Magyar Szó, 2017. február (74. évfolyam, 25-47. szám)

2017-02-25 / 45. szám

8 SZABADKA szabadka@magyarszo.rs Ata fiú 2017. február 25., 26., szombat-vasárnap­ zmmmmmmmmmmrnvmmmtmmmmmmmmmíímámmmziimmmmmmi Bontják a téglagyárat A migránsok által csak dzsungelnek nevezett területen ötvenen voltak, de több mint kétszázan jelentek meg az ételosztáson A szabadkai téglagyárban még most is ötvennél több migráns él. Vannak akik a hátsó épületben, a mellékhelyiségekben húzzák meg magukat, míg mások inkább a téglagyár körüli erdős részben felállított sátrakban tengődnek. A hálóteremben A kora délelőtti órákban érkeztünk a téglagyárba, a kinti kútnál néhányan mosdot­tak, mások még hálózsákban aludtak az épületekben, az egyik fiatal migráns éppen burgonyát sütött társainak reggelire. A téglagyár központi részét bontják, mint megtud­tuk, egy-két héten belül teljesen lerombolják. A hátsó épületben mintegy két hete még a tűznél melegedtek az akkori lakók, de ma már arról az épületről hiányzik a tető, üszkösek a gerendák, valószínű, hogy tűzeset volt ott. Az úgynevezett hálótermeik­ben, a földön, ahol alszanak, mindenhol szeméthegyek vannak. Elmondásuk alapján az Ételosztás a Pionir mögött jelenleg ott lévő csoport néhány napja érkezett a sidi befogadóközpontból, a többségük pakisztáni. Volt, aki a héten már több alkalommal is próbálkozott illegálisan átjutni a határon, de mint mondták, megszigorították a védelmet, emiatt nagyon nehéz átjutni. Ottjártunkkor körbejártuk a környéket és ötvennél is több fővel találkoztunk. Az egyik migráns két hónapja van Szerbiában, úti célja Olaszország, ahol reméli, hamarosan találkozhat családjával. Azt állítják, a befogadóközpontban nincs hely, ezért nem ott vannak. Nem a téglagyár környékén, hanem a Pionir mögötti elhagyott területen délelőttönként élelmet, zöldségfélét, tejet és gyümölcsöt kapnak a humanitárius szer­vezetektől. Délután kettőkor sikerült jelen lennünk egy humanitárius segélyszolgálat ételosztásán. Külön csomagban volt vöröshagyma és néhány burgonya, másikban pedig gyümölcs, banán, narancs, valamint tej és ásványvíz. A vasútnál több mint kétszázan kaptak a segélyszállítmányból. Többségük bőrbakancsban és meleg kabátban volt, azt mondják, azt is a segélyszervezettől kapták. Csomagosztás előtt már összejött a tömeg és kézről-kézre adták az ukulelét, ami tulajdonképpen a gitár négyhúros változata. Látszólag jó hangulatban voltak, muzsikáltak, énekeltek és mindezt megörökítették iphone telefonjaikkal. Az a tapasztalat, hogy naponta egyre többen érkeznek Belgrádból Szabadkára. Akik a téglagyár környékén vagy elhagyatott tanyákon húzzák meg magukat, valószínűleg azért teszik ezt, mert nem kívánják felfedni kilétüket, hogy regisztrálják őket a befoga­dóközpontokban. Embertelen körülmények között múlatják napjaikat, s sötétedéskor vagy egyedül indulnak meg Magyarország felé, vagy akinek pénze van, az embercsem­pészek segítségével próbál bejutni az Európai Unió területére. ■ Pa. E. Ukulelével gondoskodtak a jó hangulatról Tönkretették a Napfény tanyát A migránsok hatalmas károkat okoztak a tanya tulajdonosának A tél folyamán teljesen lelakták a magyar-szerb zöldhatártól mindössze 500 méterre álló Napfény tanyát (Suncani salas) az ott időző migránsok. Zoran Gabric, a tanya tulajdonosa elkeseredve mutatta, hogy az elmúlt hetekben milyen pusz­títást végeztek az épüle­tekben, amit tudtak, eltüzeltek, több helyen lerombolták a fala­kat, szintúgy a tető egy részét.­ ­ Öt éve van a család tulaj­donában ez a tanya. Azzal a céllal vettük meg, hogy itt majd egy organikus farmot hozzunk létre, ugyanis húsz évvel ezelőtt­­ itt működött az akkori Jugosz­lávia, majd Szerbia első organi­kus farmja, s ezt szerettük volna idővel újraéleszteni. Az épület ugyan lakatlan volt, de voltak itt bútorok, szerszámok, műkö­dő mosdó. Több hétig tartott a kemény tél, akkor természe­tesen én sem jártam a tanyán, és amikor mintegy két hete ismét kilátogattam ide, ez a látvány fogadott. A migránsok pár hét alatt teljesen tönkretet­tek mindent - mondta Zoran Gabric. Mindkét épületben erős, csípős füstszag terjeng, a falak kormosak, de még kívülről is azonnal szemet szúr, hogy odabent tűz égett. Mindegyik helyiség padlóján felfedezhe­tő a tűzrakás nyoma, hamu, törmelék és szemét fogadja a belépőt, a ház körül ürülék és vizelet nyoma. Az ide behúzó­dó migránsok még azokat a helyiségeket sem kímélték, így a mosdót sem, amelyek nem szolgáltak semmilyen eltüzel­hető tárggyal. A tanya tulajdo­nosa elmondta, a migránsok minden faanyagot, amit csak találtak, eltüzeltek, felszedték a fapadlót, kiszedték az ablak- és ajtókereteket, feltüzelték a bútorokat. Ahol pedig nem szedték ki az ablakkeretet, ott sorra betörték az üvegeket. Egy helyen ledöntötték a falat is, talán azért, hogy egyszerűbb legyen az épület hátsó részébe átjárni, s ne kelljen körbemen­­niük, ugyanis innen szedték le és hordták előre a tető gerendáit és a stukatort, a tetőről leszedett cserepeket pedig szétdobálták, sokat is össze is törtek.