Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-27 / 120. szám
20HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.rs Mikvsrtó Kínába megy a bárányhús A távol-keleti ország korlátlan mennyiségű árut vásárolna fel - Eddig egy vágóhíd kapott, de hamarosan még nyolc kap exportengedélyt Folyatás az 1. oldalról • A moholi Narancsik Nándor 2010-ben kezdett el juhtenyésztéssel foglalkozni. Azonnal törzsállományt vásárolt, a verbászi Sava Kovacevic Mezőgazdasági Birtoktól. A termelők akkor még csak 4 ezer dinár támogatást kaptak a szerb államtól anyabirkánként, most már viszont 7 ezer dinár a támogatás. A Narancsik család akkor úgy mérte fel, hogy ez a támogatás megfelelő, és vélhetőleg többen próbálkoznak majd meg ezzel az ágazattal foglalkozni. Éppen ez volt az oka annak, hogy azonnal törzsállományt vásárolt a család, hiszen abban reménykedtek, hogy azoknak tudnak tenyészállatokat eladni, akik most vágnak bele a juhtenyésztésbe, idézte fel a kezdeteket Narancsik Nándor, mondván, hogy gazdasága elsősorban továbbra is a törzsállományt értékesíti, ritkábban adják el az állatokat vágásra. A vérvonal frissítésének érdekében tavaly három kost hoztak be külföldről, így a visszajáró vásárlók új vérvonalhoz is hozzájuthatnak a tenyésztőnél. Jelenleg 200 anyaállatot tart, ezek évente átlagban 1,4 bárányt fialnak. Intenzív tenyésztéssel foglalkozik, az állatok nem mennek legelőre, a kosok pedig állandóan az anyaállatokkal vannak. A Kínával való együttműködésről és az exportengedélyről hallott a gazda, sokat vár ettől a lehetőségtől, hiszen a kínai piac hatalmas. Lapunknak nyilatkozva ugyanakkor azt is elmondta, hogy a „papír” még semmire nem biztosíték. Erre bizonyíték az arab államokkal való együttműködés, ami meghiúsult. Erre mifelénk az arab államok számára felvásárlók gyűjtötték a bárányokat, viszont tavaly több gazda is mesélte, hogy akadozik a kivitel, mivel Szerbia nem szerezte be a megfelelő védőoltásokat a kéknyelv-betegség ellen, az arabok viszont csakis oltott állatokat voltak hajlandóak átvenni. Erre vezethető vissza a tavalyi áresés is. Voltak olyan időszakok, amikor a bárány olcsóbb volt, mint a malac, pedig a bárány mindig is nemesebb és drágább húsnak számított. Idén is volt olyan időszak, amikor a malac kilója élősúlyban 300 dinárba került, a bárányé pedig 250 dinárba. Mostanra kiegyenlítődtek az árak. Durdevban, vagyis Szent György napja előtt ismét megugrottak, majd az újvidéki mezőgazdasági vásár miatt is emelkedett a bárány ára. Persze ezt a két eseményt követően várhatóan ismét visszaesnek az árak. Ez jellemző Szerbiában, a kereslet és az ár a nagyobb és fontosabb ünnepek előtt ugrik meg. A kínai exportengedélytől elsősorban a kereslet állandósulását várjuk. A termelőknek sokkal kiszámíthatóbbá válna az életük, ha egész évben ugyanúgy, vagy legalább hasonlóan alakulna a kereslet. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy a bárány ára sem ingadozna évszaktól függően. A Durdevic Vágóhíd kicsit messze van a mi környékünktől, bár nekik vannak tehergépkocsijaik, tehát ennek sem kellene akadálynak lennie. Sokat segítene a felvásárlásban, ha megoldanák a felvásárlóhelyeket. Ha lenne egy hely, ahol a környékbeli gazdák át tudnánk adni a bárányokat, akkor rendszeresen tudnánk biztosítani a szükséges számú jószágot. Azt is jó lenne tudni, hogy a kínai piacra milyen súllyal lehet eladni az állatokat, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy csak 20-25 kilogrammos, vagy akár 40-45 kilogrammos állatot is megvesznek. A gazdák nagyobb súllyal szeretnék eladni a bárányt, mert akkor nagyobb a hasznuk. Ezért voltak gondjaink az olaszokkal. Az olasz piac jó, sok bárányt vásárolnak, de 25 kilogrammosnál nehezebb bárányt nem vásárolnak meg. Nekünk ilyen súlyú bárányt esetleg kilogrammonkénti 7 euróért érné meg eladni, nem pedig két euróért - taglalta Narancsik Nándor. A gazda szerint az évtizedekkel ezelőtt és évtizedeken át leépített állattenyésztés végre kezd talpra állni. Az állami támogatást és a pályázatokat megfelelőnek tartja, és az a tapasztalata, hogy mind többen kezdenek el birkatenyésztéssel foglalkozni. Hozzá is sokan jönnek tenyészállatokat vásárolni. Egyedül attól tart, hogy nehogy az állam néhány év múlva hátat fordítson az ágazatnak. - Nem lenne jó, ha egyszer csak nem tudnánk mit kezdeni az állatokkal. A gazdáknak hosszú távú és biztos tervekre van szükségük. Tudnunk kell, hogy mibe fektessük pénzünket, mi az, ami hosszú távon biztos megélhetést jelent. Mi egyelőre bizakodóak vagyunk, terjeszkedünk és igyekszünk minél szebb állatokat tartani, mivel azokat mindig el lehet adni tenyészállatnak. A falu szélén fél lánc földterületen farmot építettünk, lassan befejezzük, és reméljük, hogy az állam nem csak egy-kétéves jelleggel karolta fel a birkatenyésztést - részletezte a gazda. A mezőgazdasági miniszter bejelentését követően kérdéseinkkel elsőként a Durdevic Vágóhidat kerestük fel, az igazgató azonban nem tudott időt szakítani a beszélgetésre. Narancsikék gazdasági udvara Az olaszok csak a legfeljebb 25 kilós bárányt vásárolják meg Gergely Árpád Narancsik Nándor 2017. május 27– 28., szombat-vasárnap Bankok szorításában A svájci frank alapú lakáshitelesek csoportosan perelik be a bankokat Az Efektiva várja a bajba jutottak jelentkezését ________________Halász Gyula________________ Az Efektiva egyesületet 2011 nyarán alapították, kezdetekben a banki szolgáltatások felhasználóival foglalkoztak, később kiszélesítették tevékenységüket a biztosításokra, az utóbbi két évben pedig a fogyasztóvédelemre összpontosítanak. A kereskedelmi minisztériumnál is bejegyezték az egyesületet, és az utóbbi két köztársasági pályázatnál elnyerték a minisztérium támogatását. Szerbiában a fogyasztók és a banki szolgáltatások felhasználói két külön kategóriába tartoznak, tehát két különböző törvény érvényes rájuk, de az Efektiva mindkét szegmenst lefedi. Az egyesületet a polgárok leginkább a svájci frank alapú hitelek adósságrendezéséről ismerik, ez jelenti tulajdonképpen a legnagyobb problémát jelenleg Szerbiában, legalábbis ami a banki adósságokat illeti. A tevékenységük nagy része jelenleg abból áll, hogy a svájci frank alapú hitelek miatt bajba került embereken próbálnak segíteni. Dejan Gavrovic, az Efektiva egyesület igazgatója elmondta lapunknak, hogy Szerbiában nagyon nehéz helyzetben vannak a svájci frank alapú hitelek felhasználói, de egyesületük egyre sikeresebben veszi fel a harcot a banki szektor elnyomásával szemben. ■ Mikor kezdődtek a gondok a svájci frank alapú hitelekkel? A svájci frank alapú kölcsönöket 2006-ban kezdték el folyósítani, de a legtöbbet 2007-ben és 2008-ban hagytak jóvá. A problémák már 2009- ben jelentkeztek, amikor emelkedni kezdett a frank árfolyama, majd 2011 és 2015 között okozott legtöbb gondot. 2015. január elején egy nap alatt 20 százalékot erősödött a svájci frank, a hitelkamat sok esetben ekkor a duplájára nőtt, de olyan is előfordult, hogy két és félszeresére nőtt az eredetihez képest. A svájci frank alapú hitelek felhasználóinak többsége manapság többel tartozik a bankoknak, mint amikor felvették a kölcsönt, annak ellenére, hogy már tíz éve fizetik a részleteket. Ez a probléma természetesen nemcsak Szerbiára jellemző, hanem az egész régióra, de mégis a szerbiai polgárokat érintette a legsúlyosabban, mert itt a hitelt felvett emberek kétszeres deviza rizikónak vannak kitéve, hiszen egyrészt a dinár folyamatosan gyengül, másfelől a svájci frank állandóan erősödik. ■ Hányan érintettek az alpesi valuta alapú hitelek által? Nagyon sokan, 20 000 hitelt tartunk számon, tehát 20 000 család van bajban. Eredetileg még többen voltak, csak egyeseknek sikerült kifizetni az adósságukat. ■ Hogyan fejeződhet be ez a történet, mi lesz a bajbajutottakkal? Az lenne a legjobb megoldás, ha egy törvény születne az átváltásról, magyarán, ha a krediteket euró alapúakra változtatnák. Mi évek óta ezt szeretnénk elérni, mert ez egy becsületes megoldás lenne, a polgárok számára is, és a banki szektor számára is. Természetesen azon az egyenértéken, amely a szerződés megkötésének a napján volt érvényben. Ha sikerülne ezt a megoldást választani, akkor a bankoknak lehetőségük lenne olyan keresetet megvalósítani ezeken a hiteleken, mint ha eredetileg is euró alapú hiteleket folyósítottak volna, a polgárok pedig egyenrangúak lennének a többi euró alapú hitel felhasználájával. Sajnos eddig sem az állam, sem a bankok nem voltak érdekeltek ebben a megoldásban, feltételezzük: azért, mert sokan a banki szektor irányítása alatt dolgoznak. Ezt alkalmunk volt látni akkor is, amikor