Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)
2016-08-11 / 185. szám
20PANORAMA panorama@magyarszo.com A Jesz egyik szerb ismerősöm, szegény, a minap ziccerre szaladt. Egy „átolimpiázott” nap után ugyanis megkérdezte tőlem, hogy mi újság? - Van már egy érmünk... - Hogyhogy? - Hát cselgáncsban született egy koszovói arany... Csak félig vette a lapot az illető, hiszen a tévéből is az csörgött, hogy szerb sportolónak nem szabad együtt dobogóra lépnie egy koszovói versenyzővel. A szerbiai politikum részéről mindez csak ajánlás, hiszen véleményem szerint nincs az az isten, hogy például egy aranyérmet nyerő szerb sportoló nem várná meg a felcsendülő himnuszát csak azért, mert egyik, vagy másik oldalán épp egy déli tartományból jövő vetélytárs állna... A minap felhívott az egyik tévés kolléga, aki egy műsorba hívott meg, melynek a témája a sport és a politika kapcsolata lesz. Szívesen elfogadtam a meghívást, különösképp azért, mert belegondoltam, mi is a különbség a magyarok eddigi négy aranya, egy ezüstje meg egy bronza és a szerb sportolók kudarcsorozata között. Természetesen az, ki mennyit fektet országa sportjába. Sport és politika. Immár ezek sem elválasztható fogalmak. •(H) Augusztus 11. Zsuzsanna napja Zsuzsanna, héber eredetű bibliai név, Jelentése liliom. Ezen a napon: ■ I. e. 3114 a maja időszámítás kezdete. ■ I.e. 480 a thermopülai csatában a Xerxész vezette perzsák legyőzték a Leonidász vezette spártaiakat. ■ 1456-ban meghalt Hunyadi János hadvezér, akinek nándorfehérvári diadala emlékére hallható a déli harangszó. ■ 1849-ben Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója lemondott, és átadta a teljhatalmat Görgey Artúrnak. ■ 1942-ben szabadalmaztatták a széles spektrumú frekvenciaváltó rendszert, amely a későbbi Wi-Fi technológia alapja lett. ■ 1946-ban született Marilyn Vos Savant író, újságíró, akinek a világon a legmagasabb az IQ-ja (228). ■ 1950-ben született Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója, az első Apple számítógépek tervezője. ■ 1972-ben elhagyta Dél-Vietnamot az utolsó amerikai földi katonai egység. Zombor Újvidék Vrr 19° P• Nagybecskerek f 19° • Versac ■ 20* Belgrad www.weather2umbrelia.com DOiARÄS 19» > Nagykikinda ír Szabadka 18° 18° Vajdaságban: a nap nagy részében marad a hűvös, erősen felhős vagy borult idő, többfelé esővel, záporral, helyenként zivatarral. Mérsékelt vagy erős északnyugati szél fúj. Reggel 14, délután 20 Celsius-fok körül alakul a hőmérséklet. VÍZÁLLÁS A Duna Bezdánnál 305 (59), Apatinnál 362 (58), Gombosnál 307 (41), Újvidéknél 244 (8), Szalánkeménnél 258 (0), Zimonynál 291 (-4) és Pancsovánál 313 (-4) cm. A Tisza Törökkanizsánál 189 (-1), Zentánál 254 (0) Titelnél pedig 244 (-1) cm. A Béga Tamásfalvánál 52 (-9) cm, a Temes Módosnál 136 (-16), Szécsánynál pedig 280 (-8) cm." 2016. augusztus 11., csütörtök Daniel Kordan/My ModernMet A Tejút tükröződik a bolíviai Salar de Uyuni, vékony vízréteggel borított sósivatag felszínén. E sivatag fényvisszaverő ereje olyan mértékű, hogy a mesterséges holdak a műszereik kalibrálására használják A Jupiter megkavarta kicsit a dolgokat, így könnyen lehet, hogy idén jóval sűrűbb az a porszemnyi részecskékből álló felhő, amelybe a Föld belerepül a Nap körül útján a