Magyar Szó, 2018. május (75. évfolyam, 99-123. szám)
2018-05-05 / 101. szám
m KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mim Sió 2018. május 5., 6., szombat-vasárnap OVIDÉN Százezrek otthona úszott el Száz ember halálát és csaknem 260 ezer otthonának elvesztését okozták a több mint egy hónapig tartó kiadós esők, áradások és földcsuszamlások Kenyában. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és Vörös Félhold Társasága úgy tudja, hogy öt körzetben már felütötte a fejét a kolera, másutt is járványok fenyegetnek. A katasztrófa sújtotta területeken megcsappantak vagy tönkrementek az ivóvízkészletek. A bajt tetézi, hogy rengeteg lakóház és 33 egészségügyi központ is megsemmisült, az infrastruktúra pedig súlyosan megrongálódott vagy tönkrement. Sok falu kétszeresen is szenved: tavaly a szárazság sújtotta őket, s még azt sem heverték ki, most pedig az árvíz okozott újabb pusztítást. Az országtól és a kontinenstől is távoli Indiában az elmúlt két évtized leghevesebb homokviharai okoznak rettenetes pusztításokat. Az ország északi részében az ítéletidő már legalább 125 ember életét oltotta ki. A hatóságok szerint a napokban tovább emelkedhet a halálos áldozatok száma. Radzsasztán és Uttar Prades szövetségi államokat sújtották leginkább a viharok, amelyek fákat és távvezetékeket is kidöntöttek. Emiatt több területen nincs áram, sem telefon-összeköttetés. Az oroszok szétlőtték a terrorsejtet Egy vallási szélsőséges sejt két vezetőjének megsemmisítéséről számolt be tegnap az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az akciót a délnyugat-oroszországi Sztavropol körzetéhez tartozó Nyevinnomisszkben hajtották végre. Az FSZB szerint a sejt terrortámadásokra készült. A gyanúsítottak az elfogási kísérlet idején fegyveres ellenállást tanúsítottak. Rejtekhelyükön házi készítésű pokolgépet, lőfegyvert, lőszert és kézigránátokat is találtak a hatóságok. A héten az orosz biztonsági szolgálat Jaroszlavlban is lecsapott, ott az Iszlám Állam terrorszervezet merényletekre készülő öt tagját vette őrizetbe. A helyszínen pokolgépeket és lőfegyvereket is lefoglaltak. A múlt héten Oroszország déli és szibériai régióiban öt, Moszkva környékén további egy terrorcsoportot számolt fel az FSZB. Nem kérnek EU-döntést a csehek Az Európai Unió döntéseinek többsége Csehország számára nem előnyös - véli a csehek 63 százaléka. Ellenkező véleményt ugyanakkor az áprilisban készített országos felmérés szerint a megkérdezettek majdnem egyharmada fogalmazott meg. A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet szerint a csehek a legnagyobb mértékben a biztonság és a környezetvédelem, valamint a gazdasági és a kulturális együttműködés terén értékelik pozitívan az európai integrációt. A politikai integrációt azonban a megkérdezettek 51 százaléka károsnak tartja. A válaszadók több mint fele ugyanakkor egyetért azzal, hogy az Unióban nagymértékben érvényesülnek a demokrácia, az együttműködés és a szolidaritás értékei. Az EU tagállamok közötti egyenlőségről 60 százalék azt mondta, hogy ezt az elvet Brüsszel nem tartja tiszteletben. Marx a csúcsra ért Pekingben Az emberiség legnagyobb gondolkodójának nevezte Karl Marxot a kínai elnök, kommunista pártvezető. Hszi Csin-ping tegnapi beszédében a német filozófus, közgazdász születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat egyik pekingi rendezvényén kijelentette: „Folyamatosan fejlesztenünk kell azt a képességünket, hogy a marxizmus gondolatainak segítségével elemezzük és oldjuk meg a problémákat.” Hszi szerint azért szervezték a megemlékezést Kínában, hogy ezzel is kinyilvánítsák a marxizmus tudományos igazságába vetett szilárd hitet. A Marx emlékének szentelt rendezvénysorozat majdnem egy hétig tart az országban. A médiában beszélgetős propagandaműsorokban bizonygatják a filozófus elméletének helytállóságát. Elemzők azonban úgy vélik, hogy Hszi egyrészt az ideológiai hatalom megerősítésének eszközeként használja Marxot, másrészt így kívánja tompítani a Kínai Kommunista Párton belül azokat a kritikus hangokat, amelyek az elnöki tisztség betöltésének idejére vonatkozó korlátozás feloldása miatt érték. Az olasz csillag választana Az utolsó kormányalakítási konzultációra hívja hétfőre a pártokat az olasz államfő. Sergio Mattarella szerint a március 4-ei parlamenti választás óta semmilyen előrelépés nem történt a kormánytöbbség biztosítása érdekében folytatott megbeszéléseken. Minden konzultáció eredménytelenül ért véget. Az eddigi gyakorlattal ellentétben az államfő hétfőn már nem két, hanem csak egy napig egyeztet a pártküldöttségekkel. Ha ekkor sem látja adottnak a kormánytöbbség megalakulásának feltételeit, elnöki hatáskörével maga nevezhet meg miniszterelnök-jelöltet, akinek személyéről a parlament bizalmi szavazás keretében dönt. Ez akár szakértői kormány vagy meghatározott időre szóló kormány megalakítását is jelentheti. A legnagyobb politikai erőt képviselő Öt Csillag Mozgalom (M5S) azonban az egyetlen megoldásnak a választás mielőbbi megismétlését tartja. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/Hszinhua/AP/dpa) Moszkva csalással vádolja Londont Egye jobban körvonalazódnak a brit kormány csalásai - állította tegnap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután Milos Zeman cseh elnök elismerte: hazája kis mennyiségben állított elő és tárolt a Novicsok idegméreg, azaz vegyi fegyver hatóanyagából. Ilyen anyaggal akartak megölni Angliában egy orosz-brit exkémet. „A köd oszladozik, és Theresa May kormányának megannyi csalása egyre jobban körvonalazódik” - véli az orosz külügyi szóvivő. Marija Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kabinet hazugságát, amely szerint a szigetországi szakemberek megállapították a Szkripalék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyag előállításának helyét, éppen a Porton Down-i brit katonai laboratórium vezetője cáfolta. Hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, hogy Moszkvának (rossz történelmi magatartásából kiindulva) indítéka volt Szkripalék megmérgezésére. A cseh államfő nyilatkozatára hivatkozva pedig megcáfolt hazugságként jellemezte Maynek azt az állítását, amely szerint a Novicsokot csakis Oroszországban állíthatták elő. Milos Zeman a cseh Barrandov kereskedelmi televízióban mondta el a héten, hogy a védelmi minisztérium brünni (brnói) tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as idegbénító méreggel. Mennyisége nagyon kicsi volt. Zeman azt is közölte, hogy a tesztelést követően (teljesen) megsemmisítették az anyagot. (A cseh katonai hírszerzés szerint az A-230 a Novicsok idegmérgek osztályába tartozik.) Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Zeman bejelentése megerősítette: a Szkripalékkal kapcsolatos brit álláspont tarthatatlan. A Szkripal-ügy március eleje óta okoz feszültségeket a britorosz kapcsolatokban. Akkor mérgezték meg máig ismeretlen személyek az Angliában élő Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Juliját. Mindkettőjüket súlyos, életveszélyes állapotban vitték Salisbury város kórházába, amelyet Julija azóta már elhagyhatott. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit titkosszolgálatnak kémkedett, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték. Egy ügynökcsere keretében azonban elengedték, s Nagy-Britanniában telepedett le. A támadás után a brit szakértők megállapították, hogy Szkripalékat valakik a Novicsok típusú idegmérgek közé tartozó, s a Szovjetunióban kifejlesztett vegyi fegyverrel próbálták megölni. Az orosz hatóságok viszont azt állítják, hogy nyugati laboratóriumokban készült a gyilkossági kísérlethez használt veszélyes szer. London a merénylettel Oroszországot gyanúsítja, ám a Kreml tagad. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. A vita és a kölcsönös vádaskodás ezzel nem ért véget, sőt lehet, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) főigazgatójának nyilatkozata után még lendületesebben folytatódik. Ahmet Üzümcsi egy interjúban ugyanis azt mondta: 50 és 100 gramm közötti - a kutatási célokra alkalmazott mennyiségnél jóval több - folyékony idegmérget használtak a Szkripalék elleni gyilkossági kísérletben. Moszkva ezt az állítást is kétségbe vonja. Üzümei szerint az anyagot azért állították elő, hogy fegyverként használják. Kijelentette: kezdeményezi, hogy a Novicsokot vegyék fel azoknak a pusztító eszközöknek a listájára, amelyeket az OPCW ellenőriz. Amint ez megtörténik, a vegyifegyvertilalmi egyezmény részes államainak - így Oroszországnak is - jelezniük kell, ha a kutatási célokra használt 5-10 grammos mennyiségnél nagyobb készletet halmoztak fel vagy állítottak elő. (Forrás: MTI) Pénztárcákkal” repül egymilliárd dollár a Marsra „Új Mars-szondát indít az űrbe az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az InSightot a tervek szerint ma lövik fel. Hat évvel a legutóbbi marsi landolás után robotgeológust küld a NASA a vörös bolygóra, hogy az minden eddiginél mélyebbre ásson és megmérje a planéta hőmérsékletét. Az InSight lesz az első, amely a marsrengések nyomába ered, és az égitest reflexeit, vagyis tengelye körüli