Magyar Szó, 2016. december (73. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-28 / 303. szám

2016. december 28., szerda FIGYELMET ÉRDEMLŐ FELMÉRÉS A balesetekben elhunyt gyalogosok fele nyugdíjas Egy felmérés szerint, amelyet a belgrádi egyetem közlekedési karának szakemberei végeztek, a balesetekben elhunyt gyalogosok fele nyugdíjas. Minden harmadik szerencsét­lenségben elhunyt gyalogos sötétedéskor, ősz és tavasz között esett áldozatul. A legveszélyez­tetettebbek a 65 évesnél idősebbek. Bár nem lehet pontosan megállapítani, ki is tartozik az idősek csoportjába, leggyakrabban a nyug­díjazás évétől kezdve, azaz 65 éves kor fölött használják az „idős” jelzőt, de néha már az 50 éven felülieket is ide sorolják. Napjainkban az idősek fittebbek és egészségesebbek, ezért az idős közlekedők alsó korhatára 75 évre emel­kedett. A határvonalat nem lehet szigorúan meghúzni, mivel az öregedés egy folyamat, amely nem mindenkinél ugyanakkor kezdő­dik el. Emellett személyenként eltérő lehet a lefolyás gyorsasága is. Az említett felmérés szerint az év eleje óta közlekedési balesetben 130 gyalogos veszítette életét, fele az idősebb korosztályhoz tartozott. Dalibor Pesic szerint, aki a felmérést készítet­­te, kilencszer nagyobb annak a veszélye, hogy az idős gyalogosok közlekedési baleset áldo­zatául esnek, mint hogy fiatalabb személy jár szerencsétlenül. Őket a leggyakrabban októ­bertől januárig fenyegeti életveszély, mégpedig 18 és 21 óra között.­­ Az idősek leggyakrabban azért szenved­nek balesetet, mert csökkentek a pszichofizikai képességeik, ezért hozzájuk kellene idomítani a közlekedési infrastruktúrát - véli a szakember. - Másrészt az időskorú gyalogosok gyakran túlértékelik pszichomotorikus képességeiket, ennek következtében a forgalom más résztvevői, különösen az autósok számára veszélyes helyze­tek állhatnak elő. Ebből adódóan szükség lenne a biztonságuk fokozására azokon a területeken, városrészekben, ahol a leggyakrabban megfor­dulnak: gerontológiai központok, idősek ottho­nai, egészségházak, piacok, parkok környékén. Azokon a helyeken pedig, ahol széles sugáruta­kon kell áthaladniuk, szükség lenne gyalogos­átjáró szigetek kialakítására, hogy az átkelést szakaszonként végezhessék. ■ G. B. Az év eleje óta közlekedési balesetben több mint 130 gyalogos veszítette életét (a kép foto­­montázs, illusztráció) Táplálkozzunk tudatosan! Egy a húsban, halban és tejben található vitamin lelassíthatja az agysorvadást és a memória romlását öregkorban - állítják brit kutatók. Az oxfordi egyetem szakemberei szerint azoknak az idős embereknek, akiknél a B12-vitamin szintje alacsony, hatszor nagyobb a valószínűsége az agysorvadásnak. A tanulmány a Neurology című szaklapban jelent meg. Az egyetem kutatói 107 - 61 és 87 év közötti­­ önkéntest vontak be a vizsgálatba, amely 5 éven keresztül zajlott. A férfiakat és nőket három csoportra osztották szervezetük B12-vitamin-szintje szerint. A kutatók azt találták, hogy azoknál, akiknél a legalacsonyabb vitaminszintet mérték, nagyobb volt az agysorvadás kialakulásának a veszélye. A vizsgálat szerint, ha több húst, halat és tejet fogyasztunk és kiegyensúlyozott az étrendünk idősebb korunkban, akkor több az esélyünk arra, hogy elkerüljük az agysorvadást és a vele járó demenciát. „Az időskorban tapasztalható agysorvadás mértéke nagyban függ attól, hogy mit eszünk”, kommentálta az eredményeket David Smith, az egyetem egyik professzora, aki további átfogó vizsgálatokat tervez végezni a B-vitamin hatásairól. (Jkvitamin.hu) A Magyar Szó nyugdíjasainak