héten. A részecskék másodpercenként harminc-hatvan kilométernél is nagyobb sebességgel lépnek be a légkörbe, ahol aztán gyorsan és látványosan elégnek. Mivel az elégés közben húzott csíkok eredője látszólag a Perseus csillagképből ered, a hagyomány szerint Perseidáknak hívjuk az augusztusi meteoresőt. Idén a Jupiter gravitációs hatása miatt a csúcsidőszakban akár óránként 200 hullócsillagot is láthatunk, ha megfelelően sötét helyen vagyunk. A széles maximumnak nevezett időszak, vagyis amikor a hullócsillagok száma felfut, és eléri a maximumot, illet kivételes csillaghullásra számíthatunk ve amíg visszaáll egy átlagosabb szintre, augusztus 12-én, 13 óra és 15 óra 30 perc között következik be. A héten azonban már érdemes amúgy is fel-felnézni az égre. (Index) Miért nincsenek csillagok az Apollo-11 fotóin? Az összeesküvés-elméletek kedvelői gyakran emlegetik, hogy abból is látszik a holdra szállás hazugsága, hogy nincsenek csillagok az ekkor készített képeken. Valójában azonban nem az amerikai kormány nagy átverését kell a dolog mögött sejteni, csupán saját napunk fényessége nyomta el a csillagos égboltot a Holdon is. Aki látta már valaha a Holdra szállás során készült fotókat, biztosan megfigyelte, hogy nem látszanak rajta a csillagok - ez azonban nem azért van, mert a NASA az egészet egy stúdióban, díszletek között forgatta, hanem azért, mert az asztronautáknak kezdetleges kameráik voltak, amelyekkel egyáltalán nem tudták kiszűrni a Napból érkező fényt. Az Apollo-11 két asztronautája, Buzz Aldrin és Neil Armstrong 1969. július 20-án tette meg az első lépéseket a Holdon. Mivel kísérőnknek szinte egyáltalán nincs légköre, az lenne a logikus, hogy az általuk készített fotókon rengeteg csillagot látunk - valójában nem a NASA stúdiójában felejtették el a csillagos égbolt égőit felkapcsolni, hanem a Nap szólt bele a látvány megörökítésébe. Csillagunk ugyanis olyan fényes, hogy vele szemben állva képtelenség a távolban lévő, kevésbé fényes objektumokat megörökíteni kamerával, pláne egy olyannal, amit 1969-ben használtak. Még az űrhajósok is csak akkor láthatták a csillagos eget, ha eltakarták a szemük elől a napot. A Holdon a nappali égbolt csak azért látszik feketének, és nem kéknek, mint a Földön, mert nagyon vékony légköre van csupán, ami nem szórja szét a csillag fényét. (Origó) Az olimpiában az a gonosz dolog, hogy csak négyévente rendezik meg, és aki az adott napon nyer, az nem azt jelenti, hogy ő a legjobb. Hosszú Katinka Külön termet szentelnek a Taté galériában Turner halála után talált képeinek Újra a londoni Taté galériában látható Joseph Mailord William Turner legszebb festményei közül néhány, többek között a Norhamkastély pirkadatkor és egy velencei látkép. Az alkotások Észak-Amerikából tértek vissza a Tate Britain falai közé, és az intézmény ebből az alkalomból felfrissítette a 19. századi angol festő munkáit felsorakoztató tárlatát. A galériában a Turner kései munkáiból rendezett kiállítás a 2014-es év egyik művészeti szenzációja volt, csaknem 268 ezren keresték fel. Észak-Amerikában - Los Angelesben, San Franciscóban és Torontóban - félmillióan tekintették meg a műveket. Az átalakított tárlat nyolc teremben várja az érdeklődőket a múzeum Clore-galériájában. Az egyiket például