Magyar Szó, 2016. szeptember (73. évfolyam, 203-228. szám)
2016-09-22 / 221. szám
2016. szeptember 22., csütörtök Két nép történelmének hatszáz éve A nándorfehérvári és péterváradi csata évfordulója kapcsán tartottak Belládban magyar-szerb történettudományi konferenciát Folytatás az 1. oldalról A történettudományi konferencián felszólaló magyarországi és szerbiai történészek rámutattak arra, hogy a politikai ellentétek ellenére hányszor utalta egymásra a történelem a két népet. Az összegyűlteket dr. Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet köszöntötte. - Amikor e két sorsdöntő ütközetről beszélünk, felmerül a kérdés, hogy milyen következményei voltak az oszmán csapatok vereségeinek. Ha magyar szemszögből nézzük, 1456-ban a Hunyadi János és Szilágyi Mihály vezette magyar és szerb csapatoknak azt sikerült elérniük, hogy a következő csaknem hét évtizedben nem indult Magyarország ellen jelentősebb oszmán haderő. Az 1716-os győzelem pedig hozzájárult ahhoz, hogy hazánk visszakerüljön az oszmán hódítást megelőző határaihoz - mondta. A nagykövet ugyanakkor szerb szemszögből is rávilágított a tényekre. Elmondta, sem a nándorfehérvári, sem pedig a péterváradi győzelem nem eredményezett jelentősebb fordulatot a szerbség életében, hiszen a független szerb államot egyik siker sem állította fel. Erre még több, mint egy évszázadot kellett várni. Hozzá kell tennem, hogy 1456-ot megelőzően és azt követően is rengeteg szerb család döntött úgy, hogy Magyarországra költözik és ott folytatja az életét. Talán ennek is köszönhető, hogy a 19. század végére Budapest a szerbek által lakott legjelentősebb várossá váljon. A magyar és a szerb történelem között számtalan párhuzam húzható. Sokkal több dolog köt össze, mint ami elválaszt. Nincs ez másként az oszmánokkal folytatott küzdelmeinkkel sem. A kezdeti váltakozó sikerű összecsapásokat jelentős oszmán siker, vagyis jelentős magyar és szerb vereség jellemezte. A szerbek a Marica folyónál, a magyarok pedig Rigómezőn szenvedtek vereséget 1371-ben illetve 1448-ban. A döntő ütközet a szerbek számára Kosovo poljen 1389-ben, a magyarok számára pedig 1526-ban volt, ami nemcsak az uralkodó halálát eredményezte, hanem az ország elvesztette függetlenségét is. Az a tény, hogy ma a két ütközet korának legjelentősebb magyar és szerb szakértői tartanak előadást nekünk a belgrádi Collegium Hungaricumban, reményeim szerint tovább erősíti a két ország viszonyát, még jobban elmélyíti azokat a kapcsolatokat, amelyeket az elmúlt évben kiépítettünk - emelte ki dr. Pintér Attila, aki azt is hozzátette, hogy az ilyen rendezvények azáltal, hogy a két nép megismeri egymást, közelebb is hozza őket egymáshoz. Az előadások során dr. Boris Stojkovski történész, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar docense a történelmi csaták előzményeiről szóló előadásában rámutatott, a szerb és a magyar nép kapcsolata a történelem során hullámzott, rendkívül dinamikus történelmet éltek meg együtt, hiszen az akkori Magyarország a 12. században jelentős szerepet töltött be a Balkánon, míg a szerbek Bizánctól való elszakadásra vágytak. És bár a szerbek bizánci vazallusok voltak, mégis a magyar seregek mellé álltak Bizánc ellen. Igazából 1176-ban volt az első olyan jelentős csata, ahol a magyar és a szerb erők együtt léptek fel egy nagyhatalom, Bizánc ellen. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy bár többször is egymás szövetségesei voltak, az egymás közötti csatározás Mácsva és Belgrád feletti hatalomért folyt. Dr. Fodor Pál ugyanakkor az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység viszonyáról, vagyis Nándorfehérvár 1456. évi ostromának nemzetközi hátteréről beszélt. Rámutatott a keresztény egyház kettéválásának okaira, arra, miként vált az ortodox kereszténység az oszmánok legfőbb szövetségesévé a nyugati kereszténység ellen, miközben az iszlámon belül is számos probléma nehezítette a hadjáratokat. Rámutatott, a történelmi feljegyzések az ortodox és az oszmánok jó viszonyáról szólnak, sőt egyes mai kutatók szimbiózisként mutatják fel a viszonyukat, amit az is igazol, hogy az oszmán állam három fő vezetője közül csak egy volt török, míg a másik görög, a harmadik pedig katalán (egyes kutatások szerint szerb) származású volt. Közben pedig az oszmánok kisebbségben éltek