Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)
2015-08-03 / 176. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MikumSzó RÖVIDEN NÉMETORSZÁG Merkel negyedszer is indul (?) Merkel várhatóan ismét elindul a kancellári tisztségért, pártszövetsége abszolút többséget szerezhet. Németországban az Angela Merkel vezette konzervatívokat annyian támogatják, mint az összes többi parlamenti pártot együttvéve, a CDU/CSU pártszövetség így abszolút többséget szerezhet a törvényhozásban (Bundestag) - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. A konzervatívok főleg Merkelnek köszönhetik népszerűségüket, aki lapértesülés szerint elhatározta, hogy negyedszer is elindul a kancellári tisztségért. Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson ismét a CDU/CSU kancellárjelöltjeként kíván indulni, és már hozzá is kezdett a másfél év múlva kezdődő kampány előkészítéséhez - írta hét végi számában a Der Spiegel című hírmagazin. A lap szerint Merkel a szűk körű belső egyeztetéseken azt mondta, hogy döntését 2016 elején jelenti be hivatalosan. Az viszont egyelőre nem biztos, hogy a német kormányt 2005 óta, a CDU-t pedig 2000 óta vezető 61 éves politikus a teljes törvényhozási ciklusra, vagyis egészen 2021 őszéig vállalja-e a kancellári munkát - írta a Der Spiegel. (MTI) IZRAEL Szigorúbban a zsidó szélsőségesek ellen Az izraeli kormány szigorítja a zsidó szélsőségesek elleni intézkedéseket annak hatására, hogy gyújtogatásban meghalt egy másfél éves palesztin gyerek. Móse Jaalon védelmi miniszter vasárnap engedélyezte velük szemben is az adminisztratív őrizetben tartást, ami eddig csak a palesztin szélsőségesekkel szembeni eszköz volt. Reuven Rivlin államfő pedig kijelentette, hogy szégyelli magát a történtek miatt, és az országnak „ébresztőre” van szüksége. A múlt héten történt gyújtogatásban megsérültek a kisgyerek szülei és négyéves bátyja is, akik még mindig életveszélyes állapotban vannak. A hatóságok - állításuk szerint - még nem jutottak a tettesek, feltételezett zsidó szélsőségesek nyomára. (MTI/AFP/Hszinhua/dpa) TÖRÖKORSZÁG Kurd lázadók öngyilkos támadása Kurd lázadók robbanószerrel teli teherautóval nekihajtottak a török katonai rendészet egyik épületének vasárnap az ország zömmel kurdok lakta keleti részén, és két katona halálát okozták, további 24 rendész megsebesült - közölték a hatóságok. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) emberei két tonnányi robbanószerrel rakták meg a teherautót, és Dogubayazit város közelében hajtottak neki az épületnek, amelyben hatalmas kár keletkezett. A sebesült katonákat kórházba szállították. Az elmúlt napokban ismét fellángolt az erőszak Törökország kurdok lakta területein. Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország a múlt pénteken légitámadások sorozatát indította a PKK hadállásai ellen Észak-Irakban, ahol a kurd lázadószervezet hátországa van. Erre válaszul a PKK felmondta a 2013 óta tiszteletben tartott tűzszünetet, és azóta több erőszakcselekmény történt. Az új erőszakhullámban legalább 24 ember halt meg eddig az országban, többségük katona. Az Anadolu hivatalos török hírügynökség szerint a török légierő észak-iraki légitámadásaiban mintegy 260 kurd lázadó vesztette életét. (MTI/AP) FINNORSZÁG Összetűzések egy neonáci felvonuláson A finnországi Jyväskylä városában szombaton összetűzések törtek ki egy neonáci felvonuláson, a hatóságok 32 embert őrizetbe vettek az erőszakos cselekmények miatt. Az ország középső részén fekvő egyetemi városban a Finn Ellenállási Mozgalom nevű neonáci csoport rendezett felvonulást, amely során a szélsőjobboldaliak járókelőket bántalmaztak és lerohantak egy bevásárlóközpontot. Petteri Orpo belügyminiszter elítélte a történteket, és azt hangsúlyozta: fokozni kell a szélsőséges mozgalmak megfigyelését Finnországban. „Ez annak a jele, hogy a szélsőséges mozgalmak Finnországban is növekedésnek indultak. Egyértelmű, hogy fokoznunk kell az ilyen csoportok megfigyelését” - mondta. Hozzátette, hogy a hatóságok tudomása szerint a Finn Ellenállási Mozgalomnak néhány száz aktív tagja lehet. A szombati incidens nem sokkal azután történt, hogy Helsinkiben 10-15 ezer ember tüntetett a gyűlöletbeszéddel szemben és egy multikulturális Finnország mellett, tiltakozva Olli Immonen, az Igazi Finnek nevű párt parlamenti képviselőjének korábbi kijelentései ellen. Az euroszkeptikus jobboldali populista párt képviselője azzal váltott ki botrányt, hogy egy Facebookon közzétett bejegyzésében harcot hirdetett a „multikulturalizmus nevű rémálom” ellen. (MTI) Migránsgondoktól hangos Európa Az EU lakosságát a bevándorlás