Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)
2015-08-10 / 182. szám
2015. augusztus 10., hétfő Mimto uveggolyo@magyarszo.com ÜVEGGOLYÓ | 5 Még nem tudtuk „visszahozni” a kilencvenes évek előtti szoros kapcsolatunkat Mit rejteget a muraközi Lendvai Galéria Múzeum? Nagy Magdolna Amikor évtizedekkel ezelőtt erőteljesen megmutatkozott a lendvaiak igénye egy helybeli galéria és múzeum megalapítására, szinte magától értetődő volt, hogy az óváros fölött magasodó monumentális vár lesz a legalkalmasabb hely egy ilyen intézmény számára. Világos volt, hogy a város jelképe ez a vár, és az odaérkezők figyelmét felkelti, tehát az adott lehetőséggel élni kell. A távolinak tűnő hatvanas években úgy döntöttek, hogy a vár kultúrtörténeti és kimagasló művészeti értékeknek, eseményeknek adjon otthont, s ehhez a mai napig tartják magukat. Mindjobban belakják a hatalmas várépületet, mind reprezentatívabb kiállításokat rendeznek, és idén júliusban immár a 20. Nemzetközi Ifjúsági Művésztelepet, a LindArtot tartották meg. Lendvai Kepe Zoltán: Vajdasággal, a vajdaságiakkal még nem tudtuk visszahozni a kilencvenes évek előtti szoros kapcsolatot, noha az igyekezet mindkét oldalról megfigyelhető Vajdasággal, a vajdaságiakkal még nem tudtuk „visszahozni” a kilencvenes évek előtti szoros kapcsolatunkat, noha az igyekezet mindkét oldalról megfigyelhető - szögezte le ismerkedésünk első néhány perce után dr. Lendvai Kepe Zoltán, az intézmény sokoldalú munkatársa, néprajzkutató és főmuzeológus, mivel emlékezik azokra az időkre is, amikor az egykori Jugoszláviában sokkal közelebbi szálak fűzték össze a két térséget, mint most. Amióta útjaink szétváltak - ennek idestova negyed évszázada a lendvai várintézmény csak gazdagodott gyűjteményben, rendezvényekben, kiállításokban. 1973-ban jött létre, azóta a város működteti. Kezdetben képzőművészeti jellegű volt, 2005-ben alkalmaztak muzeológust, aki kialakította az állandó gyűjteményeket, és 2012-ben elnyerték a múzeumi rangot. Gerlich Ferenc, az előző igazgató nagyon sokat tett azért, hogy ezt a státuszt elnyerjék, mint ahogy azért is, hogy az intézmény egyfajta közvetítő szerepet töltsön be a magyarországi és a szlovéniai szakmabeliek között. Kiépítettük a kapcsolatrendszert Magyarország felé, és egyre komolyabb támogatásban részesülünk. 2012 óta a szlovéniai szakminisztérium is finanszíroz bennünket, így mindennek köszönhetően minden évben újítunk a váron is, hisz nagyon rászorul - mondja Lendvai Kepe Zoltán. - Valójában az épület 40-50 százaléka felújítatlan, vagyis alig felét lakjuk be. Annyi pénzünk sohasem volt, hogy egyszerre hatalmas munkálatokat folytassunk, vagy átfogó kiállítást hozzunk létre, ezért úgy döntöttünk, hogy apró lépésekkel haladunk, évente egy-egy gyűjteményt hozunk létre, így alakultak ki a gyűjtemények. Hogy mit rejteget a Lendvai Galéria Múzeum? Érdekes, állandó kiállítás A vár a vártán c. történelmi kiállítás, amely azon várak történetét mutatja be, amelyek Európa védőbástyáit képezték a török veszedelem idején. Az egykori Magyar Királyság nyugati területének védővonalát képezték, amely megakadályozta a törökök erőteljes behatolását Európa szívébe. A lendvai vár is e védelmi rendszerhez tartozott. Tudni kell, hogy a létesítményt a törököknek nem sikerült elfoglalniuk. A kiállított szúró- és lőfegyverekkel, a katonai felszerelésekkel, zászlókkal és egyéb tárgyakkal a kiállítás rendezőinek sikerült bemutatniuk az akkori körülményeket, valamint a nehéz, viharos kor szellemét. Ennek a kiállításnak a megtekintésével indultunk útra a várban, s megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a többi része már nem ennyire „harcias”. A lendvai vár régészeti források és ismert történelmi adatok alapján - már a 13. században létezett, és valószínűleg több átépítésen és felújításon ment keresztül. Története a Bánffyakhoz, majd a Nádasdyakhoz kötődik. A XX. században már a köz javát szolgálta, 1973-tól pedig a várkastély kulturális