Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)

2017-08-01 / 176. szám

2017. augusztus­­, kedd Százezreket kapnak az államtól a panaszt benyújtó rabok Már több mint százhúszmillió forintot fizetett ki a magyar állam olyan fogvatartottaknak, akik elhelyezési körülményeik miatt nyújtot­tak be panaszt és folyamodtak kártalanításért - írta a Magyar Hírlap hétfői számában. A cikk szerint számos fogvatartott használja ki azt az idéntől hatályos lehetőséget, amely alapján az alapvető jogait sértő elhelyezési körülmé­nyeire hivatkozva panaszt nyújthat be és kártalanításért folyamodhat. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a lapot arról tájékoztatta, hogy az eddig eltelt időben a fogvatartottak 1964 esetben tettek panaszt az elhelyezéssel kapcsolatban, míg kártalanítási igényről beadványt 5006 esetben terjesztettek elő. BVOP-információk szerint a büntetés-végrehajtási bírók eddig 212 esetben, összesen 120 371 950 forint kártérítést ítéltek meg a panaszo­soknak, amely alapján átlag a kártalanítás napi összege 1437 forint. Emlékeztetnek, a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös ítélete alapján alkotta meg a magyar kártalanítási eljá­rás jogintézményét. Az elmúlt években több fogvatartott is sikeresen indított pert a strasbourgi bíróságon, amely kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot. A magyar törvény szerint kártalanítás jár a „fogva tartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, emberte­len vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt”. Ilyen például az illemhely elkülönítésé­nek hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve „a rovarok által előidézett sérelem” - írták. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezé­si körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább 1200, legfeljebb 1600 forint lehet. (MTI) MTI Egy felújított magyarországi börtönintézmény belülről A cél a számbeli, szellembeli és a gazdasági gyarapodás Potápi Árpád: Fontos, hogy minél több külhoni magyar regisztráljon a választásokra Folytatás az 1. oldalról Az államtitkár arról is beszélt, hogy jövőre folytatódik a Kárpát­medencei óvodafejlesztési prog­ram, és azt akarják elérni, hogy minden magyar gyerek magyar bölcsődébe, óvodába, iskolába járjon, ezért meg kell erősíteni az oktatási intézményrendszert, lehetőleg a diaszpórában is. A szülőföldön való boldogu­lás támogatása is fontos - mond­ta, hozzátéve, hogy egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságfejlesz­tés, a gazdasági támogatás. Emlé­keztetett: 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, 2017 pedig a külhoni magyar családi vállalkozásoké. A nemzetpolitika straté­giai célja a számbeli, szellembeli, gazdasági és jogi gyarapodás - összegzett Potápi Árpád János. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgató­ja köszöntőjében arra emlékez­tetett, hogy az Intézet a jogbiz­tonság területén nyújt segítséget a külhoni magyaroknak. Ehhez eszköz az oktatás, a továbbkép­zés, valamint az állandó jogse­gélyszolgálati hálózat működte­tése a Kárpát-medencében. A 2010 utáni nemzetpolitikát a professzionalizálódás, a szak­­politikák megjelenése jellemzi - fogalmazott köszöntőjében Kántor Zoltán, a Nemzetpo­litikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója. Kántor Zoltán az MTI-nek elmondta: a két intézet által szervezett egyhetes nyári egye­temen mintegy harminc kisebb­ségi jogvédelemmel foglalkozó, illetve iránta érdeklődő hall­gató vesz részt, elsősorban a szomszédos országokból, de az anyaországból is. A 2012 óta szervezett nyári egyetemen egyre nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati kérdésekre, valamint a civilek által végzett jogvédelmi munkára, és számos külhoni civil szervezet osztja meg tapasztalatait a jelenlévőkkel. (MTI) Az idén megújítják az augusz­tus 20-ai ünnepi tűzijáték struk­túráját és koncepcióját - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium (NFM) infokommunikáció­ért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Kara Ákos kiemelte: az utóbbi évek leglátvá­nyosabb tűzijátékára készülnek. Az államalapítás ünnepe az egyik legfontosabb nemzeti ünnep - emelte ki az államtitkár, hozzá­téve: ez mozgatja meg leginkább az embereket Magyarországon, a külhoni magyarság körében, és számos turista is érdeklődik a rendezvények iránt. Ennek megfe­lelően számos újítással, színvo­nalas programokkal készülnek a nemzeti ünnepre - mondta. A programok az idén