Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)

2017-11-01 / 255. szám

QI KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs­utató Kétszázan meghalhattak egy alagút beomlásakor Több mint kétszáz ember halhatott meg Észak-Koreában, amikor egy szeptemberi nukleáris robbantás után beomlott egy építés alatt álló alagút - jelentette tegnap a japán Aszahi televízió. Az alagút az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérle­ti telepen épült. A katasztrófa első szakaszában mintegy száz munkás rekedt a föld alatt szeptember 10-e körül. A mentés során bekövetkezett egy második omlás is, és ezzel nőhetett 200 fölé a halálos áldozatok száma - közölte a televízió, az esetet ismerő észak-koreai forrásokra hivatkozva. Szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatodik és egyben a legerősebb észak-koreai föld alatti atomrobbantás szeptember 3-án destabilizálta a térség geológiai felépítését, és a kísérleti telep emiatt használhatatlanná válhatott. A robbantás 6,3-as fokozatú földrengést és földcsuszamlásokat okozott a követke­ző napon készült műholdas felvételek szerint. Észak-Korea nem szokta elismerni, ha súlyos baleset történik az országban. Egy dél-koreai kormányszóvivő is csak annyit mondott, hogy ismerik a televízió által közölt információt, de nem tudnak többet az ügyről. Csillapodóban a jemeni kolerajárvány Bezárja a kolera kezelésére felállított központjainak legtöbbjét Jemenben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzet­közi segélyszervezet. Döntését azzal indokolta, hogy a fél éve kitört kolerajárvány visszaszorulóban van az arab-félszigeti országban. „Az MSF keze­lőközpontjaiban jelentett kolerás esetek száma jelentősen csök­kent a járvány tetőzése óta. Ennek eredmé­nyeképpen az orvosi szervezet bezárja kolerakezelő központjainak legtöbb­jét, vagy csökkenti a kapacitásukat. Az MSF által a múlt héten kezelt páciensek mindössze kilenc százaléka szorult kórházi kezelésre, és csak egy korlátozott számú páciensnek vannak a kolerás megbetegedés meghatározásával (akut vizes hasmenés hányással vagy anélkül) megegyező tünetei” - közölte az MSF. Október második hetében csaknem 570 koleragyanús páciens kérte kezelését az MSF központjaiban Jemen kilenc kormány­zóságában. A kolera tetőzése idején ez a szám több mint 11 000 volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a járvány április végi kitörése óta csaknem 885 ezer koleragyanús megbetegedést jegyeztek fel, beleszámítva a betegség következtében elhunyt 2184 személyt. A kór halálos rátája jelenleg 0,25 százalék. Tizenéves robbantotta fel magát Kábáiban Egy tizenéves (12 vagy 13 éves) fiú robbantotta fel magát tegnap Kabul belvárosában, a diplomáciai misszióknak és kormányzati épületeknek otthont adó Vazír Akbar Hán körzetben. Az öngyilkos merényletben legalább nyolcan vesz­tették életüket, huszonhárman megsebesültek. • A merénylet, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) magára vállalt, a munkanap végén, a kora esti csúcsforgalom idején történt. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/dpa) UP A spanyol alkotmánybíróság tegnap felfüggesztette Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt pénteken szavazott meg. Az egyoldalú kata­lán döntés után a spanyol központi kormány órákon belül feloszlatta a katalán parlamentet, menesztette a kormányt, és december 21 -ére regi­onális választást írt ki. A központi kormány még aznap megtámadta az alkotmánybírósá­gon a katalán parlament döntését, amelyet a bírói testület mai ülésén eljárásba vett. Ennek egyenes követ­kezménye a függetlenségi nyilat­kozatnak a felfüggesztése, amíg az alkotmánybíróság meghozza végleges döntését. Erre öt hónap áll rendelkezésre. Az alkotmánybíróság által kiadott sajtóközlemény arra is kitér, hogy a bírák határozatukban figyel­meztetik Carme Forcadell katalán házelnököt, valamint a feloszlatott katalán parlament volt elnökségét, hogy kötelességük megakadályozni és leállítani minden olyan kezde­ményezést, amely figyelmen kívül hagyja ezt a felfüggesztő határo­zatot, továbbá emlékeztetik őket büntetőjogi felelősségükre. MEGKAPTÁK A BÍRÓSÁGI IDÉZÉSEKET A feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai tegnap megkapták az első bírósági idézéseket. Carme Forcadell volt házelnöknek és az elnökség további öt tagjának csütör­tökön, illetve pénteken kell megje­lennie a legfelsőbb bíróságon, hogy