Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)
2017-11-01 / 255. szám
QI KÜLFÖLD kulfold@magyarszo rsutató Kétszázan meghalhattak egy alagút beomlásakor Több mint kétszáz ember halhatott meg Észak-Koreában, amikor egy szeptemberi nukleáris robbantás után beomlott egy építés alatt álló alagút - jelentette tegnap a japán Aszahi televízió. Az alagút az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérleti telepen épült. A katasztrófa első szakaszában mintegy száz munkás rekedt a föld alatt szeptember 10-e körül. A mentés során bekövetkezett egy második omlás is, és ezzel nőhetett 200 fölé a halálos áldozatok száma - közölte a televízió, az esetet ismerő észak-koreai forrásokra hivatkozva. Szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatodik és egyben a legerősebb észak-koreai föld alatti atomrobbantás szeptember 3-án destabilizálta a térség geológiai felépítését, és a kísérleti telep emiatt használhatatlanná válhatott. A robbantás 6,3-as fokozatú földrengést és földcsuszamlásokat okozott a következő napon készült műholdas felvételek szerint. Észak-Korea nem szokta elismerni, ha súlyos baleset történik az országban. Egy dél-koreai kormányszóvivő is csak annyit mondott, hogy ismerik a televízió által közölt információt, de nem tudnak többet az ügyről. Csillapodóban a jemeni kolerajárvány Bezárja a kolera kezelésére felállított központjainak legtöbbjét Jemenben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi segélyszervezet. Döntését azzal indokolta, hogy a fél éve kitört kolerajárvány visszaszorulóban van az arab-félszigeti országban. „Az MSF kezelőközpontjaiban jelentett kolerás esetek száma jelentősen csökkent a járvány tetőzése óta. Ennek eredményeképpen az orvosi szervezet bezárja kolerakezelő központjainak legtöbbjét, vagy csökkenti a kapacitásukat. Az MSF által a múlt héten kezelt páciensek mindössze kilenc százaléka szorult kórházi kezelésre, és csak egy korlátozott számú páciensnek vannak a kolerás megbetegedés meghatározásával (akut vizes hasmenés hányással vagy anélkül) megegyező tünetei” - közölte az MSF. Október második hetében csaknem 570 koleragyanús páciens kérte kezelését az MSF központjaiban Jemen kilenc kormányzóságában. A kolera tetőzése idején ez a szám több mint 11 000 volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a járvány április végi kitörése óta csaknem 885 ezer koleragyanús megbetegedést jegyeztek fel, beleszámítva a betegség következtében elhunyt 2184 személyt. A kór halálos rátája jelenleg 0,25 százalék. Tizenéves robbantotta fel magát Kábáiban Egy tizenéves (12 vagy 13 éves) fiú robbantotta fel magát tegnap Kabul belvárosában, a diplomáciai misszióknak és kormányzati épületeknek otthont adó Vazír Akbar Hán körzetben. Az öngyilkos merényletben legalább nyolcan vesztették életüket, huszonhárman megsebesültek. • A merénylet, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) magára vállalt, a munkanap végén, a kora esti csúcsforgalom idején történt. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/dpa) UP A spanyol alkotmánybíróság tegnap felfüggesztette Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt pénteken szavazott meg. Az egyoldalú katalán döntés után a spanyol központi kormány órákon belül feloszlatta a katalán parlamentet, menesztette a kormányt, és december 21 -ére regionális választást írt ki. A központi kormány még aznap megtámadta az alkotmánybíróságon a katalán parlament döntését, amelyet a bírói testület mai ülésén eljárásba vett. Ennek egyenes következménye a függetlenségi nyilatkozatnak a felfüggesztése, amíg az alkotmánybíróság meghozza végleges döntését. Erre öt hónap áll rendelkezésre. Az alkotmánybíróság által kiadott sajtóközlemény arra is kitér, hogy a bírák határozatukban figyelmeztetik Carme Forcadell katalán házelnököt, valamint a feloszlatott katalán parlament volt elnökségét, hogy kötelességük megakadályozni és leállítani minden olyan kezdeményezést, amely figyelmen kívül hagyja ezt a felfüggesztő határozatot, továbbá emlékeztetik őket büntetőjogi felelősségükre. MEGKAPTÁK A BÍRÓSÁGI IDÉZÉSEKET A feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai tegnap megkapták az első bírósági idézéseket. Carme Forcadell volt házelnöknek és az elnökség további öt tagjának csütörtökön, illetve