Dugalic úr (Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára) a televízióban nemrég kijelentette: ha valaki döntést hoz a kliensek javára, az a döntés elhibázott, a bíróság rosszul végzi a munkáját, muszáj lesz nekik is beszélniük a bíróság képviselőivel, és elmagyarázni nekik, hogyan kell ítéletet hozni. Ezek után pedig a bíróság valóban teljesen más döntést hozott, a bank javára döntött. Ebből is látszik, hogy az állam teljesen a bankok irányítása alatt van. Szerbiában ezért semmiféle törvényt sem hoztak a polgárok védelmére. Magyarországon sikerült megfelelő törvényeket hozni, Horvátországban is megoldották ezt a gondot, Bosznia-Hercegovinában is elfogadta a parlament alsó háza, egyedül Szerbiában nem történik semmi. ■ Mit sikerült elérni az egyesületüknek? - Az egyesületnek sikerült egy esetben elérni, hogy felbontsák a hitelszerződést, és ezután elálltunk az átalakítás végrehajtásától, most azt követeljük. Dejan Gavrilovici, az Efektiva egyesület igazgatója hogy minden esetben bontsák fel a svájci frank alapú hitelszerződéseket, mert óriási károkat okoznak. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek minél többen jelentkezzenek nálunk, hogy csoportos pereket indítsunk a bankok ellen. Tíz kliensből álló csoportokat szervezünk bankonként, ők aztán együtt perelik a pénzintézetet. Jelen pillanatban már több mint ezren perelik a bankokat. ■ Hogyan jelentkezhetnek önöknél a hiteladósságba keveredett emberek? - Az egyesület honlapján (www.efektiva.rs) rengeteg tájékoztatót helyeztünk el, az emberek itt megtalálhatják a szükséges információkat azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek első lépésként, milyen dokumentációt gyűjtsenek össze. Ha ezzel megvannak, akkor eljöhetnek az irodahelyiségeinkbe, amelyek Belgrádban a Poreci utca 13. alatt találhatók. Természetesen telefonon is felkereshetnek bennünket minden munkanapon 8 óra 30 perctől 14 óra 30 percig a következő számokon: 011 329 4885, és 063 218 191. ■ Milyen törvények segíthetnek az adósságspirálba kerülteknek? Ez a megváltozott feltételekről szóló törvény, és a kötelmi viszonyokról szóló törvény. Pontosan ezekre alapozzuk a szerződés felbontásának a követelését is, mert teljesen más feltételek teremtődtek rövid időn belül. Ha valaki hitelt vett fel, amelynek a törlesztési részlete eredetileg pl. 20 000 dinár volt, akkor igenis megváltoztak abban a pillanatban a körülmények, amikor hirtelen a svájci frank nagy mértékben megerősödött, és ennek következtében a törlesztési részlet 50 000 dinárra ugrott. Ha valaki 20 000 dinárt szeretett volna fizetni a törlesztőrészletben, akkor legvalószínűbb, hogy nem képes fizetni ennek több mint a kétszeresét. Abban az esetben, ha a szerződés megkötésénél felvilágosították volna arról, hogy az egyik pillanatról a másikra megtörténhet, hogy a törlesztőrészlet 20 000 dinárról felemelkedhet 50 000-re, biztos hogy elállt volna a hitelszerződés megkötésétől. Ennek azonban pontosan a fordítottja történt, a bankban arról győzködték őket, hogy hihetetlenül kedvező feltételek mellett folyósítják a svájci frank alapú hiteleket, és megéri belevágni. ■ Mit szeretnének a bankok elérni? - A bankok természetesen védik az érdekeiket, óriási összegeket keresnek ezeken a hiteleken, és erről a profitról ők egyszerűen nem hajlandóak lemondani, görcsösen ragaszkodnak a jelenlegi helyzethez, mert az óriási törlesztőrészletek ellenére még mindig sokan törlesztik adósságukat. ■ Mit tudnak a bajba jutott családokról? - Egész családok kapcsolódtak be ezeknek a hiteleknek a kifizetésébe, a bankok egyszerűen nem hajlandóak lemondani az extraprofitról, sokan viszont nem képesek kifizetni a részleteket. Olyan asszonyokkal is beszéltem, akiknek férjük öngyilkosságot követett el, mert akkora nyomás nehezedett rájuk a hitel törlesztése miatt, hogy idegileg összeroppantak. A feleségek egyedül maradtak gyermekekkel, és most rájuk maradt a hitel törlesztése. A közelmúltban meglátogattunk egy hatgyermekes özvegyasszonyt, akinek férje szintén a svájci frank alapú hiteladósság miatt lett öngyilkos. Ezek a kreditek rengeteg családot tönkretettek, sokan megbetegedtek az állandó stresszhelyzet miatt, egyesek pedig nem láttak más kiutat, és öngyilkosságot követtek el, családjuk pedig nyomorban él a bankok kapzsisága miatt.