Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-01 / 124. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MVIDÉN A spanyol szocialisták menesztenék Rajoyt Nem tolerálhatjuk a korrupciót úgy, mintha az normális lenne - jelentette ki José Luis Abalos, a Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) vezérszónoka tegnap a spanyol parlamentben, a Mariano Rajoy konzervatív miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájának kezdetén. A kezdeményezést előterjesztő ellenzéki párt politikusa hang­súlyozta: először fordult elő, hogy egy pártot a bíróság elítélt korrupció miatt, és az országnak szívességet tennének azzal, ha eltávolítanák ezt a kormányt. A PSOE azután nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormányfő ellen, hogy a spanyol központi büntetőbíróság nem jogerős ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgyne­vezett Gürtel-ügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is, amiért 245 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk a bíróság. Az EJEB elmarasztalta Litvániát és Romániát a titkos CIA-börtönök ügyében Elmarasztalta Litvániát és Romániát tegnap a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az amerikai Közpon­ti Hírszerző Ügynökség (CIA) által a két országban korábban működtetett titkos börtönök ügyében. A bíróság elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es évek­ben a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek. A felperesek - egy palesztin és egy szaúdi férfi - 2011-2012-ben fordultak az EJEB-hez, sérelmezve, hogy 2004 és 2006 között mindkettőjüket nagyjából egy éven át titkos CIA-létesítményekben tartották fogva Litvániában, illetve Romániában. Aszad: Az amerikaiaknak el kell hagyniuk Szíriát Az amerikai erőknek előbb vagy utóbb el kell hagyniuk Szíria területét - jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök az RT külföldre sugárzó orosz tévéállomás csütörtöki adásában. Aszad hangsúlyozta, hogy visszafoglalják Szíriának azokat a térségeit is, amelyeket az amerikai támogatással bíró kurd-arab koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) harcosai foglal­tak el az ország északi és keleti részén. „Ez a mi földünk, a mi jogunk és kötelességünk felszabadítani” - szögezte le. Hozzátette, nyitottak arra is, hogy tárgyaljanak az SDF-el. Ha ez nem működik, akkor erővel szabadítják fel az említett területeket. Az amerikaiaknak azonban mindenképpen el kell hagyniuk az országot. Washingtonnak tanulnia kell az Irak­ban történtekből - figyelmeztetett Aszad, felidézve, hogy Irak jogalap nélküli amerikai megszállása is azzal végződött, hogy ki kellett vonnia katonáit. Az interjúban szóba kerültek a Szíria elleni április 13-14-ei amerikai, brit, francia légicsapások. Ezzel kapcsolatban Aszad kifejtette, az amerikaiak a világnak azzal a hazugsággal álltak elő, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be Dúma városa ellen, holott „nincsenek vegyi fegyvereink, és nem is állt volna érdekünkben egy ilyen csapást végrehajtani”. Horvát rendőrök rálőttek a mikrobuszra - két gyerek megsebesült Horvát rendőrök rálőttek egy migránsokat szállító mikrobusz­ra, amely többszöri figyelmeztetés után sem állt meg, két gyer­mek megsebesült. Az eset szerdán késő este történt a Plitvicei­­tavaktól délre, a boszniai-horvát határtól nem messze, Donji Lapac körzetében. A rendőrök egy útakadályt is felállítottak, és fényjelzésekkel, valamint hangjelzésekkel próbálták megál­lítani az osztrák rendszámtáblás mikrobuszt, amely megpró­bálta elgázolni a rendőröket, akik ezért rálőttek. Ezt követően a sofőr kiugrott a kocsiból, és az erdőbe menekült. A mikrobuszban 29 iraki és afganisztánit találtak, köztük két gyereket, akik a lövésektől megsebesültek. Őket a zadari kórházban kezelik, nincsenek életveszélyben. A mikrobusz­ban több kiskorú is volt, mindannyian nemzetközi védelmet kértek Horvátországban. Ortega nem tágít Daniel Ortega nicaraguai elnök kijelentette, továbbra is hatal­mon