Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)

2017-11-07 / 260. szám

JUJ BELFÖLD belfold@magyarszo­ rs­­tadó Szabadka végig emberségesen viszonyult a migránsolhhoz Ismét felvetették a menekültválságban megkárosított polgárok kártérítésének kérdését Szabadkai kihelyezett ülésén a migránsválság eddigi állomásairól és a jövőben megoldandó kérdésekről tárgyalt a Szerbiai Képviselőház embe­ri és kisebbségi jogi és nemek közötti egyenjogúsági bizottsága. Az ülésre olyan tisztségviselőket, aktivistákat, intézményvezetőket is meghívtak, akik több éve foglalkoznak a Szerbiát és Európát érintő kérdéssel. Az ülés után a képviselők ellátogattak a szabadkai ideiglenes befogadóállomásra, ahol jelenleg 96 személy tartózkodik. Medo Omerovicnak, a bizottság elnökének szavai szerint Szerbia immár több mint húsz éve szembesül a migrációs folyamatok különböző formá­ival. Ami a két évvel ezelőtt elharapódzó válságot illeti, a közel-keleti és afrikai migránsok java része az Európai Unió valamelyik országa felé tart, Szerbia számukra csupán tranzitország, ugyanakkor az úgynevezett balkáni útvonal lezárását követően mind hosszabb időt töltenek az ország területén - emelte ki Omerovic. Mint hozzátette, mindennek okán Szerbia különböző intézkedéseket volt kénytelen foganatosítani. Ezek egyrészt a menekültek megsegítésére irányultak, másrészt az embercsempészet megfékezésére - hallhatták a jelenlevők, mint ahogyan azt a megállapítást is, hogy Szabadka egyike Szerbia azon városainak, amelyek a legkifejezettebben szembesül­tek a migránsválsággal, illetve annak következményeivel. A migránsválság kapcsán a bizottság a jövőben is elsősorban az emberi jogok, illetve Szerbia nemzetközi kötelezettségei tiszteletben tartásának a felügyeletére összpon­tosít - mutatott rá Omerovic. Köszöntőjében Bogdan Laban, Szabadka polgármestere a város multi­kulturális jellegét hangsúlyozta, kifejezvén abbéli véleményét, hogy ezzel a ténnyel magyarázható, hogy a város mindvégig emberségesen viszonyult a migránsokhoz. A migránsok 2014 előtt nem formális táborokban tartóz­kodtak a város területén, ettől kezdve a város elkezdett az anyák és a gyer­mekek védelmére összpontosítani, majd megépült a befogadóállomás - tette hozzá a polgármester. Vladica Dimitrov, Dimitrovgrad polgármestere a helyi aktualitásokról számolt be. Miután 2015-ben az egykori kaszárnya területén szállásolták el sátrakban a migránsokat, 2016-ban megnyílt a száz személy elszállásolására alkalmas ideiglenes befogadóközpont. A létesítményben ma 81 migráns lakik, többségük a családjával, csak négyen egyedülállóak közülük. Az elszállásoltak közül 42-en gyermekek, 12-en általános iskolába, 8-an pedig középiskolá­ba járnak. A migránsok meglehetősen jól integrálódtak, a helyi rekreációs és sportközpont aktivitásaiban is részt vesznek, a településen pedig nem történtek olyan incidensek, amelyek összefüggésbe hozhatók a migránsok­­kal - emelte ki Dimitrov. Szerinte a szerb kormánynak és államvezetésnek mielőbb választ kellene adnia a kérdésre, hogy mik a tervei azokkal a migrán­­sokkal, akik hosszabb ideje tartózkodnak Szerbia területén? Nenad Ivanisevic, az építési, közlekedési és infrastrukturális miniszté­rium államtitkára korábban a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkáraként került érintkezésbe a migránsválsággal. Szavai szerint az EU-nak és a különböző támogató szervezeteknek köszönhetően Szerbia szinte egyetlen dinárt nem költött a válság kezelésére, és reményét fejezte ki, hogy a támogatás a jövőben sem apad el. Az EU az utóbbi néhány évben 90 és 100 millió euró közötti összeggel segítette Szerbiát a menekültválság kezelésében. - Büszke vagyok arra, hogy Szerbia az emberségesség útját választotta. Büszke vagyok arra a presevói rendőrre, aki magához ölelte a földön alvó migráns gyermeket, vagy arra a sidi rendőrre, aki a hóban játszott az afga­nisztáni gyermekekkel, akik életükben először láttak havat. Mindez nem áll munkaköri leírásukban - fogalmazott Ivanisevic, aki szerint veszélyes bárkire is azt mondani, hogy „zavar”. Jugoszlávia 1956-ban a magyaror­szági menekülteket is befogadta, Szabadka, illetve Palics pedig 1993-ban a boszniai menekülteket - tette hozzá a tisztségviselő. Ruzica Nikolic (Szerb Radikális Párt) nem értett egyet a megállapítás­sal, hogy Szerbia a migránsválság tekintetében ura a helyzetnek. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a migránsok úgy és ott léptek, illetve lépnek az ország területére, ahogyan és ahol csak akartak/akarnak, teljesen ellenőrizetlenül. Ezzel szemben a szomszédos Magyarország felelősségteljesen lépett fel, az ország érdekeit helyezte előtérbe - tette hozzá a képviselő. A Szerb Haladó Párt képviselőinek soraiból Ljiljana Malusic bizottsági tag ítélte el az előtte felszólalónak a szavait, mint kifejtette: „Az élet szépsé­ge a sokszínűségben rejlik. Ezért büszke a szerb államvezetés politikájára. Mindig arra kell gondolni, hogy bárki bármikor a migránsokhoz hasonló helyzetbe kerülhet.” Tomislav Zigmanovic, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsé­gének képviselője indokoltnak tartja azoknak a polgároknak a kártérítését, akiknek bármilyen kára, vesztesége származott a migránsválság okán. A migránsok nemcsak lakatlan tanyákra hatoltak be, hanem gyümölcsösök­be, veteményesekbe vagy házak udvarába is, helyenként tetemes kárt okoz­va - érvelt a politikus, aki szerint érdemes lenne megfontolni a kártérítés lehetőségét. Ezzel a meglátással Olena Papuga, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője is egyetértett, és kifejtette, hogy értékelése szerint a felnőtt migrán­­­sokkal is foglalkozni kellene, nem csak a gyermekeikkel. Különböző oktató jellegű programok keretében meg kellene őket ismertetni a helyi szokásokkal, szabályokkal és kultúrával, mert ha megtanulják tisztelni ezeket, feltehetően senki sem fordul ellenük - nyomatékosította Papuga. Az ülésen egyebek mellett az is kiderült, hogy Szerbiában jelenleg 3882 migráns és menekült tartózkodik. Nagyjából ezren a menedékkérő közpon­tokban, a többiek pedig valamelyik ideiglenes befogadóállomáson. A mene­kültek 54 százaléka afganisztáni, 16 százalékuk iraki, 13 százalékuk pakisztáni, 15 százalékuk iráni, 2,4 százalékuk pedig szíriai. Az utóbbi öt évben 700 ezren jelezték menedékkérő szándékukat Szerbiában, végül azonban csak valamivel több mint 1700-an folyamodtak menedékért az országban. ■ P. E. Mrkonjic: „Nem én vagyok a felelős” Bűnvádi feljelentést tettek a volt építési miniszter ellen­­ Agyagot kevertek az út alapjába, így 4,5 kilométert teljesen újra kell építeni Az építési minisztéri­um bűnvádi feljelentést tett 14 személy ellen a szerve­zett bűnözéssel foglalkozó ügyészségen. A feljelentettek között van Milutin Mrkonjic, a Szerbiai Szocialista Párt tagja is, aki a 2008 és 2012 közötti kormányban építési minisz­ter volt. A feljelentésre az után került sor, miután kiderült, hogy a 11-es közúti folyosó Ub-Lajkovac között kiépített 12,5 kilométeres szakaszán 4,5 kilométer annyira megrongá­lódott, hogy újra kell kezde­ni a munkálatokat. Mrkonjic cáfolja a felelősségét. Miután a Vecernje novos­­tiban megjelent, hogy a minisztéri­um bűnvádi felje­lentést tett több személy ellen, köztük a volt építé­si miniszter, vala­mint több építési vállalat vezetője, illetve felügyelő­szervek ellen, mert fennáll a gyanú, hogy szándéko­san spórolták ki az anyagot az épít­kezés során, most pedig a felújításra újabb egymilli­­árd dinárt, vagyis 8 millió eurót kell fordítani. Milutin Mrkonjic, az SZSZP parlamenti képviselője tegnap sajtótájékoztatót tartott a parla­ment előcsarnokában. Kiemel­te, ő nem felelős az útépítés során történt mulasztásokért. - Tudni, hogy ki lehet a felelős. Miniszterként csak a stratégiai döntésekkel voltam megbízva, és ezért kész vagyok vállalni a felelősséget. A minisztérium nem épít, csak felügyel. Vállalatok építenek - mondta Mrkonjic. Szerinte a szakembereknek kell megál­lapítaniuk, milyen mulasztás történt a 11-es közúti folyosó adott szakaszán, és annak alap­ján felelősségre vonni azt, aki mulasztott. Az építési m­inisztérium közleményében kiemelték, a 11-es közúti folyosó Ub és Lajkovac közötti szakaszán fel kell újítani a munkálatokat, korábban ugyanis minőségte­­len munkát végeztek, így az út használhatatlan. A munkála­tok ezúttal 1,07 milliárd diná­ros beruházást igényelnek. A közleményben rámu­tatnak, hogy a 2010 és 2014 között épült szakaszt soha nem adták át a forgalomnak. A CIP Közlekedési Intézet a Szerbiai Utak Közvállalat jelentése alapján, illetve a Szerbiai Korridorok vállalat megbízásából