Magyar Szó, 2018. február (75. évfolyam, 25-47. szám)

2018-02-23 / 43. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs 2 Mm fiú OVIDÉN Börtönbe megy a kommunista állambiztonság két tábornoka Kétéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte tegnap a varsói kerületi bíróság a kommunista állambiztonság (SB) két egykori tábornokát, akik az 1981-es hadiállapot idején politikai okokból, az emberi jogok megsértésével kényszersorozást rendeltek el az antikommunista ellenzék 304 tagjával szemben. A 84 éves Józef S., valamint a 93 éves Wladyslaw C. ügyében hozott ítélet nem jogerős. Józef S. ügyvédje jelezte, fellebbezni fognak, Wladyslaw C. ügyvédje egyelőre nem kommentálta az ítéletet. A niezalezna.pi konzervatív hírportál szerint a két elítélt teljes neve Wladyslaw Ciaston és Józef Sasin. Ciaston az adott időszakban belügyminiszter-helyettes volt, ő állt az SB élén. 1984- ben meggyanúsították az azóta szentté avatott Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás szakszervezet papja meggyilkolásának megszer­vezésével, a kommunista vezetés beavatkozása után azonban ejtették a gyanút, majd az ügyben a rendszerváltás után elindított eljárásban bizonyítékok hiányában felmentették. Sasin, aki a kommunista időszakban magas beosztású belügyminisztériumi tisztségviselő volt, a rendszerváltás után üzletember lett. A bíró­ság emberiesség elleni és kommunista bűntettnek minősítette azt, hogy a két LB-tábornok kezdeményezésére 1982-1983 telén 304 ellenzékit három hónapos, hadgyakorlatnak mondott internálás­ra küldtek. A besorozottak a közép-lengyelországi Chelmnóban létesített gyakorlóterepen valójában nem katonai kiképzésben részesültek, hanem kényszermunkát végeztek. Sok civil meghalt a Kelet-Gúta elleni újabb támadásokban Újabb tizenhárom civil halt meg tegnap Szíriában, az ellenzéki fegyveresek kezén lévő Kelet-Gútában a kormányerők tüzérsé­gi támadásaiban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns aktivista szervezet. „Eső esett a térségben, ezért nem hajtottak végre légitámadást. A kormány­erők inkább aknákkal és rakétákkal támadták a lázadók erőssé­gét” - mondta Rámi Abder-Rahmán, a szervezet igazgatója, aki szerint mintegy 200 rakéta hullott csak Dumára. A kormányerők vasárnap óta hajtanak végre pusztító tüzérségi támadást a 2013 óta ostromolt Kelet-Gúta ellen. Azóta már legalább 335 civil, köztük számos gyermek halt meg. Ugyanebben az időszakban tizenöt ember halálát okozták a főként iszlamista és dzsihadista lázadók által Kelet-Gútából Damaszkuszra kilőtt aknák és raké­ták - jelentették állami médiumok és az OSDH. Sárlavina sodorta el a rizsföldön dolgozókat Öten meghaltak, 15-en eltűntek és 14-en megsérültek tegnap egy földcsuszamlásban, amelyet egy lejtős területen levő rizsföld leomlása idézett elő az indonéziai Jáva szigetén. Az eltűnteket, akik Brebes körzetben dolgoztak a rizsföldön, sár- és kőlavina ragadta magával. Az ország fővárosától, Jakartától hétórányi autózásra fekvő területen napok óta heves esőzések vannak. A szerencsétlenség helyszínének környékét lezárták. Egy helyi tisztviselő egy tévétársaságnak azt mondta, a talaj instabil, ha esik, könnyen veszélyessé válik a helyzet. Melegrekord New Yorkban, hóviharok középnyugaton Melegrekordot, 24,4 Celsius-fokot mértek szerdán New York­ban, miközben az Egyesült Államok középnyugati tagállamai­ban hóviharok dúlnak, Texas északi vidékein pedig tornádók pusztítanak. Viharzóna vonul végig Oklahomában, Colora­­dóban, Kansasben, Missouriban, Iowában, Minnesotában, Észak-Dakotában és Wisconsinban. Áradnak a folyók Illi­­noisban, Indianában és Michiganben, mindenütt árvízriadót rendeltek el. Áradással számolnak Arkansasban és Texasban is. A Nagy-tavak környékén havazik, vagy ónos eső esik, a Huron és a Michigan tavak környékének hídjait lezárták a forgalom elől. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP) Beta/AP Naponta sokan esnek áldozatául a kormányerők támadásainak JY Daily News , New Yorkban ilyen tavaszias idő legutóbb 1930-ban volt: február 21-én akkor 20 Celsius-fokot mértek 2018. február 23., péntek Enyhült, de marad a migrációs hullám Szabó József Jelentősen csökkent 2017-ben az Európába tiltott módon érkezett migránsok száma. Ebben mindegyik mérvadó szakmai szervezet egyet­ért, miként abban is, hogy az ókontinens több orszá­gában, de másutt is, sokan lekezelően, elutasítóan, sőt ellenségesen viszonyulnak a menekültekhez és az illegá­lis bevándorlókhoz. Néhol kormányzati szinten is. Bár több politikus riogat az idegenek ideáramlásának állí­tólagos végzetes következmé­nyeivel, veszélyeivel, a héten két fontos intézmény is megerősítette: tavaly sokkal kevesebben érkez­tek törvénytelen úton Európába, mint 2016-ban vagy az invázió­szerű migrációról emlékezetes 2015-ben. Előbb az EU part- és határvé­delmi ügynöksége (Frontex), majd tegnap a világ legismertebb embe­ri jogi civil szervezete, az Amnes­ty International erősítette meg a földrészünkre érkezett illegális bevándorlók számának nagyará­nyú csökkenését. A Frontex úgy tudja, hogy 2017-ben - a régóta működő (csempész)útvonalakon - majd­nem 205 ezer ember (nagyobb részük, azaz mintegy 171 ezren a tengeren át) lépett be szabálytala­nul az EU-ba. Az előző évvel össze­vetve ez 60 százalékos visszaesést jelent, hiszen 2016-ban még 511 ezer, a rekordesztendőnek számí­tó 2015-ben pedig csaknem 1,8 millió menedékkérőt regisztrál­tak a közösség területén. A jelen­legi migránsválság előtt az éven­te Európába illegálisan bejutott külföldiek száma 70 és 140 ezer között váltakozott. A tavalyi csökkenést sokan azzal magyarázzák, hogy Brüsszel előbb Törökországgal, majd Líbiá­val is megállapodott arról, hogy az ottani hatóságok (elsősorban uniós pénzért cserébe) feltartóztatják a saját területükre érkezett migrán­­sokat, s nem engedik őket tovább Európába. Az egyezség hasznos­nak bizonyult, ám még így is elég sokan vágnak neki a bizonytalan és veszélyes útnak. Főként tengeren, de szárazföldön is. Tavaly az újonnan érkezettek többségét (119 ezer személyt) Olaszországban regisztrálták, ahová a Földközi-tengeren át jutottak el (afrikai országokból). A vízi út a legkockázatosabb, mert az Európába történő átkeléskor minden évben ezrek fulladnak a tengerbe. Mindazonáltal a Frontex arra figyelmeztet, hogy a Földközi­tengeren keresztül a jövőben is tömegek próbálkoznak majd (a törvényeket kijátszva) bejutni az EU-ba. Az utóbbi időben egyre vonzóbb célország Spanyolország, amelynek partjainál 2017-ben már 23 ezer migráns kötött ki, kétszer annyi, mint 2016-ban. Az elmúlt néhány évben mégsem Madrid, hanem Róma és Athén küszködött a legtöbbet a problémával. A Brüsszel és Ankara között 2016 tavasza óta érvényes alku­nak köszönhetően azonban érzé­kelhetően megváltozott a helyzet Görögországban, jócskán vissza­esett az illegális bevándorlás. A görög hatóságok tavaly így már „csak” 42 ezer (többségében iraki és szíriai) menedékkérőt jegyez­tek fel, vagyis az előző évinél bő 80 százalékkal kevesebbet. A török­ uniós megállapodás eredménye az is, hogy immár a nyugat-balkáni útvonalon is sokkal kevesebb a migráns. Tavaly 12 ezren érkeztek ebből az irányból az EU határára (főként afganisz­tániak és pakisztániak), s kértek segítséget az illetékesektől. A kedvező folyamatok ellenére a Frontex mégis attól tart, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő dél­európai EU-tagok az idén is „rend­kívül erős” migrációs nyomásnak lesznek kitéve. nspk.org Noha egyesek jelenleg is a bevándorlók okozta állítólagos veszélyekkel riogatnak, tény, hogy az Európába irányuló migráció tekintetében az előző évekhez képest 60 százalékos visszaesés tapasztalható Merkel: Az EU-ban szolidáris menekültügyi rendszert kell építeni Szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az Európai Unióban, és a strukturális alapokból származó pénz elosztásá­nál figyelembe kell venni a menekültek befogadását - mondta Angela Merkel német kancellár tegnap a Bundestagban. A mai informális uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy a menekülés­re késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem és az EU 14 ezer kilométeres külső határának hatékony védelme mellett olyan közös menekültügyi rendszerre is szükség van, amely „válságtű­rő és végre szolidáris”, különös tekintettel a menekültek „méltá­nyos elosztására” a tagállamok között. Ebben az ügyben jelen­tős előrelépést kell elérni júniusig - vélekedett. Arról is beszélt, hogy Nagy- Britannia távozása az EU-ból esély a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret alapelveinek átgondolására. Mint mondta, a strukturális támo­gatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kell, hogy sok régió és település elkötele­zett a menekültek befogadása és integrációja iránt. Hangsúlyozta, hogy az uniós forrásoknak több mint a felét kitevő strukturális és beruházási alapok révén tovább­ra is valamennyi régiót támogat­ni kell, hogy megbirkózhassanak az előttük álló kihívásokkal. Ezt parancsolja a tagállamok közötti szolidaritás elve, amely azonban nem egyirányú utca. Cselekvőképes, szolidáris és magabiztos EU-ra van szükség, ezért Európát ott kell megerősí­teni, ahol az európai megoldások jobbak, mint a nemzeti vagy regi­onális megoldások. Erre példa a Frontex határ- és partvédelmi szer­vezet, amelynek személyi állomá­nyát nagymértékben növelni kell - mondta Merkel. A migrációval kapcsolatban aláhúzta, hogy senki sem hagy­ja el a hazáját szívesen, ezért a menekülésre késztető okok elle­ni küzdelemnek arra kell irányul­nia, hogy a háború, az üldöztetés vagy a kilátástalanság miatt kiván­dorló embereknek a hazájukban vagy legalább a hazájuk térségében nyíljék meg az élhető élet kilátása. Ezért dolgozik Németország példá­ul Nigerben, ahol a helyi kormán­nyal együttműködve törekszik az embercsempészet felszámolására, valamint munka- és képzési lehe­tőségek megteremtésére, és ezért támogatja a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) „nagyon áldásos” munkáját. Angela Merkel az EU gazdasági helyzetéről szólva rámutatott, hogy valamennyi tagállamban stabil a növekedés és kedvezőek a növeke­dési kilátások, a munkanélküliség pedig kilenc éve a legalacsonyabb­ra süllyedt. Mégis sok a tennivaló, legfőképpen arról kell gondoskod­ni, hogy az EU lépést tartson a világ más nagy térségeinek felemelkedé­sével, és hogy mindenki profitál­jon a digitális átalakulásból. Ezért a gazdasági és valutaunió szerke­zetét is fejleszteni kell, a stabilitási és növekedési paktum előírásainak és annak az elvnek a tiszteletben tartásával, hogy annak kell ellen­őriznie az államháztartási folya­matokat, aki felel az államadósság törlesztéséért. Az EU közös védelmi poli­tikájáról hangsúlyozta, hogy a közösség védelmi képességének fejlesztését szolgáló, úgynevezett állandó strukturált együttműkö­dés (PESCO) létrehozásáért foly­tatott évtizedes küzdelmek után el kell indítani az első konkrét projekteket. A közös külpolitikával kapcso­latban aláhúzta, hogy az EU csak a tagállamok egységes fellépésével tudja latba vetni súlyát a konflik­tusok megoldásáért és a nemzet­közi együttműködésért. Az egység megteremtéséért sokat kell még dolgozni az Oroszországhoz és a Kínához fűződő viszonyt illetően és a regionális konfliktusok rende­zésében is. (Forrás: MTI) Beta/AP Angela Merkel szavai szerint senki sem szívesen hagyja el a hazáját, ezért a menekülésre késztető okok elleni küzdelemnek arra kell irányulnia, hogy a háború, az üldöztetés vagy a kilátástalanság miatt kivándorlók számára a hazájukban vagy legalább a hazájuk térségében nyíljék meg az élhető élet kilátása

Next