Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-03 / 99. szám
új KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs RÖVIDEN Az Unió vezetői találkozni akarnak Erdogannal Az Európai Unió vezető tisztségviselői az Ankarával fokozódó feszültségek közepette megpróbálnak találkozót szervezni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a NATO e havi csúcstalálkozóján - mondta Angela Merkel német kancellár. Merkel újságíróknak azt mondta, hogy erről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tett bejelentést az EU 27 tagállami vezetőjének az Egyesült Királyság uniós kilépéséről tartott brüsszeli ülésén. Tusk „azt mondta nekünk, hogy találkozót készül kérni Erdogan elnöktől” a NATO május 25-i brüsszeli csúcsértekezletének idejére, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen - mondta a német kacellár, támogatásáról biztosítva a kezdeményezést. Erdogan, akinek a Közel-Kelettel határos országa a NATO kulcsfontosságú tagja, ott lesz az észak-atlanti szövetség brüszszeli csúcsán, amelyre először várják résztvevőként a januárban hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnököt. (MTI/AFP) Trump elbeszélgetne Kim Dzsong Unnal Donald Trump amerikai elnök közölte, „megtiszteltetésnek venné”, ha találkozhatna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Az elnök a Bloomberg hírügynökségnek elmondta: nyitott arra, hogy „megfelelő körülmények” között találkozzon az észak-koreai vezetővel. „Helyénvaló lenne, ha találkoznék vele, abszolúte szeretném is, megtiszteltetésnek venném” - fogalmazott az amerikai elnök. Az Egyesült Államok és Észak-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat. Az elnök a Fox televíziónak is interjút adott az észak-koreai helyzetről, ezt hétfőn este sugározták. Donald Trump azt fejtegette, hogy az amerikaiak „valószínűleg nincsenek biztonságban” az észak-koreai fenyegetés miatt, s az északkoreai vezetőre célozva hozzátette: „a fickónak atomfegyverei vannak”. (MTI) Lemond a cseh kormány Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök kedden bejelentette, hogy még a héten benyújtja kormánya lemondását. Döntését Sobotka azzal indokolta, hogy nem tudja tovább vállalni kormányában Andrej Babis kormányfőhelyettest, pénzügyminisztert, a koalíciós partnerpárt ANO-s elnökét, akit adócsalással vádolnak, és Sobotka szerint a gyanút mindeddig nem tudta eloszlatni. Civileket ölt az IÁ Szíriában Támadást hajtottak végre kedden az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai egy északkelet-szíriai faluban működő menekülttábornál; az öngyilkos merényletekben legalább 32, más források szerint 37 ember, köztük több, a harcok elől menekülő civil meghalt - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) és kurd aktivisták. A támadást Rájm Szbeibi faluban követték el, ahol az Iszlám Állam elől menekülőknek - szíriaiaknak és irakiaknak - otthont adó ideiglenes tábor működik. A szervezet szerint legalább öt öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a menekülttáborban, illetve annak közelében, majd a támadók heves tűzharcot folytattak az Egyesült Államok támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők tagjaival. (MTI/AP/dpa) Törökország blokkolja a Wikipédiát A török hatóságok az egész országban elérhetetlenné tették szombaton a Wikipédia online enciklopédia oldalait - közölte egy, az internet elérhetőségét figyelő török csoport. A lépés illeszkedik azoknak az intézkedéseknek a sorába, amelyek az ankarai kormány bírálói szerint a világhálón zajló szabad véleménynyilvánítás felszámolására irányulnak. A felhasználók szombat reggel 8 órakor tapasztalták, hogy megszakadt a Wikipédia oldalainak elérhetősége, bármely nyelven próbálkoznak is. A török hatóságok már eddig is internetes oldalak tízezreit kapcsolták le, ezek az intézkedések a YouTube videomegosztó portált és a Twittert is érintették. A tavaly júliusi puccskísérlet óta több tíz újságírót vetettek börtönbe, és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. (MTI/Reuters/dpa/AP) Az FBI fordítója férjhez ment az IÁ terroristájához