pénteken kell megjelennie a legfelsőbb bíróságon, hogy vallomást tegyen. José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Mivel előbbieket már nem védi a képviselői mandátum, ügyüket a spanyol központi büntetőbíróság tárgyalja. A parlamenti elnökség tagjai azonban a december 21 -i előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást a legfelsőbb bíróság folytatja le. A vádhatóság szerint a katalán parlament elnökségének tagjai döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. PUIGDEMONT: HOSSZÚ ÚT ÁLL MÉG ELŐTTÜNK Carles Puigdemont leváltott katalán elnök tegnap közölte, nem kér politikai menedékjogot Belgiumban, mondván, nem ezért utazott el hétfőn egykori kormánya több tagjával együtt Brüsszelbe. Sajtóértekezletén rámutatott: az ügyüknek semmi köze a belga politikához, „Európa fővárosába” azért jöttek, hogy felhívják a figyelmet „Katalónia problémájára”. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, addig maradnak, amíg szükségesnek tartják, a helyzet ugyanis folyamatosan változik, a belga fővárosban pedig inkább biztosítva látják a jogaikat. „Nem illegálisan vagyunk itt. Európai polgárok vagyunk, mozgásszabadság van. Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” - fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, azonnal visszatérnek Katalóniába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a „tisztességes eljárásra és az igazságos bánásmódra”. A spanyol kormányfő által pénteken menesztett Puigdemont leszögezte: tiszteletben fogják tartani a december 21-i katalóniai regionális választás eredményét. Madrid azt akarja elérni, hogy Katalónia felhagyjon az elszakadás „politikai projektjével”, ez azonban nem fog megtörténni - hangoztatta a volt elnök. Hozzátette: a zűrzavar és az erőszak elkerülése érdekében mindazonáltal „le kell lassítani” a függetlenség folyamatát. „Arra kérem a katalán népet, hogy készüljön fel, hosszú út áll még előttünk. Győzelmünk alapja a demokrácia lesz” - mondta Puigdemont, aki szerint párbeszédre és erőszakmentes megoldásra van szükség, annak ellenére, hogy „súlyos a demokratikus deficit” Spanyolországban. A sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszámban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), mások katalán lobogókat tartottak a magasba. Egyesek arra számítottak, hogy Puigdemont politikai menedékjogot kér Belgiumban, miután Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár azt mondta, ha kérelmezné, meg is kaphatná. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője tegnap közölte: Puigdemont eddig nem lépett kapcsolatba a brüsszeli testülettel, a katalán válság ügyében pedig továbbra is változatlan a bizottsági álláspont. NEM A BELGA KORMÁNY HÍVTA Nem a belga kormány meghívására érkezett Carles Puigdemont hétfőn Brüsszelbe, a leváltott katalán elnök ugyanolyan elbírálás alá esik, mint bármely más uniós polgár - írta tegnapi közleményében Charles Michel belga kormányfő. „A belga kormány semmilyen módon nem bátorította Puigdemont urat, hogy jöjjön Belgiumba” - hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy kormánya számos alkalommal politikai párbeszédet sürgetett a szemben álló felek között a katalóniai válság megoldása érdekében. (Szerkesztőségi összefoglaló) KATALÁN VÁLSÁG Az alkotmánybíróság felfüggesztette a függetlenségi deklarációt Carles Puigdemont Brüsszelben. Az ügyüknek semmi köze a belga politikához Hamenei korlátozta a rakéták hatósugarát Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető 2000 kilométerre korlátozta az iszlám köztársaságban gyártott ballisztikus rakéták hatósugarát - közölte tegnap Mohammad Ali Dzsafari, a Forradalmi Gárda vezetője. Ez azt jelenti, hogy az iráni rakéták csak közel-keleti célpontokat képesek elérni. Izrael és több térségbeli amerikai katonai támaszpont is 2000 kilométeren belül található. Dzsafari egy teheráni konferencián azt nyilatkozta újságíróknak, hogy ez a kapacitás egyelőre elég. Szakértők szerint Dzsafari nyilatkozatának egyik célja az lehet, hogy eloszlassa a rakétaprogrammal kapcsolatos újabb aggodalmakat. Teherán szeretné elkerülni, hogy egy kalap alá vegyék Észak-Koreával, amely nukleáris és rakétaprogramjával az Egyesült Államokat fenyegeti. Az iráni hatóságok többször hangsúlyozták, az iszlám köztársaság