Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-01 / 203. szám

4BELFÖLD belfold@magyarszo­ rs szofió Jó hely az iskola Folytatás az 1. oldalról A rendezvény kezdetén az iskolacsengő a hét székelykevei, két hertelen­­dyfalvi és egy-egy udvarszállási és ürményházi kis elsősnek szólalt meg. Az idősebb tanulók alkalmi műsort mutattak be, megtörtént a kisdiákok fogada­lomtétele, ezáltal a diákság teljes jogú tagjaivá váltak. Bíró Mlekov Éva tanító néni kitartást, szorgalmat és sok sikerélményt kívánt a diákjainak, akik tanszer­csomagot kaptak, melyet Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásával vásároltak meg. Vicsek Annamária rövid köszöntőjében elmondta, hogy az iskolában nemcsak a kisdiákok tanulnak. Velük együtt tanul a tanító néni, a nagyobb diákok is. Hajnal Jenő elmondta, hogy egy színmagyar iskolában, jelképes színhelyen történik a tanévnyitó, aminek fontos üzenete van. Elsősorban azt mutatja a szülőknek, hogy érezhetik az anyaország és az MNT odafigyelését a gyerekük iskoláztatásának minden szakaszában. Reményét fejezte ki, hogy iskoláink majd népesednek és érdemes lesz itthon maradni, magyarnak lenni. Székelykevén az alapfokú oktatás egyidős a településsel. A Bukovinából az Al- Dunára érkező székelyek már az 1887-es betelepítéskor - egy faházban - bein­­dították az iskolát, 1889-ben pedig iskolaépületük volt. A jelenlegi iskola 1982- ban épült és akkor ötszáz diákra tervezték. A legtöbb tanulójuk az 1955/56-os tanévben volt: 884-en iratkoztak be. Akkor ötezren éltek a faluban. Ma 1800-an vannak és a diákok száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg a legdélebbi magyar iskolának nyolcvan diákja van. A jelenlegi iskola 1982-ban épült és akkor ötszáz diákra tervezték. Mint ahogy Salamon Géza igazgatótól hallottuk, az elmúlt két évben évente 20-20 tanulót veszítettek az elvándorlás miatt. Az elmúlt néhány évben mintegy nyolcszázan költöztek el a faluból. Az elemi után a székelykevei fiatalok szétszélednek Vajdaság minden tájára. A legtöbben Nagybecskereken folytatják iskoláztatásukat. Egyrészt azért, mert az a legközelebbi város, amelyben még vannak magyar középiskolai osztályok, és elhelyezést kínál a két katolikus kollégium. De a szabadkai Tehetséggondozó Gimnáziumban is mindig van székelykevei diák, akár csak Újvidéken, Topo­lyán, Óbecsén. A székelykevei iskola tanulói tehát a későbbiekben is helytállnak. Csak az a gond, hogy - munkalehetőség híján - az iskoláztatásuk után kevesen térnek vissza a szülőfalujukba. Utánpótlás viszont nincs: a faluban évente negyvenen távoznak az élők sorából és tíz-tizenöt gyerek születik. ■ K. I. Vucic és Thaqi megegyezett az igazságügyi megállapodás végrehajtásáról Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaqi koszovói elnök tegnap Brüsszel­ben megegyezett a koszovói igazságszolgáltatási rendszer egységesítésére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról, amelynek értelmében a koszo­vói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak majd. A megállapodás értelmében egységes lesz a koszovói igazságügyi rendszer, amely lehetővé teszi majd a jogi ügyek azonos feltételek szerinti levezeté­sét egész Koszovóban, különös tekintettel a jellemzően vegyes lakosságú Kosovska Mitrovica-i régióban. A megállapodás október 17-én lép életbe. Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főkép­viselőjének meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélésen létrejött megállapodásra azért volt szükség, hogy Koszovó szerbek által is lakott északi területein körülbe­lül egyenlő arányban legyenek az albán és szerb nyelvű bírák a bírói testüle­tekben. Ugyanezen elv alapján körülbelül egyenlő számban vehetnek részt a szerb és a koszovói ügyészek is a jogi munkában. Pristina arra is garanciát vállalt, hogy indokolt esetben bizonyos területeken szerb nemzetiségű lehet a bíróság elnöke. (Forrás: Beta/­Tanjug/MTI) Ünnepi fogadalmat tesznek az elsősök Dávid Csilla europa.rs 2017. szeptember L, péntek Örömhír vagy reklámfogás? Folytatás az 1. oldalról Miután Zeljka Milose­­vicet kinevezték Igor Mirovic kormányfő javas­latára tartományi pénzügyi titkárhelyettesnek, kezde­tét vehette a nap legfonto­sabb napirendi pontjaként kezelt költségvetés-módo­sítás vitája. Az előző évek­ből „áthozott” költségve­tési többletekkel együtt az idén, a tegnap elfoga­dott módosítás fényében, összesen 67,4 milliárd dinár áll Vajdaság rendel­kezésére. Az előző, júniusi költségvetési korrekcióhoz képest, újabb 1,24 milliárd dinárral magasabb összeg ez. A változá­sokat követően 59,5 milliárd dinárt tesz majd ki éves szin­ten a költségvetés bevételi oldala, 63,9 milliárd dinárt költ el Vajdaság az idén. A deficit 4,4 milliárd dinár. A hiányt fedez­ni tudják a korábbi évekből fennmaradt 5,67 milliárd dinár­nak köszönhetően. A tartományi kassza újabb változásairól szólva a kormány­fő és Smiljka Jova­­novic pénzügyi titkár is arról számolt be, hogy a nyereségi adó vártnál jobb megfizettetése ad lehetősé­get a módosításra. A 2017. évi költségvetés tervezése során 6,5 milliárd dinárra számítottak ennek a bevéte­li forrásnak köszönhetően, a büdzsé első módosítása során a projekció már 7,3 milliárdot tett ki, ma pedig 8,5 milliárdot jelent majd a költségvetés bevételi tételei között. Egészében figyelve a költségvetést, annak bevé­teli oldala 1,8 százalékkal lesz magasabb az új módo­sítás által. Mirovic felszóla­lása során jó hírnek nevezte a költségvetés módosítását, mert az adókból származó többletbevétel azt jelenti: működik a gazdaság, van miből fizetnie a terheket. Dorde Milicevic kormány­fő-helyettes már a sajtónak nyilatkozva mondta el, hogy a büdzséhez most hozzá­adott 1,24 milliárd dinárt befektetésekre fordítják, 700 milliót a városok és községek területén megva­lósuló kezdeményezésekre költenek. Nagy tételt, 470 millió dinárt jelent elmon­dása szerint a korábbi adós­ságok fizetése ebben az évben. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Vajdaság összes tartozása 9 milliárd dinárt tesz ki. Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakció­­vezetője kifejtette, hogy a nyereségadó mellett a tarto­mányi alapítású vállalatok jó üzleti eredményeinek is köszönhető a költség­­vetési eszközök bővülése, a Vajdaság Erdei közválla­lat megvalósított nyeresé­ge kiemelkedő, tavaly 500 millió dinárt tett ki - érté­kelte. Lényegesnek nevezte, hogy a költségvetés módo­sításával öntözőrendszerek kialakítását segítő techni­kai dokumentáció elkészí­tése is lehetővé válik - 70 ezer hektárnyi termőföld válhat a projektum által öntözhetővé. Pavle Buda­kov, a Szerbiai Szocialis­ta Párt frakcióvezetője is a stratégiai beruházások miatt tartotta fontosnak a költségvetés módosításá­nak támogatását, maga is az öntözőrendszerek szük­ségességét emelte ki. HOL VAN A SZÁMADÁS? Vajdaságban az idén a szárazság máris óriási károkat okozott, üzente a hatalomnak az ellenzék, szerintük későn döntött úgy a kormány, hogy öntözőrendszereket létesít a tartományi termőfölde­­ ken. Branislav Bogaroski, a Vajdasági Szociáldemok­rata Liga frakcióvezetője szerint természeti csapás­nak kell nyilvánítani a szárazság okozta károkat, s erre hivatalos javaslatot is tesz majd a kormány­nak, illetve képviselőház­nak. Megkésettnek nevez­te a nagyberuházásokra fordított újabb pénzeket is, melyeket az év végéig véleménye szerint már nem tudnak majd kihasználni, így feleslegesen előirány­zott összegek maradnak és átkerülnek majd a jövő évi büdzsébe. Reklámfogás hát a történet fejlesztési része - állapította meg. Durad Jaksic, a Szerb Radikális Párt képviselőcsoportjának vezetője szerint komoly­talanságra utal, hogy a hatalom, két hónap alatt már másodszor módosít­ja a költségvetést. Mint