események színterévé vált, a Lendvai Galéria Múzeum intézményének ad otthont. A múzeumi részleg tízféle állandó kiállítással rendelkezik. Az Oloris archeológiai gyűjteménnyel büszkélkedik, a régészeti leleteket Alsólakosban találták, és a késői bronzkorból származnak. A településmaradvány leletei között, amelyre a falusiak által Olorisnak nevezett mezőn bukkantak rá, leginkább agyagtárgyakat találtak: tárolóedényeket, tálakat, csészéket. A népi életet jelképezi a hetési népi textíliát bemutató állandó kiállítás, amely kis archaikus szigetet képez a közép-európai térségben, és még él. A kiállítás néhány néprajztudományi tárgyból áll, amelynek egy része a vár felső emeletének bal szárnyában, zöme pedig a raktárban található. A látogatók ízelítőt kapnak a Muravidék, ill. Lendva és környéke lakosságának múlt századi építkezési, tárgyi-szellemi világából, mint a tulipános láda, kovácsfújtató, dísztörölközők, agyagedények, darálókő, vallásos motívumú plasztikák, valamint vázlatok és rajzok a paraszti élet kellékeiről, aztán ott vannak a húsvéti hímes tojások, a táj egyéb jellegzetes tárgyai, amelyek az ott élők ügyességét, leleményességét jelképezik. Itt található a Zala György szobrász tiszteletére berendezett emlékszoba, azé a művészé, aki épp ott, Alsólendván (Lendva több évszázados elnevezése) született, és a századforduló egyik legismertebb, legtevékenyebb művészévé vált. Műveiben a magyar történelem hősi, ugyanakkor tragikus végű eseményeit és alakjait formázta meg: aradi vértanúk, Andrássy Gyula lovas portréja, Deák Ferenc portréja, a Honvéd-szobor, Mátyás király... Stróbl Alajos és Fadrusz János szobrászművészekkel a magyar szobrászművészetet európai szintre emelte. Hosszú és termékeny karrierje során modellt ült neki Ferenc József és felesége, Erzsébet is. Legismertebb alkotása kétségkívül a budapesti millenniumi emlékmű a Hősök terén. A lendvaiak büszkén emlegetik. Emlékszobát kapott az ugyancsak lendvai születésű Gálics István grafikus is, amelyet 2008-ban nyitottak meg. Az alkotó művei mellett helyet kapott a művész különleges, mintegy négyszáz darabot számláló lepkegyűjteménye. Gálics István a múlt évszázad legnevesebb szlovéniai fametszői közé tartozott. A vár folyosóján térképek várják a látogatókat, amelyek Lendva és környéke történelmét idézik fel. A kartográfiai munkák több évszázad adatait ölelik fel, és megpróbálnak magyarázatot adni a XX. században bekövetkezett határmódosításokra. A gyűjtemény egyik érdekessége Lázár deák térképe a XVI. századból. Ugyanott, a folyosón Lendva története is látható, a kiállításnak a Lendvai kincsek és sorsok címet adták, és a Deák Ferencnek, a haza bölcsének a családja a muraközi Zsitkócról (szlovénül: Zitkovci) származik, Lendvától alig 30 kilométerre város első említésének 820. évfordulójára nyílt. Ezek mellett a kiállítások mellett gyönyörködhetünk még A magyar pénzverés 1000 éve című kiállításban, megtekinthetjük a Kőtárat, de a padlásgalériát sem hagyhatjuk ki. A Lendvai Galéria Múzeum keretében működik ugyanis Szlovénia egyik legrégibb képzőművészeti alkotóműhelye, a Lendvai Nemzetközi Művésztelep, amely 1973- ban jött létre, és azóta jelentős szerepet játszott abban, hogy a térség képzőművészei a közös munka révén megismerjék egymást. A művésztelepen készült alkotásokat az intézmény által 2005-ben szerzett mobil öntödében ugyanis kiöntik, és a kortárs képzőművészek műveiből létrehozták a közép-európai jelentőségű gyűjteményt, s ennek a padláson kialakított hangulatos galériában adtak helyet. A gyűjteményeken kívül egy-egy remekbe szabott kiállításnak is helyet adnak a várban, idén nyáron például a szeptember 30-áig nyitva tartó Picasso tiszteletére című vándorkiállítást tekinthetik meg a galériába látogatók. Picassónak tisztelettel szeptember 30-áig megtekinthető kiállítás a lendvai várban Nagy Magdolna Kilátás a városra a vár ablakából Zala György hatalmas műveinek kicsinyített mása, illetve fotója az emlékszobában