Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-16 / 216. szám

WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Macmrjza 2017. szeptember 16., 17., szombat-vasárnap Kisfeszültségre kapcsolnák Szíriát Az asztanai béketárgyalások résztvevői tegnap megállapod­tak a szíriai válság rendezését szolgáló feszültségmentesítési övezetek létrehozásáról. A szóban forgó zónák a Damasz­­kusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségére, Idlíb tartomány­ra, valamint Homsz tartomány északi felének, illetve Lata­­kia, Aleppó és Hama tartományok meghatározott részeire terjednek majd ki. Oroszország kezdeményezésére bizton­sági övezeteket különítenek el Szíria déli részein is, amelyek célja betartatni az érvényben lévő fegyverszüneti megállapo­dásokat, biztosítani az ország területi egységét és segíteni a terrorizmus elleni harcot. Moszkva egész Szíriára kiterjedő fegyvernyugvást kíván elérni. Ezzel az a célja, hogy megte­remtődjön az a politikai légkör, ami lehetővé teszi az új alkotmány kidolgozását, majd az elnökválasztás megszerve­zését. A feszültségmentesítési övezetek létrehozása semmi­lyen formában nem sérti Szíria szuverenitását - hangsú­lyozzák Moszkvában, Ankarában és Teheránban, amelyek képviselői szintén részt vettek a tárgyaláson. Oroszország, Törökország és Irán jelezte: koordinációs központot hoznak létre a biztonsági övezetekben részt vevő erők munkájának összehangolására. Washington tovább szorongatja Iránt Az Egyesült Államok újabb szankciókat hozott Irán ellen. Az amerikai pénzügyminisztérium közölte: ezúttal hat iráni személy, egy iráni cég és két ukrán vállalat ellen foganato­sítanak büntetőintézkedéseket. A döntést azzal indokolják, hogy az irániak részt vettek az USA pénzügyi rendszere ellen indított számítógépes támadásokban, az iráni cég és a két, ukrajnai székhelyű vállalat pedig támogatja az iráni Forradalmi Gárda ballisztikusrakéta-programját. A szank­ciók értelmében zárolják a feketelistára helyezett magán­­személyek és vállalatok esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonát, ráadásul az érintettekkel amerikai állampol­gárok nem is üzletelhetnek. A minisztérium büntetőintéz­kedéssel sújtja azokat a külföldi pénzintézetet is, amelyek tranzakciókat bonyolítanak le a megbélyegzett személyekkel, vagy bármi módon támogatják őket. Katalónia a függetlenségért kampányol Telt ház előtt tartották meg Tarragonában az október 1-jei katalán függetlenségi referendum kampánynyitó rendez­vényét az önállóságot támogató pártok és szervezetek. A rendezvényt annak ellenére szervezték meg, hogy a spanyol alkotmánybíróság a minap felfüggesztette a népszavazást. A város egykori bikaviadal-arénájában, a Tarraco Arena rendezvényközpontban mintegy 8000-en gyűltek össze. A referendumot előkészítő kampány szeptember 29-ig tart Katalóniában, ahol arról szavazhat a lakosság, hogy a tarto­mány maradjon-e Spanyolország része, vagy váljon külön és a jövőben önálló államként folytassa. A csütörtökön éjjel véget ért kampánynyitó rendezvényen a katalán parlament függetlenségi pártjai, a Junts pel Sí (Együtt az igenért) és a Népi Egység (CUP) képviselői a referendum létjogosultsá­gáról beszéltek, és a Spanyolországtól való függetlenedés támogatására szólítottak fel. Carles Puigdemont katalán miniszterelnök közölte: a tiltás ellenére is megtartják a refe­rendumot. A spanyol kormány előzőleg figyelmeztette a Tarraco Arena vezetését, hogy bűncselekménynek minősül­het, ha engedélyezik a rendezvény megtartását. Az elszakadást pártolók bevonulnak az arénába elpuntavui.cat Zeman duplázhat januárban Milos Zeman cseh elnök a januárban esedékes államfővá­lasztás fő esélyese. A Focus közvélemény-kutató ügynökség szerint a 72 éves politikus újraválasztását a megkérdezettek 28,1 százaléka támogatná, várható ellenfeleire viszont sokkal kevesebben szavaznának. Eddig több mint tizenketten jelez­ték, hogy indulnának az elnöki tisztségért. Zeman jelenlegi ellenfelei közül Jirí Drahos, a tudományos akadémia exel­­nökének