Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)
2016-04-08 / 80. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN A mezőgazdasági minisztert nevezték ki az izlandi kormányfői tisztségre Sigmundur David Gunnlaugsson mezőgazdasági minisztert nevezte ki az izlandi kormánykoalíció a panamai papírok néven elhíresült offshore-botrányban érintett, ideiglenesen félreálló Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök helyére. A kormány el szeretné kerülni az idő előtti választásokat azzal, hogy a félreálló, de tisztségéről végérvényesen le nem mondó Gunnlaugsson helyére egy „helyettest” jelölt ki. Ugyanakkor az ellenzéki Kalózpárt vezetője közölte: megegyeztek a kormánykoalícióval, hogy ősszel előrehozott választásokat tartanak. A kormányfő hivatala előző nap közölte, hogy Gunnlaugsson nem mond le, de ideiglenesen félreáll. A miniszterelnök azért került bajba, mert kiderült, hogy ő és felesége a kiszivárogtatott panamai dokumentumok szerint mintegy 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. Az ügy nyomán tüntetések robbantak ki, több ezren követelték a miniszterelnök lemondását. Jövő szombaton Leszboszra látogat a pápa Április 16-án látogat a nemzetközi menekültválságtól szorongatott, görögországi Leszbosz szigetére Ferenc pápa - közölte tegnap a Vatikán. A tájékoztatás szerint a látogatás célja támogatást nyújtani a menekültek ügyének, és felhívni a figyelmet a migránsválság legégetőbb problémáira Európában. A látogatást még kedden jelentették be, de akkor még nem volt bizonyos az út időpontja. Egy magát megnevezni nem kívánó görög kormányzati forrás akkor azt mondta, hogy a pápához csatlakozik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is. Két hetet kaptak a Pireuszban táborozók, hogy menekülttáborokba menjenek Két hetet kapnak az Athén kikötővárosa, Pireusz mellett táborozó migránsok, hogy önként távozzanak a hadsereg által épített menekülttáborokba, különben erőszakkal bírják rá őket erre - közölték tegnap a görög hatóságok. „Minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy meggyőzzük a menekülteket és migránsokat, saját érdekükben az, hogy menjenek a menekülttáborokba” - derül ki a parti őrség közleményéből. A görögök becslése szerint a balkáni migrációs útvonal március 9-ei lezárása óta nagyjából 53 ezerre duzzadt a Görögországban ragadt menekültek és migránsok száma. Mintegy egyharmaduk megtagadta, hogy a hatóságok által berendezett menekülttáborokba vonuljon, így rögtönzött táborokban vertek sátrat Pireuszban és a görög-macedón határ mentén. Több mint négyezren Pireuszban táboroznak, a kikötőváros viszont fontos területnek számít a Görögország számára létfontosságú idegenforgalom szempontjából. Fegyverletételre hívta fel a PKK-t az USA ankarai nagykövete Fegyverletételre és az erőszak beszüntetésére hívta fel tegnap a törökországi kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) John Bass, az Egyesült Államok ankarai nagykövete. Kiemelte, hogy Washington együttműködik Ankarával a Szíriai helyzet megoldásában. Amerikai tisztviselők jelenleg arról tárgyalnak a török haderővel és a vezetéssel, hogyan segíthetik a mérsékelt szíriai ellenzéket abban, hogy visszaszorítsák kelet felé a dzsihadistákat. Bass elítélte, hogy a PKK és az ahhoz köthető csoportok politikai célból terrorcselekményeket hajtanak végre Törökországban. Bass cáfolta azokat a vádakat, melyek szerint az USA fegyvereket szállít a legjelentősebb szíriai kurd politikai tömörülés, a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) számára, valamint katonai szárnyának, a Népvédelmi Egységeknek (YPG). A dzsihadisták kétszázötven munkást ejtettek foglyul? Eltűnt mintegy 250 cementgyári munkás az Iszlám Állam (IÁ) támadását követően a szíriai főváros, Damaszkusz közelében. Lehetséges, hogy a dolgozókat foglyul ejtették - közölte tegnap az érintett vállalat egyik szóvivője. A tájékoztatás szerint a munkásoknak azután veszett nyomuk, hogy a dzsihadisták megtámadták a cementgyárat. A gyár Dmeli határában található, s a Damaszkusztól mintegy 50 kilométerre lévő település lakosai megerősítették az értesüléseket. „Nem tudjuk elérni a hozzátartozóinkat azóta, hogy az IÁ hétfő délben megtámadta a gyárat” - mondta egyikük. A családok most attól tartanak, hogy a dzsihadisták elhurcolták a munkásokat. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű emigráns szervezet szintén jelentette, hogy sok munkás eltűnt. Deir térségében heves harcok folytak az elmúlt napokban. A kormányerők tűz alá vették a városban magukat elsáncoló szélsőségeseket. Az OSDH szerint az összecsapásokban 18 polgár vesztette életét. A hatóságok eközben előkészítették a lakosok visszatérését az LA-tól múlt héten visszafoglalt Palmürába. Az elmenekültek első csoportját szombaton tervezik buszokkal visszavinni otthonaikba Homsz városából - mondta a tartományi kormányzat egyik illetékes, aki szerint a lakóterületek mintegy 45 százaléka megsemmisült, de a lebombázott házak és az elektromos hálózat javítási munkálatai már megkezdődtek. (Forrás: MTI/APA/AFP/Reuters/dpa/Dogan/AP) Szabó József Stratégiailag nem jelent akadályt az Európába vezető úton, így értékelte tegnap Petro Porosenko ukrán állam fő azt a tényt, hogy előző nap Hollandiában referendumon utasították el hazája és az EU között 2014-ben aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. A dokumentum fontos része az EU-ukrán kapcsolatoknak. Hosszabb távon pedig az uniós tagsághoz vezető út egyik fontos állomása lehet Ukrajna számára. Porosenko azzal érvel, hogy a népszavazás nem volt kötelező érvényű, ezért folytatódhat hazájának közeledése az EU-hoz. A referendum szervezőit ugyanakkor azzal vádolja, hogy támadást intéztek Európa egysége és az uniós értékek kiterjesztését támogatók ellen. A gyér érdeklődés mellett megtartott referendumon a választók 61 százaléka szavazott nemmel, s ezzel nagy kihívás elé állították mind a kormányukat, mind az EU-t. Geert Wilders, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt populista vezetője úgy véli, hogy a nagyszerű eredmény az EU végének kezdetét jelzi. Uniós és ukrán politikusok ugyanakkor szülte felváltva igyekeznek nyugtatgatni a közvéleményt, egyszersmind mérsékelni a számukra lesújtó eredmény hatásait. Az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia kormánya kellemetlen helyzetbe került. A néhány euroszkeptikus civil mozgalom kezdeményezésére megtartott referendum eredménye ugyanis súlyos kudarc és nagy presztízsveszteség a Benelux ország számára. Ráadásul a kormánynak újabb vitát kell nyitnia a kérdésről. Az ukrán EU-tagságot ellenző holland miniszterelnök azt mondta, hogy a nem szavazatok ilyen arányú győzelme után kormánya felülvizsgálja az egyezmény ratifikálásáról szóló korábbi döntést. Mark Rutte kijelentette: mielőtt döntetnének, a miniszterek előbb egyeztetnek a parlamenttel és az uniós partnerekkel. A társulási egyezmény jövőjét egyelőre homály fedi. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel nem hátrál meg. Az Európai Tanács elnöke máris közölte: a történtek ellenére az EU-ukrán egyezmény ideiglenesen továbbra is érvényes. Donald Tusk azt is jelezte, hogy várja a tájékoztatást Hollandia szándékairól. Az elemzők többsége optimista. Szerintük a referendum nem torpedózhatja meg a társulási szerződést, amelynek aláírása - vagyis Kijev támogatása viharos előzmények árán - rendkívül kiélezte az EU-orosz viszonyt. (A hollandok állásfoglalását a referendumon sokan ezért a Kreml sikereként könyvelik el.). Persze az sem zárható ki, hogy a Rutte-kabinet - végső esetben - mentességet kér a megállapodás alól. Az eredmény ugyanakkor arra is utal, hogy a holland társadalom egy része nem bővítené tovább az EU-t, problémás (új) tagokat pedig végképp nem akar a közösségben látni. Döntésük hatására a kontinensen valószínűleg tovább erősödnek az euroszkeptikus mozgalmak. A szavazás ezért sokkal többről szólt, mint Ukrajna valamikori EU-tagsága. Holland ajándékot kapott a Kreml Geert Wilders, a szélsőjobboldali populista nagyszerűnek tartja az eredményt, amely szerinte az EU végének kezdetét jelzi Nu.nl Mmfit) 2016. 