Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)
2017-09-02 / 204. szám
8 SZABADKA szabadka@magyarszo.rs Ünnepelt a város A szabadkai városnapi rendezvénysorozat részeként pénteken egész délután tartó művelődési-szórakoztató programra került sor a város központjában felállított kis színpadon. A műsor keretein belül különböző helyi civil szervezetek, közintézmények és művelődési egyesületek csoportjai léptek fel. Az előadók között ott voltak többek között a Kolevka Gyermekintézmény ápoltjai, a Nyugdíjasok egyesületének vegyeskara, a Népkör MMK Róna Táncegyüttese, a Lányi Ernő Egyesület zenei csoportja, valamint a Danilo Kis alapítvány szakosztályai. ■ B.em Meghatározta Szabadka kultúráját Bácskai Hírlap-kiállítás nyílt a Városi Könyvtárban Szabadka város napjára a Szabadkai Városi Könyvtárban pénteken kiállítás nyjt a Bácskai Hírlap megjelenésének 120. évfordulója alkalmából. A kiállítás megnyitójára a könyvtár katalógustermében került sor. A rendezvényt a könyvtár igazgatója, Drágán Rokvnc, valamint Hirsik Dóra, a kiállítás szerzője nyitotta meg. - A Szabadkai Városi Könyvtár minden évben csatlakozik a város napjának megünnepléséhez. Ilyenkor kiválasztunk egy olyan témát, ami abban az évben évfordulós, nagy jelentőséggel bír, és a saját állományunkból kiállítást szervezünk ennek fényében. Idén a Bácskai Hírlap megjelenésének 120. évfordulójára emlékezünk. A lap első száma 1897 októberében jelent meg, és nagy jelentőséggel bírt az akkori Szabadkának, mivel ez volt az első olyan lap, amely hetente többször napvilágot látott. Kezdetben még nem volt napilap, később fejlődött azzá, a világháború idején, az 1915-16-os évben pedig naponta kétszer, tehát reggel és este is megjelent. A táblákon a Bácskai Hírlapból kiragadott történeteket láthatjuk, a tárolókban pedig maga az újság tekinthető meg. Külön kitérünk az újság történetére: 1919-ben Magyar Újság néven jelent meg, később visszavette a Bácskai Hírlap elnevezést, amelyet 21-ben betiltottak, és átadta helyét a Bácsmegyei Naplónak. Kiemeltük Kosztolányi Dezső és Csáth Géza munkásságát a hírlapnál, hiszen az ő írásaik is gyakran megjelentek. Külön pannót és tárolót szentelünk Gyóni Gézának, ugyanis halálának 100. évfordulójára emlékezünk. Gyóni Géza 1913-ban érkezett Szabadkára, a Bácskai Hírlap újságírójaként, majd innen került az I. világháború idején az orosz frontra, ahol 1917-ben hunyt el. A legjelentősebb versei a Bácskai Hírlapban jelentek meg - mondta el a kiállításról Hirsik Dóra. A kiállítás anyaga teljes egészében digitalizálva van, mivel a több mint százéves iratokat a könyvtár őrzi. A könyvtár igazgatója kiemelte, hogy a Bácskai Hírlap azért fontos Szabadkának, mert része a város történelmének. A kiállítást a következő két hétben bárki ingyenesen megtekintheti. A Bácskai Hírlap első öt évada a könyvtár honlapján is megtekinthető, tagoknak pedig kölcsönözhető digitalizált formátumban. ■ sorsi Seregély Orsolya Színek, formák, anyagok A városnapi rendezvénysorozat részeként csütörtökön este a szabadkai Városi Múzeumban megnyílt az intézmény tulajdonában lévő alkotásokból összeállított Jugoszláviai festészet és szobrászat címet viselő kiállítás, amely a közelmúltban, ugyanezen cím alatt összeállított tárlat második részének tekinthető. A megnyitó keretein belül Ninkov Kovacev Olga művészettörténész, múzeumi tanácsos, és Ljubica Vukovic Dulic művészettörténész vezette be az érdeklődőket a jugoszláv képzőművészetbe. A kiállított alkotások sorát a két világháború között született művek nyitják, majd számos mű segítségével ismerkedhetünk meg a szocialista realizmussal, az infirmellel, a naiv festészettel, találkozhattunk sajátságos ecsetvonásokkal, sötét és világos tónusokkal, tájképekkel, geometriai formákkal, kerámiával, bronzzal, hogy végül eljussunk a kilencvenes évekig. Közben olyan alkotók művei jönnek velünk szembe, mint például Hangya András, Balázs G. Árpád, Nagyapáti Kukac Péter vagy éppen Almási Gábor. A kiállítás szerzői a városnap alkalmából két szabadkai Pro Urbe-díjas alkotóra helyezték a hangsúlyt, a sajátságos magánmitológiát építő Ana Bukvicra és a szobraival nagy elismerést szerző Ana Beslicre. ■ B.em Benedek Miklós Hangok és képek A Kortárs Galériában csütörtök este, a városnap keretében nyílt meg Ivana Maric A váltakozás terei című kiállítása. Az egybegyűlteket Nela Tonkovic, a Kortárs Galéria igazgatója köszöntötte. Elmondása szerint a város napját ezúttal is egy figyelemreméltó kiállítással ünnepült, amely egyúttal arra is hivatott, hogy alkotásra buzdítsa a képzőművészeket. A szabadkai születésű Ivana Maric tavaly mesterfokozaton diplomázott az Újvidéki Művészeti Akadémián. Kiállított műveivel a hangok és a képek, a zene és a színek összhangját kereste. A kiállítást Miroslav Jovancic kurátor méltatta. A bemutatott képeket Ivana Maric a mesterképzése idején készítette. Ami legfőképp megihlette, az a zeneművészet és a festészet korrelációja, azaz kapcsolata, összefonódása. Épp emiatt a művésznővel külön gondot