Az FBI egyik fordítója 2014-ben Szíriában titokban férjhez ment ahhoz a terroristához, aki után nyomoznia kellett, és figyelmeztette őt, hogy a nyomában vannak. Később visszatért Amerikába, és ott börtönbüntetésre ítélték. A történetet csak most hozták nyilvánosságra, a CNN amerikai hírtelevízió hétfőn este sugárzott oknyomozó riportja számolt be róla. A 38 éves Daniela Greene, a Szövetségi Nyomozó Iroda fordítója azt a feladatot kapta, hogy nyomozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik embere után. Greene titokban Szíriába utazott 2014-ben, férjhez ment a terroristához, és rögtön figyelmeztette arra, hogy figyelik. Daniela Greene egy hónapig élt a férfival Szíriában, majd rájött, hogy hibát követett el. Újabb egy hónapjába telt, mire kiszabadult az Iszlám Állam által ellenőrzött területről, visszatért az Egyesült Államokba, és beismerő vallomást tett. Letartóztatták, két év börtönbüntetésre ítélték, 2016-ban került szabadlábra. (MTI) MtcmSi Hadrendbe állították Dél-Koreában a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely így készen áll arra, hogy elhárítson egy esetleges észak-koreai rakétatámadást - erősítette meg kedden Rob Manning, a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok (USFK) szóvivője. Kína a bejelentés hatására ismét tiltakozott a rendszer dél-koreai telepítése miatt. Manning részletekkel nem szolgált, csak megerősítette az amerikai és dél-koreai sajtóban megjelent hírek helytállóságát. Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő úgy tájékoztatta az AFP francia hírügynökséget, hogy egyelőre a rendszer „rakétaelfogó képessége kezdetleges”. A THAAD-ot alig egy hónappal az után állították hadrendbe, hogy megkezdődött a rakétaütegek telepítése Észak-Cshuncshon tartomány Cshongdzsu településén, olyan területre, ahol korábban egy golfpálya volt. Az eredeti terv szerint ez év végére lett volna harcra kész a rakétavédelmi rendszer, de az egyre veszélyesebbnek ítélt észak-koreai rakétakísérletek miatt a folyamatot felgyorsították. A THAAD képességeinek maximumán kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes röppályájuk középső szakaszának végén, közel a célponthoz. A két ország tavaly júliusban állapodott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, s ez nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking a saját biztonságát érő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A kínai külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ország határozottan meg fogja védeni biztonságát az amerikai rakétavédelmi pajzs Dél-Koreába telepítése után. A keddi hivatalos bejelentés hatására Peking megismételte tiltakozását, és követelte, hogy azonnal függesszék fel a rakétarendszer hadrendbe állítását. Moszkva szerint az amerikai fegyverrendszer dél-koreai telepítése fenyegetést jelenthet az orosz nemzetbiztonságra is. Az észak-koreai probléma rendezése érdekében szerintük inkább a diplomáciai erőfeszítéseket kellene fokozni, és vissza kellene téríteni Phenjant a hatoldalú tárgyalásokhoz. Oroszországban úgy vélik, az észak-koreai rakétakísérletek ürügyül szolgálnak Washington számára ahhoz, hogy rakétavédelmi fegyverek gyűrűjébe zárja Oroszországot. Moszkva ezért ellenlépéseket fontolgat. (MTI/Yonhap/Reuters/AFP) DÉL-KOREA Hadrendben a THAAD rakétarendszer Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a bent maradó tagállamok vezetői Brüsszelben, szombati csúcstalálkozójukon megállapodtak a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározzák az Európai Unió Szerződése 50. cikke értelmében folytatandó tárgyalások keretét, valamint azokat az átfogó álláspontokat és elveket, amelyeket az Unió a tárgyalások során érvényesíteni fog. Az iránymutatásban leszögezték, a tárgyalásokat követő megállapodásnak a lehető legnagyobb jogbiztonságot kell nyújtania az uniós és brit polgárok, a vállalkozások, a nemzetközi partnerek részére az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépését követően. Egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Nem teheti lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné az egységes piac integritását és megfelelő működését. Hozzátették, az Unió készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl egyéb területek vonatkozásában is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülést követően elmondta, hogy az iránymutatások értelmében akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről. Nem lehet párhuzamos tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal: először a rendezett elválás, utána a jövőbeli kapcsolatok - szögezte le. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés résztvevőinek egységét méltatta, rámutatva, hogy ez „erős mandátummal” ruházza föl az EU tárgyalódelegációját. Az állampolgárok jogairól szólva kiemelte, nem pusztán az a cél, hogy minél előbb tető alá hozzák a megállapodást, a legfontosabb az egyezség minősége, mert mintegy 4,5 millió ember sorsa függ a tárgyalások eredményétől. Valódi biztosítékokra van szükség, a bizottság ezért már össze is állított egy listát az elengedhetetlen garanciákról - közölte. - Hamar megegyezésre fogunk jutni, amint a brit kormány megadja a biztosítékokat az állampolgáraink számára - fogalmazott. Megjegyezte, hogy egyelőre túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli viszonyról. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban reményét fejezte ki, hogy ez már őszre megtörténhet. (MTI) EU-CSÚCSA BREXITRŐL Jóváhagyták az irányelveket Beta/AP Michel Barnier, Jean-Claude Juncker és Donald Tusk a csúcstalálkozón A hatóságok több mint 200 tiltakozót állítottak elő Törökország legnépesebb városában. Összesen 207 embert vettek őrizetbe - írta közleményében Isztambul kormányzója, hozzátéve, hogy mintegy 40 Molotovkoktélt, 17 kézigránátot, 176 petárdát és falragaszokat koboztak el a tiltakozóktól. A munka nemzetközi ünnepén Törökországban a múltban is rendszeresek voltak a megmozdulások, amelyek többször végződtek erőteljes rendőri fellépéssel. Párizsban hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak. Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett, és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A két reformszakszervezet, a CFDT és az MNSA a közös megmozduláson a centrista Emmanuel Macron támogatását kérte a tagjaitól, és „a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója” ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, mert a programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják jó útnak. A jobboldali szuverenista Marine Le Pen szerint „a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit védik, hanem a sajátjaikat”. A jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. Moszkva központjában a szervezők szerint 130 ezren vonultak föl a szakszervezetek menetén. A munka napján a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek égisze alatt Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig kétmillióan demonstráltak. Az orosz fővárosban a parlamenti pártok majálisokat és nagygyűléseket rendeztek. Novoszibirszkben a hivatalos felvonulásokon kívül tartottak egy, a társadalmi és politikai élet visszásságait kifigurázó, az abszurd karnevál jegyeit viselő mintegy 3 ezres ifjúsági megmozdulást Monstráció címmel. A varsói felvonuláson a dolgozók összefogására szólítottak föl a szakszervezetek az országot irányító konzervatív kormány ellen. A menetet a lengyel általános szakszervezeti szövetség és a 2015-ben az összes parlamenti helyét elvesztett Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) szervezte. Az SLD részéről Sebastian Wierzbicki azt hangsúlyozta, hogy a baloldalnak nemcsak a munkások jogait kell megvédenie, hanem oda kell figyelnie a polgári jogokra és az emberi méltóság tiszteletben tartására is. Athénban több ezren gyűltek össze a parlamentnél, hogy tiltakozzanak a példátlan megszorító intézkedések ellen, amelyekkel a csődtől akarják megmenteni az országot. (MTI/Reuters/AFP) Tiltakozások Európa-szerte Törökországban tömegoszlatás kísérte a május elsejét Párizsban tiltakozó megmozdulások az elnökjelöltekkel szemben 2017. május 3., szerda