Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)
2017-09-01 / 203. szám
4BELFÖLD belfold@magyarszo rs szofió Jó hely az iskola Folytatás az 1. oldalról A rendezvény kezdetén az iskolacsengő a hét székelykevei, két hertelendyfalvi és egy-egy udvarszállási és ürményházi kis elsősnek szólalt meg. Az idősebb tanulók alkalmi műsort mutattak be, megtörtént a kisdiákok fogadalomtétele, ezáltal a diákság teljes jogú tagjaivá váltak. Bíró Mlekov Éva tanító néni kitartást, szorgalmat és sok sikerélményt kívánt a diákjainak, akik tanszercsomagot kaptak, melyet Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásával vásároltak meg. Vicsek Annamária rövid köszöntőjében elmondta, hogy az iskolában nemcsak a kisdiákok tanulnak. Velük együtt tanul a tanító néni, a nagyobb diákok is. Hajnal Jenő elmondta, hogy egy színmagyar iskolában, jelképes színhelyen történik a tanévnyitó, aminek fontos üzenete van. Elsősorban azt mutatja a szülőknek, hogy érezhetik az anyaország és az MNT odafigyelését a gyerekük iskoláztatásának minden szakaszában. Reményét fejezte ki, hogy iskoláink majd népesednek és érdemes lesz itthon maradni, magyarnak lenni. Székelykevén az alapfokú oktatás egyidős a településsel. A Bukovinából az Al- Dunára érkező székelyek már az 1887-es betelepítéskor - egy faházban - beindították az iskolát, 1889-ben pedig iskolaépületük volt. A jelenlegi iskola 1982- ban épült és akkor ötszáz diákra tervezték. A legtöbb tanulójuk az 1955/56-os tanévben volt: 884-en iratkoztak be. Akkor ötezren éltek a faluban. Ma 1800-an vannak és a diákok száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg a legdélebbi magyar iskolának nyolcvan diákja van. A jelenlegi iskola 1982-ban épült és akkor ötszáz diákra tervezték. Mint ahogy Salamon Géza igazgatótól hallottuk, az elmúlt két évben évente 20-20 tanulót veszítettek az elvándorlás miatt. Az elmúlt néhány évben mintegy nyolcszázan költöztek el a faluból. Az elemi után a székelykevei fiatalok szétszélednek Vajdaság minden tájára. A legtöbben Nagybecskereken folytatják iskoláztatásukat. Egyrészt azért, mert az a legközelebbi város, amelyben még vannak magyar középiskolai osztályok, és elhelyezést kínál a két katolikus kollégium. De a szabadkai Tehetséggondozó Gimnáziumban is mindig van székelykevei diák, akár csak Újvidéken, Topolyán, Óbecsén. A székelykevei iskola tanulói tehát a későbbiekben is helytállnak. Csak az a gond, hogy - munkalehetőség híján - az iskoláztatásuk után kevesen térnek vissza a szülőfalujukba. Utánpótlás viszont nincs: a faluban évente negyvenen távoznak az élők sorából és tíz-tizenöt gyerek születik. ■ K. I. Vucic és Thaqi megegyezett az igazságügyi megállapodás végrehajtásáról Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaqi koszovói elnök tegnap Brüsszelben megegyezett a koszovói igazságszolgáltatási rendszer egységesítésére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról, amelynek értelmében a koszovói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak majd. A megállapodás értelmében egységes lesz a koszovói igazságügyi rendszer, amely lehetővé teszi majd a jogi ügyek azonos feltételek szerinti levezetését egész Koszovóban, különös tekintettel a jellemzően vegyes lakosságú Kosovska Mitrovica-i régióban. A megállapodás október 17-én lép életbe. Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélésen létrejött megállapodásra azért volt szükség, hogy Koszovó szerbek által is lakott északi területein körülbelül egyenlő arányban legyenek az albán és szerb nyelvű bírák a bírói testületekben. Ugyanezen elv alapján körülbelül egyenlő számban vehetnek részt a szerb és a koszovói ügyészek is a jogi munkában. Pristina arra is garanciát vállalt, hogy indokolt esetben bizonyos területeken szerb nemzetiségű lehet a bíróság elnöke. (Forrás: Beta/Tanjug/MTI) Ünnepi fogadalmat tesznek az elsősök Dávid Csilla europa.rs 2017. szeptember L, péntek Örömhír vagy reklámfogás? Folytatás az 1. oldalról Miután Zeljka Milosevicet kinevezték Igor Mirovic kormányfő javaslatára tartományi pénzügyi titkárhelyettesnek, kezdetét vehette a nap legfontosabb napirendi pontjaként kezelt költségvetés-módosítás vitája. Az előző évekből „áthozott” költségvetési többletekkel együtt az idén, a tegnap elfogadott módosítás fényében, összesen 67,4 milliárd dinár áll Vajdaság rendelkezésére. Az előző, júniusi költségvetési korrekcióhoz képest, újabb 1,24 milliárd dinárral magasabb összeg ez. A változásokat követően 59,5 milliárd dinárt tesz majd ki éves szinten a költségvetés bevételi oldala, 63,9 milliárd dinárt költ el Vajdaság az idén. A deficit 4,4 milliárd dinár. A hiányt fedezni tudják a korábbi évekből fennmaradt 5,67 milliárd dinárnak köszönhetően. A tartományi kassza újabb változásairól szólva a kormányfő és Smiljka Jovanovic pénzügyi titkár is arról számolt be, hogy a nyereségi adó vártnál jobb megfizettetése ad lehetőséget a módosításra. A 2017. évi költségvetés tervezése során 6,5 milliárd dinárra számítottak ennek a bevételi forrásnak köszönhetően, a büdzsé első módosítása során a projekció már 7,3 milliárdot tett ki, ma pedig 8,5 milliárdot jelent majd a költségvetés bevételi tételei között. Egészében figyelve a költségvetést, annak bevételi oldala 1,8 százalékkal lesz magasabb az új módosítás által. Mirovic felszólalása során jó hírnek nevezte a költségvetés módosítását, mert az adókból származó többletbevétel azt jelenti: működik a gazdaság, van miből fizetnie a terheket. Dorde Milicevic kormányfő-helyettes már a sajtónak nyilatkozva mondta el, hogy a büdzséhez most hozzáadott 1,24 milliárd dinárt befektetésekre fordítják, 700 milliót a városok és községek területén megvalósuló kezdeményezésekre költenek. Nagy tételt, 470 millió dinárt jelent elmondása szerint a korábbi adósságok fizetése ebben az évben. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Vajdaság összes tartozása 9 milliárd dinárt tesz ki. Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kifejtette, hogy a nyereségadó mellett a tartományi alapítású vállalatok jó üzleti eredményeinek is köszönhető a költségvetési eszközök bővülése, a Vajdaság Erdei közvállalat megvalósított nyeresége kiemelkedő, tavaly 500 millió dinárt tett ki - értékelte. Lényegesnek nevezte, hogy a költségvetés módosításával öntözőrendszerek kialakítását segítő technikai dokumentáció elkészítése is lehetővé válik - 70 ezer hektárnyi termőföld válhat a projektum által öntözhetővé. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője is a stratégiai beruházások miatt tartotta fontosnak a költségvetés módosításának támogatását, maga is az öntözőrendszerek szükségességét emelte ki. HOL VAN A SZÁMADÁS? Vajdaságban az idén a szárazság máris óriási károkat okozott, üzente a hatalomnak az ellenzék, szerintük későn döntött úgy a kormány, hogy öntözőrendszereket létesít a tartományi termőfölde ken. Branislav Bogaroski, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szerint természeti csapásnak kell nyilvánítani a szárazság okozta károkat, s erre hivatalos javaslatot is tesz majd a kormánynak, illetve képviselőháznak. Megkésettnek nevezte a nagyberuházásokra fordított újabb pénzeket is, melyeket az év végéig véleménye szerint már nem tudnak majd kihasználni, így feleslegesen előirányzott összegek maradnak és átkerülnek majd a jövő évi büdzsébe. Reklámfogás hát a történet fejlesztési része - állapította meg. Durad Jaksic, a Szerb Radikális Párt képviselőcsoportjának vezetője szerint komolytalanságra utal, hogy a hatalom, két hónap alatt már másodszor módosítja a költségvetést. Mint mondta, a kormánynak