Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)

2015-08-03 / 176. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MikumSzó RÖVIDEN NÉMETORSZÁG Merkel negyedszer is indul (?) Merkel várhatóan ismét elindul a kancellári tisztségért, párt­­szövetsége abszolút többséget szerezhet. Németországban az Angela Merkel vezette konzervatívokat annyian támogatják, mint az összes többi parlamenti pártot együttvéve, a CDU/CSU pártszövetség így abszolút több­séget szerezhet a törvényhozásban (Bundestag) - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. A konzervatívok főleg Merkelnek köszönhetik népszerűségüket, aki lapértesülés szerint elhatározta, hogy negyedszer is elindul a kancellári tisztségért. Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson ismét a CDU/CSU kancellárjelöltjeként kíván indulni, és már hozzá is kezdett a másfél év múlva kezdődő kampány előkészítésé­hez - írta hét végi számában a Der Spiegel című hírmagazin. A lap szerint Merkel a szűk körű belső egyeztetéseken azt mondta, hogy döntését 2016 elején jelenti be hivatalosan. Az viszont egyelőre nem biztos, hogy a német kormányt 2005 óta, a CDU-t pedig 2000 óta vezető 61 éves politikus a teljes törvényhozási ciklusra, vagyis egészen 2021 őszéig vállalja-e a kancellári munkát - írta a Der Spiegel. (MTI) IZRAEL Szigorúbban a zsidó szélsőségesek ellen Az izraeli kormány szigorítja a zsidó szélsőségesek elleni intézkedéseket annak hatására, hogy gyújtogatásban meghalt egy másfél éves palesztin gyerek. Móse Jaalon védelmi miniszter vasárnap engedélyezte velük szemben is az admi­nisztratív őrizetben tartást, ami eddig csak a palesztin szél­sőségesekkel szembeni eszköz volt. Reuven Rivlin államfő pedig kijelentette, hogy szégyelli magát a történtek miatt, és az országnak „ébresztőre” van szüksége. A múlt héten történt gyújtogatásban megsérültek a kisgye­rek szülei és négyéves bátyja is, akik még mindig életve­szélyes állapotban vannak. A hatóságok - állításuk szerint - még nem jutottak a tettesek, feltételezett zsidó szélsősége­sek nyomára. (MTI/AFP/Hszinhua/dpa) TÖRÖKORSZÁG Kurd lázadók öngyilkos támadása Kurd lázadók robbanószerrel teli teherautóval nekihajtot­tak a török katonai rendészet egyik épületének vasárnap az ország zömmel kurdok lakta keleti részén, és két katona halálát okozták, további 24 rendész megsebesült - közölték a hatóságok. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) emberei két tonnányi robbanószerrel rakták meg a teherautót, és Dogubaya­­zit város közelében hajtottak neki az épületnek, amelyben hatalmas kár keletkezett. A sebesült katonákat kórházba szállították. Az elmúlt napokban ismét fellángolt az erőszak Törökország kurdok lakta területein. Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország a múlt pénteken légitámadások sorozatát indí­totta a PKK hadállásai ellen Észak-Irakban, ahol a kurd láza­dószervezet hátországa van. Erre válaszul a PKK felmond­ta a 2013 óta tiszteletben tartott tűzszünetet, és azóta több erőszakcselekmény történt. Az új erőszakhullámban legalább 24 ember halt meg eddig az országban, többségük katona. Az Anadolu hivatalos török hírügynökség szerint a török légierő észak-iraki légitámadásaiban mintegy 260 kurd láza­dó vesztette életét. (MTI/AP) FINNORSZÁG Összetűzések egy neonáci felvonuláson A finnországi Jyväskylä városában szombaton összetűzések törtek ki egy neonáci felvonuláson, a hatóságok 32 embert őrizetbe vettek az erőszakos cselekmények miatt. Az ország