Magyar Szó, 2018. május (75. évfolyam, 99-123. szám)

2018-05-05 / 101. szám

m KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mim Sió 2018. május 5., 6., szombat-vasárnap OVIDÉN Százezrek otthona úszott el Száz ember halálát és csaknem 260 ezer otthonának elvesz­tését okozták a több mint egy hónapig tartó kiadós esők, áradások és földcsuszamlások Kenyában. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és Vörös Félhold Társasága úgy tudja, hogy öt körzetben már felütötte a fejét a kolera, másutt is járványok fenyegetnek. A katasztrófa sújtotta területeken megcsappantak vagy tönkrementek az ivóvízkész­letek. A bajt tetézi, hogy rengeteg lakóház és 33 egészségügyi központ is megsemmisült, az infrastruktúra pedig súlyosan megrongálódott vagy tönkrement. Sok falu kétszeresen is szenved: tavaly a szárazság sújtotta őket, s még azt sem hever­ték ki, most pedig az árvíz okozott újabb pusztítást. Az ország­tól és a kontinenstől is távoli Indiában az elmúlt két évtized leghevesebb homokviharai okoznak rettenetes pusztításokat. Az ország északi részében az ítéletidő már legalább 125 ember életét oltotta ki. A hatóságok szerint a napokban tovább emel­kedhet a halálos áldozatok száma. Radzsasztán és Uttar Prades szövetségi államokat sújtották leginkább a viharok, amelyek fákat és távvezetékeket is kidöntöttek. Emiatt több területen nincs áram, sem telefon-összeköttetés. Az oroszok szétlőtték a terrorsejtet Egy vallási szélsőséges sejt két vezetőjének megsemmi­sítéséről számolt be tegnap az orosz Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB). Az akciót a délnyugat-oroszor­szági Sztavropol körzetéhez tartozó Nyevinnomisszkben hajtották végre. Az FSZB szerint a sejt terrortámadásokra készült. A gyanúsítottak az elfogási kísérlet idején fegyve­res ellenállást tanúsítottak. Rejtekhelyükön házi készítésű pokolgépet, lőfegyvert, lőszert és kézigránátokat is találtak a hatóságok. A héten az orosz biztonsági szolgálat Jarosz­­lavlban is lecsapott, ott az Iszlám Állam terrorszervezet merényletekre készülő öt tagját vette őrizetbe. A helyszínen pokolgépeket és lőfegyvereket is lefoglaltak. A múlt héten Oroszország déli és szibériai régióiban öt, Moszkva környé­kén további egy terrorcsoportot számolt fel az FSZB. Nem kérnek EU-döntést a csehek Az Európai Unió döntéseinek többsége Csehország számá­ra nem előnyös - véli a csehek 63 százaléka. Ellenkező véle­ményt ugyanakkor az áprilisban készített országos felmérés szerint a megkérdezettek majdnem egyharmada fogalma­zott meg. A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet szerint a csehek a legnagyobb mértékben a biztonság és a környezetvédelem, valamint a gazdasági és a kulturális együttműködés terén értékelik pozitívan az európai integ­rációt. A politikai integrációt azonban a megkérdezettek 51 százaléka károsnak tartja. A válaszadók több mint fele ugyanakkor egyetért azzal, hogy az Unióban nagymérték­ben érvényesülnek a demokrácia, az együttműködés és a szolidaritás értékei. Az EU tagállamok közötti egyenlőség­ről 60 százalék azt mondta, hogy ezt az elvet Brüsszel nem tartja tiszteletben. Marx a csúcsra ért Pekingben Az emberiség legnagyobb gondolkodójának nevezte Karl Marxot a kínai elnök, kommunista pártvezető. Hszi Csin-ping tegnapi beszédében a német filozófus, közgaz­dász születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat egyik pekingi rendezvényén kijelentet­te: „Folyamatosan fejlesztenünk kell azt a képességünket, hogy a marxizmus gondolatainak segítségével elemezzük és oldjuk meg a problémákat.” Hszi szerint azért szervez­ték a megemlékezést Kínában, hogy ezzel is kinyilvánítsák a marxizmus tudományos igazságába vetett szilárd hitet. A Marx emlékének szentelt rendezvénysorozat majd­nem egy hétig tart az országban. A médiában beszélgetős propagandaműsorokban bizonygatják a filozófus elméleté­nek helytállóságát. Elemzők azonban úgy vélik, hogy Hszi egyrészt az ideológiai hatalom megerősítésének eszköze­ként használja Marxot, másrészt így kívánja tompítani a Kínai Kommunista Párton belül azokat a kritikus hangokat, amelyek az elnöki tisztség betöltésének idejére vonatkozó korlátozás feloldása miatt érték. Az olasz csillag választana Az utolsó kormányalakítási konzultációra hívja hétfőre a pártokat az olasz államfő. Sergio Mattarella szerint a március 4-ei parlamenti választás óta semmilyen előrelé­pés nem történt a kormánytöbbség biztosítása érdekében folytatott megbeszéléseken. Minden konzultáció ered­ménytelenül ért véget. Az eddigi gyakorlattal ellentét­ben az államfő hétfőn már nem két, hanem csak egy napig egyeztet a pártküldöttségekkel. Ha ekkor sem látja adottnak a kormánytöbbség megalakulásának feltéte­leit, elnöki hatáskörével maga nevezhet meg miniszter­elnök-jelöltet, akinek személyéről a parlament bizalmi szavazás keretében dönt. Ez akár szakértői kormány vagy meghatározott időre szóló kormány megalakítását is jelentheti. A legnagyobb politikai erőt képviselő Öt Csillag Mozgalom (M5S) azonban az egyetlen megoldás­nak a választás mielőbbi megismétlését tartja. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/Hszinhua/AP/dpa) Moszkva csalással vádolja Londont Egye jobban körvonalazód­nak a brit kormány csalá­sai - állította tegnap Mari­ja Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután Milos Zeman cseh elnök elismer­te: hazája kis mennyiségben állított elő és tárolt a Novi­­csok idegméreg, azaz vegyi fegyver hatóanyagából. Ilyen anyaggal akartak megölni Angliában egy orosz-brit exkémet. „A köd oszladozik, és Theresa May kormányának megannyi csalása egyre jobban körvona­lazódik” - véli az orosz külügyi szóvivő. Marija Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kabinet hazugságát, amely szerint a szigetországi szakem­berek megállapították a Szkripa­­lék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyag előállításának helyét, éppen a Porton Down-i brit kato­nai laboratórium vezetője cáfolta. Hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, hogy Moszkvának (rossz történelmi magatartásából kiindulva) indítéka volt Szkripalék megmérgezésére. A cseh államfő nyilatkozatá­ra hivatkozva pedig megcáfolt hazugságként jellemezte Maynek azt az állítását, amely szerint a Novicsokot csakis Oroszország­ban állíthatták elő. Milos Zeman a cseh Barran­­dov kereskedelmi televízióban mondta el a héten, hogy a védel­mi minisztérium brünni (brnói) tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as idegbénító méreggel. Mennyisége nagyon kicsi volt. Zeman azt is közölte, hogy a tesztelést követően (telje­sen) megsemmisítették az anya­got. (A cseh katonai hírszerzés szerint az A-230 a Novicsok ideg­mérgek osztályába tartozik.) Dmitrij Peszkov orosz elnö­ki szóvivő szerint Zeman beje­lentése megerősítette: a Szkripa­­lékkal kapcsolatos brit álláspont tarthatatlan. A Szkripal-ügy március eleje óta okoz feszültségeket a brit­orosz kapcsolatokban. Akkor mérgezték meg máig ismeret­len személyek az Angliában élő Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Juliját. Mindkettőjüket súlyos, életveszélyes állapotban vitték Salisbury város kórhá­zába, amelyet Julija azóta már elhagyhatott. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit titkosszolgálatnak kémkedett, ami miatt hazájában börtönbün­tetésre ítélték. Egy ügynökcsere keretében azonban elengedték, s Nagy-Britanniában telepedett le. A támadás után a brit szak­értők megállapították, hogy Szkripalékat valakik a Novicsok típusú idegmérgek közé tartozó, s a Szovjetunióban kifejlesztett vegyi fegyverrel próbálták megölni. Az orosz hatóságok viszont azt állít­ják, hogy nyugati laboratóriumok­ban készült a gyilkossági kísérlet­hez használt veszélyes szer. London a merénylettel Orosz­országot gyanúsítja, ám a Kreml tagad. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. A vita és a kölcsönös vádasko­dás ezzel nem ért véget, sőt lehet, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szer­vezet (OPCW) főigazgatójának nyilatkozata után még lendüle­tesebben folytatódik. Ahmet Üzümcsi egy interjúban ugyan­is azt mondta: 50 és 100 gramm közötti - a kutatási célokra alkal­mazott mennyiségnél jóval több - folyékony idegmérget használ­tak a Szkripalék elleni gyilkossági kísérletben. Moszkva ezt az állítást is kétségbe vonja. Üzümei szerint az anyagot azért állították elő, hogy fegy­verként használják. Kijelentette: kezdeményezi, hogy a Novicso­kot vegyék fel azoknak a pusztító eszközöknek a listájára, amelye­ket az OPCW ellenőriz. Amint ez megtörténik, a vegyifegyver­tilalmi egyezmény részes álla­mainak - így Oroszországnak is - jelezniük kell, ha a kutatási célokra használt 5-10 grammos mennyiségnél nagyobb készletet halmoztak fel vagy állítottak elő. (Forrás: MTI) Pénztárcákkal” repül egymilliárd dollár a Marsra „Új Mars-szondát indít az űrbe az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az InSightot a tervek szerint ma lövik fel. Hat évvel a legutóbbi marsi landolás után robotgeológust küld a NASA a vörös boly­góra, hogy az minden eddiginél mélyebbre ásson és megmérje a planéta hőmérsékletét. Az InSight lesz az első, amely a marsrengések nyomába ered, és az égitest reflexeit, vagyis tengelye körüli