Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-31 / 254. szám

[­ OKTATÁS/MŰVELŐDÉS kult@magyarszo.rs­zternia Álom hava az Aracs különszámában Az egyedülálló alkotásnak egy teljes kiadványt szántak Seregély Orsolya Különszámmal jelentkezett a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs. Ebben az aracsi pusztatemplomnál játszódó Álom hava című film került a középpontba, amelyet Bicskei Zoltán vajdasági filmrendező rendezett. (A film most nyerte el a fődíjat az indonéziai Szellem, Vallás és Képzelet elnevezésű filmfesztiválon). A különszámról a folyóirat főszerkesztőjét, Bata Jánost kérdeztük. ■ Miért jelentős ez a különszám? - Fontosnak tartottuk, hogy egy külön Aracs­­számot szentelhessünk az Álom hava alkotás­nak, mivel a film nagyon fontos, és megérdemel egy külön számnyi megjelenést. Ehhez hasonló művészfilm nem készült még a Kárpát-meden­cében. Nemcsak művészfilmként értelmezhe­tő, hanem történelmi filmként is. A képanyag is egészen egyedi, a szereplők is, és a zene is. A rendező úrral ezért úgy gondoltuk, hogy megpró­bálunk egy külön számot szentelni a filmnek. ■ Milyen írásokat olvashatnak benne az érdeklődök? - Az írások közül van, amelyik a filmet elem­zi, a film mondanivalóját boncolgatja, de a szer­ző elképzelése is benne van, továbbá Somogyi Győző festőművész levele a rendezőhöz, aki a legtömörebben megfogalmazta a film monda­nivalóját, lényegét. Fontos kiemelni a film alko­tóival, szereplőivel készült beszélgetéseket, egye­bek mellett dr. Papp Lajos szívsebésszel, aki a filmben Attila királyként tér vissza, ez is nagyon különleges. ■ Beszéljünk a képekről, hiszen a külön­­számban több képet is láthatunk.­­ A filmen látszik, hogy a rendező kiváló grafi­kus, alkotóművész. Az egész filmből ha bármelyik képet kiragadjuk, az önmagában is műalkotás­nak tekinthető. Az Aracs az utóbbi években úgy jelenik meg, hogy 8 oldalas színes mellékletet is csatolunk a laphoz a színes borítón és címlapon kívül. Mivel a mostani képanyag ennyire hatásos, nagy örömünkre most sikerül 2x8 színes betétol­dalnyi anyagot összegyűjteni, és kiadni a lapszám­mal, a külső és belső színes borítók mellett. ■ Lesz-e még ehhez hasonló különszáma az Aracsnak? - Nem tudok válaszolni erre a kérdésre. Ha lesz olyan esemény a közéletünkben, kulturális életünkben, ami megérdemel egy külön számot, akkor megpróbáljuk megpályázni. A mostani kiad­vány a Magyar Művészeti Akadémia támogatása nélkül nem jelenhetett volna meg, tehát az MMA- nak, valamint Magyarkanizsa önkormányzatának köszönhetően készülhetett el a különszám. ■ Hány példányszám érhető el a különszámból? - Mivel az Aracs 600 példányban jelenik meg, a különszám is 600 példányban készült el. Ez egy meglepetés az olvasóinknak, támogatóinak, hiszen az év elején még nem tudtuk, hogy lesz egy ilyen kiadványunk is, és örülünk, hogy ezzel egy kis ajándékot nyújthattunk az Aracs olvasóinak. Srdan Buric Monodrámában nyújtott alakításáért díjazták Idén a Pataki-gyűrű díjat és az úgynevezett 10-es díjat is Lőrinc Tímea kapta meg A Délvidéki Magyar Színjátszás Napja alkalmából vasárnap este, a szabadkai Jadran színpadon került sor a Pataki-gyűrű díjátadó gálára. A művészeket ezúttal Vicsek Károly filmrendező jelölte a díjra. Az idei várományosok Huszta Dániel (Újvi­déki Színház, Fáma a biciklistákról), Lőrinc Tímea (Zentai Magyar Kama­raszínház, Hullámtörés), Mészáros