Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)
2017-11-07 / 260. szám
JUJ BELFÖLD belfold@magyarszo rstadó Szabadka végig emberségesen viszonyult a migránsolhhoz Ismét felvetették a menekültválságban megkárosított polgárok kártérítésének kérdését Szabadkai kihelyezett ülésén a migránsválság eddigi állomásairól és a jövőben megoldandó kérdésekről tárgyalt a Szerbiai Képviselőház emberi és kisebbségi jogi és nemek közötti egyenjogúsági bizottsága. Az ülésre olyan tisztségviselőket, aktivistákat, intézményvezetőket is meghívtak, akik több éve foglalkoznak a Szerbiát és Európát érintő kérdéssel. Az ülés után a képviselők ellátogattak a szabadkai ideiglenes befogadóállomásra, ahol jelenleg 96 személy tartózkodik. Medo Omerovicnak, a bizottság elnökének szavai szerint Szerbia immár több mint húsz éve szembesül a migrációs folyamatok különböző formáival. Ami a két évvel ezelőtt elharapódzó válságot illeti, a közel-keleti és afrikai migránsok java része az Európai Unió valamelyik országa felé tart, Szerbia számukra csupán tranzitország, ugyanakkor az úgynevezett balkáni útvonal lezárását követően mind hosszabb időt töltenek az ország területén - emelte ki Omerovic. Mint hozzátette, mindennek okán Szerbia különböző intézkedéseket volt kénytelen foganatosítani. Ezek egyrészt a menekültek megsegítésére irányultak, másrészt az embercsempészet megfékezésére - hallhatták a jelenlevők, mint ahogyan azt a megállapítást is, hogy Szabadka egyike Szerbia azon városainak, amelyek a legkifejezettebben szembesültek a migránsválsággal, illetve annak következményeivel. A migránsválság kapcsán a bizottság a jövőben is elsősorban az emberi jogok, illetve Szerbia nemzetközi kötelezettségei tiszteletben tartásának a felügyeletére összpontosít - mutatott rá Omerovic. Köszöntőjében Bogdan Laban, Szabadka polgármestere a város multikulturális jellegét hangsúlyozta, kifejezvén abbéli véleményét, hogy ezzel a ténnyel magyarázható, hogy a város mindvégig emberségesen viszonyult a migránsokhoz. A migránsok 2014 előtt nem formális táborokban tartózkodtak a város területén, ettől kezdve a város elkezdett az anyák és a gyermekek védelmére összpontosítani, majd megépült a befogadóállomás - tette hozzá a polgármester. Vladica Dimitrov, Dimitrovgrad polgármestere a helyi aktualitásokról számolt be. Miután 2015-ben az egykori kaszárnya területén szállásolták el sátrakban a migránsokat, 2016-ban megnyílt a száz személy elszállásolására alkalmas ideiglenes befogadóközpont. A létesítményben ma 81 migráns lakik, többségük a családjával, csak négyen egyedülállóak közülük. Az elszállásoltak közül 42-en gyermekek, 12-en általános iskolába, 8-an pedig középiskolába járnak. A migránsok meglehetősen jól integrálódtak, a helyi rekreációs és sportközpont aktivitásaiban is részt vesznek, a településen pedig nem történtek olyan incidensek, amelyek összefüggésbe hozhatók a migránsokkal - emelte ki Dimitrov. Szerinte a szerb kormánynak és államvezetésnek mielőbb választ kellene adnia a kérdésre, hogy mik a tervei azokkal a migránsokkal, akik hosszabb ideje tartózkodnak Szerbia területén? Nenad Ivanisevic, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára korábban a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkáraként került érintkezésbe a migránsválsággal. Szavai szerint az EU-nak és a különböző támogató szervezeteknek köszönhetően Szerbia szinte egyetlen dinárt nem költött a válság kezelésére, és reményét fejezte ki, hogy a támogatás a jövőben sem apad el. Az EU az utóbbi néhány évben 90 és 100 millió euró közötti összeggel segítette Szerbiát a menekültválság kezelésében. - Büszke vagyok arra, hogy Szerbia az emberségesség útját választotta. Büszke vagyok arra a presevói rendőrre, aki magához ölelte a földön alvó migráns gyermeket, vagy arra a sidi rendőrre, aki a hóban játszott az afganisztáni gyermekekkel, akik életükben először láttak havat. Mindez nem áll munkaköri leírásukban - fogalmazott Ivanisevic, aki szerint veszélyes bárkire is azt mondani, hogy „zavar”. Jugoszlávia 1956-ban a magyarországi menekülteket is befogadta, Szabadka, illetve Palics pedig 1993-ban a boszniai menekülteket - tette hozzá a tisztségviselő. Ruzica Nikolic (Szerb Radikális Párt) nem értett egyet a megállapítással, hogy Szerbia a migránsválság tekintetében ura a helyzetnek. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a migránsok úgy és ott léptek, illetve lépnek az ország területére, ahogyan és ahol csak akartak/akarnak, teljesen ellenőrizetlenül. Ezzel szemben a szomszédos Magyarország felelősségteljesen lépett fel, az ország érdekeit helyezte előtérbe - tette hozzá a képviselő. A Szerb Haladó Párt képviselőinek soraiból Ljiljana Malusic bizottsági tag ítélte el az előtte felszólalónak a szavait, mint kifejtette: „Az élet szépsége a sokszínűségben rejlik. Ezért büszke a szerb államvezetés politikájára. Mindig arra kell gondolni, hogy bárki bármikor a migránsokhoz hasonló helyzetbe kerülhet.” Tomislav Zigmanovic, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője indokoltnak tartja azoknak a polgároknak a kártérítését, akiknek bármilyen kára, vesztesége származott a migránsválság okán. A migránsok nemcsak lakatlan tanyákra hatoltak be, hanem gyümölcsösökbe, veteményesekbe vagy házak udvarába is, helyenként tetemes kárt okozva - érvelt a politikus, aki szerint érdemes lenne megfontolni a kártérítés lehetőségét. Ezzel a meglátással Olena Papuga, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője is egyetértett, és kifejtette, hogy értékelése szerint a felnőtt migránsokkal is foglalkozni kellene, nem csak a gyermekeikkel. Különböző oktató jellegű programok keretében meg kellene őket ismertetni a helyi szokásokkal, szabályokkal és kultúrával, mert ha megtanulják tisztelni ezeket, feltehetően senki sem fordul ellenük - nyomatékosította Papuga. Az ülésen egyebek mellett az is kiderült, hogy Szerbiában jelenleg 3882 migráns és menekült tartózkodik. Nagyjából ezren a menedékkérő központokban, a többiek pedig valamelyik ideiglenes befogadóállomáson. A menekültek 54 százaléka afganisztáni, 16 százalékuk iraki, 13 százalékuk pakisztáni, 15 százalékuk iráni, 2,4 százalékuk pedig szíriai. Az utóbbi öt évben 700 ezren jelezték menedékkérő szándékukat Szerbiában, végül azonban csak valamivel több mint 1700-an folyamodtak menedékért az országban. ■ P. E. Mrkonjic: „Nem én vagyok a felelős” Bűnvádi feljelentést tettek a volt építési miniszter ellen Agyagot kevertek az út alapjába, így 4,5 kilométert teljesen újra kell építeni Az építési minisztérium bűnvádi feljelentést tett 14 személy ellen a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészségen. A feljelentettek között van Milutin Mrkonjic, a Szerbiai Szocialista Párt tagja is, aki a 2008 és 2012 közötti kormányban építési miniszter volt. A feljelentésre az után került sor, miután kiderült, hogy a 11-es közúti folyosó Ub-Lajkovac között kiépített 12,5 kilométeres szakaszán 4,5 kilométer annyira megrongálódott, hogy újra kell kezdeni a munkálatokat. Mrkonjic cáfolja a felelősségét. Miután a Vecernje novostiban megjelent, hogy a minisztérium bűnvádi feljelentést tett több személy ellen, köztük a volt építési miniszter, valamint több építési vállalat vezetője, illetve felügyelőszervek ellen, mert fennáll a gyanú, hogy szándékosan spórolták ki az anyagot az építkezés során, most pedig a felújításra újabb egymilliárd dinárt, vagyis 8 millió eurót kell fordítani. Milutin Mrkonjic, az SZSZP parlamenti képviselője tegnap sajtótájékoztatót tartott a parlament előcsarnokában. Kiemelte, ő nem felelős az útépítés során történt mulasztásokért. - Tudni, hogy ki lehet a felelős. Miniszterként csak a stratégiai döntésekkel voltam megbízva, és ezért kész vagyok vállalni a felelősséget. A minisztérium nem épít, csak felügyel. Vállalatok építenek - mondta Mrkonjic. Szerinte a szakembereknek kell megállapítaniuk, milyen mulasztás történt a 11-es közúti folyosó adott szakaszán, és annak alapján felelősségre vonni azt, aki mulasztott. Az építési minisztérium közleményében kiemelték, a 11-es közúti folyosó Ub és Lajkovac közötti szakaszán fel kell újítani a munkálatokat, korábban ugyanis minőségtelen munkát végeztek, így az út használhatatlan. A munkálatok ezúttal 1,07 milliárd dináros beruházást igényelnek. A közleményben rámutatnak, hogy a 2010 és 2014 között épült szakaszt soha nem adták át a forgalomnak. A CIP Közlekedési Intézet a Szerbiai Utak Közvállalat jelentése alapján, illetve a Szerbiai Korridorok vállalat megbízásából elvégezte az autópálya ezen szakaszának minőségi ellenőrzését. Kiderült, hogy a szilárd anyag helyett az építésnél agyagot használtak, és emiatt megrepedezett az aszfalt. Helyenként 3 centiméter széles repedések is keletkeztek, a hidak alatt pedig megsüllyedt az aszfalt. A 11 -es közúti folyosó teljes dokumentációját átadták az igazságügyi hatóságoknak. Bár a minisztérium közleményében nem emelték ki pontosan, hogy ki ellen tettek feljelentést, a Vecernje nov eati napilap információi szerint Mrkonjic mellett feljelentést tettek az építkezésben részt vett vállalatok vezetői, Boro Jelic, a PzP Beograd, Milan Bojovic, a Putevi Uzice és Ratomir Todorovic, a Planum igazgatója ellen. A vádlottak listáján szerepel még a Szerbiai Korridorok vállalat, valamint a CIP Közlekedési Intézet több mérnöke is. Ők azzal voltak megbízva, hogy felügyeljék a munkálatokat. Az ügyet átadták az illetékes ügyészségnek, a minisztériumban számításokat végeztek, hogy mennyi pénzt kell elkülöníteni az állami költségvetésből a kérdéses 4,5 kilométeres szakasz újraépítéséhez. Mint kiderült, a Putevi Uzice és a Planum összesen 331 millió dináros garancialevele még él, így még 680 millió dinárral kell pótolni a költségeket az állami büdzséből. ■ mh Az Ub-Lajkovac úton több helyen megrepedezett az aszfalt, 4,5 kilométeres szakaszt teljesen fel kell újítani Milutin Mrkonjié: A minisztérium nem épít, csak felügyel Nem veszélyes a védőoltás Számos álhírt terjesztenek a közösségi hálózatok Még 1999-ben elvetették és betiltották azt a tanulmányt, amely összefüggésbe hozta a kanyaró, mumpsz és a rózsahimlő (MMR) elleni védőoltást az autizmus megjelenésével, a szerzőjétől pedig, a megtévesztés miatt, elvették a munkaengedélyt - mutattak rá azon a tegnapi belgrádi tanácskozáson, amelyen a résztvevők a gyerekek védőoltásának fontosságával foglalkoztak. Predrag Kon epidemiológus kijelentette, teljes morális és etikai felelősségének tudatában szólít fel minden szülőt arra, hogy a járványok nemkívánatos terjedésének megelőzése érdekében oltassa be a gyerekeit. Az óvodások harmada nem vett fel védőoltást, így a szervezetük ellenálló képessége nem megfelelő. A probléma lassan társadalmi szintű méreteket ölt. Az sem segít, ha a szülők egy ideig nem engedik óvodába gyerekeiket, nem ez a védekezés hatékony formája - közölte a járványügyi szakorvos. A társadalom védettségének 95 százalékosnak kellene lennie, mint évtizedekkel ezelőtt - hangsúlyozta. Darija Kisic Tepavcevic, a belgrádi Dr. Milan Jovanovic Batut Intézet munkatársa elmondta, hogy a fővárosban az év közepéig 30 százalékos volt a védőoltások beadásában való részvétel, mostanra azonban elérte az 50 százalékot, de az arány továbbra sem megfelelő. A tribünön a polgárok is kérdéseket tehettek fel. A kérdésekre reagálva a jelenlévő orvosok cáfolták, hogy a védőoltások higanyt vagy alumíniumot tartalmaznának, s ezáltal hozzájárulnak az autizmus megjelenéséhez. A közösségi hálózatok szerepe nagy, számos álhírt terjesztenek. ■ vár 2017. november 7. kedd Prioritásaink változatlanok Az integrációügyi miniszter legalább három tárgyalási fejezet megnyitását reméli az év végéig Szerbia három, esetleg négy új fejezetet nyithat meg az év végéig az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során - jelentette ki Jadranka Joksimovic európai integrációügyi miniszter. Közölte, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó 9. fejezet tárgyalási kiindulópontja már néhány hete az Európai Bizottság elé került Brüsszelben. - Nem az Európai Bizottságon áll, hogy melyik fejezet nyílik meg a legkorábban, hanem a szerbiai intézmények felkészültségén. A hazai tárgyalócsoportnak minden témakört elő kell készítenie, majd a kormánynak el kell fogadnia a tárgyalási kiindulópontot, s csak ezután juttatják el az anyagot Brüsszelbe - magyarázta. A miniszter nyilatkozatában kitért az állam külpolitikai beállítottságára is. Megjegyezte, hogy a külföldi nagyköveteknek tevékenyeknek kell lenniük országunkban, de a megfelelő témák kapcsán kellene a nézeteiket kifejteniük. Mint hozzátette, Szerbiának nincs szándékában változtatni a prioritásain: az európai integráció áll az első helyen, emellett jó kapcsolat fenntartására és kialakítására törekszik minden országgal. ■ vár