Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-01 / 201. szám

2015. szeptember 1., kedd Folytatás az 1. oldalról A magyar-szerb határon kiépített ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban tegnap német politikusok is hangot adtak kétkedésüknek. A Die Welt összeállításában Roger Lewentz, Rajna-vidék-Pfalz tartomány belügyminisz­tere, egyben a tartományi belügyminisztere­ket és a szövetségi kormány belügyminiszterét összefogó tanácskozó testület, a belügyminisz­teri konferencia elnöke azt mondta: „Retten­tően nehéz számomra, hogy bele kell törődni abba, hogy Európa közepén kerítések húzód­nak” Hozzátette, ki kell várni, hogy a magyar intézkedés milyen hatással lesz Németországra. A törvényhozás alsóháza (Bundestag) belügyi bizottságának elnöke, Wolfgang Bosbach azt mondta, szerinte a kerítés nem fejti ki a kívánt elrettentő hatást. „A menekültek megpróbálnak majd átjutni a kerítésen, vagy más utat választa­nak" - mondta, hozzátéve, hogy az uniós külső határok biztosítása szerinte nem szögesdrót kerítés felépítését jelenti. Az Európai Bizottság sajtóosztályának egyik illetékese tegnap az osztrák intézkedéssel kapcsolatban közölte: a schengeni övezet szabá­lyai lehetővé teszik, hogy a tagállamok a határo­kon és a határ menti övezetekben biztonsági és közlekedési ellenőrzéseket tartsanak mindad­dig, amíg nem határellenőrzésről van szó. BRÜSSZEL: A HATÁRVÉDELEM TAGÁLLAMI HATÁSKÖR Az Európai Unió határainak védelme és annak módjának megválasztása kizáróla­gos tagállami hatáskör - hangsúlyozta ismét Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvi­vője. Újságírók a testület szokásos tegnapi sajtótájékoztatóján arról kérdezték Andreevát, kell-e Magyarországnak bármilyen következ­ménnyel számolnia amiatt, hogy kerítést épít a szerb határon. Andreeva világossá tette, hogy ennek Brüsszel részéről semmilyen jogi követ­kezményei nem lehetnek, mert tagállami fele­lősségről van szó. A szóvivő ismételten rámutatott, hogy a bizottság nem támogatja kerítések építését, más határőrizeti megoldásokat szorgalmaz. Andre­eva megismételte, hogy korábban Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy Európa nem kerítések, hanem hidak emelése révén épül. „A kerítése­ken át lehet mászni, így nem fogják megoldani a migrációs kihívást” - tette hozzá a szóvivő. VONATRA SZÁLLHATTAK A KELETIN, DE... Felengedték a nemzetközi járatokra a buda­pesti Keleti pályaudvaron azokat a migránsokat, akik érvényes okmányokkal és jeggyel rendel­keztek. Tegnap reggel emiatt hatalmas sor volt a pályaudvar pénztárainál, a délelőtt 11-kor indult vonat pedig teljesen tele volt. A magu­kat szíreknek vallók azt mondták: tudomásuk szerint Münchenig utazhatnak. A szerelvényt, amelynek 13 óra 45 perckor kellett volna megérkeznie a bécsi Főpályaudvar­ra, az osztrák-magyar határon megállították. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) a szerelvény túlzsúfoltságára hivatkozva a magyar rendőrség segítségét kérte. Feltételezhetően papírok nélkül utazó migránsok is voltak az utasok között. Őket leszállítják, és menekülttáborba helyezik. A JOBBIK ELVENNÉ A SZAVAZATI JOGOT A BEFOGADOTTAKTÓL A Jobbik azt szorgalmazza, hogy vegyék el az­­ önkormányzati választáson érvényes­­ szava­zati jogot azoktól a bevándorlóktól, akiknek pozitívan bírálták el a menedékkérelmüket. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető­helyettese tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján arcátlanságnak nevezte, hogy az alaptörvény és más jogszabályok nyitva hagytak egy kiska­put, amely szerint a befogadott menekültek szavazhatnak az önkormányzati választáson. Aggályának adott hangot amiatt, hogy az eddi­gi pár százas létszám a közeljövőben felfut, és olyan tömegek kapnak jogot, akik adott esetben megváltoztathatják a helyhatósági választások eredményét. A jobbikos politikus indokoltnak nevezte, hogy az üldözöttek ételt, italt, rövid időre szál­lást kapjanak, de a bevándorlók letelepítését, szavazati jogát és bérlakás lehetőségét