Árpád (Újvidéki Színház, Fekete), Nagyabonyi Emese (szabadkai Kosz­tolányi Dezső Színház, Hajnali 4), és Vicéi Natália (szabadkai Népszín­ház Magyar Társulat, PRAH) voltak. Minden évben öttagú zsűri dönti el, hogy ki kapja meg a díjat. Idén a zsűrit Végel László író, drámaíró, esszéista, Léphart Pál karikatu­rista, újságíró, Suzana Vukovic és Kálló Béla színművészek alkották, valamint egy összesített szavazat­tal az Újvidéki Művészeti Akadé­mia végzős színészhallgatói. A zsűri képviseletében Kálló Béla fordult a közönséghez.­­ Az öt előadás megtekintése után a bírálóbizottság változatos színészi kifejezésmóddal, stílussal és rendezői koncepcióval szembesült, az egyéni teljesítményt kifejezetten előtérbe helyező monodrámától, egészen az egyéni teljesítményt a kollektív játék­nak alárendelő előadásig. Egymástól eltérő jellegű szerepformálással talál­koztunk, amely nagyban megnehezí­tette a dolgunkat. A bírálóbizottság örömmel állapította meg, hogy szín­házi életünkben egyre jelentősebb szerepet játszik a legújabb színészi nemzedék. Ugyanakkor örömmel vennénk, ha színházaink nagyobb hangsúlyt fektetnének a vajdasági magyar irodalomra és drámairodal­mi értékekre, valamint újból műsorra kerülnének a már meglévő és játszott drámai szövegek. Főleg a mi világun­kat megidéző ősbemutatóknak örül­nénk, amelyek kellőképpen mozgó­sítanák az új színészi energiákat. A színészek részére nagy lehetőségeket tárna fel, ha arról a világról tanúskod­nának, amelyben élnek - állt egyebek közt a zsűri értékelésében. A bírálóbizottság döntése értel­mében a Pataki-gyűrű-díjazott Lőrinc Tímea lett. A gála folyamán sor került az Újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves és végzős színészhallgatói részéről az ún. 10- es díj átadására is. A hallgatók szava­zatai alapján az idei díjazott szintén Lőrinc Tímea kapta. A színművész­­nő a Zentai Magyar Kamaraszínház Hullámtörés című előadásában Bess megformálásáért kapta meg a díjakat. Az előadás valójában egy monodrá­ma, amelyet Lars von Trier azonos című filmje alapján Oláh Tamás rendezett. Oláh Tamás egyébként a szabadkai Népszínház Magyar Társu­lata által meghirdetett drámapályázat egyik idei nyertese. Entrópia című művével a közönség a pénteken sorra került felolvasószínházban ismerke­dett meg. A színvonalas és szórakoztató Pata­ki-gálaestet László Sándor rendezte. A műsort Hajdú Tamás és Fülöp Tímea vezette, és ahogyan az hallhat­tuk, utóbbi az idei évtől a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja. A fellépők G. Erdélyi Hermi­na, Kalmár Zsuzsa, Pálfi Ervin, Kovács Nemes Andor, Balázs Áron, Jankovics Andrea, Krizsán Szilvia, László Judit, Szalai Bence, Szilágyi Áron, Kucsor Borisz, Virág György, továbbá Ozsvár Róbert és Verebes Judit végzős színészhallgatók, vala­mint az Újvidéki Művészeti Akadé­mia elsős hallgatói voltak. A színház alkalmi zenekarát Sánta Zoltán, Garai Róbert, ifj. Kucsera Géza, Pámer Csilla és Pálfi Ervin alkotta. A műsor folyamán a színészek megemlékeztek az áprilisban elhunyt Franyó Zsuzsan­na dramaturgról, színikritikusról, az újvidéki Színművészeti Akadémia egykori tanáráról. A gálaestet a Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka önkormányzata, valamint a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság támogat­ta. ■ L. M. Jelenet az Álom hava című filmből Zentai Magyar Kamaraszínház