Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)

2015-08-10 / 182. szám

2015. augusztus 10., hétfő Mimto uveggolyo@magyarszo.com ÜVEGGOLYÓ |­ 5 Még nem tudtuk „visszahozni” a kilencvenes évek előtti szoros kapcsolatunkat Mit rejteget a muraközi Lendvai Galéria­ Múzeum? Nagy Magdolna Amikor évtizedekkel ezelőtt erőtelje­sen megmutatkozott a lendvaiak igénye egy helybeli galéria és múzeum megala­pítására, szinte magától értetődő volt, hogy az óváros fölött magasodó monu­mentális vár lesz a legalkalmasabb hely egy ilyen intézmény számára. Világos volt, hogy a város jelképe ez a vár, és az odaérkezők figyelmét felkelti, tehát az adott lehetőséggel élni kell. A távolinak tűnő hatvanas években úgy döntöttek, hogy a vár kultúrtörténeti és kimagasló művészeti értékeknek, eseményeknek adjon otthont, s ehhez a mai napig tartják magukat. Mindjobban belakják a hatal­mas várépületet, mind reprezentatívabb kiállításokat rendeznek, és idén júliusban immár a 20. Nemzetközi Ifjúsági Művész­telepet, a LindArtot tartották meg. Lendvai Kepe Zoltán: Vajdasággal, a vajda­ságiakkal még nem tudtuk visszahozni a kilencvenes évek előtti szoros kapcsola­tot, noha az igyekezet mindkét oldalról megfigyelhető­­ Vajdasággal, a vajdaságiakkal még nem tudtuk „visszahozni” a kilencvenes évek előtti szoros kapcsolatunkat, noha az igyekezet mindkét oldalról megfigyel­hető - szögezte le ismerkedésünk első néhány perce után dr. Lendvai Kepe Zoltán, az intézmény sokoldalú mun­katársa, néprajzkutató és főmuzeológus, mivel emlékezik azokra az időkre is, amikor az egykori Jugoszláviában sokkal közelebbi szálak fűzték össze a két térsé­get, mint most. Amióta útjaink szétvál­tak - ennek idestova negyed évszázada a lendvai várintézmény csak gazdago­dott gyűjteményben, rendezvényekben, kiállításokban. 1973-ban jött létre, azóta a város működteti. Kezdetben képző­­művészeti jellegű volt, 2005-ben alkal­maztak muzeológust, aki kialakította az állandó gyűjteményeket, és 2012-ben elnyerték a múzeumi rangot. Gerlich Ferenc, az előző igazgató nagyon sokat tett azért, hogy ezt a státuszt elnyerjék, mint ahogy azért is, hogy az intézmény egyfajta közvetítő szerepet töltsön be a magyarországi és a szlovéniai szakma­beliek között.­­ Kiépítettük a kapcso­latrendszert Magyarország felé, és egyre komolyabb támogatásban részesülünk. 2012 óta a szlovéniai szakminisztérium is finanszíroz bennünket, így mindennek köszönhetően minden évben újítunk a váron is, hisz nagyon rászorul - mond­ja Lendvai Kepe Zoltán. - Valójában az épület 40-50 százaléka felújítatlan, vagyis alig felét lakjuk be. Annyi pénzünk soha­sem volt, hogy egyszerre hatalmas mun­kálatokat folytassunk, vagy átfogó kiállí­tást hozzunk létre, ezért úgy döntöttünk, hogy apró lépésekkel haladunk, évente egy-egy gyűjteményt hozunk létre, így alakultak ki a gyűjtemények. Hogy mit rejteget a Lendvai Galé­ria­ Múzeum? Érdekes, állandó kiállítás A vár a vártán c. történelmi kiállítás, amely azon várak történetét mutatja be, amelyek Európa védőbástyáit képezték a török veszedelem idején. Az egykori Magyar Királyság nyugati területének védővonalát képezték, amely megakadá­lyozta a törökök erőteljes behatolását Eu­rópa szívébe. A lendvai vár is e védelmi rendszerhez tartozott. Tudni kell, hogy a létesítményt a törököknek nem sikerült elfoglalniuk. A kiállított szúró- és lőfegy­verekkel, a katonai felszerelésekkel, zász­lókkal és egyéb tárgyakkal a kiállítás ren­dezőinek sikerült bemutatniuk az akkori körülményeket, valamint a nehéz, viha­ros kor szellemét. Ennek a kiállításnak a megtekintésével indultunk útra a várban, s megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a töb­bi része már nem ennyire „harcias”. A lendvai vár­­ régészeti források és ismert történelmi adatok alapján - már a 13. században létezett, és valószínűleg több átépítésen és felújításon ment ke­resztül. Története a Bánffyakhoz, majd a Nádasdyakhoz kötődik. A XX. század­ban már a köz javát szolgálta, 1973-tól pedig a várkastély kulturális