mondta, a kormánynak se terve, se víziója nincs annak kapcsán, mit kelle­ne a fejlődés érdekében tennie, hiszen még a nyereségi adó bevételei­nek nagyságát sem képes pontosan felmérni, csak­nem tízmillió eurót tett ki az elsődleges tévedés. Nenad Borovic, a Demok­rata Párt frakcióvezető­helyettese, akinek három, pénzeszközök rendelte­tésének megváltoztatá­sát előirányzó módosítási indítványát utasította el a parlament, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a két költségvetés-módo­sítás során már 3,8 milli­árd dinárral több került a kasszába, a gazdaságra mégsem költ a tartomá­nyi kormány, hiányolta a mikro-, kis- és közép­­vállalkozások működésé­nek serkentését szolgáló összegeket a büdzsé tételei közül. Aláhúzta, a demok­raták számára három oknál fogva számít elfogadha­­­tatlannak a javaslat: nem csökkentették az általá­nos kiadásokra, bérekre és rezsiköltségekre szánt kiadásokat, melyek az első módosítással 800 millió dinárral növekedtek két hónappal ezelőtt, nem adta le a kormány július végéig, azaz a törvényes határidőn belül a költségvetés telje­sítéséről szóló kötelező érvényű számadást, mind­emellett szerinte elegendő nagyberuházás sem törté­nik Vajdaság területén. Nem tudta támogatni a költségvetés módosítá­sát az Elég volt! frakciója sem. Vezetőjük, Svetlana Kozic azt mondta, a javas­lat elolvasását követően több a felmerülő kérdés, mint az abban szerep­lő válasz. Nem derül ki belőle, mi lesz az újvidé­ki Zezelj-híd projektumá­nak támogatásával, vagy a Letenka sport- és szabad­időközponttal. Az öntöző­­rendszerek kiépítésének a projektuma, három és fél évvel a beharangozást követően, még mindig csak a technikai dokumentáció kidolgozásának a fázisá­ban van, bírálta a hatalmat Közié, innen szerinte még nagyon hosszú út vezet majd a kivitelezésig. TIZENHAT ÉV A MÉRCE A szárazság okozta káro­kat a parlamenti vita során több ellenzéki politikus is felhánytorgatta a tarto­mányi vezetőségnek, ezért az ülésen Vuk Radojevic mezőgazdasági titkár is szót ragadott. Arra szólított fel, hogy ezt a nemkívánatos jelenséget a képviselők ne használják politikai üzene­tek megfogalmazására, az ugyanis a meggyőződé­se, hogy a helyzet javítása egyformán érdeke és célja a hatalomnak és az ellenzék­nek is. Vita alakult ki annak kapcsán is, hogy ki valósí­tott meg rosszabb eredmé­nyeket kormányzása alatt, a korábbi demokrata több­ség Boján Pajtié igazgatása alatt, vagy a jelenlegi hala­dó párti többség Mirovic kormányzásával. A haladó párti képviselők azt mond­ták, a demokrata vezető­ség csak károkat okozott a tartománynak és polgárai­nak, erre Miroslav Vasin, a parlament jelenlegi alel­­nöke, korábbi tartományi gazdasági titkár reagált, s azt üzente a haladóknak: ha négy mandátumban nyerni tudnak zsinórban a válasz­tásokon, akkor lesz joguk efféle kritikákat megfo­galmazni, majd felszólí­totta őket, hogy ne nézzék le a vajdasági polgárokat, akik négyszer is támogat­tak egy általuk pusztítónak nevezett korábbi hatalmi többséget. NEM FORDÍTJÁK A KÍSÉRŐANYAGOT Csonka Áron, az Alter­natíva Vajdaságért-Magyar Mozgalom -VMDK-Új Szerbia képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese arra tett javaslatot, hogy az ügyrend módosítása révén teremtsenek lehetőséget az ülésekhez mellékelt kísé­rőanyag kisebbségi nyel­veken történő igénylésére. Mint mondta, véleménye szerint a többnyelvűség nem valósul meg, a nyelv­­használati jog pedig csak részleges, amíg erre nincs mód a képviselőházban. A VMSZ álláspontja a kérdés kapcsán az, hogy a munka­folyamat gyorsaságával összeegyeztethetetlen lenne egy ilyen újítás bevezetése és a vaskos kötetek minden nyelvre történő lefordítása, a szakszolgálatnak sincse­nek meg erre a kapacitásai, ezért tartózkodtak a vokso­lás során. ■ v­ár Újabb 1,24 milliárd dinárral bővült a tartományi költségvetés Dávid Csilla

Next