­­ Egyszerűbb volt nekik eltüzelni a tetőgerendákat, mint innen az erdőből hozni fát, ami alig pár lépésre van a tanyától. A másik objektum egyfajta főépületként szolgált, itt egy régi, külső tüzelésű parasztkemence állt. Ahelyett, hogy ebben tüzeltek volna és akkor fel is melegedhettek volna, az egészet szétverték. Azt még megértem, hogy nem tudták, mire való a kemence, hogyan kell használni, de nem tudom felfogni, miért kellett tönkretenni. A zöldhatár innen mintegy ötszáz méterre van, ahol drótkerítés állja a migrán­sok útját. Először 2015 máso­dik felében vettük észre, hogy a tanyán húzzák meg magu­kat a migránsok. Akkor nem is szóltunk semmit, hiszen nem használtuk a házat, így nem bántuk, hogy itt lelnek mene­dékre, de ahogy múlt az idő, egyre nagyobb kárt csináltak. Többször is szóltam a rend­őrségnek és a határrendőrök­nek, hogy a tanyán migránsok tartózkodnak, néha el is viszik őket, de mindig jönnek újab­bak. Szerintem ez a tanya és a GPS koordinátái szerepelnek az ő térképükön, vagy egymást értesítik, hogy itt közel a zöld­határhoz meghúzhatják magu­kat, de könnyen lehet, hogy az embercsempészek hozzák ide őket, hiszen közel s távol nincs itt senki, nincs másik ház, nem járnak erre embe­rek, a tanya használaton kívül van és karnyújtásnyira van a határ - magyarázta Zoran Gabric. ■ liv­ r\ ycici iucu\ cyy icoz.ci iciiuz.cu.cr\ A falat is kidöntötték Gergely Árpád FELKÉSZÍTENI A MIGRÁNSOKAT AZ EURÓPAI ÉLETRE Zoran Gabric egy ötlettel állt elő a migránsprobléma kapcsán, ugyanis az elmúlt hónapokban sokkal szigorúbb az ellenőrzés a szerb-magyar határon, és csak lassan és kevesen jutnak át a határon, ami Szabadkán a migránsok feltorlódásához vezet, és ami számos problémát szül. A kezdeményezés szerint egy inklúziós programot kellene számukra létrehozni és bekapcsolni őket arra az időre, amíg Szerbiában tartózkodnak. A program keretében felkészítenék őket az európai életre, így nyelvet tanulná­nak, megismerkednének az európai kultúrával, hagyo­mányokkal, hit- és jogrendszerrel, lehetőségük lenne a diplomájukat honosítani, átképezni magukat és elsajátítani a munkaszokásokat, egészségügyi vizsgálaton vennének részt, egyúttal egy részletes nyilvántartás készülne róluk. Az elképzelés szerint Szerbia és az EU közös munkájának eredménye lenne ez a program, mely addig élne, amíg az unió képes befogadni a menekülteket. Az ötös szám bűvkörében Csütörtökön nyitotta meg kapuit a 39. Belgrádi Nemzetközi Idegen­­forgalmi Kiállítás. Társkiállítóik­kal közösen a mintegy 1100 kiállí­tó között szerepel Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezete és a Park Palics vállalat is. A szabadkai kiál­lítók különböző kedvezményekkel csalogatják a vendégeket.­ ­ Célunk, hogy az idei kiállítás vissz­hangja emlékezetes és eredményes legyen. Az idei bemutatkozás az 555 jegyében zajlik, ugyanis 555 évvel ezelőtt jelent meg az első írásos feljegyzés Palicsról Paly néven 1462-ben, amikor Mátyás király a Csongrád megyei Pály pusztaságot édes­anyjának ajándékozta. Az idei kampány a Kitűnő 5! elnevezést viseli. Az elképze­lés értelmében az öt nyári hónap folya­mán, májustól szeptemberig az ötös szám jegyében lesznek megszervezve a bemu­tatkozó akciók. A turisztikai objektumok nagy része aktívan kapcsolódik be a prog­ramba, és ebben az időszakban öt éjszaká­zás után 555 dinár engedményt hagynak jóvá a szállásra, öt százalékos engedményt a különböző kiállításokra vagy öt ingye­nes belépőt biztosítanak a vendégeknek - mondta a kiállításon Andrijana Balac, Szabadka Város Idegenforgalmi Szerve­zetének megbízott igazgatónője. A kiállításon a szabadkai és palicsi stand társkiállítói, a Pátria és a Prezident szállodák, a Galléria kongresszushotel, a Mayor villa, a Milord Resort villa, az Elit­te Palics vállalat szállodái és éttermei, a Dordevic szállás, a Jelen szállás, a Kelebiai ménes, valamint a Larus villa mutatkoztak be. Az említett turisztikai létesítmények tulajdonosai nyereményjáték keretében több mint tizenöt vouchert ajánlottak fel létesítményeikben hétvégi csomagajánlat­ként Szabadkán, Palicson és Kelebián. A nyereményeket ma, szombaton a kiállítá­son egy kvízjáték keretében sorsolják ki.­­ Szabadka Város Idegenforgalmi Szer­vezete a kiállításon bemutatta a 2017. év turisztikai jellegű rendezvényeinek naptá­rát. A prospektusban mintegy harminc rendezvény időpontja kapott helyet - mondta az igazgatónő. ■ Pa. E. Paszterkó Erika

Next