saját birodalmukon belül. A feljegyzésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az oszmánok a bizánci császár örökösének tartották magukat, így az oszmán hatalom elsődleges feladata az oszmán uralom alatt levő harmadik nagy birodalom felállítása volt. Céljuk elérésében kedvezően hatott az európai hatalmak szétziláltsága, a keresztény hadjáratok erőtlensége. Az 1456-ban Nándorfehérvárnál történt összecsapások után Európa más irányt vett, Magyarországot azonban Germánia védfalaként használta fel egészen 1520-ig, amikor Magyarország összetört az oszmán birodalom nyomására. Dr. Miloš Ivanovic történész, a Belgrádi Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a Lazarevics István és Brankovics György szerb despoták idejében történt szerb-magyar katonai együttműködésről értekezett. Arról, milyen személyes és politikai ellentétek nehezítették ennek a térségnek a védelmét a török hódítások idején. Dr. Pálosfalvi Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa az 1456-os nándorfehérvári oszmán kudarcokat járta körül. Rámutatott, felmerült a kérdés, hogy a törökök miért álltak el Nándorfehérvár ostromától két hét után, amikor a korábbi csatákból kiderült, hogy katonai erőket nem kímélve szálltak csatába egy-egy terület meghódításáért. A krónikások feljegyzései ugyanakkor rámutatnak, hogy a török hadseregen belüli nézeteltérés, a csata sikerességének rossz felmérése, és a könnyelmű hozzáállás a vár védelmére érkezett seregek és a várvédők javát szolgálták. Dr. Czigány István ezredes, hadtörténész, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa a Habsburg Birodalom 1716. évi oszmánellenes hadjárata és a péterváradi csatában szerzett győzelmének körülményeit mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatát vezérlő Damad Ali serege népesebb volt, és amíg jó stratégiával indultak, már úgy tűnt nyereségre állnak, amikor a végső csapásnál kialakult hibát Savoyai Jenő (Eugen von Savoyen) a franciaországi Carignan hercege, német-római császári hadvezér használta ki. A csapat élére állt, erőt adva ezzel a harcoló katonáknak, és sikerrel visszaverte a török sereget, majd visszaszerezte ezzel a törököktől a magyarországi birtokokat. Három bemutató A Kosztolányi Dezső Színház első premierje a Szeretők című előadás lesz Lukács Melinda A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház már 13-án megkezdte az évadot a Magyar és a Rózsák című előadással, amelyeket pótszékes telt ház előtt játszottak. Előtte megindult a Desiré villamosa is, amelynek keretében a 21. Magyarkanizsai Jazz Fesztivál programját láthattuk Szabadkán. Az új évadról Urbán Andrást, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját kérdeztük. - Színészeink augusztus vége óta próbálnak. Az évad első premierje október 22- én lesz. Ekkor mutatjuk be Elfriede Jelinek: Szeretők című regénye alapján létrejövő előadást, a belgrádi Andelka Nikolic rendezésében. A dramatizációt maga a rendező és Góli Kornélia készítették. Ezt követően Zlatko Pakovic dolgozik majd a KDSZ- ben. A Kapitalizmus munkacímű előadás próbái október legvégén kezdődnek és december végéig mutatják be. Ez egy Brecht-átirat lesz, Zlatko Pakovic tollából, amit Gyarmati Kata fordít le. A következő évben, a tél végén vagy kora tavasszal, a szarajevói Selma Spahic, térségünk egyik legfelismerhetőbb rendezője, szerzői projektumot készít a Kosztolányi Dezső Színházzal. Az évad vége felé egy új előadás próbáiba kezdünk bele a rendezésem alatt, ennek bemutatója pedig valószínűleg jövő év őszén lesz - ismertette Urbán András, aki arról is szólt, hogy milyen nehéz helyzetben valósítják meg idén a Desiré-villamosa és a Desiré-fesztivál programjait. - ADesiré-villamosa ez évben is működni fog. Szerényen, többnyire támogatás nélkül, de a tervek szerint továbbra is havi két-három állomással. November 13-a és 20-a között sor kerül a Desiré Central Station fesztiválra. A programot hamarosan nyilvánosságra hozzuk, még tartanak az utolsó egyeztetések. Idén nagyon nehéz anyagi körülmények közt készül a fesztivál, lényegesen kevesebb pénzzel, mint az elmúlt években. Tavalyhoz képest egyharmadával kevesebb pénz áll rendelkezésünkre. A kulturális minisztérium nyolc év után először nem támogatja a fesztivált, a város sem abban a mértékben, mint eddig, úgyhogy folyamatosan