középső részén fekvő egyetemi városban a Finn Ellenállási Mozgalom nevű neonáci csoport rendezett felvo­nulást, amely során a szélsőjobboldaliak járókelőket bántal­maztak és lerohantak egy bevásárlóközpontot. Petteri Orpo belügyminiszter elítélte a történteket, és azt hangsúlyozta: fokozni kell a szélsőséges mozgalmak megfigyelését Finn­országban. „Ez annak a jele, hogy a szélsőséges mozgalmak Finnországban is növekedésnek indultak. Egyértelmű, hogy fokoznunk kell az ilyen csoportok megfigyelését” - mondta. Hozzátette, hogy a hatóságok tudomása szerint a Finn Ellen­állási Mozgalomnak néhány száz aktív tagja lehet. A szombati incidens nem sokkal azután történt, hogy Helsinkiben 10-15 ezer ember tüntetett a gyűlöletbeszéddel szemben és egy multikulturális Finnország mellett, tilta­kozva Olli Immonen, az Igazi Finnek nevű párt parlamenti képviselőjének korábbi kijelentései ellen. Az euroszkep­­tikus jobboldali populista párt képviselője azzal váltott ki botrányt, hogy egy Facebookon közzétett bejegyzésében harcot hirdetett a „multikulturalizmus nevű rémálom” ellen. (MTI) Migránsgondoktól hangos Európa Az EU lakosságát a bevándorlás aggasztja legjobban - Rohamok a Csatorna-alagútnál - Lázadnak a bevándorlók Csehországban - Rablótámadások a menekültek ellen a tengeren Folytatás az 1. oldalról Akkor ugyanis még csak a megkérdezettek 24 százaléka­­ számára volt ez a legfontosabb probléma, és ennél jobban aggód­tak a gazdasági helyzet, a foglal­koztatottság, valamint az állam­­háztartási hiány miatt - közölte az MTI. A bevándorlás kérdése miatt a legtöbben Máltán és Németország­ban aggódnak (a megkérdezettek 65, illetve 55 százaléka nevezte meg ezt az EU szempontjából legsúlyo­sabb gondként). „Jól érzi” a német lakosság a problémát, egy másik hír szerint ugyanis Németországban, a migránsok első számú célpontjá­ban az idei év eleje óta több mint 300 ezer menedékkérelmet nyúj­tottak be. Az adatot a Die Welt című újság közölte szombaton. A konzervatív napilap szerint - amely a német tartományi belügyminisz­terek pénteki telefonos egyezteté­sén elhangzottakat ismerteti - a 16 tartományban idén eddig 302 415 menedékkérőt regisztráltak. Ez a szám lényegesen magasabb a szövetségi bevándorlási és mene­kültügyi hivatal statisztikájában szereplőnél: ez utóbbi egyelőre 250 ezer menedékkérőről beszél, mivel még nem dolgozták föl az összes tartományi adatot. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal korábban 450 ezer menedékkérő érkezé­sét valószínűsítette 2015-ben, ma viszont már 500 ezerről beszél. Sőt, egy másik német lap, a Der Tages­spiegel szerint a „belső becslések” már 600 ezer menedékkérőt jósol­nak az idei esztendőre. Ez három­szorosa lenne a tavalyi adatnak, miközben a 2014-es statisztika is 60 százalékkal volt magasabb a 2013-asnál. A menekülthullám dimenzió­it mutatja, hogy egy hónap alatt majdnem kétszer annyi mene­dékkérőt regisztráltak, mint tíz éve 12 hónap alatt. Tegnap pedig a védelmi miniszter utasította a hadsereget (Bundeswehr), hogy minden nélkülözhető kapacitás­sal támogassa a túlterhelt mene­kültügyi ellátórendszert, a katonák így újabb kaszárnyákat nyitnak meg és sátortáborokat építenek a menedékkérőknek. A Bundes­wehr eddig már 3500 menedékké­rőt helyezett el nyolc használaton kívüli laktanyában. FRANCIA ÉS BRIT GONDOK A migránsok egy része azon­ban nyugatabbra igyekszik: Nagy- Britanniába szeretne eljutni. Nincs könnyű dolguk, miként a francia rendőrségnek sem, amely igyekszik ebben