elutasítot­ta, jelezve: a zéró tolerancia pártján állnak. A DUBLINI RENDSZERT ÚJRA KELL GONDOLNI Alapvetően az egész dublini rendszert újra kell gondolni, az elmúlt hetek-hónapok rávi­lágítottak az uniós menekültügyi szabályozás gyengeségeire és arra, hogy nem működik a rendszer - mondta Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Szerin­te a rendszer és a schengeni övezet alapvetően nem ilyen mértékű migrációs nyomásra volt kitalálva. Eddig működött, de most kiderült, hogy nagyon sok kérdésben változtatni kell, mert a rendszer nem igazságos az egyes tagál­lamokkal szemben, például a külső határokon lévő országok, főleg Olaszország, Görögország és Magyarország nagy nyomásnak van kitéve, ezen pedig változtatni kell - mondta, hozzáté­ve: mind Németország, mind az uniós közép­­hatalmak szorgalmazzák a Dublin-III rendelet felülvizsgálatát, és alapvetően az egész dublini rendszert újra kell gondolni. Angyal Ágnes arra a felvetésre, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Amnesty International nem tekinti bizton­ságos országnak Szerbiát, ugyanakkor az EU tagállamai közül több igen, azt mondta: ez is egy hiányossága az uniós szabályozásnak. A német és francia vezetők szorgalmazzák, hogy dolgozzanak ki egységes kritériumrendszert arról, mi tekinthető biztonságos országnak, és ennek megfelelően kell az onnan érkezőkkel szemben fellépni. EMBERCSEMPÉSZEKET FOGTAK EL Négy embercsempészt és 59 illegális beván­dorlót fogott el a rendőrség az elmúlt 24 órában Győr-Moson-Sopron megyében. A rendőrök nyolc szír állampolgárt ellenőriztek, akik gyalog szerettek volna Ausztriába jutni. Egyikük sem tudta igazolni jogszerű magyarországi tartóz­kodását. Később egy Bécsbe tartó nemzetközi vonaton igazoltattak egy szintén szír állampol­gárt, aki úti okmányok és vízum nélkül akart az osztrák fővárosba utazni. Hegyeshalomnál négy embercsempészt és 32 illegális bevándorlót állítottak elő. Sopronnál öt pakisztáni állampolgár nem tudta igazolni jogszerű magyarországi tartózkodását, Ágfal­­vánál pedig 13 szír szeretett volna gyalog átjut­ni Ausztriába. A négy sofőr ellen embercsem­pészet, az 59 illegális bevándorló ellen tiltott határátlépés miatt indult eljárás. (Szerkesztőségi összefoglaló) ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS Harminc kilométeres sor az osztrák határnál Osztrák rendőrök ellenőriznek egy járművet az embercsempészek kiszűrése érdekében az auszt­riai Miklóshalmánál (Nickelsdorf), a határ közelében MTI 3 M/KYfflfió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Rendkívüli V4-es csúcs lesz migrációs ügyben Rendkívüli csúcstalálkozón foglalkoznak majd a nem szűnő migrációs válsággal a hét végén a négy visegrádi ország kormányfői - közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök tegnap Pozsonyban, a szlovák nemzetbiztonsági tanács ülése után. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő találkozójára nagy valószínűséggel pénteken vagy vasárnap kerül sor. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a témáról telefonon egyeztetett magyar és cseh kollégájával, Szijjártó Péterrel és Lubomír Zaorálekkel. Szlovákia elsősorban a fokozottabb osztrák határellenőrzések miatt szorgalmazza a rendkívüli V4-es csúcstalálkozó összehívását, attól tart ugyanis, hogy a 71 ember halálával járó ausztriai tragédia után az embercsempészek Szlovákián keresztül próbálják majd a célországokba továbbvinni a menekülteket. Pozsony nem fogadja el azon nyugat-euró­pai politikusok bírálatát, akiknek nem tetszik a kelet-európai orszá­gok hozzáállása a migrációs problémához. „Számos érvünk van. Amíg nem mondjuk ki az igazat a migrációról, addig nem lesz előremozdulás” - vélekedett Fico. Az Európát érő menekülthullámmal kapcsolatban Milos Zeman cseh államfő tegnap amondó volt: „A migrációs hullám nem rövidtávú jelenség, és számolni kell a felerő­södésével. Ennek két oka van: az első, hogy folytatódik az észak-afrikai és más érintett országok destabilizációja; a második, hogy érvényesülni fog a