találkozója L­apunk fennállásának 72. évfor­dulója és a Forum Nyomda 59 éves működése alkalmából megtartott ünnepségen talál­koztak a szerkesztőség és a kiadóház nyugdíjasai is. Bizony jól eljárt az idő az egykori kollé­gák felett. Többen koruk vagy más elfoglaltságuk miatt nem is tudtak eljönni a találkozóra. Képünkön a ház nyugdíjasai az igaz­gatónővel és a főszerkesztő asszony­nyal. ■ G. B. Otos András Munito) nyugdijasok@magyarszo.rs NYUGDÍJASOK 13 Örömkönnyek Koreában A koreai háború 1950 és 1953 között zajlott, a harcok­nak csaknem 1 millió ember esett áldozatul, és végleg megpecsételte a két tömb szembenállását, valamint Korea megosztottságát. Észak és Dél azóta sem kötött békét, csupán fegyverszünetet, tehát a két ország azóta is hábo­rúban áll egymással. A fegyverszüneti vonalat a 38. északi szélességi körnél húzták meg, ezzel egyik napról a másikra elvágva egymástól családok ezreit. A családtagoknak évtizedekig nem volt esélyük arra, hogy láthassák a másik országrészen maradt szerettei­ket, több mint 30 évet kellett várni az első viszontlátásra. Először 1985-ben rendezett a két ország család-újraegyesí­tést a Vöröskereszt segítségével, azóta a találkozókat több­ször megismételték. A fiatalok megöregedtek, az idősebb rokonok meghaltak, és bizonyára mindkét fél számára hatalmas megdöbbenést jelentett, mikor látták, milyen körülmények között él a másik. Anyák és gyermekeik, férjek és feleségek, testvérek ölelhették, üdvözölhették egymást újra; megható képek számolnak be ezekről a tragi­kus emberi sorsokról. A találkozók megrendezése korántsem biztos és rend­szeres, a két ország közti feszültségek ugyanis gyakran felülírják azt. 2010 előtt és után például 4 évig nem került rá sor, határincidensek miatt. A várólisták nagyon hosszúak. Körülbelül 60-70 ezer dél-koreai vár arra, hogy láthassa a vonal túloldalán ragadt (sok esetben már nem is élő) rokonát, ez azonban egy-egy A 98 éves, dél-koreai Gu Sang-yeon 60 év óta először és valószínűleg utoljára láthatta a határ túloldalán élő testvéreit alkalommal csak néhány száz szerencsésnek adatik meg. Őket egy számítógép sorsolja ki, amely az életkort, csalá­di hátteret is figyelembe veszi. A kiválasztottak az orvosi vizsgálatot követően buszra szállnak, és egy - a határ köze­lében kialakított - helyen találkozhatnak szeretteikkel. A családtagok 12 órát tölthetnek egymással, de szigorú szabá­lyok között, 2 óra magánbeszélgetést leszámítva nyilváno­san, az állambiztonságiak jelenlétében. Az északiak nem beszélhetnek a politikai rendszerről, az életszínvonalról, a mindennapokról. Mivel a résztvevők gyakran 80-90 évesek, ezért számukra jó eséllyel ez az utolsó alkalom, hogy üdvözölhessék testvérüket, gyermeküket, szüleiket. (Kozzetett. reblog. hu) A konyhával zuhant le Egy tragikus repülőbaleset túlélőjének története Hatvanhét éves korában, Belg­­rádban meghalt Vesna Vulovic, aki arról vált híressé, hogy 44 évvel ezelőtt csodával határos módon egyedüli­ként túlélte a JAT jugoszláv légitársa­ság utasgépének katasztrófáját. A hír karácsony böjtjén bejárta a világsaj­tót. A jugoszláv légitársaság 367-es, Stockholm és Belgrád között közle­kedő járatának McDonnell Douglas DC-9 típusú utasszállító repülőgépe 1972. január 26-án a Német Demok­ratikus Köztársaság légterében felrob­bant, a levegőben kettétört, és alig egy perccel délután öt után a csehszlováki­ai Srbská Kamenice területén a roncs egy vastag hóréteggel borított hegy­oldalra lezuhant. Az eset huszonhét halálos áldo­zatot követelt. Az egyik utaskísérő az akkor 22 éves