Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)

2016-04-08 / 80. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN A mezőgazdasági minisztert nevezték ki az izlandi kormányfői tisztségre Sigmundur David Gunnlaugsson mezőgazdasági minisztert nevezte ki az izlandi kormánykoalíció a panamai papírok néven elhíresült offshore-botrányban érintett, ideiglenesen félreálló Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök helyére. A kormány el szeretné kerülni az idő előtti választásokat azzal, hogy a félreálló, de tisztségéről végérvényesen le nem mondó Gunnlaugsson helyére egy „helyettest” jelölt ki. Ugyanakkor az ellenzéki Kalózpárt vezetője közölte: megegyeztek a kormány­­koalícióval, hogy ősszel előrehozott választásokat tartanak. A kormányfő hivatala előző nap közölte, hogy Gunnlaugsson nem mond le, de ideiglenesen félreáll. A miniszterelnök azért került bajba, mert kiderült, hogy ő és felesége a kiszivárogta­tott panamai dokumentumok szerint mintegy 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. Az ügy nyomán tüntetések robbantak ki, több ezren követelték a miniszterelnök lemondását. Jövő szombaton Leszboszra látogat a pápa Április 16-án látogat a nemzetközi menekültválságtól szoron­gatott, görögországi Leszbosz szigetére Ferenc pápa - közölte tegnap a Vatikán. A tájékoztatás szerint a látogatás célja támo­gatást nyújtani a menekültek ügyének, és felhívni a figyelmet a migránsválság legégetőbb problémáira Európában. A látogatást még kedden jelentették be, de akkor még nem volt bizonyos az út időpontja. Egy magát megnevezni nem kívánó görög kormányzati forrás akkor azt mondta, hogy a pápához csatlakozik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is. Két hetet kaptak a Pireuszban táborozók, hogy menekülttáborokba menjenek Két hetet kapnak az Athén kikötővárosa, Pireusz mellett táboro­zó migránsok, hogy önként távozzanak a hadsereg által épített menekülttáborokba, különben erőszakkal bírják rá őket erre - közölték tegnap a görög hatóságok. „Minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy meggyőzzük a menekülteket és migránso­­kat, saját érdekükben az, hogy menjenek a menekülttáborokba” - derül ki a parti őrség közleményéből. A görögök becslése szerint a balkáni migrációs útvonal március 9-ei lezárása óta nagyjából 53 ezerre duzzadt a Görögországban ragadt menekültek és migránsok száma. Mintegy egyharma­­duk megtagadta, hogy a hatóságok által berendezett menekült­­táborokba vonuljon, így rögtönzött táborokban vertek sátrat Pireuszban és a görög-macedón határ mentén. Több mint négyezren Pireuszban táboroznak, a kikötőváros viszont fontos területnek számít a Görögország számára létfontosságú idegen­­forgalom szempontjából. Fegyverletételre hívta fel a PKK-t az USA ankarai nagykövete Fegyverletételre és az erőszak beszüntetésére hívta fel tegnap a törökországi kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) John Bass, az Egyesült Államok ankarai nagykövete. Kiemelte, hogy Washington együttműködik Anka­rával a Szíriai helyzet megoldásában. Amerikai tisztviselők jelen­leg arról tárgyalnak a török haderővel és a vezetéssel, hogyan segíthetik a mérsékelt szíriai ellenzéket abban, hogy visszaszo­rítsák kelet felé a dzsihadistákat. Bass elítélte, hogy a PKK és az ahhoz köthető csoportok politikai célból terrorcselekményeket hajtanak végre Törökországban. Bass cáfolta azokat a vádakat, melyek szerint az USA fegyvereket szállít a legjelentősebb szíri­ai kurd politikai tömörülés, a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) számára, valamint katonai szárnyának, a Népvédelmi Egységeknek (YPG). A dzsihadisták kétszázötven munkást ejtettek foglyul?­ Eltűnt mintegy 250 cementgyári munkás az Iszlám Állam (IÁ) támadását követően a szíriai főváros, Damaszkusz közelé­ben. Lehetséges, hogy a dolgozókat foglyul ejtették - közölte tegnap az érintett vállalat egyik szóvivője. A tájékoztatás szerint a munkásoknak azután veszett nyomuk, hogy a dzsihadisták megtámadták a cementgyárat. A gyár Dmeli határában található, s a Damaszkusztól mintegy 50 kilométerre lévő település lakosai megerősítették az értesü­léseket. „Nem tudjuk elérni a hozzátartozóinkat azóta, hogy az IÁ hétfő délben megtámadta a gyárat” - mondta egyikük. A családok most attól tartanak, hogy a dzsihadisták elhurcolták a munkásokat. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű emigráns szervezet szintén jelentette, hogy sok munkás eltűnt. Deir térségében heves harcok folytak az elmúlt napokban. A kormányerők tűz alá vették a városban magukat elsáncoló szél­sőségeseket. Az OSDH szerint az összecsapásokban 18 polgár vesztette életét. A hatóságok eközben előkészítették a lakosok visszatérését az LA-tól múlt héten visszafoglalt Palmürába. Az elmenekültek első csoportját szombaton tervezik buszokkal visszavinni ottho­naikba Homsz városából - mondta a tartományi kormányzat egyik illetékes, aki szerint a lakóterületek mintegy 45 száza­léka megsemmisült, de a lebombázott házak és az elektro­mos hálózat javítási munkálatai már megkezdődtek. (Forrás: MTI/APA/AFP/Reuters/dpa/Dogan/AP) Szabó József Stratégiailag nem jelent akadályt az Európába veze­tő úton, így értékelte tegnap Petro Porosenko ukrán állam­ fő azt a tényt, hogy előző nap Hollandiában referendumon utasították el hazája és az EU között 2014-ben aláírt társu­lási és szabadkereskedelmi megállapodást. A dokumen­tum fontos része az EU-ukrán kapcsolatoknak. Hosszabb távon pedig az uniós tagság­hoz vezető út egyik fontos állo­mása lehet Ukrajna számára. Porosenko azzal érvel, hogy a népszavazás nem volt kötelező érvé­nyű, ezért folytatódhat hazájának közeledése az EU-hoz. A referendum szervezőit ugyanakkor azzal vádolja, hogy támadást intéztek Európa egysé­ge és az uniós értékek kiterjesztését támogatók ellen. A gyér érdeklődés mellett megtar­tott referendumon a választók 61 százaléka szavazott nemmel, s ezzel nagy kihívás elé állították mind a kormányukat, mind az EU-t. Geert Wilders, a holland szélső­­jobboldali Szabadságpárt populista vezetője úgy véli, hogy a nagyszerű eredmény az EU végének kezde­tét jelzi. Uniós és ukrán politikusok ugyanakkor szülte felváltva igyekez­nek nyugtatgatni a közvéleményt, egyszersmind mérsékelni a számuk­ra lesújtó eredmény hatásait. Az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia kormánya kelle­metlen helyzetbe került. A néhány euroszkeptikus civil mozgalom kezdeményezésére megtartott refe­rendum eredménye ugyanis súlyos kudarc és nagy presztízsveszteség a Benelux ország számára. Ráadá­sul a kormánynak újabb vitát kell nyitnia a kérdésről. Az ukrán EU-tagságot ellenző holland miniszterelnök azt mond­ta, hogy a nem szavazatok ilyen arányú győzelme után kormánya felülvizsgálja az egyezmény rati­fikálásáról szóló korábbi döntést. Mark Rutte kijelentette: mielőtt döntetnének, a miniszterek előbb egyeztetnek a parlamenttel és az uniós partnerekkel. A társulási egyezmény jövőjét egyelőre homály fedi. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel nem hátrál meg. Az Európai Tanács elnöke máris közölte: a történtek ellenére az EU-ukrán egyezmény ideiglene­sen továbbra is érvényes. Donald Tusk azt is jelezte, hogy várja a tájé­koztatást Hollandia szándékairól. Az elemzők többsége optimista. Szerintük a referendum nem torpe­­dózhatja meg a társulási szerződést, amelynek aláírása - vagyis Kijev támogatása viharos előzmények árán - rendkívül kiélezte az EU-orosz viszonyt. (A hollandok állásfoglalását a referendumon sokan ezért a Kreml sikereként könyvelik el.). Persze az sem zárható ki, hogy a Rutte-kabinet - végső esetben - mentességet kér a megállapodás alól. Az eredmény ugyanakkor arra is utal, hogy a holland társadalom egy része nem bővítené tovább az EU-t, problémás (új) tagokat pedig végképp nem akar a közösségben látni. Döntésük hatására a konti­nensen valószínűleg tovább erősöd­nek az euroszkeptikus mozgalmak. A szavazás ezért sokkal többről szólt, mint Ukrajna valamikori EU-tagsága. Holland ajándékot kapott a Kreml Geert Wilders, a szélsőjobboldali populista nagyszerűnek tartja az ered­ményt, amely szerinte az EU­ végének kezdetét jelzi Nu.nl Mm­fit) 2016. 