megakadályozni őket. Szom­batra virradóra ugyanis mintegy háromszázszor fordult elő, hogy migránsok próbáltak bejutni Calais kikötővárosban a Csatorna-alagút területére, hogy eljussanak Nagy- Britanniába. És ez nem is számít rekordnak, hiszen a próbálkozások száma jóval kisebb volt, mint az előző napokban az éjszakai órák­ban. A Csatorna-alagutat üzemel­tető Eurotunnel társaság közlése szerint előző éjszaka, péntekre virradóra mintegy ezer migráns próbált bejutni az alagútba, de ez egyiküknek sem sikerült. Az ezt megelőző napokban még ennél is több kísérlet történt az átjutás­­ra. Vasárnapra virradóra könny­­gázspray használatával oszlatta szét a rendőrség a Csatorna-alag­útba behatolni próbáló migránsok egy csoportját. A rohamrendőrök akkor vetették be a könnygáz­­spray-t a mintegy 200 fős csoport feloszlatására, amikor a migránsok megpróbálták lebontani az alagút bejárata előtti utolsó kerítést, és vasúti szerelvényekre felmászni. Szombaton mintegy 800 migráns tartózkodott a Csator­na-alagút bejáratának környékén. Hetek óta próbálkoznak azzal, hogy bejussanak Nagy-Britanni­­ába, mert úgy gondolják, hogy ott „paradicsomi” állapotok várnak rájuk. Június eleje óta már tíz bevándorló halt meg a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben. Az észak-franciaországi Calais-ban várakozó migránsok többnyire az alagútba tartó kami­onokra felkapaszkodva igyekeznek brit földre jutni. Az Eurotunnel közölte, hogy újabb biztonsági kerítéssávok kiépítését kezdte meg a migrán­sok tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között. Vasárnap egy brit és egy fran­cia lapban közös cikket jelentetett meg Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminisz­ter. Közölték, hogy országaik prio­ritásként kezelik a Calais kikötővá­rosában kialakult migránshelyzetet, és elkötelezettek a kérdés közös megoldása iránt. Egyúttal azonban leszögezték, hogy a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság követ­kezménye, ez utóbbit pedig nem tudja két ország megoldani. Kiemelték, hogy kézre kell kerí­teni azokat a bűnözőket, akik arra ösztökélnek amúgy is kiszolgálta­tott embereket, hogy megtegyék az Európába tartó veszélyes utazást, a migránsok számára pedig egyértel­művé kell tenni az út kockázata­it, illetve a visszatoloncolás eshe­tőségét. Hosszú távú megoldást azonban csak az Afrikából Euró­pába tartók számának csökkenése jelentheti. KIRABOLT MIGRÁNSOK És hogy az utazás veszélyes, bizonyítja az a hír is, miszerint számos, Törökországból tengeren Görögországba igyekvő bevándor­ló számolt be arról, hogy fegyvere­sek támadtak rájuk, megpróbálták megakadályozni őket, hogy Euró­pába jussanak, és többször ki is fosztották őket. Az AFP informá­ciói szerint fennáll a gyanú, hogy „maffiacsoportok” vagy „a görög határőrség különleges komman­dói” támadnak a migránsokra. Ez utóbbira állítólag volt példa régeb­ben, bár a görögök állítják, hogy ezzel a gyakorlattal már felhagy­tak. A kérdéssel foglalkozó egyik civil szervezet aktivistája elmondta, hogy az elmúlt hónapokban mint­egy húsz hajóra támadtak rá. A migránsok kommandókat emlegetnek, egyesek a Frontex­­ről (az Európai Unió határőrize­ti szervéről) beszélnek, mások a török vagy görög parti őrségről, ismét mások milicistákról vagy kalózokról - mondta el az aktivis­ta újságíróknak. Egy szíriai nő az aktivistának elmondta, hogy egy hadihajó állí­totta meg a járművüket, amelyen negyvenketten utaztak, közöttük több gyermek. A maszkos, M16- os gépkarabéllyal