Magyar Szó, 2018. március (75. évfolyam, 48-74. szám)

2018-03-20 / 64. szám

2018. március 20., kedd M/mfic kozelkep@magyarszo.rs KÖZELKÉP ! Az újságírókat ünnepelve Fennállásának tizenöt éves jubileumát ünnepelte a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete­­ A rendezvényen adták át az egyesület idei szakmai elismeréseit is Az újságírókat és az újságírást ünnepelték pénteken este Zentán, a Vajdasági Magyar Újságírók Egye­sülete fennállásának tizenöt éves évfordulója alkalmából megszer­vezett jubileumi rendezvényen, amelyen átadták az egyesület idei szakmai elismeréseit is azoknak az újságíróknak és szerkesztősé­geknek, akik és amelyek az elmúlt időszakban kiemelkedő színvonalú tevékenységükkel hívták fel maguk­ra nemcsak a szakma, hanem az egész közösség figyelmét is. Az ünnepség kezdetén az egybegyűltek Sőregi Anna népdalénekessel, a Fölszál­lott a páva népzenei tehetségkutató műsor döntősével együtt énekelték el a Himnuszt, majd Kurcsnák Árpád, a VMÚE elnök­ségi tagja üdvözölte a vendégeket, akik között jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, M. Lengyel László, a magyarországi Média Önszabá­lyozó Testület elnöke, dr. Dénes Tamás, a Magyar Sportújságírók Szövetségének képviselője és Micheli Tünde, a Horvát­országi Magyar Újságírók Szövetségének elnöke is, emellett a rendezvényt megtisz­telték jelenlétükkel a kulturális intézmé­nyek és szervezetek vezetői, a díjazotta­kat foglalkoztató médiumok igazgatói és főszerkesztői, valamint a VMVE egykori és jelenlegi elnökségi tagjai is. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi köszöntőjében kifejtette, a magyar sajtó napja és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének jubileuma alkal­mából érdemes visszajelenteni arra, mit is jelentett a magyarságnak 1848-ban a szabad sajtó alkotmányos joga, majd hozzátette, mindenekelőtt az államtól szabad, az állami beavatkozástól mentes nyomtatási és terjesztési jogot, aminek legjellemzőbb szimbolikus motívuma az volt, hogy megszűnt és az állami hatósá­gok számára a továbbiakban tilossá vált az előzetes vizsgálat, a cenzúra.­­ Ebben a körben, azt hiszem, felesle­ges napjaink sajtószabadsággal kapcsola­tos értelmezéseit felsorolni, nem feledkez­ve meg az új platformokról, a nyilvánosság új színtereinek és az információk eléré­sének eddig nem ismert technikáiról sem, sőt a cenzúra legújabb, internetes kizárólagosságáról sem, mégis azok a megfogalmazások a legszimpatikusabbak, amelyek a kérdést nem az egyén, hanem a befogadó közönség oldaláról közelítik meg, és az információforrások sokszínű­ségében látják a megalapozott, megfon­tolt sajtó véleménykialakításának esélyét, nem feledkezve meg arról sem, hogy a kisebbségi sajtó szabadsága közösségi­leg elkötelezett kell hogy legyen. De azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk, akik most itt vagyunk, hiszen a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének idei díja­zottjai épp ezt az elkötelezettséget testesí­tik meg, a hely szellemét tartják éberen, ugyanakkor újságírói kíváncsiságuk nem ismer sem korlátot, sem határt, és beszél­getni is tudnak mindenkivel úgy, hogy közben beleélik magukat mások életébe, bánatába, örömébe. Így valósulhat meg a sajtó szabadságának egyik legfontosabb elve, amely szerint minden, ami fontos, ki legyen mondva, le legyen írva, ugyanis csak így kerekedhet ki emberi történe­tekben az a világ, amely mindannyiunk számára olyannyira fontos, értékes és kedves, amely összeköt bennünket tájjal és földdel, amiből lettünk, amivé leszünk, és amelyet most szerényen csak szülőföld­nek nevezünk - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke ünnepi beszédében az újságírói hivatás szépsége­ire és nehézségeire mutatott rá, felhívva a figyelmet a kiemelkedő szakmai teljesít­ményekre való odafigyelés és a folyamatos fejlődés fontosságára is. - Elismeréseinkkel a díjazottak kiemel­kedő színvonalú szakmai