Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-02 / 204. szám

8 SZABADKA szabadka@magyarszo.rs Ünnepelt a város A szabadkai városnapi rendezvénysorozat részeként pénteken egész délután tartó művelődési-szórakoztató programra került sor a város központjában felállított kis színpadon. A műsor keretein belül különböző helyi civil szervezetek, közintézmények és művelődési egyesületek csoportjai léptek fel. Az előadók között ott voltak többek között a Kolevka Gyermekintézmény ápoltjai, a Nyugdíjasok egyesületének vegyeskara, a Népkör MMK Róna Táncegyüttese, a Lányi Ernő Egyesület zenei csoportja, valamint a Danilo Kis alapítvány szakosztályai. ■ B.em Meghatározta Szabadka kultúráját Bácskai Hírlap-kiállítás nyílt a Városi Könyvtárban Szabadka város napjára a Szabadkai Városi Könyvtárban pénteken kiállítás ny­jt a Bácskai Hírlap megjelenésének 120. évfordulója alkalmából. A kiállítás megnyi­tójára a könyvtár katalógustermében került sor. A rendezvényt a könyvtár igazgatója, Drágán Rokvnc, valamint Hirsik Dóra, a kiállítás szerzője nyitotta meg. - A Szabadkai Városi Könyvtár minden évben csatlakozik a város napjá­nak megünnepléséhez. Ilyenkor kiválasz­tunk egy olyan témát, ami abban az évben évfordulós, nagy jelentőséggel bír, és a saját állományunkból kiállítást szerve­zünk ennek fényében. Idén a Bácskai Hírlap megjelenésének 120. évforduló­jára emlékezünk. A lap első száma 1897 októberében jelent meg, és nagy jelentő­séggel bírt az akkori Szabadkának, mivel ez volt az első olyan lap, amely hetente többször napvilágot látott. Kezdetben még nem volt napilap, később fejlődött azzá, a világháború idején, az 1915-16-os évben pedig naponta kétszer, tehát reggel és este is megjelent. A táblákon a Bácskai Hírlap­ból kiragadott történeteket láthatjuk, a tárolókban pedig maga az újság tekinthető meg. Külön kitérünk az újság történeté­re: 1919-ben Magyar Újság néven jelent meg, később visszavette a Bácskai Hírlap elnevezést, amelyet 21-ben betiltottak, és átadta helyét a Bácsmegyei Naplónak. Kiemeltük Kosztolányi Dezső és Csáth Géza munkásságát a hírlapnál, hiszen az ő írásaik is gyakran megjelentek. Külön pannót és tárolót szentelünk Gyóni Gézának, ugyan­is halálának 100. évfordulójára emlé­kezünk. Gyóni Géza 1913-ban érkezett Szabadkára, a Bács­kai Hírlap újságírója­ként, majd innen került az I. világháború idején az orosz frontra, ahol 1917-ben hunyt el. A legjelentősebb versei a Bács­kai Hírlapban jelentek meg - mondta el a kiállításról Hirsik Dóra. A kiállítás anyaga teljes egészében digi­talizálva van, mivel a több mint százéves iratokat a könyvtár őrzi. A könyvtár igaz­gatója kiemelte, hogy a Bácskai Hírlap azért fontos Szabadkának, mert része a város történelmének. A kiállítást a következő két hétben bárki ingyenesen megtekintheti. A Bácskai Hírlap első öt évada a könyvtár honlapján is megtekinthető, tagoknak pedig kölcsönözhető digitalizált formá­tumban. ■ sorsi Seregély Orsolya Színek, formák, anyagok A városnapi rendezvénysorozat részeként csütörtökön este a szabadkai Városi Múze­umban megnyílt az intézmény tulajdonában lévő alkotásokból összeállított Jugoszláviai festészet és szobrászat címet viselő kiállítás, amely a közelmúltban, ugyanezen cím alatt összeállított tárlat máso­dik részének tekinthető. A megnyitó keretein belül Ninkov Kovacev Olga művészettörténész, múzeumi