akar maradni, visszautasítva ezzel a lemondásáért már hetek óta zajló, halálos áldozatokkal is járó kormányellenes tüntetések résztvevőinek követelését. „Nicaragua nem magántulajdon, Nicaragua mindannyiunké, és mind itt maradunk” - mondta Ortega a hívei előtt elmon­dott beszédében, a főváros, Managua északi részén tartott nagygyűlésen. Ez volt az első alkalom, hogy az elnök reagált az ellenzék arra vonatkozó követelésére, hogy tartsanak előreho­zott választásokat. A 72 éves Dániel Ortega mandátuma erede­tileg 2022 januárjáig szól. Szerdán már az ország legjelentősebb gazdasági társasága, a nagy befolyással bíró lobbiszervezetként ismert COSEP is azt szorgalmazta, hogy Ortega egyezzen bele az előrehozott választások megtartásába annak érdekében, hogy véget érje­nek a Nicaraguát hetek óta destabilizáló tüntetések. (Forrás: NJ/MTI/Reuters/AFP/dpa/AP) ttanfió Varsó tankokat vár, Moszkva rakétákat küldhet Szabó József Komoly fejtörést okozott Varsó azoknak az európai szövetségeseinek, amelyek javítanák kapcsolataikat Moszkvával és megszüntetnék az Oroszország elleni EU-szankciókat. A Kremlben is nyugta­lanságot keltett az a varsói javaslat, hogy Washington telepítsen állandó jelleg­gel egy páncélos hadosztályt Lengyelor­szágba. A támaszpontot pedig közösen használhatnák. Az orosz fenyegetéstől tartva a lengyel védel­mi minisztérium felajánlotta, hogy évente 1,5-2 milliárd dollárral támogatná az állomásoztatás költségeit, és részben állná a szükséges infra­struktúra (laktanyák, kórházak, utak, egyebek) kiépítésének költségeit is. A Kremlnek nem tetszik a terv, amely szerin­te - megvalósulás esetén - „aláásná a konti­nens stabilitását”, és a biztonságot sem erősítené Oroszország határa közelében. Moszkva ezért megfelelő ellenlépéseket helyezett kilátásba, hogy helyreálljon az erőegyensúly. Sőt azt is kilátásba helyezte, hogy hábo­rús konfliktus esetén Lengyelország az orosz haderő kiemelt célpontjává válik. Amióta 1999- ben bekerült a katonai szövetségbe, Varsó már kapott hasonló figyelmeztetéseket Moszkvától. Mindazonáltal igyekszik minél szorosabb kato­nai együttműködést is kialakítani az USA-val. A krími, majd a kelet-ukrajnai válság hatásá­ra 2015-ben döntött nyolc amerikai Patriot-üteg beszerzéséről. Ezeket az országos légvédelmi rend­szer megerősítésére szánja. Az első két rakétaelhá­rító egység megvásárlásáról szóló (4,75 milliárd dollár értékű) szerződést márciusban írták alá. Moszkva gyanakodva figyeli a NATO keleti tagországaiban zajló katonai műveleteket. Az érintettek azonban elégedettek a felvonulással, sőt nőtt a biztonságérzetük is. A szövetség tavaly több zászlóaljjal erősí­tette meg a keleti szárnyát egy korábbi közös döntéssel összhangban. A különböző nemzetek katonáiból álló „seregeket” Észtországba, Lett­országba, Litvániába és Lengyelországba tele­pítették. Az átlagosan ezer-ezer fős zászlóaljak rotációs rendszerben állomásoznak ezekben az országokban. Lengyelországba 2017 elején mintegy 3500 katonából, 105 harckocsiból és önjáró lövegből, továbbá 1300 szállító és egyéb katonai járműből álló amerikai páncélos dandárt is költöztettek, amely kilenchavonként cserélgeti kelet-európai állomáshelyét, s időnként közös hadgyakorlato­kat tart a fogadó ország kijelölt egységeivel. A NATO megerősített hadereje így kívánja megnyugtatni az „egyre tolakodóbb” Orosz­ország miatt aggódókat. Az országra vonat­kozó minősítést a katonai szervezet főtitká­ra, Jens Stoltenberg fogalmazta meg a héten Varsóban. Bár az Egyesült Államok hadereje a hideg­háború vége óta először kezdte növelni európai jelenlétét, jelentős csapaterősítésekről nem lehet beszélni. Sőt szakértők szerint az ókontinensen jelenleg állomásozó amerikai csapatok nem is tudnák sokáig feltartóztatni az orosz haderőt, ha támadásba lendülne. Moszkvának ennek ellenére nem tetszik az egész mozgolódás, mert azt állítja, hogy csapatai nem fenyegetnek senkit. A szerinte idejét múlt és fölösleges NATO-t ugyanakkor azzal