tevékenységére szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amihez valamennyiük esetében magas szintű szak­mai elkötelezettség, mérhetetlenül sokrétű tájékozottság, kimeríthetetlen tudásszomj és példátlan munkabírás is párosul. Vagy­is mindazon jellemvonások felfedezhetők bennük, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy újságíróból jó újságíró, vagy ha úgy tetszik, igazi, nagybetűs újság­író válhasson - fogalmazott a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, aki leszögezte, a vajdasági magyar újság­írás jelenének jobbá és jövőjének szebbé tétele mindenki közös érdeke, hiszen csak ezáltal érhető el az, hogy húsz, harminc, ötven vagy akár száz év múlva is legye­nek itt. Vajdaságban olyan magyar nyelven író és magyar szellemiségű, igazi nagy­betűs újságírók, akik - Ady után szaba­don - ritkán botlanak, és akiknek akkor sincs okuk a szégyenkezésre, „ha ötvenezer szédelgő is használja az újságírói címet”. VMÚE idei díjazottjait Az ünnepségen átadták a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete idei szak­mai elismeréseit is, amelyeket az egyesü­let elnöksége idén is öt kategóriában ítélt oda a kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságíróknak és szerkesztőségeknek. Az Év Pályakezdő Újságírója díjat Rizsányi Attila, az Újvidéki Rádió munkatársa érdemelte ki, akinek munkásságát Öreg Dezső, az Újvidéki Rádió második műso­rának fő- és felelős szerkesztője ismertette, kiemelve, a díjazott az újságíróktól elvárt szakmai komolysággal és objektivitással viszonyul a hivatásához. Mint mondta, mindez megmutatkozik akkor is, amikor hírszerkesztőként pontos rálátással és megfelelő magabiztossággal válogatja a híreket, és akkor is, amikor jegyzetíró­ként vagy politikai elemzőként széles körű tájékozottságáról tanúbizonyságot téve mutat rá arra, mit rejthet egy-egy szó, egy­­egy döntés, egy-egy csúsztatás, véletlen vagy szándékos elfeledés. Rizsányi Attila, miután megköszönte az elismerést, annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a szerkesztőségekben minél sokrétűbb lehetőségeket kellene biztosítani a fiata­loknak azért, hogy valóban megmutat­hassák, mire képesek. A Szórványdíjat a fennállásának húsz­éves jubileumát ünneplő Tordai Újság szerkesztőségének ítélte oda a testület. Munkájuk jelentőségéről Tóth Lívia, a VMÚE alelnöke beszélt, hangsúlyozva, a lapot egykor azzal a szándékkal hívták életre, hogy egyfajta kapocs legyen a tordaiak és a Tordáról elszármazottak között, hogy tájékoztasson a település életéről, és ezek a hírek eljussanak a más városokban vagy más országokban élő tordaiakhoz is. A lap első főszerkesztő­jét, Gyarmati Józsefet idézve kifejtette, a Tordai Újság azért maradt életben, mert nem akart politizálni, vitába szállni, nem akar igazságot tenni vagy ítéletet monda­ni, csak egyetlen dolgot akar: tájékoztatni, és ezzel lélekben összetartani, egy család­dá formálni a tordaikat. A díjat a Tordai Újság szerkesztősége nevében Lázár György vette át, aki köszönetet mondott az elismerést odaítélőknek és a munkatár­saknak, illetve abbéli reményének adott hangot, hogy a nehézségek ellenére még nagyon sokáig lesznek Tordán magyarok és még nagyon sokáig ki fogják tudni adni a Tordai Újságot. Elektronikus sajtó kategóriában a tize­dik születésnapját ünneplő Pannon Rádió szerkesztőségét tüntette ki szak­mai díjával a VMÚE elnöksége. A szerkesztőség tevékenységét Kozma Zoltán, a Pannon RTV programigazgatója méltatta, aki annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a Pannon Rádió csapata mindennap vidáman, dinamikusan, lelkesen próbálja felrázni a közönségét, nemcsak a vajdasági településeken, hanem a dél-magyarországi régióban is, ahol szintén nagy népszerűségnek örvendenek a műsorai. Az elis­merést Soós Georgina, a Pannon Rádió fő- és felelős szerkesztője, illetve csapata vette át a VMÚE vezetőitől. Az Év Újságírója díjat nyom­tatott sajtó kategóriájában Kabók