vallomást tegyen. José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdemé­nyezte büntetőeljárás megindítá­sát lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Mivel előbbieket már nem védi a képviselői mandátum, ügyüket a spanyol központi bünte­tőbíróság tárgyalja. A parlamenti elnökség tagjai azonban a december 21 -i előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást a legfel­sőbb bíróság folytatja le. A vádhatóság szerint a kata­lán parlament elnökségének tagjai döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerülhesse­nek a függetlenségi folyamat előre­haladását célzó javaslatok. PUIGDEMONT: HOSSZÚ ÚT ÁLL MÉG ELŐTTÜNK Carles Puigdemont levál­tott katalán elnök tegnap közölte, nem kér politikai menedékjogot Belgiumban, mondván, nem ezért utazott el hétfőn egykori kormá­nya több tagjával együtt Brüsszel­be. Sajtóértekezletén rámutatott: az ügyüknek semmi köze a belga poli­tikához, „Európa fővárosába” azért jöttek, hogy felhívják a figyelmet „Katalónia problémájára”. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, addig maradnak, amíg szükségesnek tartják, a helyzet ugyanis folyamatosan változik, a belga fővárosban pedig inkább biztosítva látják a jogaikat. „Nem illegálisan vagyunk itt. Európai polgárok vagyunk, mozgássza­badság van. Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” - fogal­mazott. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, azonnal visszatérnek Katalóni­­ába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a „tisztességes eljárásra és az igazsá­gos bánásmódra”. A spanyol kormányfő által pénteken menesztett Puigdemont leszögezte: tiszteletben fogják tarta­ni a december 21-i katalóniai regio­nális választás eredményét. Madrid azt akarja elérni, hogy Katalónia felhagyjon az elszakadás „politi­kai projektjével”, ez azonban nem fog megtörténni - hangoztatta a volt elnök. Hozzátette: a zűrzavar és az erőszak elkerülése érdekében mindazonáltal „le kell lassítani” a függetlenség folyamatát. „Arra kérem a katalán népet, hogy készül­jön fel, hosszú út áll még előttünk. Győzelmünk alapja a demokrácia lesz” - mondta Puigdemont, aki szerint párbeszédre és erőszakmen­tes megoldásra van szükség, annak ellenére, hogy „súlyos a demokrati­kus deficit” Spanyolországban. A sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszám­ban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), mások katalán lobogókat tartottak a magasba. Egyesek arra számítottak, hogy Puigdemont politikai menedékjo­got kér Belgiumban, miután Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár azt mondta, ha kérelmezné, meg is kaphatná. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője tegnap közölte: Puigde­mont eddig nem lépett kapcsolat­ba a brüsszeli testülettel, a katalán válság ügyében pedig továbbra is változatlan a bizottsági álláspont. NEM A BELGA KORMÁNY HÍVTA Nem a belga kormány meghí­vására érkezett Carles Puigdemont hétfőn Brüsszelbe, a leváltott kata­lán elnök ugyanolyan elbírálás alá esik, mint bármely más uniós polgár - írta tegnapi közleményében Char­les Michel belga kormányfő. „A belga kormány semmilyen módon nem bátorította Puigdemont urat, hogy jöjjön Belgiumba” - hangsú­lyozta, emlékeztetve, hogy kormá­nya számos alkalommal politikai párbeszédet sürgetett a szemben álló felek között a katalóniai válság megoldása érdekében. (Szerkesztő­ségi összefoglaló) KATALÁN VÁLSÁG Az alkotmánybíróság felfüggesztette a függetlenségi deklarációt Carles Puigdemont Brüsszelben. Az ügyüknek semmi köze a belga politikához Hamenei korlátozta a rakéták hatósugarát Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető 2000 kilométerre korlátozta az iszlám köztársaság­ban gyártott ballisztikus rakéták hatósugarát - közölte tegnap Moham­mad Ali Dzsafari, a Forradalmi Gárda veze­tője. Ez azt jelenti, hogy az iráni rakéták csak közel-keleti célpontokat képesek elérni. Izrael és több térségbeli amerikai katonai támaszpont is 2000 kilométeren belül található. Dzsafari egy teheráni konferencián azt nyilatkozta újságírók­nak, hogy ez a kapacitás egyelőre elég. Szakértők szerint Dzsafari nyilatkozatá­nak egyik célja az lehet, hogy eloszlassa a rakéta­programmal kapcsolatos újabb aggodalmakat. Teherán szeretné elke­rülni, hogy egy kalap alá vegyék Észak-Koreával, amely nukleáris és raké­­taprogramjával az Egye­sült Államokat fenyege­ti. Az iráni hatóságok