imbolygását is megvizsgálja, hogy a csillagászok jobban megismerhessék a belső mag méretét és összetételét - közölte Bruce Banerdt, a NASA bolygókutató labo­ratóriumának vezető tudósa. A majdnem egymilliárd dollár értékű amerikai-európai leszállóegység elsőként készül a Mars belsejének kutatására. Az elem­zésekkel a tudósok pontosabb képet szeretné­nek kapni arról, hogyan keletkezett 4,5 milli­árd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. A Mars a Földnél kisebb és földtanilag kevésbé aktív. Eredeti felépítését kevésbé rejtik el a gyakori lemezmozgások és más folyama­tok, ezért a legkorábbi időszakok „ujjlenyo­matait” is magán viseli. Az InSighttal együtt két, pénztárcamére­tű műhold is elstartol, ezek a felszállás után különválnak, és hat hétig kísérik az űrszondát a vörös bolygóig tartó útján. A két műhold azért készül az űrbe, hogy kipróbálják, lehet-e rajtuk keresztül kommunikálni az InSighttal, amely a tervek szerint november 26-án landol a célte­rületen. A 694 kilogrammos új amerikai szon­da a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, nem közleke­dik, stabilan egy helyben áll. Az űrszonda és kísérői ma startolnak a kaliforniai Vanderberg légi bázisról. Ez lesz a NASA első bolygóközi missziója, amely nem a floridai Cape Canaveralról indul. Az amerikai űrkutatási hivatal és mások űrjárműveinek 40 százaléka hajtott végre sike­res landolást a Marson, a legelsőre 1976-ban, a legutóbbira 2012-ben került sor; ekkor kezdte meg a munkáját a Curiosity. Ha a leszállás sikerül, az InSight geofizikai obszervatóriumként működik. Az év vége felé kezdi meg - a HP3 jelzésű, német-lengyel gyártmányú szonda segítségével - egy majd­nem öt méter mély lyuk fúrását. Eközben egy mechanikus kar leválasztja a járműről és közvetlenül a talajra helyezi a rengéseket mérő, európai készítésű szeizmométert, a SEIS-t. A tudósok kétévnyi munkát terveznek a vörös bolygón, ami egyetlen marsi évnek felel meg. Mars-misszió indítására csak kétévente, egy rövid, alig néhány hetes időszakban alkal­mas a bolygók állása. Az InSight felküldését eredetileg 2016 tavaszára tervezték, ám ezt a szeizmométer műszaki hibája miatt el kellett halasztani. (MTI/AP/AFP) clicklancashire.com Incével győznék le a török államfőt Az 54 éves Muharrem Incét nevezte meg elnökjelöltjeként a legnagyobb török ellenzéki tömö­rülés, a Köztársasági Néppárt (CHP). A tegnap Ankarában megtartott pártgyűlésen elfoga­dott döntést tapsviharral fogadták a résztvevők. A jelöltet mások is támogatják, hiszen a CHP válasz­tási szövetségre lépett másik három ellenzéki párttal. Bemutatása után mondott első beszédében Ince kifejezte remé­nyét, hogy megválasztása esetén „minden jobb lesz”. Elmondta: etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül minden török állam­polgárjelöltjeként szeretne indulni a választáson. Hozzáfűzte: ha sike­rül győznie, a pártatlanságot tűzi zászlajára. Ennek jeleként azon­nal le is cserélte CHP-s kitűzőjét a török zászlóra. A jelölt 2002 óta tagja a törvény­­hozásnak. A fizika- és kémiatanár végzettségű Ince szenvedélyes és harcias retorikájáról híres. Sokan ismerik azt a megjegyzését, amely­ben kilátásba helyezte a Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő által építtetett, hatalmas és hivalko­dó elnöki palota eladását. Ehhez azonban le kellene győz­nie az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) is vezető Erdogant, aki június 24-ére írta ki az előreho­zott elnök- és parlamenti válasz­tást. A remek szónoki képesség­gel rendelkező Ince egyelőre csak azzal dicsekedhet, hogy az elmúlt időszakban ő bírálta a legerélyeseb­ben Erdogant, de a CHP-t irányító Kemal Kilindaroglut sem kímél­te. Talán azért nem, mert maga is kétszer indult a legnagyobb ellen­zéki párt elnöki tisztségéért, ám mindig hoppon maradt. Az iszlamista gyökerű AKP 2002 óta sorra nyerte a választá­sokat. A pártot vezető Erdogan pedig a török politika megkerül­hetetlen szereplőjévé vált. A múlt szerdán jelentette be, hogy 2019 novembere helyett az idén júni­usban tartják az elnök- és parla­menti választást. Szakértők szerint Erdogan azért döntött így, mert jelenleg még biztos a győzelmében, s mielőbb gyakorolni szeretné a már tavaly jóváhagyott kiszélesített elnöki jogköröket. Az újítás értelmében a mindenkori államfő kezébe kerül a végrehajtó hatalom. Döntését az is befolyásolhat­ta, hogy a túlfűtött török gazdaság hamarosan lelassul, s ez gondot okozhat az országban. Ennek az lehet a következménye, hogy a szavazók jó része elfordul az AKP-től, amely így akár veszíthetne is. (Forrás: MTI/AFP/APA/dpa/Reuters)

Next