Vesna Vulovic volt, aki csodával határos módon túlélte a deto­nációt követő tíz kilométeres esést. Ez Guinness-rekordnak számít, és való­színűleg senki sem akarja megdönteni. A sors furcsa fintora, hogy a cég erede­tileg nem is őt osztotta be a járatra, de összetévesztették egy másik, szin­tén Vesna nevű stewardesszel. Vulo­vic történeténél azonban érdekesebb a tragédia okainak magyarázata és konspirációs teóriákban is bővelke­dő utóélete. A belgrádi kormányzat ugyanis még aznap kiadott egy közleményt, mely szerint horvát terroristák által elkövetett merényletről van szó. Habár a felelősséget azóta sem ismerte el senki, és a jugoszláv titkosszolgálat egyetlen személyt sem tartóztatott le az ügyben, a szerb közvélemény nagy része számára mind a mai napig megkérdőjelezhetetlen tény, hogy valóban a horvát nacionalisták lelkén szárad a katasztrófa. Néhányan persze vitatják. A csehszlovák hatóság azonnal lezárta a határtól alig tíz kilométerre fekvő hegyvidéki falu erdeit és teljes hírstopot rendeltek el az ügyben. Német oknyomozó újságírók 2009-es kutatásai szerint valójában a csehszlo­vák légierő lőtte le a gépet, méghoz­zá tévedésből. Az utasszállító pilótái ugyanis kényszerleszállásra készültek, ám vészesen közelítettek egy titkos katonai terület felé. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy tényleg volt egy robbanás a fedélzeten, a detonáció ereje viszont ebben az esetben sokkal kisebb lehetett, és ez lehetőséget adott a személyzetnek arra, hogy csökkent­sék a magasságot, és megkíséreljék letenni a gépet valahol, bár sem a csehszlovák, sem pedig a keletnémet légiirányításhoz nem érkezett vészjel­zés a repülőgép fedélzetéről. Az utol­só hívást, mely szerint minden rend­ben volt, a cottbusi irányítótoronyban vették. Megegyeztek abban, hogy a 367-es járat hamarosan belép Cseh­szlovákia légterébe és átáll a prágai torony frekvenciájára. A kapitány utolsó, rögzített szavai ezek voltak: „Auf Wiederhöfen.” A közelben tartózkodó szemtanúk visszaemlékezései alapján azonban a repülési magasság drasztikus csökke­nése valószínűsíthető, vallomásukban ugyanis többen azt állították, hogy a gép láthatóan sokkal alacsonyabban repült a hivatalos tízezer méternél, kigyulladása és kettétörése is ezen a magasságon következett be. A roncsok nem túl nagy területen szóródtak szét, ez is okot ad arra, hogy a 10 kilométer megkérdőjelezhető. Hogy mi az igazság, azt már való­színűleg soha nem fogjuk megtudni. Prága határozottan tagadja, hogy a csehszlovák légierőnek bármi köze lett volna a jugoszláv repülőgép lezuha­násához. Maga Vesna egy interjúban képtelenségnek minősítette a felte­véseket és kitartott a tízezer méteres elmélet, valamint a levegőben bekö­vetkezett detonáció mellett. Akárhogy is történt, Vesna Vulo­vic légiutas-kísérő a gép konyhájában egy fém zsúrkocsinak köszönhetően megmenekült, noha többszörös kopo­nya- és csigolyatöréssel, valamint számtalan végtagtöréssel és egyéb kisebb-nagyobb sérülésekkel tudta csak megúszni a zuhanást. Szeren­cséje volt, mert a zuhanás és a földet érés során nem esett ki a kettétört gépből. Felépülése után földi kiszolgá­lóként visszatért a JAT kötelékébe, és a jegykiadó osztályon dolgozott. 1972. január 26-a alighanem a második születésnapja lett. A hetvenes évek­ben nemzeti hősként ünnepelték az egykori Jugoszláviában. Napjainkban nyugdíjasként élt Belgrádban. Holt­testét belgrádi lakásában találta meg egy barátja. A halála oka egyelőre nem ismert. (BBC/MTI) Fotó: AFP Vesna Vulovic

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék