Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-27 / 120. szám

20HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.rs Mikvsrtó Kínába megy a bárányhús A távol-keleti ország korlátlan mennyiségű árut vásárolna fel - Eddig egy vágóhíd kapott, de hamarosan még nyolc kap exportengedélyt Folyatás az 1. oldalról • A moholi Narancsik Nándor 2010-ben kezdett el juhtenyésztéssel foglalkozni. Azonnal törzsállo­mányt vásárolt, a verbászi Sava Kovacevic Mező­­gazdasági Birtoktól. A termelők akkor még csak 4 ezer dinár támogatást kaptak a szerb államtól anyabirkánként, most már viszont 7 ezer dinár a támogatás. A Narancsik család akkor úgy mérte fel, hogy ez a támogatás megfelelő, és vélhetőleg többen próbálkoznak majd meg ezzel az ágazat­tal foglalkozni. Éppen ez volt az oka annak, hogy azonnal törzsállományt vásárolt a család, hiszen abban reménykedtek, hogy azoknak tudnak tenyészállatokat eladni, akik most vágnak bele a juhtenyésztésbe, idézte fel a kezdeteket Narancsik Nándor, mondván, hogy gazdasága elsősorban továbbra is a törzsállományt értékesíti, ritkábban adják el az állatokat vágásra. A vérvonal frissí­tésének érdekében tavaly három kost hoztak be külföldről, így a visszajáró vásárlók új vérvonal­hoz is hozzájuthatnak a tenyésztőnél. Jelenleg 200 anyaállatot tart, ezek évente átlagban 1,4 bárányt fialnak. Intenzív tenyésztéssel foglalkozik, az álla­tok nem mennek legelőre, a kosok pedig állandó­an az anyaállatokkal vannak. A Kínával való együttműködésről és az export­­engedélyről hallott a gazda, sokat vár ettől a lehe­tőségtől, hiszen a kínai piac hatalmas. Lapunknak nyilatkozva ugyanakkor azt is elmondta, hogy a „papír” még semmire nem biztosíték. Erre bizo­nyíték az arab államokkal való együttműködés, ami meghiúsult.­­ Erre mifelénk az arab államok számára felvá­sárlók gyűjtötték a bárányokat, viszont tavaly több gazda is mesélte, hogy akadozik a kivitel, mivel Szerbia nem szerezte be a megfelelő védőoltáso­kat a kéknyelv-betegség ellen, az arabok viszont csakis oltott állatokat voltak hajlandóak átvenni. Erre vezethető vissza a tavalyi áresés is. Voltak olyan időszakok, amikor a bárány olcsóbb volt, mint a malac, pedig a bárány mindig is nemesebb és drágább húsnak számított. Idén is volt olyan időszak, amikor a malac kilója élősúlyban 300 dinárba került, a bárányé pedig 250 dinárba. Mostanra kiegyenlítődtek az árak. Durdevban, vagyis Szent György­ napja előtt ismét megugrot­tak, majd az újvidéki mezőgazdasági vásár miatt is emelkedett a bárány ára. Persze ezt a két eseményt követően várhatóan ismét visszaesnek az árak. Ez jellemző Szerbiában, a kereslet és az ár a nagyobb és fontosabb ünnepek előtt ugrik meg. A kínai exportengedélytől elsősorban a kereslet állandó­sulását várjuk. A termelőknek sokkal kiszámítha­tóbbá válna az életük, ha egész évben ugyanúgy, vagy legalább hasonlóan alakulna a kereslet. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy a bárány ára sem ingadozna évszaktól függően. A Durdevic Vágó­híd kicsit messze van a mi környékünktől, bár nekik vannak tehergépkocsijaik, tehát ennek sem kellene akadálynak lennie. Sokat segítene a felvá­sárlásban, ha megoldanák a felvásárlóhelyeket. Ha lenne egy hely, ahol a környékbeli gazdák át tudnánk adni a bárányokat, akkor rendszeresen tudnánk biztosítani a szükséges számú jószágot. Azt is jó lenne tudni, hogy a kínai piacra milyen súllyal lehet eladni az állatokat, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy csak 20-25 kilogrammos, vagy akár 40-45 kilogrammos állatot is megvesz­nek. A gazdák nagyobb súllyal szeretnék eladni a bárányt, mert akkor nagyobb a hasznuk. Ezért voltak gondjaink az olaszokkal. Az olasz piac jó, sok bárányt vásárolnak, de 25 kilogrammosnál nehezebb bárányt nem vásárolnak meg. Nekünk ilyen súlyú bárányt esetleg kilogrammonkénti 7 euróért érné meg eladni, nem pedig két euróért - taglalta Narancsik Nándor. A gazda szerint az évtizedekkel ezelőtt és évtizedeken át leépített állattenyésztés végre kezd talpra állni. Az állami támogatást és a pályázato­kat megfelelőnek tartja, és az a tapasztalata, hogy mind többen kezdenek el birkatenyésztéssel foglalkozni. Hozzá is sokan jönnek tenyészálla­tokat vásárolni. Egyedül attól tart, hogy nehogy az állam néhány év múlva hátat fordítson az ágazatnak. - Nem lenne jó, ha egyszer csak nem tudnánk mit kezdeni az állatokkal. A gazdáknak hosszú távú és biztos tervekre van szükségük. Tudnunk kell, hogy mibe fektessük pénzünket, mi az, ami hosszú távon biztos megélhetést jelent. Mi egye­lőre bizakodóak vagyunk, terjeszkedünk és igyek­szünk minél szebb állatokat tartani, mivel azokat mindig el lehet adni tenyészállatnak. A falu szélén fél lánc földterületen farmot építettünk, lassan befejezzük, és reméljük, hogy az állam nem csak egy-kétéves jelleggel karolta fel a birkatenyésztést - részletezte a gazda. A mezőgazdasági miniszter bejelentését köve­tően kérdéseinkkel elsőként a Durdevic Vágóhi­dat kerestük fel, az igazgató azonban nem tudott időt szakítani a beszélgetésre. Narancsikék gazdasági udvara Az olaszok csak a legfeljebb 25 kilós bárányt vásá­rolják meg Gergely Árpád Narancsik Nándor 2017. május 27– 28., szombat-vasárnap Bankok szorításában A svájci frank alapú lakáshitelesek csoportosan perelik be a bankokat­­ Az Efektiva várja a bajba jutottak jelentkezését ________________Halász Gyula________________ Az Efektiva egyesületet 2011 nyarán alapí­tották, kezdetekben a banki szolgáltatások felhasználóival foglalkoztak, később kiszéle­sítették tevékenységüket a biztosításokra, az utóbbi két évben pedig a fogyasztóvédelemre összpontosítanak. A kereskedelmi miniszté­riumnál is bejegyezték az egyesületet, és az utóbbi két köztársasági pályázatnál elnyerték a minisztérium támogatását. Szerbiában a fogyasztók és a banki szolgáltatások felhasználói két külön kategóriába tartoznak, tehát két különböző törvény érvényes rájuk, de az Efektiva mindkét szegmenst lefedi. Az egyesületet a polgárok leginkább a svájci frank alapú hitelek adósságrende­zéséről ismerik, ez jelenti tulajdonképpen a legna­gyobb problémát jelenleg Szerbiában, legalábbis ami a banki adósságokat illeti. A tevékenységük nagy része jelenleg abból áll, hogy a svájci frank alapú hitelek miatt bajba került embereken próbálnak segí­teni. Dejan Gavr­ovic, az Efektiva egyesület igazga­tója elmondta lapunknak, hogy Szerbiában nagyon nehéz helyzetben vannak a svájci frank alapú hitelek felhasználói, de egyesületük egyre sikeresebben veszi fel a harcot a banki szektor elnyomásával szemben. ■ Mikor kezdődtek a gondok a svájci frank alapú hitelekkel?