csökkennek a pénzeszközeink - mondta az igazgató, és kitért a vendégjátékokra, a társulathoz kapcsolódó újdonságokra és az előadások játszását érintő problémákra. - Kedden jött haza a KDSZ Sepsiszentgyörgyről, ahol a PulzArt fesztiválon játszotta a Rózsák című produkciót. Október elején Pozsonyban az Arteterapia fesztiválra megyünk a Tolnai Szabolcs által rendezett Exodusszal. November folyamán az Urbi et Orbi előadásunkat játsszuk Újvidéken és Belgrádban a Bitef Színházban, de ugyancsak Belgrádban a Magyart is előadjuk. Közben színészeink rendszeresen tréningeznek, Kiss Anikó vezetésével heti több alkalommal mozgástréningen vesznek részt. Ez előkészülete a jövőbeli produkcióinknak, illetve annak a produkciónak, amit majd jómagam rendezek. Fontos a momentum színházunk életében, hogy a jelenleg szülési szabadságon levő Béres Márta tavaszra visszatér, így komplett lesz a társulat. Az új évadban játsszuk szinte az összes, előző évadokban kijött előadásainkat. A lehetőségek függvényében próbálunk megbirkózni azzal a hálátlan és szinte lehetetlen helyzettel, amibe a racionalizáció sodort bennünket, aminek következtében a KDSZ két munkahelyet elveszített. Most tulajdonképpen dekoratőrök nélkül dolgozunk. Nincs kiszolgáló személyzetünk, ez a hiány a díszletek előállításában és az előadások játszásánál is megmutatkozik. Nehéz helyzetben vagyunk, de bízom benne, hogy előbb-utóbb az alapítókkal találunk megoldást - fejtette ki Urbán András. Molnár Edvárd A konferencia részvevői Oros András A PÁRIZSI POMPIDOU KÖZPONTBAN René Magritte munkáiból nyílt életmű-kiállítás René Magritte szürrealista festőművész munkáiból nyílt szerdán életmű-kiállítás a párizsi Pompidou Központban. A tárlat elsősorban arra világít rá, hogy a belga művész mélyen filozófiai munkásságot hagyott örökségül, amelynek központi témája a reprezentáció ereje. René Magritte „megpróbálta bebizonyítani, hogy a festők nem idióták és a festészet is képes gondolatokat kifejezni ugyanúgy, mint a szavak” - mondta Didier Ottinger, a Magritte, a képek árulása című tárlat kurátora. A január 3-ig megtekinthető retrospektív kiállításon a belga alkotó mintegy száz festménye, rajza és egyéb dokumentuma látható. Az emblematikus alkotásokon kívül kevésbé ismert művek is érkeztek Párizsba amerikai és ausztráliai magánygyűjteményekből. Magritte filozófiai érdeklődését a II. világháború után a nagy gondolkodókkal folytatott levelezése bizonyítja, amelyet szintén kiállítottak. Legismertebb közülük levélváltása a francia Michel Foucault-val. Az 1898 és 1967 között élt belga festő az impresszionizmus után a kubizmussal és a futurizmussal ismerkedett, a szürrealizmus felé 1926-ban kezdett közeledni. Akkoriban még Brüsszelben élt, egy évvel később ment Párizsba, ahol három esztendőt töltött. Ez volt a művész legtermékenyebb korszaka, több mint kétszáz festményt készített. A párizsi korszakból származó egyik híres festménye pipát ábrázol, alatta a felirattal: Ez nem egy pipa (Ceci n’est pas une pipe). A kurátor szerint Magritte nem értett egyet a francia szürrealistákkal a tudattalan túl nagy szerepéről, a franciák pedig figyelmen kívül hagyták a belga alkotó kísérletezéseit, aki mintegy húsz motívumot ismételgetett munkásságban. Ezek közül öt kifejezetten meghatározó motívumnak - a szavaknak, az árnyaknak, a lángoknak, a függönyöknek és a testrészeknek - külön termet szentel a kiállítás. (MTI) ültartó kult@magyarszo.com OKTATÁS ÉLETRAJZI FILM Jared Leto Andy Warholt alakítja Andy Warholt, az excentrikus popartikont játssza egy készülő filmben az Oscardíjas Jared Leto. A Warhol című produkció forgatókönyvén Victor Bockris nyolcvanas évek végén megjelent életrajzi könyvét felhasználva Terence Winter dolgozik, aki korábban A Wall Street farkasa című film szkriptjét és a Maffiózók című sorozatot is jegyezte. Leto jelenleg a Szárnyas fejvadász folytatását forgatja Magyarországon. Oscar-díját 2014-ben kapta a Mielőtt meghaltam című AIDS-dráma mellékszereplőjeként. 2007-ben John Lennon gyilkosát, Mark David Chapmant alakította a Chapter 27 című drámában, az idén nyáron bemutatott Suicide Squad - Öngyilkos osztagban pedig Jokert játszotta. A Warhol című film elkészítésében Leto producerként is közreműködik, az életrajz másik producere Michael De Luca lesz. (MTI) Jared Leto Andy Warhol