlannak tartotta, hogy választania kelljen Koszovó, és az Európai Unió között. Merkel akkor is kiemelte, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkán államaira, így Szerbiára is, rámutatott, a kontinensen addig nem élhetnek egymás mellett az emberek, míg ez a régió nem válik az EU részévé, de szükség van a párbeszéd lefolytatására és békés megol­dások megtalálására. Fontos lépésnek ítélte meg Ratko Mladic és Goran Hadzic letartóztatását. Az elmúlt két évben Aleksandar Vucictyal is aktív tárgyalásokat folytatott, ami eredménye­képpen, a követelések teljesítésével, megvál­tozott a kommunikáció Szerbia és Németor­szág között. Szerbia illedelmesen eleget tesz a korábban feltételként támasztott elvárásoknak, csökkentette az államadósságot, és gazdasági emelkedést tud felmutatni. Németország és Szerbia között erősödött a gazdasági partneri viszony, hiszen a német-szerb együttműkö­désnek köszönhetően az elmúlt években eddig 1,2 milliárd eurót ruháztak be német vállal­kozók Szerbiában, a két ország között pedig 3,2 milliárd euró értékben árucsere-forgalom történik. Több mint négyszáz német vállalat működik az ország területén. Németország a politikai döntéshozatalban is kiveszi a részét. Éppen ezért Angela Merkel azzal várta a szerb államvezetőséget, hogy a német kormányfő is értékelni fogja az ország eddigi eredményeit. A korábbi visszajelzésekből következtetve arra számítottak, hogy Németország az EU-csatla­kozás kapcsán nem támaszt majd újabb felté­teleket. Így már ez év végén megnyithatják az első csatlakozási tárgyalási fejezeteket. Vétózott Oroszország Aleksandar Vucic részt vesz a srebrenicai megemlékezésen Oroszország végül mégis élt vétójogával, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogadta el a Nagy-Britannia által előkészített Srebrenica­­határozatot. A szóban forgó ülés kezdetét kedden több órán át tartó háttéregyeztetést és huzavonát követően tegnapra napolták el. Nemcsak Orosz­ország, hanem Kína és más országok sem találták elfogadhatónak a határozat szövegét. Ezt követően szerbiai idő szerint tegnap reggel Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok képviselői átnyújtották Oroszország képviselőjé­nek a határozat legújabb, immár hetedik változa­tát, abban a reményben, hogy az elfogadhatóbb lesz az orosz fél számára. A nap folyamán Genna­dij Gatilov, Oroszország képviselője a BT-ben még arra utalt, hogy olyan kompromisszumokat igyekeznek kieszközölni, amelyek mindegyik fél számára elfogadhatóak lehetnek.­­ Oroszország kezdettől fogva azt az állás­pontot képviselte, hogy a Srebrenica-határo­­zatban pozitív szellemben kell megjelennie a daytoni békeszerződésnek. Ezenfelül vélemé­nyünk szerint káros lenne, ha továbbra is folyta­tódna a találgatás, hogy ki a felelős a srebrenicai népirtás megtörténtéért, vagy ha a jövőben is csakis egy népet - a szerbeket - jelölnének meg bűnösként - fogalmazott Gatilov. Ezt a nyilatkozatot követően az elem­zők kijelentették: egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Oroszország meghallgatja Tomislav Nikolic szerb államfő kérését, és él vétójogával. Végül azonban mégis ez történt. Az ülés kezdetén Oroszország először azt kérte, hogy a határozatról egyáltalán ne szavaz­zanak, a többi tagállam képviselője azonban elutasította ezt az indítványt. A szavazás alkal­mával a BT tizenöt tagállama közül tízen támo­gatták a határozatot, négyen - Kína, Venezuela, Angola és Nigéria - tartózkodtak, Oroszország pedig megvétózta. A vita során Nagy-Britannia képviselő­je közölte: a határozat nem vádolja a szerb népet, hiszen gaztetteket mindenki elkövetett, és mindegyik oldalnak voltak áldozatai. A szavazás után a brit képviselő megrökönyödé­sének adott hangot, az USA képviselője pedig közölte, hogy az orosz vétó újabb foltot ejtett a BT tekintélyén. Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök a szavazást követően közleményben fejtette ki: „Nagy nap a mai Szerbia számára.” Nemcsak azért, mert sikerült megakadályozni Szerbia és a szerb nép ismételt meggyalázását, hanem azért, mert Oroszország sokadszorra bizonyí­totta, hogy igaz és hűséges barátja Szerbiának, fogalmazott Nikolic, aki a közlemény folyta­tásában elismeri, hogy Srebrenicában elkép­zelhetetlen gaztettet követtek el, amelyet egész Szerbia elítél.­­ Számtalan gaztett történt a háborús kilencvenes évek során. Egyének vagy egyé­nek csoportjai követték el ezeket a gaztetteket. Nagy-Britannia határozatának az volt a célja, hogy egyedül a szerb népet ítéljék el bűnösként - fogalmazott Nikolic. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök már a kedd késő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján nagyon biztos volt ebben a forgatókönyvben. Közölte, hogy a határozatot nem fogadja el a BT, ezért holnapután részt vesz a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából Potocariban megtartandó megemlékezésen. Mint azt kifejtette, arról biztosították, hogy a brit határozatot ilyen, Szerbiára nézve kedve­zőtlen formában biztosan nem fogadja el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.­­ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem azt a lépést kívánta megtenni ebben a témában, amely tiszteletet érdemelne. Ezt a lépést csakis mi, szerbek és bosnyákok, tehetjük meg. Srebre­nica és a többi vesztőhely a mi balkáni bűnünk. A kormány tagjaival egyhangúlag úgy határoz­tunk, hogy július 11-én én képviselem Szerbiát a megemlékezésen. Hogy miért? Azért, mert úgy véljük, hogy mi, a számtalan áldozatot jegy­ző szerbek, mások áldozatai előtt is kötelesek vagyunk főt hajtani. Nem a britek fognak ebben a régióban élni, hanem mi, szerbek és bosnyá­kok. Büszkén és emelt fővel megyek Srebrenicá­­ba, és bizonyítani fogom, hogy Szerbia elítéli az ott történt szörnyűséges gaztettet - fogalmazott Vucic. ■ P.E. AZ ÉP IS SREBRENICÁRÓL Az Európai Parlament frakciói tegnap saját Srebrenica-határozatukat véglegesítették. A dokumentumot az EP mai, plenáris ülésén bocsátják szavazásra. A frakciók elkészítették saját javaslataikat, és ezekből állították össze az EP határozatjavaslatát. A dokumentumban mélységesen elítélik a Srebrenicában történt gaztettet, amelyet a hágai törvényszék és a hágai Nemzetközi Bíróság is genocídiumként sorol be. A határo­zatban a több mint 8 ezer srebrenicai muzulmán férfi és fiúgyermek kivégzéséért a Ratko Mladic vezette boszniai szerb erőket teszik felelőssé. 2015. július 9., csütörtök Befogadó központ nyílt Presevóban Tegnap Presevóban háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadó központ nyílt meg. A létesítményt az ENSZ szerbiai mene­kültügyi biztosa és Aleksandar Vulin munkaügyi és szociális védelmi miniszter nyitották meg. Vulin elmondása szerint a befogadó központtal az állam azt bizo­nyítja, hogy Szerbia a területén tartózkodó minden egyes emberi lényről gondoskodik. Szerbia szervezett állam, és így is lép fel, emelte ki Vulin, mondván: kevésbé fontos, hogy ki miért tartózkodik az állam terüle­tén, a lényeg az, hogy mindenki gondoskodásban, orvosi ellátásban és elszállásolásban részesüljön, valamint élelmiszerhez jusson. A befogadó központnak egy valamikori dohányfeldolgozó üzem iroda­­helyiségeiben adtak helyet. A létesítményben a migránsok gyorsított eljá­rásban minden olyan dokumentumot megkaphatnak, amelyre szerbiai tartózkodásuk ideje alatt szükségük van. A központban orvosi ellátásban is részesülhetnek, és élelmet is biztosítanak számukra. Az anyák és gyer­mekeik számára külön, klimatizált helyiséget alakítottak ki. A létesítmény­ben átmenetileg fogadják a menekülteket, addig, amíg meg nem kapják a továbbutazáshoz szükséges dokumentumokat, illetve segítséget. A java­részt Macedónia irányából Szerbiába érkező migránsok eddig elsősorban a presevói rendőrállomás, a vasútállomás és a parkok környé­kén gyülekeztek, illetve sok esetben ott is éjszakáztak. A Vöröskereszt adatai szerint a településre naponta nagyjából ezer új migráns érkezik. A témához kapcsolódóan a Demokrata Párt közleményben fejtette ki, hogy Szerbiának migránsügyi stratégiát kellene kidolgoznia. Brankica Grupkovic, a DP árnyékkormányának európai integrációs minisztere úgy véli, hogy Szerbia politikai szempontból egyelőre nem irányítja megfelelően az országban lezajló migrációs folyamatokat. Feltehetőleg egyre több migráns érkezik majd az országba, ezért egyszerűen megke­rülhetetlen egy stratégia kidolgozása, valamint a lehetséges kockázatok elemzése, hangsúlyozta Grupkovic.­­ Tiszteletben kell tartani a meglevő törvényeket, elsősorban a 2012- ben elfogadott, a migrációk irányításáról szóló törvényt, valamint a menedékről szóló törvényt és a büntető törvénykönyvet. Az ember­kereskedőket szigorúan felelősségre kell vonni, hiszen feltételezéseink szerint a migránsok között olyanok is vannak, akik emberkereskede­lem áldozatául estek. Több nemzetközi ajánlásban is rámutatnak, hogy mit kellene Szerbiában jobbá tenni a migránsok tekintetében, ezeket a dokumentumokat jó lenne figyelembe venni - magyarázta Grupkovic. Közben napvilágot látott az Amnesty International (AI) jelentése, amely szerint a szerbiai rendőrség és egyéb tisztviselők, valamint bűnözők különféle módon zaklatják, zsarolják és megfélemlítik a migránsokat szerbiai útjuk során. Ezeket az állításokat Aleksandar Vulin cáfolta meg, mondván, hogy az ország nem ilyen jelentést érdemel. Az ilyen hozzáállás nem igazságos, hangsúlyozta Vulin. ■ P.E.

Next