fordítottunk a képek elhelyezésére, arra, hogyan társítsuk az alkotásokat és melyek kerüljenek ugyanabba a terembe. Azt gondolom, hogy mindegyik teremnek úgymond megvan a maga muzsikája is - mondta Miroslav Jovancic. Nela Tonkovic, Miroslav Jovancic és Ivana Maric A kellemes hangulatú kiállításmegnyitón valóban találkoztak a hangok és a képek, zenétől volt hangos a Kortárs Galéria, mivel fellépett a Neprijatno mi je együttes. ■ L. M. Átálló 2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Kölcsönös tiszteletben Szabadka város napján kiosztották a település elismeréseit Mária Terézia 1779. szeptember elsején a szabad királyi város címet adományozta Szabadkának. Ennek apropóján minden évben ezen a napon ünnepük a város napját, és a hagyományokhoz híven egyéb programok mellett ekkor kerül sor a városi képviselő-testület díszülésére is a városháza dísztermében. A pénteki ünnepi program a Szabadkai Fúvószenekar hangversenyével és az ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét. Ezt követte a képviselő-testület díszülése, aminek elején a Sveti Roman Melód templomi kórus tagjai énekelték el a szerb himnuszt Dragana Nikolic vezényletével. Ezután Bunford Tivadar, a vkt elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik között ott voltak a város korábbi polgármesterei, díszpolgárai, a nemzeti tanácsok, a történelmi egyházak, a vajdasági települések, a partnervárosok, a közintézmények képviselői, valamint a tartományi és a köztársasági közigazgatási szervek tisztségviselői, küldöttei. Az első felszólaló Bogdan Laban, Szabadka polgármestere volt, aki beszédében visszatekintett az elmúlt tizennégy hónap alatt elvégzett munkára, az elkezdett és/vagy befejezett beruházásokra, illetve azokra a fontosabb mozzanatokra, amelyek meghatározták a település életét az elmúlt időszakban. Ezt követően Bunford Tivadar szólalt fel, aki kifejtette, szabadkainak lenni megtiszteltetés és kiváltság, ugyanakkor nagy feladatokkal is jár, ugyanis mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy a várost megőrizzük nemcsak az utókornak, hanem azoknak is, akik most idegen földön küzdenek a megélhetésért, és reményeink szerint egyszer visszatérnek. Bunford a multikulturalizmust emelte ki, Ünnepélyes zászlófelvonás Bogdan Laban és Bunford Tivadar mint Szabadka legfőbb értékét, és hangsúlyozta, nem egymás mellett akarunk élni, hanem együtt, kölcsönös tiszteletben. A díszülés ezt követő részében Lakatos Evelin, a szabadkai Zeneiskola tanulójának hegedűjátéka után átadták a város elismeréseit. Az idei évben Szabadka díszpolgára címét dr. Andrija Pekc Tukuljac, okleveles agrármérnök kapta meg, aki számos tanulmányban, kiadványban, tankönyvben igyekezett elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését, emellett a Regionális Gazdasági Kamara megalapításának egyik kezdeményezője volt. A Pro Urbe-díjasok sorában először Paskó Csaba, római katolikus lelkész, karmester és zenepedagógus vette át az elismerést. Paskó 2010-ben vette át a kelebiai Apostolok Küldetése plébánia vezetését, és az azóta eltelt időszakban a település kulturális életében nagy fejlődés figyelhető meg, többek között megalapította a Gál Ferenc Művelődési Egyesületet. Pro Urbe-díjjal ismerték el az amatőr festő, Ivan Sarcevic munkásságát is, akinek az eddigiekben hat önálló kiállítása volt, és nyugdíjba vonulása óta számos képet hozott létre, amelyek a világ minden táján megtalálhatóak. Sarcevic évtizedek óta a Bunyevác Matica tagja. A Pro Urbe-díjasok névsorába került fel a topolyai születésű Vékony Lajos keramikus és képzőművész is, aki az absztrakt és a figuratív kerámia területén is maradandót alkotott, és jelenleg is kísérletezik, többféle alapanyag felhasználásával a geometriai absztrakció területén. Művei több közintézmény falán megtalálhatóak. A városi képviselő-testület díszülése a Sveti Roman Melód kórus produkciójával zárult, akik ezúttal Isidor Bajic Srpski zvuci című szerzeményét adták elő. ■ Bem Gergely Árpád Az idei kitüntetettek: Vékony Lajos, Ivan Sarcevic, Paskó Csaba és dr. Andrija Pekc Tukuljac Gergely Árpád A piac beköltözött a városközpontba A városnapi rendezvénysorozat keretében a szabadkai Trinica Rt. és a Szabadkai Piacok Közvállalat szervezésében csütörtök este hattól tízig a Korzón Szabadkai piacok éjszakája elnevezéssel a polgárok a termelőktől és árusoktól zöldségféléket, mézet, mákot, gyümölcslét és egyebet vásárolhattak. A rendezvény támogatói Szabadka város, valamint a Szabadkai Piacok Egyesülete voltak. A piacok éjszakáján tíz szívecskés faházikóban kínálgatták portékáikat az árusok. A rendezvény célja a piacok tevékenységének bemutatása, valamint a piac mint a termelők és viszonteladók kínálatának, az ilyen típusú értékesítési csatornának a népszerűsítése volt. A rendezvény vendégeként Pavel Hrcan caringmester gyümölcs- és zöldségfaragós művészeti alkotásokat mutatott be, a mester keze alatt a zöldségek és gyümölcsök kombinálásával csodaszép mestermunkák születtek. ■ Pa.E aszterkó Erika