események színterévé vált, a Lendvai Galéria­ Mú­zeum intézményének ad otthont. A mú­zeumi részleg tízféle állandó kiállítással rendelkezik. Az Oloris archeológiai gyűjteménnyel büszkélkedik, a régészeti leleteket Alsólakosban találták, és a késői bronzkorból származnak. A településma­radvány leletei között, amelyre a falusiak által Olorisnak nevezett mezőn bukkan­tak rá, leginkább agyagtárgyakat találtak: tárolóedényeket, tálakat, csészéket. A népi életet jelképezi a hetési népi textíliát bemutató állandó kiállítás, amely kis archaikus szigetet képez a kö­zép-európai térségben, és még él. A kiál­lítás néhány néprajztudományi tárgyból áll, amelynek egy része a vár felső eme­letének bal szárnyában, zöme pedig a raktárban található. A látogatók ízelítőt kapnak a Muravidék, ill. Lendva és kör­nyéke lakosságának múlt századi épít­kezési, tárgyi-szellemi világából, mint a tulipános láda, kovácsfújtató, dísztöröl­közők, agyagedények, darálókő, vallásos motívumú plasztikák, valamint vázlatok és rajzok a paraszti élet kellékeiről, aztán ott vannak a húsvéti hímes tojások, a táj egyéb jellegzetes tárgyai, amelyek az ott élők ügyességét, leleményességét jelké­pezik. Itt található a Zala György szobrász tiszteletére berendezett emlékszoba, azé a művészé, aki épp ott, Alsólendván (Lendva több évszázados elnevezése) született, és a századforduló egyik leg­ismertebb, legtevékenyebb művészévé vált. Műveiben a magyar történelem hősi, ugyanakkor tragikus végű esemé­nyeit és alakjait formázta meg: aradi vér­tanúk, Andrássy Gyula lovas portréja, Deák Ferenc portréja, a Honvéd-szobor, Mátyás király... Stróbl Alajos és Fadrusz János szobrászművészekkel a magyar szobrászművészetet európai szintre emelte. Hosszú és termékeny karrierje során modellt ült neki Ferenc József és felesége, Erzsébet is. Legismertebb alko­tása kétségkívül a budapesti millenniu­mi emlékmű a Hősök terén. A lendvaiak büszkén emlegetik. Emlékszobát kapott az ugyancsak lendvai születésű Gálics István grafikus is, amelyet 2008-ban nyi­tottak meg. Az alkotó művei mellett he­lyet kapott a művész különleges, mintegy négyszáz darabot számláló lepkegyűjte­ménye. Gálics István a múlt évszázad legnevesebb szlovéniai fametszői közé tartozott. A vár folyosóján térképek várják a látogatókat, amelyek Lendva és környéke történelmét idézik fel. A kar­tográfiai munkák több évszázad adatait ölelik fel, és megpróbálnak magyarázatot adni a XX. században bekövetkezett ha­tármódosításokra. A gyűjtemény egyik érdekessége Lázár deák térképe a XVI. századból. Ugyanott, a folyosón Lendva története is látható, a kiállításnak a Lend­vai kincsek és sorsok címet adták, és a Deák Ferencnek, a haza bölcsének a családja a muraközi Zsitkócról (szlové­nül: Zitkovci) származik, Lendvától alig 30 kilométerre város első említésének 820. évfordulójá­ra nyílt. Ezek mellett a kiállítások mel­lett gyönyörködhetünk még A magyar pénzverés 1000 éve című kiállításban, megtekinthetjük a Kőtárat, de a padlás­galériát sem hagyhatjuk ki. A Lendvai Galéria­ Múzeum keretében működik ugyanis Szlovénia egyik legrégibb kép­zőművészeti alkotóműhelye, a Lendvai Nemzetközi Művésztelep, amely 1973- ban jött létre, és azóta jelentős szerepet játszott abban, hogy a térség képzőmű­vészei a közös munka révén megismer­jék egymást. A művésztelepen készült alkotásokat az intézmény által 2005-ben szerzett mobil öntödében ugyanis kiön­tik, és a kortárs képzőművészek műve­iből létrehozták a közép-európai jelen­tőségű gyűjteményt, s ennek a padláson kialakított hangulatos galériában adtak helyet. A gyűjteményeken kívül egy-egy remekbe szabott kiállításnak is helyet adnak a várban, idén nyáron például a szeptember 30-áig nyitva tartó Picasso tiszteletére című vándorkiállítást tekint­hetik meg a galériába látogatók. Picassónak tisztelettel­­ szeptember 30-áig megtekinthető kiállítás a lendvai várban Nagy Magdolna Kilátás a városra a vár ablakából Zala György hatalmas műveinek kicsinyített mása, illetve fotója az emlékszobában

Next