támogatottsága a legnagyobb, hajszállal meghalad­ja a 13 százalékot. A felmérésben résztvevők 40 százaléka mindazonáltal azt mondta, hogy még nem döntötte el, kire adja a voksát. A jelölteknek november 7-ig kell hivatalosan bejegyeztetniük magukat. (Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters) Phenjan ismét átlőtt Japán fölött Dél-Korea ellenrakétákkal válaszolt­­ A Fehér Ház Pekingre és Moszkvára mutogat Észak-Korea tegnap újabb rakétát bocsá­tott fel. A harci eszköz átrepült Japán fölött, majd a Csendes-óceánba csapódott. Szöul azonnal rakétákkal válaszolt. Az ENSZ tiltásai ellenére Észak-Korea tegnap­ra virradóra ismét rakétakísérletet hajtott végre. A rakétát Phenjan egyik külső kerületéből indí­tották útjára. A keleti irányba kilőtt harci eszköz átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido fölött, majd a Csendes-óceánba csapódott. Útja során elérte a 770 kiométer magasságot, és összesen 3700 kilo­métert tett meg, mielőtt a tengerbe zuhant Több ország és az EU is botrányos provoká­ciónak nevezte és elítélte a kísérletet. A történtek miatt azonnal összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbizton­sági tanács rendkívüli ülésén utasította a kormányt, hogy vizsgálja meg azokat a diplomáciai eszközö­ket, amelyekkel Phenjant rávehetik nukleáris és rakétaprogramjának leállítására. Elrendelte ugyan­akkor, hogy a hadsereg az Egyesült Államokkal együttműködve dolgozzon ki hatékony eszközöket az észak-koreai fenyegetések ellen. A phenjani kísérletre szinte azonnal válaszolt a dél-koreai hadsereg: a két Koreát elválasz­tó tűzszüneti vonal térségéből két ballisztikus rakétát indított. A Hjunmu-2 típusú, 300 kilo­méter hatótávolságú eszközök egyike a Keleti­tengeren eltalálta a kijelölt célpontot, a másik rakéta azonban az indítás kezdeti szakaszában a tengerbe zuhant. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Kínára és Oroszországra, mint Észak-Korea legnagyobb gazdasági partnereire hárította a felelősséget. Közölte: „Kína a phenjani rezsim legnagyobb kőolaj-beszállítója, Oroszország pedig az észak-koreai kényszermunkások legnagyobb külföldi foglalkoztatója. Nekik kellene igazán megmutatniuk, hogy nem tolerálják az ilyen vakmerő rakétakísérle­teket.” Az amerikai védelmi miniszter is bírálta Phenjant. James Mattis arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy Washington milyen választ ad a provokációra. Szakértők szerint Kim Dzsong Un észak­koreai vezető felgyorsította rakéta- és nukleá­ris programját. Célja, hogy interkontinentális ballisztikus rakétákat halmozzon fel, amelyek­kel támadást indíthat amerikai városok ellen. Ha valaki ebben katonai erővel próbálná megakadályozni, háborúba sodorná az egész Koreai-félszigetet. Észak-Korea legutóbb augusztus 29-én tesz­telt rakétát. Az utóbbi egy évben azonban rend­szeresen, s többnyire sikeresen lőtt ki interkonti­nentális ballisztikus rakétákat. Ezek mellett már atom- és hidrogénbombákkal is rendelkezik. (Forrás: MTI/BBC/Yonhap/Reuters) Egy járókelő figyeli Japánban az utcai televíziós közvetítést az újabb észak-koreai kilövésről, a grafikán látható nyíl a rakéta által megtett utat jelzi Reuters Történelmi vereség előtt az SPD? Története legrosszabb eredmé­nyét érheti el a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) a szeptember 24-ei szövetségi parlamenti válasz­táson. A győzelem fő esélyese az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU-CSU pártszövet­ség. A szélsőjobboldali Alternatí­va Németországnak (AfD) pedig a harmadik legnagyobb erőként kerül­het be a Bundestagba. Egy héttel a németországi parla­menti választás előtt 20 százalékos a jelenlegi kormánykoalícióhoz tartozó szociáldemokraták orszá­gos választói támogatottsága. Ez a legalacsonyabb érték, amelyet az SPD esetében eddig mértek. Az infratest dimap kutatóintézet szerint, ha ez nem változik, s a párt valóban csak ennyi voksot szerez meg, azzal saját negatív rekordját állítja fel. Az ARD­ országos köztelevízió megbízá­sából végzett