61,1:38,9 Jelentős fölénnyel győztek az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői az egyezmény ratifikálásáról kiírt népszavazáson. A tegnap közzétett, véglegesnek tekinthető eredmények szerint a szavazók 61,1 százaléka elutasította, 38,9 százalékuk pedig támogatta a megállapodást. A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így a referendum érvényesnek számít, Hollandiában ugyanis a népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta. A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság. A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve nincs kötelező hatálya. (Forrás: MTI/APN) Feloszlatta magát a macedón parlament Feloszlatta magát szerdán éjfélkor a macedón parlament, ezzel lehetővé vált, hogy június 5-én előrehozott választást tartsanak a balkáni országban. A legnagyobb ellenzéki párt azonban bejelentette: bojkottálni fogja a voksolást. A Zoran Zaev vezette ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) képviselői már azon a parlamenti ülésen sem vettek részt, amelyen Trajko Veljanovszki házelnök bejelentette a törvényhozás feloszlatását. Zaev úgy véli, nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, amiért szerinte Nikola Gruevszki miniszterelnök a hibás, ezért pártja nem vesz részt a június 5-ei megmérettetésen. Zaev korábban azt kérte a kormánytól, hogy korszerűsítse a választói névjegyzéket, reformálja meg a médiát, és ne gyakoroljon nyomást a sajtóra. Ez azonban szerinte nem történt meg. A macedón belpolitikai válság már a 2014-es választások után elkezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább a múlt év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét. Ezt követően Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormánypárti, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíció az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Szkopjéban emiatt több tüntetést is szerveztek a kormány ellen, a válságot pedig csak uniós közvetítéssel lehetett megoldani. Zoran Zaev úgy véli, nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, ezért pártja bojkottálja a június 5-ére előrehozott voksolást Nemzetközi nyomásra végül tavaly júniusban megállapodást írt alá a négy legnagyobb párt, köztük az ellenzéki is, majd április 24-ére előrehozott választást írtak ki, bár ezt később június 5-ére halasztották - ehhez volt szükséges a szkopjei parlament feloszlatása. A megállapodás részeként a majdnem tíz éve hatalmon lévő Gruevszki is lemondott. (Forrás: MTI/vesti.mk) Meta.mk Líbiában virágzik a fegyverkereskedelem Dinamikusan fejlődő üzletág az illegális fegyverkereskedelem Líbiában, ahol szinte bárki vásárolhat magának pisztolyt, gránátot, gépfegyvert és hozzá való töltényeket az interneten. Az Armament Reserch Services (ARES) 18 hónapon át gyűjtött információkat és adatokat a líbiai fegyverkereskedelemről, valamint arról, hogy miként lehet fegyverekhez jutni. Az összegyűjtött információkból és adatokból végül a Small Army Survey készített jelentést, amelyből kitudódott, hogy Líbiában szinte bárki vásárolhat magának fegyvert az internetes közösségi oldalakon, főleg a Facebookon. Annak ellenére, hogy a Facebook nem engedélyezi a felületen a fegyverkereskedelmet, a felhasználók könnyedén tudják értékesíteni fegyvereiket úgy, hogy még képet is posztolnak róluk. Ezt úgy érik el, hogy zárt csoportban bonyolítják le a hirdetéseket, az érdeklődők és a potenciális vevők pedig magánüzenetben vagy telefonon veszik fel a kapcsolatot a kereskedővel. A fegyvereket elsősorban 20-as, 30-as éveikben járó fiatalok árulják, a vevők pedig rendszerint valamelyik harcoló milícia emberei. Az üzletek jelentős részét a nagyvárosokban, Tripoliban és Bengáziban bonyolítják le. Egy zárt Facebook-csoportban több százan, sőt ezren is vannak. A felmérésből kiderült, hogy 400 és 15 ezer között mozog azoknak a száma, akik tagjai egy ilyen csoportnak, amelyen keresztül bármilyen fegyvert megvásárolhatnak. Ezeknek a csoportoknak a többsége egyébként hosszú hónapok óta üzemel anélkül, hogy a Facebooknak tudomása lenne a létezésükről. A Facebook ezért közleményben tudatta, hogy minden fegyverhirdetést és -vásárlást szigorúan tilt, és minden esetben letiltja azokat, ha tudomást szerez róla, hogy a felületén bonyolítanak le ilyen üzleteket. A jelentésből azonban az is kiderült, hogy az Instagramon, a Telegramon és a WhatsAppon keresztül is hozzá lehet jutni fegyverekhez. Pisztolyok és gépfegyverek iránt érdeklődnek a legtöbben, ezek darabonkénti ára 900 és 1300 dollár között mozog. Ám ennél veszélyesebb fegyverek is beszerezhetőek, például aknavetők, vállról indítható rakéták, robbanóanyagok, amelyekkel terrorcselekmények is végrehajthatók. A kutatók olyan hirdetéssel is találkoztak, amelyben egy komplett légvédelmi ágyút akartak eladni. Kikiáltási ára 62 ezer dollár volt. (Forrás: Globoport.hu)