Erika, lapunk főszerkesztő­helyettese érdemelte ki, akinek munkásságáról Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője beszélt az egybegyűlteknek, kiemelve, a díjazott kiváló újságíró, határo­zott kezű szerkesztő, ügyes szervező, jó érzékkel megáldott témaválasztó, könyör­telenül bíráló, mégis önzetlen, segítőkész kolléga, aki korábban maga nyilatkozta egy vele készült interjúban, hogy még harmincévnyi újságírói munka után is tud lelkesedni. Hozzátette, egyebek mellett ennek köszönhető az is, hogy a Magyar Szó Hétvége mellékletének szer­kesztőjeként sorra pattantak ki a fejéből az olyan ötletek, amelyek érdekes és értékes riportsorozatokká, sőt kötetekké nőtték ki magukat. Kabók Erika kifejtette, nagyon sokat jelent neki az elismerés, hiszen azt a szakma ítélte oda számára, majd hozzá­tette, büszke arra, hogy a mindennapi munka mellett a Magyar Szó szerkesz­tőségének arra is maradt energiája, hogy olyan riportsorozatokat indítson útjára és olyan köteteket jelentessen meg, amelyek­nek jelentősége túlmutat a jelen kihívása­inak való megfelelésen. Az Életműdíjat a testület idén Gyarmati Józsefnek, lapunk nyugalmazott újságírójá­nak és szerkesztőjének, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete alapító elnökének ítélte oda, akinek életművét Léphart Pál, a VMÚE alelnöke méltatta, Szerda Zsófia, az egyesület elnökségi tagja tolmácsolásában, leszögezve, Gyarmati József régi vágású újságíró, aki a tiszta munkát szereti. Mint írta, végigjárta a lépcsőfokokat, így megta­nulta a zsurnalisztika alapjait, vagyis azt, hogy nem azzal kell foglalkozni, hogy mit nem lehet, hanem azzal, hogy miként lehet azt is megírni, amit nem lehet, és emellett úgy irányította évekig a Magyar Szó népes belpolitikai rovatát, illetve a deszket, hogy szerkesztéskor bármikor megírta azt, ami éppen hiányzott a lapból, és nem is akár­hogy: nyelvi és szakmai igényessége minta­értékű volt. Az elismerést a díjazott távol­létében jelképesen lapunk főszerkesztője, Varjú Márta vette át. Az ünnepségen a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete fennállásának tizen­öt éves jubileuma alkalmából a szervezők oklevéllel köszönték meg az elmúlt évek során az egyesület fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket a szervezet egyko­ri elnökségi tagjainak, akik közül Bencsik István, Gergely József, Kovács Gabriel­la, Pálics Márta, Szabó-Hangya Teréz, valamint Vojvodity Ágnes személyesen vette át a köszönőoklevelet. A rendez­vény zárásaként az egybegyűltek közösen megtekintették a Zentai Magyar Kamara­­színház A nagybőgő című produkcióját, Nesli Máté színművész előadásában. A Vajdasági Magyar Újságírók Egye­sülete jubileumi díjátadó ünnepségé­nek megszervezését a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási, Jogalko­tási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi - Nemzeti Közösségi Titkárság, a Thur­­zó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, valamint a Zentai Magyar Kamaraszínház támogatta. ■ H. Sz. Kabók Erika, az év újságírója, Máriás Endre, a VMÚE elnöke, Tóth Lívia, a VMÚE alelnöke és Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője Hajnal Jenő, az MNT elnöke is méltatta a Gergely József Az Év Pályakezdő Újságírója díjat Rizsányi Attila érdemelte ki Soós Georgina vette át Pannon Rádió szer­kesztőségét megillető díjat KÖNYVBEMUTATÓ TOPOLYÁN MÁRCIUS 20 -ÁN 18 ÓRAKOR A MŰVELŐDÉSI HÁZ KIÁLLÍTÓ TERMÉBEN Magyarnak születni ajándék! Könyvem célja, hogy a délvidéki magyar fiatalok emelt fővel járjanak a világban, büszkék legyenek a múltjukra. Ősi vallásunkat kiirtották, őstörténetünket elferdítik, országunkat is szétszaggatták. Nem csoda hát, hogy a fiatalok elvándorolnak. „Aki nem tudja, honnan jött, az nem tudja, hogy hol van és így azt sem tudja, hogy merre menjen tovább.” Nyelvünkben, írásunkban, hagyományainkban, és génjeinkben is ősi kincs rejtőzik. Ismerjük meg múltunkat, önmagunkat!

Next