Magyar Szó, 2017. december (74. évfolyam, 281-304. szám)

2017-12-01 / 281. szám

2017. december L, péntek Mkhr&n Szijjártó: A migrációnak kimeríthetetlen forrásai vannak Afrikában Az illegális bevándorlás kimeríthetetlen utánpótlással rendelkezik Afrikában, és az ezt bátorító, biztató uniós, brüsszeli politika teljes zsákutca, amely veszélyezteti Európa biztonságát - húzta alá az MTI-nek telefonon nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abidjanból, ahol az EU-Afrika csúcstalálkozón képviseli a magyar kormányt. Az elhangzottak alapján helyesnek bizo­nyulnak azok az előrejelzések, melyek szerint Afrika felől egyre növekedni fog a migráci­ós nyomás Európára. Ezenkívül több afrikai országot terrorista tevékenység destabilizál, sok ország küzd gazdasági kihívásokkal, a nemzetközi műveletek miatt visszaszoruló terrorszervezetek pedig egyre elkeseredettebb harcot folytatnak - foglalta össze tapasztalatait a magyar diplomácia vezetője. „Mindezek miatt sajnos világos, hogy az elkövetkező időszakban növekedni fog a migrá­ciós nyomás Európára” - vélekedett Szijjár­tó Péter, rámutatva, hogy már most 400 ezer ember torlódott fel Líbiában, és Afrika lakossá­ga a jelenlegi 1,2 milliárdról a duplájára emel­kedik 2050-re. A csúcstalálkozón bebizonyosodott, hogy nagyon veszélyes az a politika, mely a demog­ráfia és munkaerő-piaci kihívásokra adandó legjobb európai válaszként tekint a migrációra - hangoztatta a tárcavezető. „Egy-egy ilyen biztató, bátorító mondat afri­kai bevándorlók ezreinek, százezreinek megin­dulását okozhatja Európa irányába” - fogalma­zott a miniszter. A külgazdasági és külügyminiszter a csúcs­­találkozón elmondott felszólalásában világos­sá tette, hogy a kormány megérti, hogy egyes országok bevándorló országgá szeretnének válni, vagy nem tudnak ennek ellenállni, de Magyarország nem ilyen. „Magyarország magyar ország kíván marad­ni. Nem szeretnénk bevándorló ország lenni. Ezért határozottan ellenzünk minden olyan európai döntést, amely akár az afrikai, akár más irányú migrációt akárcsak egy kicsit is bátorítja” - emelte ki a miniszter. Szijjártó Pétert fogadta az elefántcsontparti miniszterelnök. Találkozott Egyiptom, Líbia, Ghána, Sierra Leone, a Seychelles-szigetek, Botswana és Niger külügyminiszterével. Később a miniszter a mozambiki és a Szomáliai diplo­mácia vezetőjével is tárgyalt. Mint elmondta: több ország osztja a magyar álláspontot, és kész­séget mutatnak az együttműködésre. Biztonsági okokból az afrikai országoknak sem érdekük, hogy tömegek áramoljanak ellenőrizetlenül keresztül a kontinensen, és az is ellentétes az érdekeikkel, ha a legjobb munkaerő jelentős része távozik, ami gazdasági problémákat okozhat, s ezáltal továbbösztönzi a migrációt - magyarázta a miniszter. Többen megerősítették, hogy három pont köré kell szervezni Afrika és Európa együtt­működését a migráció megfékezése érdekében; az elvándorlás bátorítása helyett határvédelmi segítséget kell nyújtani, gazdasági fejlesztési támogatást kell folyósítani, és ösztöndíjprog­ramokat kell biztosítani az afrikai országoknak - számolt be találkozóiról a tárcavezető. „Magyarország kész ezekben nemcsak részt venni, hanem fontos szerepet vállalni” - húzta alá a miniszter, kiemelve, hogy Magyarország 976 államilag finanszírozott ösztöndíjas helyet ajánlott fel eddig magyar egyetemeken afrikai diákoknak, hogy a diplomás fiatalok aztán saját országaikat tudják segíteni. (MTI) MTI Szijjártó Péter felszólal a csúcstalálkozón Szíriai bűnözőket fogtak el egy nemzetközi akcióban Magyarországon A Nemzeti Nyomozó Iroda az olasz pénzügyőrséggel együtt, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével összehangolt akciót tartott több budapesti és vidéki helyszínen - írták a police.hu olda­lon. Elfogtak három szíriai állampolgárt, és 143 millió forint értékű készpénzt foglaltak le. Az olasz pénzügyőrség egy bűnszervezet ellen nyomoz, amelynek tagjai kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkoztak. A nyomozás adatai szerint a pénz­mosást a bűnözői csoport Olaszországban tevékenykedő tagjai végezték, mások az esetenként több százezer euró összegű készpénz szállítását és elosztását felügyelték, illetve szervezték. Az ügyben a milánói bíróság elrendelte tizenhárom ember elfogá­sát és előzetes letartóztatását, köztük három szíriai állampolgárét, akik az információk szerint Magyarországon tartózkodtak. Az akciót a két országban egyszerre, összehangoltan hajtották végre, egy olasz nyomozó magyarországi részvételével, és elfogták a keresett szíriaiakat. A rendőrök öt helyszínen házkutatást tartottak, és ezeken készpénzben 207 ezer amerikai dollárt, 234 ezer eurót és 17 millió forintot, háromkilónyi arany ékszert, számítógépeket és telefonokat foglaltak le. Egyidejűleg öt bankszámla egyenlegének lefoglalásáról is intézkedtek 170 ezer euró és 61 ezer amerikai dollár összegben (összesen mintegy 70 millió forint értékben). A szíriaiakat őrizetbe vették, kiadásukról az olasz hatóságnak később dönt a bíróság - derül ki a közleményből. (MTI) Mintegy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyar­­országot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető szabály­talanságai miatt - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget veze­tő miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcá­folhatatlan, de igyekszik tárgya­lásos úton csökkenteni az összeget - mondta. Lázár János azt is közölte: felkérték Varga Mihály nemzet­­gazdasági minisztert, hogy külö­nítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkö­téssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás. Ismertette: a 452 milliárd forintos metróberuházásban 272 milliárd forint esetében lehet szó a volt szocialista, szabad demokrata kormány korrupci­ós ügyéről, ebből 166 milliár­­dot valószínűleg elloptak. Utób­bi összegből 76 milliárd forint érkezett az Uniótól, a többi a magyar adófizetők hozzájáru­lása volt - fejtette ki. Emlékeztetett, hogy az ügyben két szálon is büntetőeljárás folyik, az egyik a Miniszterelnökség felje­lentése alapján az OLAF-jelentésre hivatkozva, a másik pedig 2011 óta nemzetközi megkeresésre. Utób­biról elmondta: a 4-es metróval kapcsolatos bűncselekmények egy nemzetközi baloldali bűncselek­mény-sorozatba illeszkednek, Franciaországban, Nagy-Britan­­niában és más uniós országok­ban is nyomozásokat rendelt el az ügyészség. Lázár János arról is beszá­molt, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. Ez komoly eredmény - értékelt, szóvá téve: az ellenzék „apró fűszálakba kapasz­kodva” abban bízott, hogy ha már ők nem tudnak meggyőző érveket hozni a Fidesszel szemben, akkor hátha az Európai Bizottság megin­ti. A forrás érdemben, pozitívan befolyásolja az államadósságot - jelezte. A miniszter a gazdasági hely­zetről is számot adott. Mint mond­ta, Magyarországon 1990 óta először csaknem 69 százalékos f­oglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetősé­get kap. Ezzel egyidejűleg folya­­matosan csökken a közfoglalkoz­atás aránya, országos átlagban 1 százalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónap­­a folyamatosan nőnek. Hozzá­ette: a szociális hozzájárulási idő 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez 200 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A tárcavezető kifejtette: a áremelések miatt a fogyasztás is flyamatosan nő, s már nemcsak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyed­­évben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az ország­­ban, ez az elmúlt évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat - közölte, rámutatva: ez jelenti azt­­, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyar­­ország tőkevonzó képessége is­elentősen emelkedett. (MTI) OLAF-JELENTÉS Lázár: 60-70 milliárd forint bírság fenyegeti Magyarországot a baloldal miatt MTI-fotó kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 1111111 ■■—I— Bakondi: Szó sincs a migráció megszűnéséről A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint szó sincs a migráció megszűnéséről, bár a szíriai, iraki háborús övezetekből Európába érkezők száma csökken, többen jönnek Pakisztánból, Bangladesből és Fekete-Afrika sok országából. Bakondi György csütörtökön az M1 aktuális csatornán azt mondta: akik Szíriából, Irakból jönnek, már inkább megállnak Törökországban, Libanonban, Jordániában és visszatérésre készülnek, hiszen a katonai műveletek miatt erre előbb-utóbb lesz lehetőség. Jelezte: akik Pakisztánból, Bangladesből vagy Fekete-Afriká­­ból érkeznek, nem a háború elől menekülnek, hanem hazájuk gazdasági problémái miatt, a