a festő Tóvidéktől az ország nyugati részén át Edinburgh-ig tett brit utazásainak szentelték, míg egy másik az európai - németországi,, itáliai és franciaországi - útjainak állít emléket. Blayney Brown, a Tate Britain 1790 és 1850 közötti művészettel foglalkozó kurátora a The Guardian című lapnak tréfálkozva megjegyezte, hogy ez a tematika nincs összefüggésben a Brexittel, Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépési szándékával. A festőnek az újból Londonban látható képei közül a szakértők külön kiemelték a velencei látképet, a Szent Benedek, Fusinára nézve címűt, amely általában összezavarja az embereket, Velencében ugyanis nincs Szent Benedek-templom. Közelebbről nézve a művet, semmi sem ott van, ahol lennie kellene, ugyanis a kép azt ábrázolja, amilyennek Turner látni akarta Velencét. Külön termet szenteltek a művész radikális kései festményeinek, amelyeket halála után a műtermében találtak. Ezek közé tartozik a northumberlandi Norham-kastélyt pirkadatkor ábrázoló kép is. A vélhetően 1845-ben keletkezett művet Turner életében soha nem állították ki, és sokan impresszionista alkotásként emlegetik, noha megelőzte az impresszionistákat. A Tate most Turner száz művét állította ki, ami töredéke a festőtől a birtokában lévő 300 olajképnek, 36 ezer rajznak és akvarellnek. (librarius) MeSió www.magyarszo.com www.magyarszo.rs e-mail: deszk@magyarszo.com ISSN 0350-4182 CORISS,SR-ID 33966599 Alapító: Magyar Nemzeti Tanács ■ Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. • Igazgató: Ökrész Rozália ■ Főszerkesztő: Varjú Márta ■ Főszerkesztő-helyettesek: Kabók Erika (Hétvége), Németh Zoltán (Közelkép) ■ Kocsi Zoltán (Deszk, Belföld) ■ Rovatvezetők: Sándor Zoltán (Vélemény), Gimpel Tibor (Külföld), Sáfrány Attila (Kitekintő), Diósi Árpád (Közélet), Kocsi Zoltán (Gazdaság), Mihályi Katalin (Művelődés), Tőke János (Sport), Szerencsés Anna (Panoráma) ■ A regionális oldalak szerkesztői: Sándor Zoltán (Szabadka), Szeli Balázs (Újvidék), Fodor István (Tiszavidék), Herceg Elizabetta (Topolya-Kishegyes) ■ A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 21000 Novi Sad.Vojvode Misica 1. «Telefonok: központ (021) 457-244, titkárság (021) 456-066, (021) 557-232; rovatok: belföld (021) 456-624, (021) 457-097, külföld, kitekintő (021) 456-693, gazdaság (021) 457-097, művelődés (024) 555-530, sport (024) 814-550; újvidéki szerkesztőség: (021) 456-624; szabadkai szerkesztőség: (024) 555-530, fax: (024) 553-851; zentai szerkesztőség: (024) 814-550, fax: (024) 812-347; topolyai szerkesztőség: (024) 711-336; hirdetőosztály: Újvidék (021) 457-633, (021) 457-505, fax: (021) 456-832, Szabadka (024) 552-458 (tel/fax) ■ Folyószámla: Erste Bank, 340-15329-18 ■ Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ■ Belföldi előfizetés egy hónapra: 1050 dinár, negyedévre 3090, fél évre 5810, egy évre 10620 dinár ■ Külföldre (Európa országaiba postaköltséggel együtt) egy hónapra 45 euró, negyedévre 120 euró, fél évre 230 euró, egész évre 440 euró. ■ Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Újvidék.Tel/fax: (021) 557-304. Folyószámla: Intesa Bank 160-920019-57 ■ Készül a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, Újvidéken. Vajdaság Autonóm Tartomány Magyar Nemzeti Tanács