Magyar Szó, 2017. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2017-07-24 / 169. szám

4 KÖZÉLET kozelet@magyarszo.rs „Minden út Rómába vezet” A Duna 7 mesét mesél - A lombok alatt, a Strandon elnevezésű rendezvénysorozat a többnyelvűség mellett az egészséges életmódot is népszerűsíti A Duna 7 mesét mesél - A lombok alatt, a Strandon elnevezésű rendezvénysorozat keretében szombaton tartották meg az első tudásfelmérő kvízt. A nyári rendezvény­­sorozat a vajdasági nemzeti kisebbségek kultúráját, hagyományait ápolja, valamint a kisebbségi médiát hirdeti. A gyerekek a múlt héten a magyar nyelvvel ismerkedhettek meg a Strandon, ahol az előző évekhez hasonlóan egy rögtönzött könyvtárat létesí­tettek. Újdonságnak számít, hogy a tudásfelmérő kvízt ezúttal a Furska gora lanká­in tartották meg. A szervezők ezzel a multikulturalizmus, továbbá a többnyelvűség mellett az egészséges életmódot, illetve a hegymászást is szerették volna népszerű­síteni. A résztvevők és szüleik a Belcsény közelében található kolostortól indultak a hegység belsejébe, a Róma elnevezésű pihenőhelyhez, ahol a házigazdák, a belcsényi Erdőközösség tagjai várták és köszöntötték őket. Az említett közösség egyike Európa magán-erdőgazdálkodásának, amely 1903. óta folyamatosan működik. A résztvevők az elmúlt hét folyamán 107 magyar kifejezést tanulhattak meg játé­kos keretek között. A szombati kvízen a versenyzőket három csoportba osztották, az első csapat a 6-7 éves korosztályú gyermekeket ölelte fel, a második csapatban a 9- 10 évesek, a harmadikban pedig a 11-12 éves gyerekek voltak. Tudásukat a Magyar Szó Lapkiadó Kft. munkatársaiból álló szakmai zsűri előtt mérték össze, akik igazán elégedettek voltak az eredménnyel. Az első helyen a tizenegy éves Masa Storozuk Zeljkovic végzett, a második helyezett a tízéves Filip Brzak lett, a harmadik pedig a hatéves Ilija Obric. Mától a jelentkezők a szlovák nyelv szavaival ismerkedhetnek meg, mindezt az újvidéki Városi Könyvtár, a Városi Kertészet, továbbá a Heror Media Pont, valamint a Kisebbségi és Helyi Médiafejlesztési Központ szervezésében. A szervezők további érdekes tartalmakkal várják az érdeklődő, tanulni vágyó fiatalokat. A gyermekek elmondása szerint amellett, hogy más nyelveket is elsajátíthatnak, a szórakozás és a barátkozás is nagy szerepet kap a foglalkozásokon. ■ lau A résztvevők és szüleik a tudásfelmérő kvíz helyszínén, a Fruska gora lankáin Dávid Csilla Baleset a horgosi határátkelő közelében Tíz kilométeres sor alakult ki a magyarországi oldalon Tegnap egy súlyos közlekedési baleset következtében néhány órára szinte teljesen leállt a forgalom Magyarországról a Szerbiába vezető úton, emiatt mintegy tíz kilomé­teres sor alakult ki a horgosi határátkelő közelében. A baleset vasárnap délelőtt történt a magyarországi E-75-ös autóúton, mégpedig a horgosi határátkelőtől mintegy 80 kilo­méterre, a Budapest felé vezető úton, és csak délután négy óra körül kezdett normali­zálódni a helyzet, habár még ekkor is igen nagy volt a tumultus a magyar oldalon. A Szerbiai Motorosszövetség munkatársainak délután fél négy körüli információ­ja szerint a baleset helyszínelése befejeződött, és a forgalom újra megszokott módon zajlott, a Szerbiába való belépés pedig nagyjából egy órát vett igénybe a horgosi határátkelőnél, azonban a B92-höz eljutott információk szerint egyes autósok arról számoltak be, hogy a határtól mintegy húsz kilométerre ragadtak be a kocsisorba. Ennek ellenére a helyzet óráról órára egyre stabilabbá vált, és a várakozás is rövidült a korábbi órákhoz képest. A tegnapi nap folyamán a Horvátországból kivezető kapuknál is több kilométeres sor állt, Bratovcinál mindkét oldalon nagyjából egy órát kellett várakozniuk az autósoknak, azonban a bolgár határon volt a legrosszabb a helyzet, Gradinánál ugyanis két-három órás volt a várakozás, annak ellenére, hogy mind az öt sávot megnyitották. Gostunnál és Presevónál ugyan fokozottabb volt a forgalom, azonban legfeljebb fél órát kellett várakozni a határátlépésre. A Szerbiai Motorosszö­vetség munkatársai hangsúlyozták, nemcsak a határátkelőkön, hanem a fizetőkapuknál is nagyobb sorokra kell számítani, illetve elsősorban Montenegro és az Adriai-tenger felé vezető utakon fokozottabb az autós forgalom. ■ (Beta, Blic) Mmmris) Nyolc órát állt a vonat Egy elszakadt villanyvezeték okozta a