se terve, se víziója nincs annak kapcsán, mit kellene a fejlődés érdekében tennie, hiszen még a nyereségi adó bevételeinek nagyságát sem képes pontosan felmérni, csaknem tízmillió eurót tett ki az elsődleges tévedés. Nenad Borovic, a Demokrata Párt frakcióvezetőhelyettese, akinek három, pénzeszközök rendeltetésének megváltoztatását előirányzó módosítási indítványát utasította el a parlament, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a két költségvetés-módosítás során már 3,8 milliárd dinárral több került a kasszába, a gazdaságra mégsem költ a tartományi kormány, hiányolta a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének serkentését szolgáló összegeket a büdzsé tételei közül. Aláhúzta, a demokraták számára három oknál fogva számít elfogadhatatlannak a javaslat: nem csökkentették az általános kiadásokra, bérekre és rezsiköltségekre szánt kiadásokat, melyek az első módosítással 800 millió dinárral növekedtek két hónappal ezelőtt, nem adta le a kormány július végéig, azaz a törvényes határidőn belül a költségvetés teljesítéséről szóló kötelező érvényű számadást, mindemellett szerinte elegendő nagyberuházás sem történik Vajdaság területén. Nem tudta támogatni a költségvetés módosítását az Elég volt! frakciója sem. Vezetőjük, Svetlana Kozic azt mondta, a javaslat elolvasását követően több a felmerülő kérdés, mint az abban szereplő válasz. Nem derül ki belőle, mi lesz az újvidéki Zezelj-híd projektumának támogatásával, vagy a Letenka sport- és szabadidőközponttal. Az öntözőrendszerek kiépítésének a projektuma, három és fél évvel a beharangozást követően, még mindig csak a technikai dokumentáció kidolgozásának a fázisában van, bírálta a hatalmat Közié, innen szerinte még nagyon hosszú út vezet majd a kivitelezésig. TIZENHAT ÉV A MÉRCE A szárazság okozta károkat a parlamenti vita során több ellenzéki politikus is felhánytorgatta a tartományi vezetőségnek, ezért az ülésen Vuk Radojevic mezőgazdasági titkár is szót ragadott. Arra szólított fel, hogy ezt a nemkívánatos jelenséget a képviselők ne használják politikai üzenetek megfogalmazására, az ugyanis a meggyőződése, hogy a helyzet javítása egyformán érdeke és célja a hatalomnak és az ellenzéknek is. Vita alakult ki annak kapcsán is, hogy ki valósított meg rosszabb eredményeket kormányzása alatt, a korábbi demokrata többség Boján Pajtié igazgatása alatt, vagy a jelenlegi haladó párti többség Mirovic kormányzásával. A haladó párti képviselők azt mondták, a demokrata vezetőség csak károkat okozott a tartománynak és polgárainak, erre Miroslav Vasin, a parlament jelenlegi alelnöke, korábbi tartományi gazdasági titkár reagált, s azt üzente a haladóknak: ha négy mandátumban nyerni tudnak zsinórban a választásokon, akkor lesz joguk efféle kritikákat megfogalmazni, majd felszólította őket, hogy ne nézzék le a vajdasági polgárokat, akik négyszer is támogattak egy általuk pusztítónak nevezett korábbi hatalmi többséget. NEM FORDÍTJÁK A KÍSÉRŐANYAGOT Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért-Magyar Mozgalom -VMDK-Új Szerbia képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese arra tett javaslatot, hogy az ügyrend módosítása révén teremtsenek lehetőséget az ülésekhez mellékelt kísérőanyag kisebbségi nyelveken történő igénylésére. Mint mondta, véleménye szerint a többnyelvűség nem valósul meg, a nyelvhasználati jog pedig csak részleges, amíg erre nincs mód a képviselőházban. A VMSZ álláspontja a kérdés kapcsán az, hogy a munkafolyamat gyorsaságával összeegyeztethetetlen lenne egy ilyen újítás bevezetése és a vaskos kötetek minden nyelvre történő lefordítása, a szakszolgálatnak sincsenek meg erre a kapacitásai, ezért tartózkodtak a voksolás során. ■ vár Újabb 1,24 milliárd dinárral bővült a tartományi költségvetés Dávid Csilla