Bess szerepében Máriás Endre Lőrinc Tímea A kutatás öröme Az újvidéki Természettudományi­ Matematikai Kar Biológia és Ökológia Tanszakán tanulmányaik vége felé az egyetemi hallgatók bekapcsolódhatnak a kutatómunkába. Nebojsa Andric docens már 17 éve napi szinten vizsgálja, hogy mely vegyi anyagok károsítják erősen az endokrin rendszert, vagyis megzavarják a hormo­nális működést. Ezeket a vegyszereket röviden EDC-knek (Endocrine disrupting chemicals) nevezik. A felépítésük hasonló a természetes nemi hormonokéhoz, és ezek a vegyszerek megzavarhatják a normális fiziológiát, már kis mennyiségben is. A hormonrendszer mirigyei az anyagcserét, a szaporodást, a növekedést, a fejlődést és más létfontosságú fiziológiai folyamatokat szabályoznak.­­ Mi a laboratóriumban az endokrin (hormonális) zavaro­kat okozó anyagoknak a szaporulatra gyako­rolt hatását vizsgál­juk. Egyes vegyszereket szinte naponta belé­legezzük, nem tudva, hogy károsan hatnak a szervezetünkre. A kutatómunka nagy öröm, évekig dolgozunk egy-egy problémán. Ha megállapítjuk bizonyos vegyszernek a káros hatását a szervezetünkre, akkor azt is tudni akar­juk, mit károsít, és mit tehetünk ellene. A biológia- és mole­kuláris biológia szakos­­ egyetemi hallgatók, akik beiratkoznak a mester­­képzésre, bekapcsolód­hatnak az ENDOS laboratórium munkájá­ba. Dragana Samardzija kutatómunkatárs beiratkozott a doktori képzésre az animális és humánus fiziológia szakon. - Számomra érdekes azt kutatni, hogyan hatnak a vegyszerek a női hormonháztar­tásra, a génekre. Naponta ugyanis ezerféle vegyszernek, nagy mennyiségű növényvé­dő szernek, műanyagnak, kozmetikai szer­nek, azok ezerszámú hatásának vagyunk kitéve. A nemzőképesség csökkenésében biztosan szerepe van az említett vegysze­reknek. A cigarettafüstben is hemzsegnek a vegyszerek. A bútorban is, mert égéslassító szereket adnak hozzá azért, hogy lassít­sák az égést, ha netán kigyulladna a bútor. Sok károsító vegyszer van a porban, a leve­gőben, anélkül hogy ennek a tudatában lennénk. A Biszfenol-A (BPA) jól ismert endokrin rendszert zavaró anyag például megtalálható a műanyag csomagolások­ban. Melegítéssel vagy hűtéssel, savanyú közegben, belekerül ételbe-italba. Ajánla­tos a műanyag csomagolás helyett üveget, vegyszerek helyett természetes alapanyagú kozmetikai szereket, bio­tisztálkodó szere­ket használni. Andric kutató élvezi a munkáját, mert mindig van valami érdekes, amit érdemes kivizsgálni.­­ Aki az egyetemi tanulmányok elvég­zése után kutatómunkával foglalkozik, annak folyamatosan kell a szakirodalmat A kutatók kísérleteik eredményét egyetemista­ rendezvényeken is népszerűsítik olvasnia, képeznie kell magát. Én is ezt teszem. Számomra érdekes ez a kutatás, mert naponta ki vagyunk téve a vegysze­rek hatásának. A vegyszereket bevisszük a szervezetünkbe műanyag flakonok haszná­lata által, a gyümölcs- és zöldségféléken a különféle növényvédő szerek által. Engem nagyon érdekel, hogyan jön létre a rendelle­nesség, ami igazán veszélyes. Egyre növek­szik a terméketlen férfiak és nők száma. A meddőség egyik oka, hogy az endokrin rendszert különféle vegyszerek károsítják. Ha hozzájárulunk ennek kivizsgálásához, s ezzel segítünk az emberek egészségének megőrzésében, akkor elégedettek leszünk - mondta a tanszakvezető. ■ r­a Nebojsa Andric és Dragana Samardzija Bozsoki Valéria 2017. október 31., kedd

Next