Magyar Szó, 2018. május (75. évfolyam, 99-123. szám)
2018-05-03 / 99. szám
B KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Röviden Bécs elvesz a külföldiek családi pótlékából Az érintett országok árszínvonalával összhangban nyújt a jövőben családi pótlékot Ausztria a területén dolgozó külföldiek gyerekeinek. A bécsi kormány tegnapi döntése értelmében a juttatást (várhatóan már) 2019-től annak az országnak az árszínvonalához igazítják, ahol az Ausztriában munkát vállaló személy gyermeke(i) él(nek). A juttatások összegét minden második évben felülvizsgálják. A döntés több ezer szerbiai és mintegy 34 ezer magyarországi gyereket is érint. Ausztria jelenleg 132 ezer külföldön élő kiskorú után 273 millió eurót fizet ki évente. Az indexálással a pótlék a legtöbb érintett család esetében csökken, hiszen Bécs kevesebbet fizet majd a külföldieknek. Az így keletkező megtakarítást az Ausztriában élő gyerekekre fordítják szociális juttatások formájában. Juliane Bogner-Strauß családügyi miniszter szerint a változtatás nem sérti az európai uniós jogot és nem is diszkriminatív. Az új rendszer bírálói viszont azzal érvelnek, hogy az Ausztriában dolgozó külföldiek ott fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, ezért az osztrákokkal egyenlő jogosultságok illetik meg őket. Csak jogállamnak ad pénzt az EU A jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az Európai Bizottság (EB) az uniós kifizetéseket a következő, vagyis a 2021- től kezdődő hétéves költségvetési időszakban - közölte tegnap Jean-Claude Juncker. Az EB-elnök az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta: az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében Brüsszel - most először - „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”. Az EB közleményben jelezte: az újítás lehetővé teszi az EU számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az EB tesz majd javaslatot, elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt majd. Az EB tegnap javasolta a 2021-2027-es uniós költségvetés kiadásainak csökkentését is. A közös agrárpolitikára szánt eddigi összeget öt, a kohéziós politikára fordított kiadásokat pedig hét százalékkal vágná vissza. A közvetlen kifizetések területén majdnem hétszázalékos csökkentést javasol. Főutakon dühöng az ellenzék Ellenzéki tüntetők tegnap lezárták a Jereván felé vezető utak egy részét, az örmény fővárosban pedig útkereszteződéseket szálltak meg, metróállomásokat és kormányhivatalokat vettek zárlat alá. Lezárták a repülőtérre vezető utakat is, miután előző nap a parlament nem választotta meg Nikol Pasinján ellenzéki vezetőt miniszterelnökké. Egyetlen jelöltként az áprilisban megbuktatott Szerzs Szargszján kormányfő helyét szeretné elfoglalni. Előzőleg felszólította a képviselőket, hogy szavazzanak rá. A kormányzó Köztársasági Párt azonban nem támogatta. A kudarc után Pasinján tömeges és országos polgári engedetlenségi akciókra, valamint sztrájkra szólította fel a híveit. A rendőröket arra biztatta, csatlakozzanak a mellette tüntetőkhöz. A miniszterelnök személyéről május 8-án szavaznak ismét. Ha Pasinján ismét elbukik, következik a parlament feloszlatása és az előrehozott választás kiírása. Újságírókat robbantottak föl Az afganisztáni tálibok sorozatban hajtják végre a támadásokat azóta, hogy a múlt szerdán tavaszi offenzívát hirdettek. Céljuk a korábbi hatalmuk visszaszerzése, illetve minél több olyan külföldi, elsősorban amerikai katona meggyilkolása, akik a kabuli kormányt segítik. A héten a dél-afganisztáni Kandahár tartományban öngyilkos merénylő támadt egy NATO-konvojra, de a robbanásban nem katonák, hanem egy közeli iszlám vallási iskolában tanuló diákok haltak meg. Az akcióban tizenkilencen meg is sebesültek, közöttük nyolc NATO-katona, kilenc civil és két rendőr. A tálibok 2001 óta harcolnak a kormány ellen. Az Iszlám Állam (IÁ) is megvetette a lábát Afganisztánban. Emberei a héten kettős pokolgépes merényletet követtek el Kabulban, legalább 26 embert (közöttük 9 újságírót) megöltek, 49-et megsebesítettek. Fegyveresei Irakban is akcióba lendültek, jóllehet hivatalosan ott már legyőzték őket. Bagdad környékén civileket lőttek agyon. Az IÁ-val szövetséges Boko Haram terrorszervezet is kettős öngyilkos merényletet hajtott végre egy mecsetben; a robbantások több mint húsz emberrel végeztek az északkelet-nigériai Mubi településen. Líbiában iszlamisták meggyilkoltak több mint 11 embert. Szíriában viszont IÁ-rejtekhelyeket bombáztak; a légicsapásokban legalább 25 civil is életét vesztette. Rakétatalálat ért szíriai katonai bázisokat is, ahol iráni tanácsadók haltak meg. Teherán az izraeli légierőt vádolja a támadásért, és válaszcsapást ígér. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AP/dpa) Mmnítí) 2018. május 3., csütörtök Észak-Koreába beköszönt a déli idő Harminc perccel előrehajtják szombaton az órákat Észak- Koreában, s így három év után a kommunista országban ismét ugyanannyi lesz az idő, mint Dél-Koreában. A változtatás célja, hogy előmozdítsa a két ország közötti megbékélést és egységet. Az „újítást” Kim Dzsong Un északi vezető javasolta a múlt héten, amikor Panmindzsonban történelmi jelentőségű megbeszélést folytatott Mun Dzse In dél-koreai államfővel. Észak-Korea hivatalosan a japán gyarmati múlt maradékának levetkőzésével indokolta 2015-ben, hogy az ország óráit 30 perccel visszaállították. Az óraátállításról a kínai külügyminiszter is értesült, de ő még a régi időszámításhoz időzítette kétnapos észak-koreai látogatását. Vang Ji tegnap érkezett Phenjanba. Célja, hogy megerősítse Peking szerepét az észak-koreai nukleáris programmal összefüggő diplomáciai egyeztetésekben, ellensúlyozva Szöul és Washington egyre növekvő befolyását. Peking régóta a fő szövetségese az észak-koreai rezsimnek. Az utóbbi időben sokat segít neki abban, hogy túlélje az Észak-Koreát sújtó nemzetközi szankciókat. Ezek továbbra is hatályosak, ám lazíthatnak rajtuk, ha Phenjan teljesíti azokat a vállalásait, amelyek a Kim- Mun-találkozón elfogadott közös nyilatkozatban szerepelnek. Ezek legfontosabbika a Koreai-félsziget atommentesítése (vagyis az észak-koreai nukleáris arzenál felszámolása), a kölcsönös ellenségeskedés befejezése és a két ország közötti békekötés. A koreai háborút ugyanis csak tűzszünettel zárták le 1953-ban, s a helyzet azóta sem változott. A napokban Észak-Korea azt is megígérte, hogy végleg bezárja a phungeni nukleáris gyakorlóterét. Déli szomszédja is igyekszik minél több gesztust tenni. Szöul közölte: a kétoldalú kapcsolatok helyreállításának kezdeti, bizalomerősítő lépéseként eltávolítja a propagandaanyagot sugárzó hangszóróit az észak-koreai határról. A dél-koreai védelmi minisztérium áprlis 23-án már leállította a vegyes híreket, popzenéjkére is vállalkozott és a phenjani rezsim bírálatát sugárzó propaganda-hangszórók működését az észak-koreai határon. Az 1963-ban telepített műsorszóró eszközök felszámolását pedig május 1-jén kezdték meg. (A hangszórók leszerelése is a Kim-Mun-csúcstalálkozón született megállapodás része.) Szöul arra számít, hogy Phenjan valamivel viszonozza a döntést. Washington azonban komoly lépéseket vár. Május végén ugyanis Donald Trump amerikai elnök találkozik Kimmel, akitől biztosítékokat akar arra vonatkozóan, hogy Észak-Korea valóban leszereli és megsemmisíti atomfegyvereit. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már meg is üzente: Észak-Koreának visszafordíthatatlanul fel kell számolnia nukleáris programját, ha meg akar egyezni Trumppal. A külügyminiszter kitért az egy hónappal korábbi phenjani látogatására is. Közölte: gyümölcsöző eszmecsere után azzal a benyomással tért haza, hogy valódi lehetőség kínálkozik a megállapodásra. Szerinte Kim késznek mutatkozott arra, hogy az amerikai követeléseket megvitassa a csúcstalálkozón. Pompeo egyúttal óvatosságra is intett, s megjegyezte: Észak-Korea korábbi ígéretei „hamisaknak bizonyultak, vagy Phenjan képtelen volt betartani őket”. (Forrás: MTI/Yonhap/dpa/ Reuters/AP) metro.co.uk Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (balról) az órásmester szere Trump