vádolja, hogy fenyegetettségérzetet kelt, s a nyugtalan­ság lecsillapítása ürügyén közelebb viszi erőit az orosz határhoz. Ezt pedig nem nézi tétlenül a Kreml, amely válaszként több, védelmi jellegűnek minő­sített intézkedést foganatosított már. Az év elején Iszkander M típusú ballisztikus rakétá­kat csoportosított át a Lengyelország és Litvá­nia közé beékelődő kalinyingrádi területre. A rendszereket állandó jelleggel telepítette oda, miként az Sz-400-as légvédelmi rakétakomple­xumokat, valamint a Bal és Rasztyion partvédel­mi rakétákat. Az 500 kilométer hatótávolságú, atomtöltetekkel is felszerelhető Iszkanderekkel (a kalinyingrádi körzetből) csapást lehet mérni Varsóra és több nyugati fővárosra is. ABC News Amerikai tankok a gdanski kikötőben. A páncélosok csak a tavalyi közös hadgyakorlaton való részvétel erejéig tartózkodtak lengyel földön Másfél órát tanácskozott szer­dán este New Yorkban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Kim Jong Csoi, az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnöke, a hírszerzés volt vezető­je. A megbeszélést egy manhatta­ni étteremben tartották vacsora keretében. A vacsora után egyi­kük sem nyilatkozott, Pompeo csak annyit jegyzett meg az amerikai újságíróknak, hogy a menü nagyon ízletesre sikerült. Kim Jong Csei látogatását elemzők rendkívüli fontosságú­ként értékelik, nem csupán azért, mert személyében 18 év óta először jár az Egyesült Államokban magas rangú észak-koreai tisztségvise­lő, hanem azért is, mert őt tart­ják Kim Dzsong Un észak-koreai vezető jobbkezének. Kim Jong Csol a tanácsadója kíséretében, Pekingből érkezett New Yorkba. Mike Pompeo kíséretében pedig Andrew Kim, a CIA koreai részle­gének vezetője kapott helyet. A megbeszélést újabb tárgya­lások követik. Ezek célja Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 12-ére Szingapúrba tervezett csúcstalálkozója előkészületeinek felgyorsítása és a várható napirend rögzítése. A csúcstalálkozó megtar­tása a múlt héten veszélybe került: az amerikai elnök egy Kim Dzsong Unhoz intézett levélben lemondta a találkozót, amelyet pedig korábban ő maga is „történelminek” minő­sített. Phenjan közeledésére azon­ban Washington pozitívan reagált, és a Fehér Ház szóvivőnője, Sarah Huckabee Sanders szerdai sajtótá­jékoztatóján már pozitív fejlemé­nyekről beszélt, megerősítve, hogy az amerikai fél készül a június 12- én tartandó találkozóra. Közben Panmindzsonban, az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezetben amerikai és észak-koreai küldöttségek is tárgyalnak egymás­sal, Szingapúrban pedig szintén amerikaiak és észak-koreaiak egyez­tetnek a várható csúcstalálkozó lebonyolításának részleteiről. A jövő héten Abe Sindzó japán kormányfő Washingtonban szintén a várható csúcstalálkozóról tanácskozik majd Donald Trump elnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel. Szer­dán Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője két Twitter-bejegyzésben is arról írt, hogy „a csúcstalálkozó valószínű­leg” meglesz. (Forrás: MTI) A menü nagyszerű volt Az amerikai külügyminiszter az észak-koreai hírszerzés volt vezetőjével egy manhattani étteremben találkozott ABC News A kertekben is láva folyik A Kilauea vulkánra épült lakóházak kertjeiben tör fel a láva Hawaiion, a kitörés 28 napja tart, sok helyi még nem hagyta el otthonát. A helyiek Pelé­­nek, a hawaii vulkánok istennőjének tulajdonítják a kitörést és arra számítanak, hogy meggondolja magát,, ezért nem hagyják el otthonaikat. A kitörést előre jelezte a Hawaii Vulká­ni Obszervatórium (HVO). A Kilauea vulkán legutóbb 1955-ben tört ki, akkor 88 napig muta­tott aktivitást. A napokban a láva elérhet egy üdülőtelepet és azt a geotermikus erőművet is veszélyezteti, amely a hawaii nagy sziget áramszükségletének 25 száza­lékát termeli. A vulkáni szmog mellett a láva és az óceán találkozásakor felszabaduló mérges gázok is problémát jelentenek. A láva több utat is járhatatlanná tett IJRA TnHav 2018. június L, péntek

Next