észak-koreai technológián alapuló rakétaprogramja kizárólag védelmi célokat szolgál. Donald Trump kormányzata újabb szankciókat léptetett életbe Iránnal szemben egy februári ballisztikusrakéta-kísérlet miatt. Michael Flynn akkori nemzetbiztonsági tanácsadó határozott hangon figyelmeztette Teheránt. Trump azóta megtagadta az igazolást arról, hogy az iszlám köztársaság betartja a 2015- ös atomegyezményben vállalt kötelezettségeit, és a kongresszusra bízta az ország szankcionálását. Az amerikai képviselőház csütörtökön újabb büntetőintézkedéseket szavazott meg Iránnal szemben a ballisztikus rakétaprogramja miatt, de nem mondta fel az atomalkut. (Forrás: MTI/AP) WP A Fateh—110 nevű, rövid hatótávolságú rakéta egyik fejlesztett változatának közelmúltbeli tesztje 2017. november L, szerda Amerikai szankciók : rosszhiszemű konkurenciaharc Lavrov: Washington célja Moszkva kiszorítása a fegyver- és az energiapiacról Szankcióival Washington ki akarja szorítani Oroszországot a fegyver- és az energiapiacról - állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az európai gazdasági együttműködésről tartott tegnapi moszkvai tanácskozáson. „Az orosz fenyegetés elleni harc ürügyén Washington nemcsak az úgynevezett transzatlanti szolidaritást akarja befoltozni, nemcsak az európaiakat kényszeríti a védelmi kiadásaik növelésére, de elő akarja mozdítani gazdasági és energetikai pozícióit Európában, kiszorítani az önökkel közös energetikai projektjeinket, kiszorítani Oroszországot a fegyverpiacról. Erre irányul a szankciók legutóbb meghirdetett adagja" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője, aki szerint Oroszország és az európai államok együttműködésének továbbra is fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika. Az egyoldalú szankciókat a rosszhiszemű konkurenciaharc eszközének nevezte, amelyek megsértik mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáit, mind pedig az ENSZ-közgyűlés vonatkozó szabályait. Anélkül, hogy megnevezte volna őket, kifogásolta, hogy európai országok egy kis csoportja is „destruktív, nagyon agresszív és oroszellenesre hangolt” politikát folytat, és akadályozza az orosz-EU energetikai együttműködést. Mint mondta, az uniós országok üzleti körei mind gyakrabban adnak hangot elégtelenségüknek a szankciók következtében kialakult helyzet miatt, amelynek ellenére azonban a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal bővült Oroszország és az EU között az év első nyolc hónapjában. Lavrov ismét szóba hozta, hogy Moszkva kész fejleszteni kapcsolatait Brüsszellel minden olyan területen, amely arra készen áll. Lavrov érvelése szerint az Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence „kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz. A miniszter azt hangoztatta, hogy azok a kijelentések, amelyeket Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja tett a Donyec-medencei ENSZ-misszióval kapcsolatban, ellentétesek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a rendezés érdekében a normandiai formátumban tesznek. Kifogásolta, hogy Volker szerint a békefenntartóknak körül kell venniük és „meg kell szállniuk” a Donyec-medencét, és csak ezután lehetne a területnek különleges státust biztosítani, valamint megtartani a helyi választásokat. Lavrov emlékeztetett rá, hogy az ukrán vezetés a választások megrendezését már két éve „szabotálja”, és úgy vélekedett, Kijev ugyanígy járna el a kéksisakosok „megszállása” után is. Szergej Lavrov: Oroszország és az európai államok együttműködésének fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika Felhívta a figyelmet, hogy Volker a rendezési folyamatból kirekesztené az önhatalmúlag kikiáltott szakadár köztársaságok vezetőit is. A külügyminiszter beszámolója szerint az orosz javaslatról, hogy az ENSZ-erőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői biztonságának szavatolására vezényeljék a térségbe, még meg sem kezdődtek a tárgyalások a Biztonsági Tanácsban, annak ellenére sem, hogy Párizs és Berlin érdeklődést mutatott irántuk. Megismételte, hogy Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának. Lavrov egy ugyancsak tegnap megtartott orosz diaszpóratanácskozáson hangsúlyozta, hogy Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget. (Forrás: MTI/TASZSZ) rrv