61,1:38,9 Jelentős fölénnyel győztek az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői az egyezmény ratifikálásáról kiírt népszavazáson. A tegnap közzétett, véglegesnek tekinthető eredmények szerint a szavazók 61,1 százaléka elutasította, 38,9 százalékuk pedig támogat­ta a megállapodást. A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így a referendum érvényesnek számít, Hollandiában ugyanis a népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta. A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság. A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntésho­zókra nézve nincs kötelező hatálya. (Forrás: MTI/APN) Feloszlatta magát a macedón parlament Feloszlatta magát szerdán éjfélkor a macedón parlament, ezzel lehetővé vált, hogy június 5-én előrehozott választást tartsanak a balkáni országban. A legnagyobb ellenzéki párt azonban bejelentette: bojkottálni fogja a voksolást. A Zoran Zaev vezette ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) képviselői már azon a parlamenti ülésen sem vettek részt, amelyen Trajko Veljanovszki házelnök bejelentette a törvényhozás feloszlatását. Zaev úgy véli, nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, amiért szerinte Nikola Gruevszki miniszterelnök a hibás, ezért pártja nem vesz részt a június 5-ei megmérettetésen. Zaev korábban azt kérte a kormánytól, hogy korszerűsítse a választói névjegyzéket, reformálja meg a médiát, és ne gyakoroljon nyomást a sajtóra. Ez azonban szerinte nem történt meg. A macedón belpolitikai válság már a 2014-es választások után elkez­dődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább a múlt év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét. Ezt követően Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormány­­párti, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíció az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Szkopjéban emiatt több tüntetést is szerveztek a kormány ellen, a válságot pedig csak uniós közvetítéssel lehetett megoldani. Zoran Zaev úgy véli, nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, ezért pártja bojkottálja a június 5-ére előrehozott voksolást Nemzetközi nyomásra végül tavaly júniusban megállapodást írt alá a négy legnagyobb párt, köztük az ellenzéki is, majd április 24-ére előre­hozott választást írtak ki, bár ezt később június 5-ére halasztották - ehhez volt szükséges a szkopjei parlament feloszlatása. A megállapodás része­ként a majdnem tíz éve hatalmon lévő Gruevszki is lemondott. (Forrás: MTI/vesti.mk) Meta.mk Líbiában virágzik a fegyverkereskedelem Dinamikusan fejlődő üzletág az illegá­lis fegyverkereskedelem Líbiában, ahol szinte bárki vásárolhat magának pisz­tolyt, gránátot, gépfegyvert és hozzá való töltényeket az interneten. Az Armament Reserch Services (ARES) 18 hónapon át gyűjtött információkat és adatokat a líbiai fegyverkereskedelemről, valamint arról, hogy miként lehet fegyverekhez jutni. Az össze­gyűjtött információkból és adatokból végül a Small Army Survey készített jelentést, amelyből kitudódott, hogy Líbiában szinte bárki vásárol­hat magának fegyvert az internetes közösségi oldalakon, főleg a Facebookon. Annak ellenére, hogy a Facebook nem engedélyezi a felületen a fegyverkereskedel­met, a felhasználók könnyedén tudják érté­kesíteni fegyvereiket úgy, hogy még képet is posztolnak róluk. Ezt úgy érik el, hogy zárt csoportban bonyolítják le a hirdeté­seket, az érdeklődők és a potenciális vevők pedig magánüzenetben vagy telefonon veszik fel a kapcsolatot a kereskedővel. A fegyvereket elsősorban 20-as, 30-as éveikben járó fiatalok árulják, a vevők pedig rendszerint valamelyik harcoló milícia emberei. Az üzletek jelentős részét a nagyvárosokban, Tripoliban és Bengáziban bonyolít­ják le. Egy zárt Facebook-csoport­­ban több százan, sőt ezren is vannak. A felmérésből kiderült, hogy 400 és 15 ezer között mozog azoknak a száma, akik tagjai egy ilyen csoportnak, amelyen keresztül bármilyen fegyvert megvásárolhatnak. Ezeknek a csoportoknak a többsége egyébként hosszú hónapok óta üzemel anélkül, hogy a Facebook­­nak tudomása lenne a létezésükről. A Face­book ezért közleményben tudatta, hogy minden fegyverhirdetést és -vásárlást szigorúan tilt, és minden esetben letiltja azokat, ha tudomást szerez róla, hogy a felületén bonyolítanak le ilyen üzleteket. A jelentésből azonban az is kiderült, hogy az Instagramon, a Telegramon és a WhatsAppon keresztül is hozzá lehet jutni fegyverekhez. Pisztolyok és gépfegyverek iránt érdeklőd­nek a legtöbben, ezek darabonkénti ára 900 és 1300 dollár között mozog. Ám ennél veszé­lyesebb fegyverek is beszerezhetőek, például aknavetők, vállról indítható rakéták, robba­nóanyagok, amelyekkel terrorcselekmények is végrehajthatók. A kutatók olyan hirdetéssel is találkoztak, amelyben egy komplett légvédel­mi ágyút akartak eladni. Kikiáltási ára 62 ezer dollár volt. (Forrás: Globoport.hu)

Next