fennakadást Prijepoljenál Mintegy nyolc órát állt Prijepolje közelében, a semmi közepén a többek között kisgyermekes családokkal teli vonat, mely péntek este kilenc órakor indult útnak Belgrádból Bar felé. Hajnali négy óra körül egy autókat szállító teher­vonat ugyanis Brodarevónál elszakította a villanyvezetéket, emiatt ezen a szaka­szon teljesen leállt a vonatforgalom. A fennakadást leginkább a gyermekek sínylették meg, de a vonaton idősek és külföldiek is utaztak. A belgrádi mögött a szabadkai vonat is hosszú időn keresz­tül várakozott, melyen úgyszintén sok kisgyermekes család utazott. M.T. a kétéves kisgyermekével indult nyaralni, azonban a tenger és a strand helyett órákig vesztegeltek a síneken. Mint M.T. a Blicnek elmondta, hajnali öttől délig egy helyben álltak, és a hosszú órák alatt a víz-és élelmiszerkészleteik is megfogyatkoztak.­­ Folyton azt ígérték, hogy egy órán belül indulunk, de több mint nyolc órát vesztegelt a vonat egy helyben. Ahogy múltak az órák, a gyerekek egyre idege­sebbek lettek, sírtak, kiabáltak. Elfogyott a pelenkánk, az ételről és a vízről már nem is szólva. Az emberek idegesek voltak, a fiatalok beittak - mesélte a Blic­nek M.T., aki arra is panaszkodott, hogy a mosdók egy idő után használhatatlanná váltak és az egész vonat bűzlött. A prijepoljei vasútállomás munkatársai az eset kapcsán elmondták, mivel a veze­ték elszakadt és nem volt áram, az összes villanyvonat Prijeplolje közelében automa­tikusan megállt. Meg kellett várni, hogy egy dízelmozdony megérkezzen, melynek először a tehervonatot kellett elvontatnia a sínről, majd csak ezután tudta elhúzni a személyvonatot a határig. A leállás miatt a vonatok feltorlódtak, ugyanis a belgrádi személyvonat mögött a Szabadkáról indult vonat is itt vesztegelt. Az emberek idegesen fel-alá sétálgat­tak a síneken, hogy mielőbb valamilyen információhoz jussanak. A dízelmoz­dony végül a várakozás kilencedik órájá­ban jelent meg az utasok legnagyobb megkönnyebbülésére. A Szerbiai Vasutak az eset kapcsán kiadott közleményében azt írta, maximálisan gondot viseltek az utasokral és lehetővé tették számukra a felfrissülést is arra az időre, amíg állt a vonatforgalom. (Blic) Az emberek idegesen fel-alá sétálgattak a síneken, hogy mielőbb valamilyen információhoz jussanak. A dízelmozdony végül a várakozás kilencedik órájában jelent meg az utasok legnagyobb megkönnyebbülésére. Illusztráció 2017. július 24., hétfő A nándorfehérvári diadal emléknapja 1456. július 22-én a Nándorfehér­várt, a mai Belgrádot védő magyar sere­gek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmá­ból az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emlék­napjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389- ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelen­tett közvetlen fenyegetést Magyarország számára. A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, és minden jövedelmét és teljes magán­hadseregét a török elleni harc szolgálatá­ba állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támo­gatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyaneb­ben az évben II. Mehmed szultán bevet­te az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbi­ából. Az olasz inkvizítor és hitszónok, Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldos­sereg élén sietett a várparancsnok, Szilá­gyi Mihály megsegítésére, így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán - Hunyadi szövetsége­sének­­ serege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közötti síkságról ágyúz­­ták, jelentős károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes széles­ségében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flot­tája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védők­höz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelem­ben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együtte­sen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegy­zések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callix­­tus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételé­nek időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyör­gésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiak­názni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapiszt­rán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfénye­sebb lapjaira kívánkozik.­­ (MTI)

Next