Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)
2017-04-08 / 81. szám
yi-ZENTA Gilax Haus Minden a házhoz, minden a kerthez 024/827-220 Újvidék, 2017. április 8., 9., szombat-vasárnap www.magyarszo.rs KÖZÉLETI NAPILAP LXXIV. évf. 81. (23 775.) szám ■ Ára 50 dinár Ünnepi vezércikk 17. oldal Virágvasárnapunk December végére befejeződik a Zsinagóga felújítása A magyar kormány kétmillió euróval járult hozzá a felújításhoz 8. oldal Örökségünk, kincseink Kiállítással és gálával kezdődött a Külhoni magyar értékgyűjtés rendezvénysorozat Szabadkán 12. oldal Elfogy a humusz a talajból Hanyatlik, a jószágtenyésztés, romlik a termőtalaj minősége Gergely József A szakemberek egy része határozottan állítja, hogy a termőtalaj humusztartalma a kritikus három százalék alá süllyedt, ami már a közeljövőben jelentős terméskiesést eredményezhet a növénytermesztésben. A múlt század közepén, tehát az ötvenes-hatvanas években a mezőgazdasági művelés alatt álló vajdasági földterületek humuszkoncentrációja meghaladta az öt százalékot. Az utóbbi évtizedekben gyorsult fel a humusz csökkenése, húsz év alatt 3,5 százalékról három százalék alá esett. Nagyon ritka az olyan termőtalaj, amelyben még öt százalék szerves anyag, azaz humusz található. A talajminőség romlása tartós folyamatnak látszik Vajdaságban - állítja dr. Jovica Vasin, az újvidéki Növénytermesztési és zöldségtermesztési intézet talajtani laboratóriumának a vezetője. Az államnak komolyabban kellene foglalkoznia a súlyos problémával, ellenkező esetben Vajdaság a jövőben nem lesz az ország éléskamrája, kenyértermő vidéke. Máris tapasztalható a terméscsökkenés, ami a talaj szervesanyag-tartalmának elszegényedését mutatja. Vajdaság háromnegyed részét két talajtípus, a csernozjom és a réti feketeföld borítja, amely még fél évszázada több mint öt százalék szerves anyagot tartalmazott. A földművesek rendszeresen istállótrágyát szórtak a földjeikre, mert tudták, hogy abból, amit kivesznek a földből, vissza is kell juttatni. A zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat szakemberei négy Tisza menti község (Csóka, Magyarkanizsa, Ada, Zenta) mezőgazdasági termelőivel tartják a kapcsolatot, növénytermesztési, növényvédelmi és állattenyésztési tanácsokkal, információkkal látják el őket. És ami ugyancsak nagyon fontos, elvégzik a gazdák parcelláinak a talajvizsgálatát, és javaslatokat adnak a tápanyagpótlásra. A szakszolgálat laboratóriumában évente akár négyezer parcelláról származó talajmintát elemeznek ki tápanyag-összetétel szempontjából. Folytatása a 19. oldalon Egyre kevesebb istállótrágyát használnak a földművesek Kamionos tömeggázolás Stockholmban 2 oldal Gergely József Léphart Pál Cseresznyeültetvény a családért A Somogyi család negyedik generációja is gyümölcstermesztő 21.oldal € 123,9277 Din Doroszlói képeslap a több száz éves körtefa árnyékából 20. oldal Hőmérséklet 5°C/17°C Türelmetlen tüntetők Fodor István Meggyőződésem, hogyha bármelyik esélyesnek vélt (egy, kettő, esetleg három) ellenzéki jelölt nyert volna a vasárnapi elnökválasztáson, most nem vonulnának százak vagy ezrek a városok utcáin, tiltakozva amiatt, hogy „ellopták” a szavazatokat. Ebből arra is következtethetünk, hogy nem ártatlan az ellenzék a demonstrációk serkentésében, persze külföldiek ügyködése sem zárható ki a szervezkedésben. Igencsak visszájára fordított dolognak tűnik azonban a diktatúra ellen tiltakozni épp egy demokratikus választás alkalmával, még ha a tisztaságában ezúttal is - miként bármikor eddig - lehet okuk kételkedni a veszteseknek. Joguk viszont nincs semmibe venni a választás eredményét, amikor azt a külföld is elfogadta és elismerte. De miért éppen most a nagy tiltakozás? Hiszen eddig is ritkán esett meg hogy az állami média ne a hatalmon lévők felé húzzon; az is tény, hogy a választási névjegyzék rendezetlen, nem naprakész, ami ugyan hiba, de egyetlen kormány idején sem tették rendbe. S hogy a házelnök a kampány idején szüneteltette a parlament munkáját? Talán jobb, hogy nem lehettünk tanúi annak, ami ott zajlott volna egy hónapon át. Elsősorban ezek azok a témák, amelyeket leváltásokkal szeretnének megoldani a tüntetők. Nem tűnnek indokolatlannak a követelések, mégsem hiszek abban, hogy teljesítésükkel a „diktatúrából a demokráciába” lépnénk át. Sokkal érthetőbb a tiltakozás, amikor arról beszélnek az egyetemistatüntetők, hogy elegük volt a szegénységből, és nem látnak jövőt az országban. Mert valóban: az „elprivatizált” és elkótyavetyélt vagyon, a tönkretett cégek keveseket milliárdossá tettek, a tömegeket pedig elszegényítették; az igazságszolgáltatás korántsem áll a helyzet magaslatán, a bűnözés viszont dívik, együtt a korrupcióval; nagy a munkanélküliség alacsonyak a bérek és nagy a szegénység. Hosszú volt ez a tengődés a háború óta, miközben egyetlen kormány sem dicsekedhetett átütő sikerekkel, s bár az utóbbi években valamelyest javult a gazdaság helyzete, folyamatban vannak az uniós tárgyalások, de mindez már kevés az embereknek, kézzelfogható eredményeket szeretnének. S mindez most a kormányfőn/államfőn csattan. Aki korábban elvesztette a türelmét, már külföldre ment, aki mostanában veszítette el, az utcára vonult. Jövőbe vetett hitet kellene már önteni az emberekbe, és minél gyorsabban. SZÍRIAI VÁLSÁG A Pentegon odasózott, a Kreml tajtékzik 2. oldal