közvélemény­kutatás szerint a kormánykoalíció főerejét adó CDU-CSU 37 százalé­kon áll. A jobbközép pártszövetség legutóbb (2013-ban) a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte be, s az elmúlt négy évben az SPD-vel együtt kormányzott. A megmérettetésen a radikális pártnak számító Baloldal a szava­zatok 9 százalékára számíthat, ami 0,5 százalékos emelkedés a 2013-ban elért 8,5 százalékához viszonyítva. A Zöldek 7,5 százalékon állnak, vagyis gyengültek az előző választáson elért 8,4 százalékhoz képest. Az 5 százalékos bejutási küszöböt várhatóan még két párt éri el. Az egyik az AfD, amely 12 százalékos eredménnyel, a harma­dik legnagyobb frakcióval kerülhet be a Bundestagba. A másik pedig a legutóbbi választáson elveszített parlamenti képviselet visszaszerzésé­re készülő jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amelynek támogatottsága 9,5 százalék. Ha a 154 éve alapított SPD való­ban történelmi vereséget szenved, a pártban kitör a lázadás és elsöp­ri a teljes felső vezetést, beleértve Martin Schulz elnököt is - véli az egyik legtekintélyesebb német politológus. Oskar Niedemayer, a berlini Freie Universität egyetem empirikus politikai szociológiára szakosodott munkacsoportjának vezetője szerint a Bundestag-válasz­tásokon elszenvedett egymás utáni negyedik vereség apátiába taszíthatja az SPD-tagságot. A kutató az AfD-ről azt valószí­nűsíti, hogy a Bundestagban semmi­lyen hatással nem lesz a törvényho­zásra, a többi párt várhatóan nem működik majd együtt vele, indítvá­nyait pedig nem veszik napirendre. (Forrás: MTI) Berlin nem sietné el a bővítést Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új orszá­gok csatlakozzanak a belső határellenőrzés nélküli schen­­geni övezethez - jelentette ki Thomas de Maiziére német belügyminiszter. A politikus Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének tervére reagálva kijelentette: a schengeni országok csoportjának bővítéséig „még nagyon hosszú utat kell megtenni”. Az uniós határokon belüli, ideiglenesen bevezetett határ­­ellenőrzés fenntartásával kapcsolatban leszögezte: hazája mindaddig fent kívánja tartani az érintett határszakaszok ellenőrzését, ameddig az EU külső határainak védelme nem biztosított. (Németország jelenleg az Ausztriával és Dániával közös határszakaszain ellenőrzi a ki- és belépőket.) Az Európai Parlamentben szerdán elmondott beszédében Juncker azt javasolta, hogy a schengeni övezetbe be kellene vonni Bulgáriát, Romániát és Horvátországot is, az uniós tagállamoknak pedig automatikusan az eurózóna tagjává kellene válniuk. Az utóbbi ötletet viszont Christian Kern osztrák kancellár utasítja el. Mások szerint az eurócsoport és a schengeni övezet bővítése mindaddig nem történhet meg, amíg a megkövetelt kritériumok nem teljesülnek, s amíg az EU külső határai nem védettek megfelelően. Dimitrisz Avramopulosz, az EB belügyi kérdésekért fele­lős tagja ugyanakkor azt szeretné, ha az EU felhagyna a kríz­ismódban működő politikájával, s visszaállna a rendes műkö­désére. Szerinte ehhez első lépésben már novemberben meg kellene szüntetni az ideiglenes belső határellenőrzéseket. A fő célnak a migráció okainak a megszüntetését tartja. Mindazonáltal A több tagállam által 2016-ban ideiglenesen bevezetett belső határőr­ biztosítaná a legális bevándorlást, mivel ez szerinte pozitív hatást gyakorol­lenőrzés oka a migrációs nyomás volt, amely azonban a nyugat-balkáni az Unió gazdaságára és társadalmára. Közölte: a tagországoknak be kell útvonal lezárásával lényegesen csökkent. Avramopulosz úgy véli, hogy az tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is. Jelezte illegális migráció megállítására összpontosító uniós politika sikere Líbia ugyanakkor, hogy az EB hamarosan ismerteti a schengeni megállapodást stabilitásának megerősítésében és az illegális bevándorlók visszaküldési megerősítő javaslatát a közösséghez tartozó országok biztonságának a mechanizmusának felgyorsításában álló növeléséről. (Forrás: MTI) A schengeni övezet tagjai MTI-grafika

Next