aggasztja legjobban - Rohamok a Csatorna-alagútnál - Lázadnak a bevándorlók Csehországban - Rablótámadások a menekültek ellen a tengeren Folytatás az 1. oldalról Akkor ugyanis még csak a megkérdezettek 24 százaléka számára volt ez a legfontosabb probléma, és ennél jobban aggódtak a gazdasági helyzet, a foglalkoztatottság, valamint az államháztartási hiány miatt - közölte az MTI. A bevándorlás kérdése miatt a legtöbben Máltán és Németországban aggódnak (a megkérdezettek 65, illetve 55 százaléka nevezte meg ezt az EU szempontjából legsúlyosabb gondként). „Jól érzi” a német lakosság a problémát, egy másik hír szerint ugyanis Németországban, a migránsok első számú célpontjában az idei év eleje óta több mint 300 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Az adatot a Die Welt című újság közölte szombaton. A konzervatív napilap szerint - amely a német tartományi belügyminiszterek pénteki telefonos egyeztetésén elhangzottakat ismerteti - a 16 tartományban idén eddig 302 415 menedékkérőt regisztráltak. Ez a szám lényegesen magasabb a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal statisztikájában szereplőnél: ez utóbbi egyelőre 250 ezer menedékkérőről beszél, mivel még nem dolgozták föl az összes tartományi adatot. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal korábban 450 ezer menedékkérő érkezését valószínűsítette 2015-ben, ma viszont már 500 ezerről beszél. Sőt, egy másik német lap, a Der Tagesspiegel szerint a „belső becslések” már 600 ezer menedékkérőt jósolnak az idei esztendőre. Ez háromszorosa lenne a tavalyi adatnak, miközben a 2014-es statisztika is 60 százalékkal volt magasabb a 2013-asnál. A menekülthullám dimenzióit mutatja, hogy egy hónap alatt majdnem kétszer annyi menedékkérőt regisztráltak, mint tíz éve 12 hónap alatt. Tegnap pedig a védelmi miniszter utasította a hadsereget (Bundeswehr), hogy minden nélkülözhető kapacitással támogassa a túlterhelt menekültügyi ellátórendszert, a katonák így újabb kaszárnyákat nyitnak meg és sátortáborokat építenek a menedékkérőknek. A Bundeswehr eddig már 3500 menedékkérőt helyezett el nyolc használaton kívüli laktanyában. FRANCIA ÉS BRIT GONDOK A migránsok egy része azonban nyugatabbra igyekszik: Nagy- Britanniába szeretne eljutni. Nincs könnyű dolguk, miként a francia rendőrségnek sem, amely igyekszik ebben megakadályozni őket. Szombatra virradóra ugyanis mintegy háromszázszor fordult elő, hogy migránsok próbáltak bejutni Calais kikötővárosban a Csatorna-alagút területére, hogy eljussanak Nagy- Britanniába. És ez nem is számít rekordnak, hiszen a próbálkozások száma jóval kisebb volt, mint az előző napokban az éjszakai órákban. A Csatorna-alagutat üzemeltető Eurotunnel társaság közlése szerint előző éjszaka, péntekre virradóra mintegy ezer migráns próbált bejutni az alagútba, de ez egyiküknek sem sikerült. Az ezt megelőző napokban még ennél is több kísérlet történt az átjutásra. Vasárnapra virradóra könnygázspray használatával oszlatta szét a rendőrség a Csatorna-alagútba behatolni próbáló migránsok egy csoportját. A rohamrendőrök akkor vetették be a könnygázspray-t a mintegy 200 fős csoport feloszlatására, amikor a migránsok megpróbálták lebontani az alagút bejárata előtti utolsó kerítést, és vasúti szerelvényekre felmászni. Szombaton mintegy 800 migráns tartózkodott a Csatorna-alagút bejáratának környékén. Hetek óta próbálkoznak azzal, hogy bejussanak Nagy-Britanniába, mert úgy gondolják, hogy ott „paradicsomi” állapotok várnak rájuk. Június eleje óta már tíz bevándorló halt meg a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben. Az észak-franciaországi Calais-ban várakozó migránsok többnyire az alagútba tartó kamionokra felkapaszkodva igyekeznek brit földre jutni. Az Eurotunnel közölte, hogy újabb biztonsági kerítéssávok kiépítését kezdte meg a migránsok tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között. Vasárnap egy brit és egy francia lapban közös cikket jelentetett meg Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter. Közölték, hogy országaik prioritásként kezelik a Calais kikötővárosában kialakult migránshelyzetet, és elkötelezettek a kérdés közös megoldása iránt. Egyúttal azonban leszögezték, hogy a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság következménye, ez utóbbit pedig nem tudja két ország megoldani. Kiemelték, hogy kézre kell keríteni azokat a bűnözőket, akik arra ösztökélnek amúgy is kiszolgáltatott embereket, hogy megtegyék az Európába tartó veszélyes utazást, a migránsok számára pedig egyértelművé kell tenni az út kockázatait, illetve a visszatoloncolás eshetőségét. Hosszú