imbolygását is megvizsgálja, hogy a csillagászok jobban megismerhessék a belső mag méretét és összetételét - közölte Bruce Banerdt, a NASA bolygókutató laboratóriumának vezető tudósa. A majdnem egymilliárd dollár értékű amerikai-európai leszállóegység elsőként készül a Mars belsejének kutatására. Az elemzésekkel a tudósok pontosabb képet szeretnének kapni arról, hogyan keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. A Mars a Földnél kisebb és földtanilag kevésbé aktív. Eredeti felépítését kevésbé rejtik el a gyakori lemezmozgások és más folyamatok, ezért a legkorábbi időszakok „ujjlenyomatait” is magán viseli. Az InSighttal együtt két, pénztárcaméretű műhold is elstartol, ezek a felszállás után különválnak, és hat hétig kísérik az űrszondát a vörös bolygóig tartó útján. A két műhold azért készül az űrbe, hogy kipróbálják, lehet-e rajtuk keresztül kommunikálni az InSighttal, amely a tervek szerint november 26-án landol a célterületen. A 694 kilogrammos új amerikai szonda a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, nem közlekedik, stabilan egy helyben áll. Az űrszonda és kísérői ma startolnak a kaliforniai Vanderberg légi bázisról. Ez lesz a NASA első bolygóközi missziója, amely nem a floridai Cape Canaveralról indul. Az amerikai űrkutatási hivatal és mások űrjárműveinek 40 százaléka hajtott végre sikeres landolást a Marson, a legelsőre 1976-ban, a legutóbbira 2012-ben került sor; ekkor kezdte meg a munkáját a Curiosity. Ha a leszállás sikerül, az InSight geofizikai obszervatóriumként működik. Az év vége felé kezdi meg - a HP3 jelzésű, német-lengyel gyártmányú szonda segítségével - egy majdnem öt méter mély lyuk fúrását. Eközben egy mechanikus kar leválasztja a járműről és közvetlenül a talajra helyezi a rengéseket mérő, európai készítésű szeizmométert, a SEIS-t. A tudósok kétévnyi munkát terveznek a vörös bolygón, ami egyetlen marsi évnek felel meg. Mars-misszió indítására csak kétévente, egy rövid, alig néhány hetes időszakban alkalmas a bolygók állása. Az InSight felküldését eredetileg 2016 tavaszára tervezték, ám ezt a szeizmométer műszaki hibája miatt el kellett halasztani. (MTI/AP/AFP) clicklancashire.com Incével győznék le a török államfőt Az 54 éves Muharrem Incét nevezte meg elnökjelöltjeként a legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP). A tegnap Ankarában megtartott pártgyűlésen elfogadott döntést tapsviharral fogadták a résztvevők. A jelöltet mások is támogatják, hiszen a CHP választási szövetségre lépett másik három ellenzéki párttal. Bemutatása után mondott első beszédében Ince kifejezte reményét, hogy megválasztása esetén „minden jobb lesz”. Elmondta: etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül minden török állampolgárjelöltjeként szeretne indulni a választáson. Hozzáfűzte: ha sikerül győznie, a pártatlanságot tűzi zászlajára. Ennek jeleként azonnal le is cserélte CHP-s kitűzőjét a török zászlóra. A jelölt 2002 óta tagja a törvényhozásnak. A fizika- és kémiatanár végzettségű Ince szenvedélyes és harcias retorikájáról híres. Sokan ismerik azt a megjegyzését, amelyben kilátásba helyezte a Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő által építtetett, hatalmas és hivalkodó elnöki palota eladását. Ehhez azonban le kellene győznie az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) is vezető Erdogant, aki június 24-ére írta ki az előrehozott elnök- és parlamenti választást. A remek szónoki képességgel rendelkező Ince egyelőre csak azzal dicsekedhet, hogy az elmúlt időszakban ő bírálta a legerélyesebben Erdogant, de a CHP-t irányító Kemal Kilindaroglut sem kímélte. Talán azért nem, mert maga is kétszer indult a legnagyobb ellenzéki párt elnöki tisztségéért, ám mindig hoppon maradt. Az iszlamista gyökerű AKP 2002 óta sorra nyerte a választásokat. A pártot vezető Erdogan pedig a török politika megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A múlt szerdán jelentette be, hogy 2019 novembere helyett az idén júniusban tartják az elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint Erdogan azért döntött így, mert jelenleg még biztos a győzelmében, s mielőbb gyakorolni szeretné a már tavaly jóváhagyott kiszélesített elnöki jogköröket. Az újítás értelmében a mindenkori államfő kezébe kerül a végrehajtó hatalom. Döntését az is befolyásolhatta, hogy a túlfűtött török gazdaság hamarosan lelassul, s ez gondot okozhat az országban. Ennek az lehet a következménye, hogy a szavazók jó része elfordul az AKP-től, amely így akár veszíthetne is. (Forrás: MTI/AFP/APA/dpa/Reuters)