jobb élet reményében kelnek útra. Közölte: függetlenül attól, hogy hidegre fordult az idő, Algé­riából, Marokkóból Spanyolország felé, Tunéziából, Líbiából Olaszország felé, Törökországból pedig a görög szigetek, vala­mint a Fekete-tengeren keresztül Románia irányába tapasztal­ható mozgás a migrációs útvonalakon. (MTI) KÁRPÁTALJA Szakképzés-fejlesztési eszközöket adományozott a magyar kormány A mezőgazdasági és ipari szakoktatást szolgáló korsze­rű eszközöket és felújított osztálytermeket adott át Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára csaknem 16 millió forint értékben csütörtökön a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében a Nagyszőlőshöz közeli Tiszabökényben az iskolaközi tankombinátban. Az átadási ünnepségen mondott beszédében Szilágyi Péter hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság ma sok szempont­ból példát mutat mindenkinek abban, hogy miként lehet a kilátástalanságban is megtalálni és megragadni a lehetőséget, hogy a közösség felemelkedhessen. A Tiszabökényi Iskolaközi Tankombinát fejlesztéseinek átadásával nemcsak új szaktan­­termeket nyitunk meg, de új lehetőségeket is az itt élő fiatalok­nak a boldoguláshoz - tette hozzá. A helyettes államtitkár kifejtette, ahhoz, hogy a fiatalok szülő­földjükön maradva, otthon tervezhessék a jövőt, versenyképes szaktudásra van szükségük. „Ezt szem előtt tartva kezdtük meg 2015-ben a külhoni magyar szakképzési intézmények fejlesztését” - folytatta, emlékeztetve, hogy az elmúlt három évben a magyar kormány Kárpátalján öt intézmény fejleszté­séhez 130 millió forinttal járult hozzá. (MTI) Békítő szándékkal fut a román nemzeti ünnepen Békítő szándékkal fut a román nemzeti ünnepen Nagyenyed­­ről Gyulafehérvárra egy magyar családból származó, fogya­tékkal élő ultramaratonista - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség. Polgár Levente 2015-ben még egyedül tette meg a több mint 30 kilométeres távot, tavaly a nagyenyedi börtön egyik alkal­mazottjával szaladt, és arra számít, hogy az idén többen is elkísérik. Amint a közösségi médiában meghirdette, reggel hét órakor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium előtti parkoló­ból indul. Arra kérte a csatlakozókat, hogy hozzanak maguk­kal egy-egy román zászlót. Polgár Levente az idén is zászlóval a kezében kívánja megtenni a távot. „A gesztusom révén a béke, az etnikumok közötti egység és a békés együttélés üzenetét szeretném közvetíteni. Nem érdekel a gyűlölködés. Én két etnikumot hordozok magamban. Itt, Erdélyben nem gond számunkra, hogy egyikünk román, a másikunk magyar. (.) Itt jól élünk együtt” - idézte az Agerpres a nagyenyedi hosszútávfutót. Polgár Levente hatéves korában egy vonatbalesetben elvesztet­te a jobb karját. Jelenleg ahhoz keres támogatókat, hogy részt vegyen az egyik legnehezebb hosszútávfutó-versenyen, a 6633 Arctic Ultrán. Ő az egyedüli fogyatékkal élő sportoló, akinek a jelentkezését a szervezők elvben elfogadták, de csak akkor indulhat el a sarkköri ultramaratonon, ha kifizeti a részvételi díjat. (MTI) Lehallgatókészüléket talált lakásán a román belügyminiszter Egy fali telefoncsatlakozó mögé rejtett, lehallgatókészüléket talált bukaresti bérelt lakásában Carmen Dan román belügy­miniszter - közölte csütörtökön a román média, a politikus egy előző esti bejelentésére alapozva. A miniszter a­­ bukaresti kormány vezető erejét képező Szoci­áldemokrata Párthoz (PSD) közel álló­­ Romania TV hírtele­vízióban számolt be felfedezéséről, amelyet elmondása szerint azért hozott nyilvánosságra, mert tagja a legfelsőbb védelmi tanácsnak (CSAT) és hozzáférése van a legszigorúbban őrzött államtitkokhoz, így a magánlaksértés esetében nemzetbizton­sági kockázatnak tekinthető. A tárcavezető kihívta a rendőrsé­get, az ügyben a legfelsőbb ügyészség indított bűnvádi eljárást ismeretlen tettes ellen. Ovidiu Marincea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivő­je cáfolta, hogy az SRI-nek bármilyen köze lenne a miniszter lakásán felfedezett szerkezethez, hozzátéve, hogy egy olcsó, 200-300 lejért (13-20 ezer forintért) internetről megrendelhe­tő készülékről van szó. Szerinte ilyet sem a hazai, sem a külföl­di hírszerző szolgálatok nem használnak, ezért feltételezhető, hogy azt egy magánszervezet szerelte be. (MTI)

Next