felfegyverzett, általa nem ismert nyelven beszélő férfiak mindenkit megmotoztak, széttépték a ruhájukat, elvették a pénzüket és a tengerbe öntötték a táskájuk tartalmát. Végül kiszerel­ték a motort, és magukra hagyták a menekülteket. A csoportnak a török parti őrség sietett a segítségére. A legújabb hír szerint a görög parti őrség szombaton őrizet­be vett három embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy migránsokat támadtak meg és fosztottak ki. A három gyanúsított görög állampol­gár, és a parti őrségnek egy olyan lett helikopter közreműködésé­vel sikerült elfognia őket, amely a Frontex keretében járőrözött. A fosztogatók a görög parti őrség egyenruháit viselték, így álcázva valódi kilétüket. TÖMEGVEREKEDÉS, LÁZADÁS Németországban és Csehor­szágban erőszakos incidensek történtek menedékkérőket befo­gadó intézményekben. Vasárnapi sajtójelentések szerint egy türin­­giai állomáson tömegverekedés tört ki: nagyjából 80­­ eritreai, albán és Szomáliai - menedék­kérő csapott össze, „valószínűleg egy apróság miatt”. A verekedésben nyolcan megsérültek. Egy bonni menedékkérő szál­láson valószínűleg ugyancsak egy apró nézeteltérésből alakult ki erőszakos összetűzés szombaton este. Egy 24 éves menedékkérő késsel megsebesítette egy 23 éves lakótársát, majd elbarikádozta magát az épületben. A komman­dósok először könnygázzal próbál­koztak, majd amikor a fiatalem­ber kiugrott a második emeletről és menekülni próbált, a végtagjaira leadott lövésekkel ártalmatlanítot­ták. A menedékkérőt súlyos sebe­sülésekkel szállították kórházba. A cseh rendőrség azt jelentet­te, hogy a Prágától 70 kilométerre északra fekvő Belá pod Bezdezem­­ben lévő táborban csütörtökön a tábor két kapuját rongálták meg a migránsok, pénteken pedig bezúz­ták az ablakokat, összetörték két terem berendezését és megpró­bálták elhagyni a tábor területét, amit a helyszínre érkezett rendőrök megakadályoztak. A cseh idegen­­rendészet szerint a külföldiek azt követelik, hogy a hatóságok enged­jék őket továbbutazni Németor­szágba, adják vissza mobiltelefon­jaikat és pénzüket. Ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a cseh hatóságok visszatoloncolják őket abba az országba, ahonnan elme­nekültek. A táborban azok a külföl­diek vannak, akiknek a visszato­­loncolásáról már döntöttek a cseh hatóságok. Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerint az illegális bevándor­lókat senki sem hívta Csehország­ba, de ha már itt vannak, be kell tartaniuk az ország törvényeit. „Ha pedig ez nem tetszik, menjenek el” - üzente a cseh államfő abban a vasárnapi interjúban, amelyet a Blesk című prágai bulvárlap internetes kiadása hozott nyilvá­nosságra. „Ezeknek az emberek­nek legjobban saját hazájuk terü­letén tudunk segíteni” - vélekedett Zeman, aki már többször is nyil­vánosan kifejezte ellenkezését a közel-keleti és afrikai menekültek csehországi befogadásával szem­ben. A cseh államfő szerint a közel­jövőben az ukrán állampolgárok migrációs hullámával is számol­ni kell. „Az ukránoknak azonban, eltérően a muszlim menekültektől, nagyobb a képességük az asszimi­lációra” - mondta Zeman. Megjegyezzük, hogy a szlová­kiai Bősön menekülttábor létesítése ellen tartottak népszavazást tegnap. A magyar többségű településen a voksolás eredménye aligha lehet kérdéses, csupán az, hogy a várha­tó elutasítást figyelembe veszik-e a hatóságok. ■ fi A felvétel a közelmúltban még Vajdaságban készült, senki sem tudja, azóta hová jutottak el Gergely Árpád

Next