is a hagyo­mányoknak megfelelően a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tisztelet­­adás mellett felvonják a nemze­ti lobogót. Ezt követi a honvéd­­tisztjelöltek avatása. Emellett az idén is lesz hagyományos ünnepi körmenet, a budai Várban pedig megtartják a mesterségek ünnepét - fejtette ki az államtitkár, hozzáté­ve: a részletekről augusztus 10-én az Országházban tartanak majd sajtótájékoztatót. Az államtitkár kitért arra is, kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra is. Az ünnepi rendez­vények biztonságos lebonyolításá­ért az idén is az operatív törzs lesz a felelős. Kara Ákos bejelentette, hogy a szakemberekkel is egyeztet­ve az idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a szakaszon lehető­ség van több új látványelem bemu­tatására, és a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap - tette hozzá. Az államtitkár elmondta: az államalapítás ünnepének rendez­vényeiért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. által lefolytatott közbeszerzési eljáráson a NUVU Kft. lett a nyertes. A cég - amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte - nettó 175 millió 600 ezer forintból valósítja meg az augusztus 20-ai tűzijátékot. Leskovics Éva, a NUVU Kft. képviselője, vezető pirotechnikus elmondta: a Dunán az idén három nagyobb és tizennégy kisebb kilö­vési pont lesz, ezt támogatja a Lánchídról indított 29 kilövés. A szakember kiemelte: a Lánchíd és a Margit híd közötti szakasz mind a látvány, mind a biztonság szem­pontjából kielégítő. A M­VU Kft. képviselője elmondta: a félórás tűzijátékot az ipar legmodernebb programjával tervezik meg. A rakéták európai uniós közbeszerzésűek és gyárt­mányúak. Szükség esetén a tűzi­játék egy gombnyomással leállít­ható. A sajtótájékoztatón közölték: minden eddiginél több látogatót várnak az ünnepi programokra. Az ünnepi rendezvényeket az idén először az NFM szerve­zi. (MTI) AUGUSZTUS 20. Az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek Ata Szó kitekinto@magyarszo.ro KITEKINTŐ3 Magyarország lehet a kínai áruk régiós elosztóbázisa Az elmúlt évek geopoliti­kai változásainak, valamint több logisztikai szolgáltató­nak köszönhetően Magyaror­szág válhat a kínai áruforgalom elosztóbázisává a kelet-közép­­európai térségben, az előrejelzé­sek alapján a forgalom jelentős növekedése várható - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövet­sége (MLSZKSZ) hétfőn az MTI-vel. A szervezet kiemeli, hogy három tagvállalatuk - az Ekol Logistic Kft., a Ghibli Szállít­mányozási Kft. és a Rail Cargo Hungária Zrt. - szervezésének köszönhetően az elmúlt hóna­pokban 40 vonat és mintegy 1400 konténer érkezett Kíná­ból, ezzel elindult a távol-keleti országból vasúton érkező konté­nerek magyarországi átrakása és továbbítása az európai piacok felé. A szállítmányok Fehér­oroszországon és Lengyelorszá­gon, Ukrajnán, valamint a hosszú távú kínai bérletbe került pire­uszi kikötőn keresztül érkeznek a fővárosi Bilk kombiterminálra és a Mahart Container Center csepeli kombitermináljára. Az MLSZKSZ szerint a logisz­tikai szolgáltató szerep felérté­kelődése részben az elmúlt évek geopolitikai változásainak(Oro­szország elleni embargó, migrá­ciós válság, gazdasági és terme­lési súlypontok átrendeződése) és az ország kedvező földrajzi fekvésének köszönhető, emel­lett a kormányzati támogatás és a vámhatóság rugalmas forga­lomkezelése is segítette. Hangsúlyozták, hogy a NAV új technológiájával a konténe­rek okmányai hatékonyan ellen­őrizhetőek, így azok a vámkeze­lést követően gyorsan mehetnek tovább a célországok felé. A 2002-ben alapított Magyar­­országi Logisztikai Szolgál­tató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 76 szervezetből áll, ezzel a belföldi logisztikai szolgál­tató központok csaknem 90 száza­lékát fogja össze. A tagvállalatok árbevétele 2016-ban meghaladta a 355 milliárd forintot. (MTI) RÖVIDEN Magyarországot már munkaerőhiány sújtja A munkaerőhiány demográfiai okokra is visszavezethető, mert folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség és az utóbbi években megnőtt a munkavállalás céljából átme­netileg külföldre költözők aránya, ezzel párhuzamosan pedig nő a gazdaság, így bővül a kereslet is - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és­ Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: a munkaerőhiány gyakorlatilag kisebb vagy nagyobb mértékben már minden ágazatot sújt. Az MGYOSZ szerint a problémára rövid távon a munkaerő-tartalékok (nyugdíjasok, cigány népesség) mozgósítása jelenthet megol­dást, illetve a gazdasági szerkezet átalakítása, ugyanis a verseny­­szférához képest túl sok az állami alkalmazott. Példaként említette az idősebb, nyugdíjhoz közel álló vagy már nyugdíjas korúak újra foglalkoztatásánál a Nyugdíjas Szövetkezeteket. Rolek Ferenc kiemelte: a cigányság körében rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta, ráadásul ők demográfiailag egy növek­vő népességállományt jelentenek. Ha a magyar gazdaság nem tudja őket hatékony munkaerőként alkalmazni, akkor abból nagyon komoly gazdasági és társadalmi problémák lehetnek. (MTI) Molnár Zsolt egyeztetett Botkával Molnár Zsolt, az MSZP elnökségi tagja tegnap Szegedre utazott, hogy Botka Lászlóval, pártja miniszterelnök-jelöltjével egyez­tessen nézeteltérésükről. A politikus az MTI-nek elmondta, hogy mielőbb rendezni kell az MSZP-n belüli vitákat. Molnár Zsolt közölte: semmilyen személyes ellentéte nincs Botka Lászlóval, de azt szeretné, ha a stratégiai kérdéseket személyesen, illetve az MSZP testületei előtt beszélnék meg, nem pedig a nyilvánosság előtt. „Célunk közös, a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) és Orbán Viktor kormányfő leváltása” - szögezte le a politikus. „Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Molnár Zsolt, a párt országos elnökségének tagja között az a megállapo­dás született hétfőn, hogy Molnár Zsolt teljes mellszélességgel támogatja a szocialisták szövetségi politikáját.” Ezt már Botka László közölte az MTI-vel, miután a két politikus egyeztetett. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte: az ügyet lezártnak tekinti. Közölte, a szövetségi politikát a párt májusi kongresszusa fogadta el egy határozatban.­Botka László tájékoztatása szerint Molnár Zsolt, aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságá­nak elnöke is, azt közölte vele, hogy ezután csak biztonságpoli­tikai szakkérdésekkel kíván foglalkozni. A miniszterelnök-jelölt megjegyezte, ő hívta Szegedre Molnár Zsoltot. A két politikus közötti konfliktus a múlt héten került napvilág­ra a sajtóban. A párt miniszterelnök-jelöltje a 168 órának adott interjújában beszélt a közte és Molnár Zsolt közötti nézeteltéré­sekről, és leszögezte: nem tűri az árulást. A Népszava honlapján a hétvégén jelent meg, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök keddre magához rendelte Botka Lászlót és Molnár Zsoltot. (Forrás: MTI) Bevándorlók táboroztak le Temesvár határában Mintegy negyven iraki és szíriai bevándorló vert tábort Temesvár határában a mezőn - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség. Az illegális táborra a Pressalert.ro temesvári hírportál figyelt fel a múlt hét végén. Beszámolója szerint a bevándorlók egy közeli bevásárlóközpontnál kidobott csomagolóanyagokból, karto­nokból és fóliákból készítettek rögtönzött sátrakat maguknak. A csoportban nők és gyermekek is vannak. A portál híradása után a rendőrség ellenőrizte a táborozókat. Megállapította: valamennyien menedékjogért folyamodtak Romániában, és a román állam valamely befogadóközpontjá­ban kaptak elhelyezést, de nem maradtak a számukra kijelölt helyen. A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a rendőrség a temesvári befogadóközpontba kísérte őket, de ez a központ megtelt, és nem fogadhat további menekülteket. Arra kérték a bevándorlókat, hogy térjenek vissza azokba a befogadóköz­pontokba, amelyekben elhelyezték őket. Ezt azonban a csoport tagjai megtagadták. (MTI) Budapest elutasítja a kollektív bűnösség elvét a sportban is Magyarország a lehető leghatározottabban és a lehető legkemé­nyebben harcol a dopping ellen a sport világában, de eluta­sítja a kollektív bűnösség elvét is - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este sajtótájékozta­tón, miután a vizes világbajnokság záróünnepségét megelőzően tárgyalt Pavel Kolobkov orosz sportminiszterrel. „A semleges zászló alatti részvételre való kényszerítése egyes országok sportolóinak a versenyeken szerintünk a nemzetek szuverenitását sérti. Ezért mi azt fogjuk pártolni, hogy minden doppingoló sportolóval szemben a nemzetközi szövetségek határozottan és keményen járjanak el, de azt soha nem fogjuk támogatni, hogy egyes doppingoló sportolók miatt az ő honfitársaikat is büntessék” - mondta. A kollektív bűnösség elvét nemcsak a politikában és a történelemben, hanem a sportban is határozottan visszautasítja Magyarország - hang­súlyozta. (MTI)

Next