lecserélné az iráni atompaktumot Az iráni atomprogram korlátozását szolgáló megállapodást akár egy másikkal is felváltaná az amerikai elnök. Donald Trump eddig többször bírálta a 2015-ös többhatalmi szerződést, ám most már nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy tárgyalásokat kezdjenek egy új megállapodásról, amely felváltaná a jelenlegit. Az iráni atomprogram létesítményei (2015) Donald Trump május 12-én dönt arról, hogy megújítja-e vagy felmondja-e az atompaktumot, és újabb büntetőintézkedéseket léptet-e életbe Iránnal szemben. Az amerikai elnök kezdettől fogva bírálja a többhatalmi egyezményt, amelyben Irán kötelezettséget vállalt nukleáris programjának korlátok közé szorítására és nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére, cserébe a vele szemben alkalmazott, kiterjedt szankciók feloldásáért. Trump többször kilátásba helyezte az alku felbontását, mert szerinte az nem akadályozza meg, csupán elodázza annak lehetőségét, hogy Irán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Szerinte a megállapodás felmondása nem okozna károkat az Észak-Koreával esedékes tárgyalásoknak, sőt úgy véli: a lépés pozitív üzenet lenne Phenjan számára. A héten viszont azt is elmondta: nem zárja ki egy új egyezmény megvitatását Iránnal. Külügyminisztere, Mike Pompeo még tovább ment, s kijelentette: Washington azon dolgozik, hogy az Iránnal kötött atommegállapodás hiányosságait kijavítsák. A hiányosságokról korábban Trump is beszélt. Javasolta, hogy tűzzék napirendre Irán ballisztikusrakéta-programját, 2025 utáni nukleáris tevékenységét és a Közel-Keleten játszott nemzetközi szerepét. Teherán erről (egyelőre) hallani sem akar. Az izraeli kormányfő a héten megvádolta Iránt, hogy az atomalku hazugságon alapszik, mert Teherán korábban igenis megpróbált nukleáris fegyvert előállítani, holott ezt mindvégig tagadta. Benjamin Netanjahu a birtokába jutott iráni titkos atomarchívumra hivatkozva fogalmazta meg a vádjait. Felszólította Trumpot, hogy megfelelő döntést hozzon. A Fehér Ház közleményben reagált, megjegyezve, hogy „Iránnak erőteljes titkos atomfegyver-programja volt, amelyet sikertelenül ugyan, de megpróbált elrejteni a világ és saját népe elől”. Washington jelezte azt is, hogy Netanjahu információit megvizsgálják. Az atommegállapodás módosítását nemcsak Irán, hanem a dokumentumot aláíró többi ország és az EU is elutasítja. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig azt állítja, hogy Irán betartja az egyezséget. Teherán fontos szövetségeseként Moszkva és Peking is ellenzi a változtatást. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten megismételte: a Kreml számára a paktum elsőrendű jelentőségű a nemzetközi stabilitás és biztonság szempontjából, ezért minden félnek tiszteletben kell tartania. Teheránban gyermeteg és nevetséges játszmának nevezte Abbász Arakcsi külügyminiszter-helyettes Netanjahu állítását, amely szerint a 2015-ös atomalku megkötése előtt Irán megpróbált nukleáris fegyvert kifejleszteni. A külügyminisztérium pedig szégyenletesnek minősítette az izraeli kormányfő vádjait. Az iráni államfő közben azt üzente Washingtonba, hogy az atomalku a hazája és a Nyugat közötti bizalom alapja. Hasszán Rohani közölte: Teherán kész tárgyalni a térségben betöltött szerepéről, hogy a Közel-Kelet stabillá és biztonságossá váljon. A megállapodásra azért volt szükség, mert Izrael és a nyugati országok azt gyanították, hogy Irán titkos atomprogramja nem csak békés célokat szolgált, ahogyan azt Teherán kezdettől fogva állította. Atomkutatásai miatt szankciókkal sújtották a perzsa államot, ám több mint tízévnyi egyezkedés után Teherán 2015-ben beleegyezett nukleáris tevékenysége korlátozásába és nemzetközi ellenőrzésébe. Az egyezményt Teherán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország írta alá. A megállapodás értelmében Teherán korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe a Nyugat és az EU feloldja az Irán elleni szankciók jelentős részét. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/TASZSZ) mti