távú megoldást azonban csak az Afrikából Európába tartók számának csökkenése jelentheti. KIRABOLT MIGRÁNSOK És hogy az utazás veszélyes, bizonyítja az a hír is, miszerint számos, Törökországból tengeren Görögországba igyekvő bevándorló számolt be arról, hogy fegyveresek támadtak rájuk, megpróbálták megakadályozni őket, hogy Európába jussanak, és többször ki is fosztották őket. Az AFP információi szerint fennáll a gyanú, hogy „maffiacsoportok” vagy „a görög határőrség különleges kommandói” támadnak a migránsokra. Ez utóbbira állítólag volt példa régebben, bár a görögök állítják, hogy ezzel a gyakorlattal már felhagytak. A kérdéssel foglalkozó egyik civil szervezet aktivistája elmondta, hogy az elmúlt hónapokban mintegy húsz hajóra támadtak rá. A migránsok kommandókat emlegetnek, egyesek a Frontexről (az Európai Unió határőrizeti szervéről) beszélnek, mások a török vagy görög parti őrségről, ismét mások milicistákról vagy kalózokról - mondta el az aktivista újságíróknak. Egy szíriai nő az aktivistának elmondta, hogy egy hadihajó állította meg a járművüket, amelyen negyvenketten utaztak, közöttük több gyermek. A maszkos, M16- os gépkarabéllyal felfegyverzett, általa nem ismert nyelven beszélő férfiak mindenkit megmotoztak, széttépték a ruhájukat, elvették a pénzüket és a tengerbe öntötték a táskájuk tartalmát. Végül kiszerelték a motort, és magukra hagyták a menekülteket. A csoportnak a török parti őrség sietett a segítségére. A legújabb hír szerint a görög parti őrség szombaton őrizetbe vett három embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy migránsokat támadtak meg és fosztottak ki. A három gyanúsított görög állampolgár, és a parti őrségnek egy olyan lett helikopter közreműködésével sikerült elfognia őket, amely a Frontex keretében járőrözött. A fosztogatók a görög parti őrség egyenruháit viselték, így álcázva valódi kilétüket. TÖMEGVEREKEDÉS, LÁZADÁS Németországban és Csehországban erőszakos incidensek történtek menedékkérőket befogadó intézményekben. Vasárnapi sajtójelentések szerint egy türingiai állomáson tömegverekedés tört ki: nagyjából 80 eritreai, albán és Szomáliai - menedékkérő csapott össze, „valószínűleg egy apróság miatt”. A verekedésben nyolcan megsérültek. Egy bonni menedékkérő szálláson valószínűleg ugyancsak egy apró nézeteltérésből alakult ki erőszakos összetűzés szombaton este. Egy 24 éves menedékkérő késsel megsebesítette egy 23 éves lakótársát, majd elbarikádozta magát az épületben. A kommandósok először könnygázzal próbálkoztak, majd amikor a fiatalember kiugrott a második emeletről és menekülni próbált, a végtagjaira leadott lövésekkel ártalmatlanították. A menedékkérőt súlyos sebesülésekkel szállították kórházba. A cseh rendőrség azt jelentette, hogy a Prágától 70 kilométerre északra fekvő Belá pod Bezdezemben lévő táborban csütörtökön a tábor két kapuját rongálták meg a migránsok, pénteken pedig bezúzták az ablakokat, összetörték két terem berendezését és megpróbálták elhagyni a tábor területét, amit a helyszínre érkezett rendőrök megakadályoztak. A cseh idegenrendészet szerint a külföldiek azt követelik, hogy a hatóságok engedjék őket továbbutazni Németországba, adják vissza mobiltelefonjaikat és pénzüket. Ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a cseh hatóságok visszatoloncolják őket abba az országba, ahonnan elmenekültek. A táborban azok a külföldiek vannak, akiknek a visszatoloncolásáról már döntöttek a cseh hatóságok. Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerint az illegális bevándorlókat senki sem hívta Csehországba, de ha már itt vannak, be kell tartaniuk az ország törvényeit. „Ha pedig ez nem tetszik, menjenek el” - üzente a cseh államfő abban a vasárnapi interjúban, amelyet a Blesk című prágai bulvárlap internetes kiadása hozott nyilvánosságra. „Ezeknek az embereknek legjobban saját hazájuk területén tudunk segíteni” - vélekedett Zeman, aki már többször is nyilvánosan kifejezte ellenkezését a közel-keleti és afrikai menekültek csehországi befogadásával szemben. A cseh államfő szerint a közeljövőben az ukrán állampolgárok migrációs hullámával is számolni kell. „Az ukránoknak azonban, eltérően a muszlim menekültektől, nagyobb a képességük az asszimilációra” - mondta Zeman. Megjegyezzük, hogy a szlovákiai Bősön menekülttábor létesítése ellen tartottak népszavazást tegnap. A magyar többségű településen a voksolás eredménye aligha lehet kérdéses, csupán az, hogy a várható elutasítást figyelembe veszik-e a hatóságok. ■ fi A felvétel a közelmúltban még Vajdaságban készült, senki sem tudja, azóta hová jutottak el Gergely Árpád