elvégezte az autópálya ezen szakaszának minőségi ellenőrzését. Kide­rült, hogy a szilárd anyag helyett az építésnél agyagot használtak, és emiatt megre­pedezett az aszfalt. Helyen­ként 3 centiméter széles repe­dések is keletkeztek, a hidak alatt pedig megsüllyedt az aszfalt. A 11 -es közúti folyosó teljes dokumentációját átadták az igazságügyi hatóságoknak. Bár a minisztérium közle­ményében nem emelték ki pontosan, hogy ki ellen tettek feljelentést, a Vecernje nov ea­­ti napilap információi szerint Mrkonjic mellett feljelentést tettek az építkezésben részt vett vállalatok vezetői, Boro Jelic, a PzP Beograd, Milan Bojovic, a Putevi Uzice és Ratomir Todorovic, a Planum igazgatója ellen. A vádlottak listáján szerepel még a Szerbiai Korridorok vállalat, valamint a CIP Közlekedési Intézet több mérnöke is. Ők azzal voltak megbízva, hogy felügyeljék a munkálatokat. Az ügyet átadták az illeté­kes ügyészségnek, a minisztéri­umban számításokat végeztek, hogy mennyi pénzt kell elkülö­níteni az állami költségvetés­ből a kérdéses 4,5 kilométeres szakasz újraépítéséhez. Mint kiderült, a Putevi Uzice és a Planum összesen 331 millió dináros garancialevele még él, így még 680 millió dinár­ral kell pótolni a költségeket az állami büdzséből. ■ mh Az Ub-Lajkovac úton több helyen megre­pedezett az aszfalt, 4,5 kilométeres szakaszt teljesen fel kell újítani Milutin Mrkonjié: A minisztérium nem épít, csak felügyel Nem veszélyes a védőoltás Számos álhírt terjesztenek a közösségi hálózatok Még 1999-ben elvetették és betiltották azt a tanulmányt, amely összefüggésbe hozta a kanyaró, mumpsz és a rózsa­himlő (MMR) elleni védőoltást az autizmus megjelené­sével, a szerzőjétől pedig, a megtévesztés miatt, elvették a munkaengedélyt - mutattak rá azon a tegnapi belgrádi tanácskozáson, amelyen a résztvevők a gyerekek védőoltá­sának fontosságával foglalkoztak. Predrag Kon epidemi­­ológus kijelentette, teljes morális és etikai felelősségének tudatában szólít fel minden szülőt arra, hogy a járványok nemkívánatos terjedésének megelőzése érdekében oltassa be a gyerekeit. Az óvodások harmada nem vett fel védőol­tást, így a szervezetük ellenálló képessége nem megfelelő. A probléma lassan társadalmi szintű méreteket ölt. Az sem segít, ha a szülők egy ideig nem engedik óvodába gyere­keiket, nem ez a védekezés hatékony formája - közölte a járványügyi szakorvos. A társadalom védettségének 95 százalékosnak kellene lennie, mint évtizedekkel ezelőtt - hangsúlyozta. Darija Kisic Tepavcevic, a belgrádi Dr. Milan Jovanovic Batut Intézet munkatársa elmondta, hogy a fővárosban az év közepéig 30 százalékos volt a védőoltások beadásában való részvétel, mostanra azonban elérte az 50 százalékot, de az arány továbbra sem megfelelő. A tribünön a polgárok is kérdéseket tehettek fel. A kérdé­sekre reagálva a jelenlévő orvosok cáfolták, hogy a védőol­tások higanyt vagy alumíniumot tartalmaznának, s ezáltal hozzájárulnak az autizmus megjelenéséhez. A közösségi hálózatok szerepe nagy, számos álhírt terjesztenek. ■ v­ár 2017. november 7. kedd Prioritásaink változatlanok Az integrációügyi miniszter legalább három tárgyalási fejezet megnyitását reméli az év végéig Szerbia három, esetleg négy új fejezetet nyithat meg az év végéig az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során - jelentette ki Jadranka Joksimovic európai integrá­cióügyi miniszter. Közölte, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó 9. fejezet tárgyalási kiindulópontja már néhány hete az Európai Bizottság elé került Brüsszelben. - Nem az Európai Bizottságon áll, hogy melyik fejezet nyílik meg a legkorábban, hanem a szerbiai intézmények felkészültségén. A hazai tárgyalócsoportnak minden téma­kört elő kell készítenie, majd a kormánynak el kell fogadnia a tárgyalási kiindulópontot, s csak ezután juttatják el az anyagot Brüsszelbe - magyarázta. A miniszter nyilatkozatában kitért az állam külpolitikai beállítottságára is. Megjegyezte, hogy a külföldi nagykö­veteknek tevékenyeknek kell lenniük országunkban, de a megfelelő témák kapcsán kellene a nézeteiket kifejteniük. Mint hozzátette, Szerbiának nincs szándékában változtatni a prioritásain: az európai integráció áll az első helyen, emellett jó kapcsolat fenntartására és kialakítására törekszik minden országgal. ■ v­ár

Next