többször hangsúlyozták, az iszlám köztársaság észak-koreai technoló­gián alapuló rakétaprog­ramja kizárólag védelmi célokat szolgál. Donald Trump kor­mányzata újabb szankci­ókat léptetett életbe Irán­nal szemben egy februári ballisztikusrakéta-kísér­­let miatt. Michael Flynn akkori nemzetbiztonsá­gi tanácsadó határozott hangon figyelmeztette Teheránt. Trump azóta megtagadta az igazolást arról, hogy az iszlám köz­társaság betartja a 2015- ös atomegyezményben vállalt kötelezettségeit, és a kongresszusra bízta az ország szankcionálá­sát. Az amerikai képvise­lőház csütörtökön újabb büntetőintézkedéseket szavazott meg Iránnal szemben a ballisztikus ra­kétaprogramja miatt, de nem mondta fel az atom­alkut. (Forrás: MTI/AP) WP A Fateh—110 nevű, rövid hatótávolságú rakéta egyik fejlesztett változatának közelmúltbeli tesztje 2017. november L, szerda Amerikai szankciók : rosszhiszemű konkurenciaharc Lavrov: Washington célja Moszkva kiszorítása a fegyver- és az energiapiacról Szankcióival Washington ki akarja szorítani Orosz­országot a fegyver- és az energiapiacról - állította Szer­­gej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az európai gazdasági együttműködésről tartott tegnapi moszkvai tanácskozáson. „Az orosz fenyegetés elleni harc ürügyén Washing­ton nemcsak az úgynevezett transzatlanti szolidaritást akarja befoltozni, nemcsak az európaiakat kényszeríti a védelmi kiadásaik növelésére, de elő akarja mozdítani gazdasági és energetikai pozícióit Európában, kiszorí­tani az önökkel közös energetikai projektjeinket, kiszo­rítani Oroszországot a fegyverpiacról. Erre irányul a szankciók legutóbb meghirdetett adagja" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője, aki szerint Oroszország és az európai állam­ok együttműködésének tovább­ra is fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika. Az egyoldalú szankciókat a rosszhi­szemű konkurenciaharc eszközének nevezte, amelyek megsértik mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáit, mind pedig az ENSZ-közgyűlés vonatko­zó szabályait. Anélkül, hogy megnevezte volna őket, kifogásolta, hogy európai országok egy kis csoport­ja is „destruktív, nagyon agresszív és oroszellenesre hangolt” politikát folytat, és akadályozza az orosz-EU energetikai együttműködést. Mint mondta, az uniós országok üzleti körei mind gyakrabban adnak hangot elégtelenségüknek a szank­ciók következtében kialakult helyzet miatt, amelynek ellenére azonban a kereskedelmi forgalom 25 százalék­kal bővült Oroszország és az EU között az év első nyolc hónapjában. Lavrov ismét szóba hozta, hogy Moszkva kész fejleszteni kapcsolatait Brüsszellel minden olyan területen, amely arra készen áll. Lavrov érvelése szerint az Egyesült Államok számá­ra a Krím és a Donyec-medence „kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz. A miniszter azt hangoztatta, hogy azok a kijelentések, amelyeket Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai külön­­megbízottja tett a Donyec-medencei ENSZ-misszióval kapcsolatban, ellentétesek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a rendezés érdekében a normandiai formá­tumban tesznek. Kifogásolta, hogy Volker szerint a békefenntartóknak körül kell venniük és „meg kell szállniuk” a Donyec-medencét, és csak ezután lehetne a területnek különleges státust biztosítani, valamint megtartani a helyi választásokat. Lavrov emlékeztetett rá, hogy az ukrán vezetés a választások megrendezé­sét már két éve „szabotálja”, és úgy vélekedett, Kijev ugyanígy járna el a kéksisakosok „megszállása” után is. Szergej Lavrov: Oroszország és az európai államok együttműködésének fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika Felhívta a figyelmet, hogy Volker a rendezési folyamat­ból kirekesztené az önhatalmúlag kikiáltott szakadár köztársaságok vezetőit is. A külügyminiszter beszámolója szerint az orosz javaslatról, hogy az ENSZ-erőket az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői biztonságának szavatolására vezényeljék a térségbe, még meg sem kezdődtek a tárgyalások a Biztonsági Tanács­ban, annak ellenére sem, hogy Párizs és Berlin érdek­lődést mutatott irántuk. Megismételte, hogy Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának. Lavrov egy ugyancsak tegnap megtartott orosz diaszpóratanácskozáson hangsúlyozta, hogy Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbsé­get. (Forrás: MTI/TASZSZ) rrv

Next