­­ A svájci frank alapú kölcsönöket 2006-ban kezdték el folyósítani, de a legtöbbet 2007-ben és 2008-ban hagytak jóvá. A problémák már 2009- ben jelentkeztek, amikor emelkedni kezdett a frank árfolyama, majd 2011 és 2015 között okozott legtöbb gondot. 2015. január elején egy nap alatt 20 százalé­kot erősödött a svájci frank, a hitelkamat sok esetben ekkor a duplájára nőtt, de olyan is előfordult, hogy két és félszeresére nőtt az eredetihez képest. A svájci frank alapú hitelek felhasználóinak többsége manap­ság többel tartozik a bankoknak, mint amikor felvet­ték a kölcsönt, annak ellenére, hogy már tíz éve fizetik a részleteket. Ez a probléma természetesen nemcsak Szerbiára jellemző, hanem az egész régióra, de mégis a szerbiai polgárokat érintette a legsúlyosabban, mert itt a hitelt felvett emberek kétszeres deviza­ rizikónak vannak kitéve, hiszen egyrészt a dinár folyamatosan gyengül, másfelől a svájci frank állandóan erősödik. ■ Hányan érintettek az alpesi valuta alapú hite­lek által?­­ Nagyon sokan, 20 000 hitelt tartunk számon, tehát 20 000 család van bajban. Eredetileg még többen voltak, csak egyeseknek sikerült kifizetni az adósságukat. ■ Hogyan fejeződhet be ez a történet, mi lesz a bajbajutottakkal?­­ Az lenne a legjobb megoldás, ha egy törvény születne az átváltásról, magyarán, ha a krediteket euró alapúakra változtatnák. Mi évek óta ezt szeret­nénk elérni, mert ez egy becsületes megoldás lenne, a polgárok számára is, és a banki szektor számára is. Természetesen azon az egyenértéken, amely a szer­ződés megkötésének a napján volt érvényben. Ha sikerülne ezt a megoldást választani, akkor a bankok­nak lehetőségük lenne olyan keresetet megvalósítani ezeken a hiteleken, mint ha eredetileg is euró alapú hiteleket folyósítottak volna, a polgárok pedig egyen­rangúak lennének a többi euró alapú hitel felhaszná­lájával. Sajnos eddig sem az állam, sem a bankok nem voltak érdekeltek ebben a megoldásban, felté­telezzük: azért, mert sokan a banki szektor irányítása alatt dolgoznak. Ezt alkalmunk volt látni akkor is, amikor Dugalic úr (Szerbiai Bankok Egyesületé­nek főtitkára) a televízióban nemrég kijelentette: ha valaki döntést hoz a kliensek javára, az a döntés elhi­bázott, a bíróság rosszul végzi a munkáját, muszáj lesz nekik is beszélniük a bíróság képviselőivel, és elmagyarázni nekik, hogyan kell ítéletet hozni. Ezek után pedig a bíróság valóban teljesen más döntést hozott, a bank javára döntött. Ebből is látszik, hogy az állam teljesen a bankok irányítása alatt van. Szer­biában ezért semmiféle törvényt sem hoztak a polgá­rok védelmére. Magyarországon sikerült megfelelő törvényeket hozni, Horvátországban is megoldották ezt a gondot, Bosznia-Hercegovinában is elfogadta a parlament alsó háza, egyedül Szerbiában nem törté­nik semmi. ■ Mit sikerült elérni az egyesületüknek? - Az egyesületnek sikerült egy esetben elérni, hogy felbontsák a hitelszerződést, és ezután elálltunk az átalakítás végrehajtásától, most azt követeljük. Dejan Gavrilovici, az Efektiva egyesület igazgatója hogy minden esetben bontsák fel a svájci frank alapú hitelszerződéseket, mert óriási károkat okoznak. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek minél többen jelentkezzenek nálunk, hogy csoportos pereket indítsunk a bankok ellen. Tíz kliensből álló csopor­tokat szervezünk bankonként, ők aztán együtt pere­lik a pénzintézetet. Jelen pillanatban már több mint ezren perelik a bankokat. ■ Hogyan jelentkezhetnek önöknél a hiteladós­ságba keveredett emberek? - Az egyesület honlapján (www.efektiva.rs) rengeteg tájékoztatót helyeztünk el, az emberek itt megtalálhatják a szükséges információkat azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek első lépésként, milyen dokumentációt gyűjtsenek össze. Ha ezzel megvannak, akkor eljöhetnek az irodahelyiségeink­be, amelyek Belgrádban a Poreci utca 13. alatt talál­hatók. Természetesen telefonon is felkereshetnek bennünket minden munkanapon 8 óra 30 perctől 14 óra 30 percig a következő számokon: 011 329 4885, és 063 218 191. ■ Milyen törvények segíthetnek az adósságspi­rálba kerülteknek?­­ Ez a megváltozott feltételekről szóló törvény, és a kötelmi viszonyokról szóló törvény. Pontosan ezekre alapozzuk a szerződés felbontásának a köve­telését is, mert teljesen más feltételek teremtődtek rövid időn belül. Ha valaki hitelt vett fel, amelynek a törlesztési részlete eredetileg pl. 20 000 dinár volt, akkor igenis megváltoztak abban a pillanatban a körülmények, amikor hirtelen a svájci frank nagy mértékben megerősödött, és ennek következtében a törlesztési részlet 50 000 dinárra ugrott. Ha valaki 20 000 dinárt szeretett volna fizetni a törlesztőrész­letben, akkor legvalószínűbb, hogy nem képes fizetni ennek több mint a kétszeresét. Abban az esetben, ha a szerződés megkötésénél felvilágosították volna arról, hogy az egyik pillanatról a másikra megtörténhet, hogy a törlesztőrészlet 20 000 dinárról felemelkedhet 50 000-re, biztos hogy elállt volna a hitelszerződés megkötésétől. Ennek azonban pontosan a fordítottja történt, a bankban arról győzködték őket, hogy hihe­tetlenül kedvező feltételek mellett folyósítják a svájci frank alapú hiteleket, és megéri belevágni. ■ Mit szeretnének a bankok elérni? - A bankok természetesen védik az érdekeiket, óriási összegeket keresnek ezeken a hiteleken, és erről a profitról ők egyszerűen nem hajlandóak lemonda­ni, görcsösen ragaszkodnak a jelenlegi helyzethez, mert az óriási törlesztőrészletek ellenére még mindig sokan törlesztik adósságukat. ■ Mit tudnak a bajba jutott családokról? - Egész családok kapcsolódtak be ezeknek a hiteleknek a kifizetésébe, a bankok egyszerűen nem hajlandóak lemondani az extraprofitról, sokan viszont nem képesek kifizetni a részleteket. Olyan asszonyokkal is beszéltem, akiknek férjük öngyil­kosságot követett el, mert akkora nyomás neheze­dett rájuk a hitel törlesztése miatt, hogy idegileg összeroppantak. A feleségek egyedül maradtak gyermekekkel, és most rájuk maradt a hitel törlesz­tése. A közelmúltban meglátogattunk egy hatgyer­mekes özvegyasszonyt, akinek férje szintén a svájci frank alapú hiteladósság miatt lett öngyilkos. Ezek a kreditek rengeteg családot tönkretettek, sokan megbetegedtek az állandó stresszhelyzet miatt, egyesek pedig nem láttak más kiutat, és öngyilkos­ságot követtek el, családjuk pedig nyomorban él a bankok kapzsisága miatt.

Next