tanácsos, és Ljubica Vukovic Dulic művészettörténész vezet­te be az érdeklődőket a jugoszláv képzőművé­szetbe. A kiállított alko­tások sorát a két világhá­ború között született művek nyitják, majd számos mű segítségével ismerkedhetünk meg a szocialista realizmussal, az infirmellel, a naiv festészettel, találkozhattunk sajátságos ecsetvonásokkal, sötét és világos tónusokkal, tájképekkel, geometriai formákkal, kerámi­ával, bronzzal, hogy végül eljussunk a kilencvenes évekig. Közben olyan alkotók művei jönnek velünk szembe, mint például Hangya András, Balázs G. Árpád, Nagyapáti Kukac Péter vagy éppen Almási Gábor. A kiállítás szerzői a városnap alkalmából két szabadkai Pro Urbe-díjas alkotóra helyezték a hangsúlyt, a sajátságos magánmitológiát építő Ana Bukvicra és a szobraival nagy elismerést szerző Ana Beslicre. ■ B.em Benedek Miklós Hangok és képek A Kortárs Galériában csütörtök este, a városnap keretében nyílt meg Ivana Maric A váltakozás terei című kiállítása. Az egybegyűlteket Nela Tonkovic, a Kortárs Galéria igazgatója köszöntötte. Elmondása szerint a város napját ezúttal is egy figyelemreméltó kiállítással ünnepült, amely egyúttal arra is hivatott, hogy alkotásra buzdítsa a képzőművészeket. A szabadkai születésű Ivana Maric tavaly mesterfokoza­ton diplomázott az Újvidéki Művészeti Akadémián. Kiállított műveivel a hangok és a képek, a zene és a színek összhangját kereste. A kiállítást Miroslav Jovancic kurátor méltatta.­­ A bemutatott képeket Ivana Maric a mesterképzése idején készítette. Ami legfőképp megihlette, az a zeneművészet és a festészet korrelációja, azaz kapcsolata, összefonódása. Épp emiatt a művésznővel külön gondot fordítottunk a képek elhe­lyezésére, arra, hogyan társítsuk az alkotásokat és melyek kerül­jenek ugyanabba a terembe. Azt gondolom, hogy mindegyik teremnek úgymond megvan a maga muzsikája is - mondta Miroslav Jovancic. Nela Tonkovic, Miroslav Jovancic és Ivana Maric A kellemes hangulatú kiállításmegnyitón valóban találkoz­tak a hangok és a képek, zenétől volt hangos a Kortárs Galéria, mivel fellépett a Neprijatno mi je együttes. ■ L. M. Átálló 2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Kölcsönös tiszteletben Szabadka város napján kiosztották a település elismeréseit Mária Terézia 1779. szeptember elsején a szabad királyi város címet adományozta Szabadkának. Ennek apropóján minden évben ezen a napon ünnepük a város napját, és a hagyományokhoz híven egyéb progra­mok mellett ekkor kerül sor a városi képvi­selő-testület díszülésére is a városháza dísztermében. A pénteki ünnepi program a Szabadkai Fúvósze­nekar hangversenyével és az ünnepélyes zászlófelvo­nással vette kezdetét. Ezt követte a képviselő-testület díszülése, aminek elején a Sveti Roman Melód temp­lomi kórus tagjai énekelték el a szerb himnuszt Draga­­na Nikolic vezényletével. Ezután Bunford Tivadar, a vkt elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik között ott voltak a város korábbi polgármesterei, díszpol­gárai, a nemzeti tanácsok, a történelmi egyházak, a vajdasági települések, a partnervárosok, a közintézmények képviselői, valamint a tartományi és a köztársasági közigazgatási szervek tisztségviselői, küldöttei. Az első felszólaló Bogdan Laban, Szabadka polgármestere volt, aki beszédében visszatekintett az elmúlt tizennégy hónap alatt elvégzett munkára, az elkezdett és/vagy befejezett beruházá­sokra, illetve azokra a fontosabb mozzanatokra, amelyek megha­tározták a település életét az elmúlt időszakban. Ezt követően Bunford Tivadar szólalt fel, aki kifejtette, szabadkainak lenni megtiszteltetés és kiváltság, ugyanakkor nagy feladatokkal is jár, ugyanis mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy a várost megőrizzük nemcsak az utókornak, hanem azoknak is, akik most idegen földön küzdenek a megélhetésért, és reményeink szerint egyszer visszatérnek. Bunford a multikulturalizmust emelte ki, Ünnepélyes zászlófelvonás­­ Bogdan Laban és Bunford Tivadar mint Szabadka legfőbb értékét, és hangsúlyozta, nem egymás mellett akarunk élni, hanem együtt, kölcsönös tiszteletben. A díszülés ezt követő részében Lakatos Evelin, a szabadkai Zeneiskola tanulójának hegedűjátéka után átadták a város elis­meréseit. Az idei évben Szabadka díszpolgára címét dr. Andrija Pekc Tukuljac, okleveles agrármérnök kapta meg, aki számos tanulmányban, kiadványban, tankönyvben igyekezett elősegí­teni a mezőgazdaság fejlődését, emellett a Regionális Gazdasági Kamara megalapítá­sának egyik kezdeményezője volt. A Pro Urbe-díjasok sorában először Paskó Csaba, római katolikus lelkész, karmester és zenepedagógus vette át az elismerést. Paskó 2010-ben vette át a kele­­biai Apostolok Küldetése plébánia vezeté­sét, és az azóta eltelt időszakban a település kulturális életében nagy fejlődés figyelhető meg, többek között megalapította a Gál Ferenc Művelődési Egyesületet. Pro Urbe-díjjal ismerték el az amatőr festő, Ivan Sarcevic munkásságát is, akinek az eddigiekben hat önálló kiállítá­sa volt, és nyugdíjba vonulása óta számos képet hozott létre, amelyek a világ minden táján megtalálhatóak. Sarcevic évtizedek óta a Bunyevác Matica tagja. A Pro Urbe-díjasok névsorába került fel a topolyai születésű Vékony Lajos keramikus és képzőmű­vész is, aki az absztrakt és a figuratív kerámia területén is mara­dandót alkotott, és jelenleg is kísérletezik, többféle alapanyag felhasználásával a geometriai absztrakció területén. Művei több közintézmény falán megtalálhatóak. A városi képviselő-testület díszülése a Sveti Roman Melód kórus produkciójával zárult, akik ezúttal Isidor Bajic Srpski zvuci című szerzeményét adták elő. ■ B­em Gergely Árpád Az idei kitüntetettek: Vékony Lajos, Ivan Sarcevic, Paskó Csaba és dr. Andrija Pekc Tukuljac Gergely Árpád A piac beköltözött a városközpontba A városnapi rendezvénysorozat keretében a szabadkai Trinica Rt. és a Szabadkai Piacok Közvállalat szervezésében csütörtök este hattól tízig a Korzón Szabadkai piacok éjszakája elnevezéssel a polgárok a termelőktől és árusoktól zöldségféléket, mézet, mákot, gyümölcslét és egyebet vásárolhattak. A rendezvény támogatói Szabadka város, valamint a Szabadkai Piacok Egyesülete voltak. A piacok éjszakáján tíz szívecskés faházikóban kínálgatták porté­káikat az árusok. A rendezvény célja a piacok tevékenységének bemu­tatása, valamint a piac mint a termelők és viszonteladók kínálatá­nak, az ilyen típusú értékesítési csatornának a népszerűsítése volt. A rendezvény vendégeként Pavel Hrcan caringmester gyümölcs- és zöldségfaragós művészeti alkotásokat mutatott be, a mester keze alatt a zöldségek és gyümölcsök kombinálásával csodaszép mester­munkák születtek. ■ Pa.E­­ aszterkó Erika

Next