szívóhatás, az Európában megtelepedett bevándorlók maguk után hívják családjukat, rokonaikat, ismerőseiket.” Zeman szükségesnek tartaná, hogy megerősítsék az EU külső határainak védelmét. Szerinte azonban ezen a téren eddig a szavakat nem váltották tettekre. Ezért „Csehországnak meg kellene erősíteni saját határai védelmét, akár a hadsereg segítségével is” - hangoztatta. A cseh tudósok közelmúltban nyilvánosságra hozott felhívásával kapcsolatban, amely arra szólította fel a politikusokat és a lakosságot, hogy ne utasítsák el a menekültek megsegítését, Zeman azt mondta: nem ért egyet a felhívással, amely szerinte azt sugalmazza, hogy a cseh nemzet idegengyűlölő. Leszögezte, hogy a cseh nemzet nem idegengyű­lölő. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány elutasítja ugyan a kötelező befogadási kvótákat, de önkéntes alapon 1500 menekültet akar befogad­ni 2017 végéig. „Teljes mértékben támogatom a kormány álláspontját ebben az ügyben.” Bohuslav Sobotka cseh kormányfő egy televíziós interjúban azt mondta, Csehország álláspontja a befogadási kvóták ügyében változatlan. Ilyen álláspontot fogalmazott meg tegnap Robert Fico is. „A kvótákat soha nem fogjuk elfogadni” (Forrás: MTI) RÖVIDEN Diaconu magyarellenes nyelvtörvényt akar A magyar nyelvhasználat korlátozását célzó törvénytervezetet terjesztett be tegnap a bukaresti parlamentben Bogdan Diaco­nu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormány­zó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál. A törvénytervezet megtil­taná a közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkor­mányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő-testületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást” biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén „közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntet­ni. A tervezet indoklása szerint a magyar kisebbség képvise­lői „visszaéltek” a 2001-ben kiadott közigazgatási törvénnyel, „elüldözték” a román nyelvet bizonyos közösségekből, mintha egy idegen államhoz tartoznának. A törvény azt célozza, hogy a románok „ne érezzék idegeneknek magukat saját országuk­ban” a kisebbségek által lakott térségekben - írta a kezdemé­nyező. Romániában a múlt héten egy internetes fórumon, majd a médiában is vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzat­hoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján. A magyarellenességé­­ről elhíresült képviselő erre reagálva dolgozott ki törvényterve­zetet - ahogy ő írta - a magyar feliratok bezátására. „Budapest nem menekülttábor!" Tegnap reggel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik tagjai blokád alá vonták a Verseny utcai Novák piac területét, ahová a főváros a pályaudvarokon kialakított tran­zitzónákban tartózkodó menekülteket költöztetné. A Jobbik és a HVIM helyszínen tartózkodó képviselői lelakatolták a piac bejáratait, magyar zászlókat tűztek ki a kerítésre, és „Magyar­­ország a magyaroké”, valamint „Budapest nem menekülttá­bor!” feliratú táblákat akasztottak ki. Átadták a kecskeméti északi kerülőutat az­ A 445-ös főút Kecskemétet észak felől elkerülő új szakaszának Ceglédi úti csomópontja tegnap, az átadás napján. A 10,3 kilomé­ter hosszú, új, kétsávos útszakasz kivitelezése 13,5 milliárd forint­ba került. Az átadott szakasz 10 kilométerrel rövidíti le, valamint 10-15 perccel gyorsítja Békéscsaba, illetve a 44-es számú főút elérését a fővárosból. Tűzoltódoktorok sérültek meg egy balesetben A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) tűzoltódok­tor szolgálatának két munkatársa megsérült tegnap délben Budapesten, autójuk felborult a Rákóczi úton. A tűzoltódokto­rok terepjárója megkülönböztető jelzést használva haladt egy riasztás miatt a Rákóczi úton, a Keleti pályaudvar irányába, amikor a Szövetség utcánál összeütközött egy másik járművel. A felborult terepjáróból a tűzoltók mentették ki bajtársaikat; egyikük súlyosan, másikuk könnyebben sérült, mindkettejü­ket kórházba vitték. (Forrás: MTI/atv) MTI MTI

Next