Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)
2018-06-27 / 146. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo rsastafic Kisiklott Kisiklott egy keskeny nyomtávú vasútvonalon közlekedő vonat tegnap reggel Ausztriában, St. Pölten közelében, a balesetnek több sérültje van. A Mariazellből St. Pöltenbe tartó vonaton mintegy 80 utas tartózkodott, köztük sok gyermek. Későbbi közlés szerint ketten sérültek meg súlyosan, 26-an pedig könnyebben. A szerelvény két kocsija felborult. Még egy elnökjelöltet gyilkoltak meg A vasárnap tartandó választások egy újabb jelöltjével végeztek a dél-mexikói Oaxaca államban - közölte tegnap a mexikói igazságügyi minisztérium. Az 50 éves Emigdio López Avendano egy helyi önkormányzati választás jelöltje volt. Éppen egy kampányrendezvényre tartott, amikor tüzet nyitottak a járművére. A támadásban a jelöltön kívül még négy ember vesztette életét. Az áldozatok a legesélyesebbnek tartott mexikói elnökjelölt, Manuel López Obrador támogatói voltak. Több mint húsz éve a mostani a legvéresebb választási kampány a közép-amerikai országban: az utóbbi hetekben már több mint 120 politikust gyilkoltak meg. Mexikóban július 1-jén tartanak törvényhozási és elnök-, illetve több államban helyhatósági választást. Kamionnal a szerkesztőségbe Nekihajtottak kisteherautóval a De Telegraaf című holland napilap amszterdami irodájának keddre virradóra, a rendőrség szerint szándékos támadás történhetett, az elkövetőt egyelőre nem sikerült elkapni. A kamion hajnali 4 óra körül csapódott bele a város egyik kereskedelmi negyedében lévő szerkesztőség falába, s az ütközést követően kigyulladt. A legnagyobb példányszámú holland napilapnak számító De Telegraaf „célzott támadásnak” minősítette a történteket. Nem ez az első hasonló eset a közelmúltban. Múlt héten őrizetbe vették a Caleh Wagoh helyi motorosbanda egyik vezetőjét, miután a gyanú szerint páncéltörő rakétával rálőtt a Panorama című magazin Amszterdamhoz közeli irodájára. Indítéka egyelőre ismeretlen a hatóságok előtt, de köze lehet ahhoz, hogy korábban megjelent egy cikk a magazinban a motorosklub két tagjáról. Betiltották a burkát és a nikábot Hollandiában a parlament felsőháza tegnap elfogadta a törvényt, amely tiltja az arcot csaknem teljesen elfedő viseletét, így a burkát és a nikábot a középületekben, köztük iskolákban, kórházakban, közhivatalokban, továbbá tömegközlekedési járműveken. Az alsóház már 2016-ban elfogadta a részleges tilalmat. A törvény nemcsak a burkát, hanem az arcot elfedő minden ruhadarab és eszköz - így nikáb, símaszk, motoros bukósisak - viseletét is betiltotta középületekben. A hidzsáb nevű fejkendőre - amely csak a hajat és részben a homlokot takarja - nem vonatkozik a tilalom, amely egyébként nem érint hatalmas tömegeket Hollandiában, legfeljebb pár száz nőt. Hasonló tilalom van érvényben Franciaországban és Belgiumban is, Dánia parlamentje pedig május végén fogadta el a törvényjavaslatot, amely augusztus 1-jétől pénzbírsággal sújtja azt, aki arcát teljesen elfedi (egyebek közt burkával vagy nikábbal) közterületen. Migrációról és környezetvédelemről egyeztetett a pápa Macronnal Migrációról és környezetvédelemről is beszélgetett Ferenc pápa Emmanuel Macron francia elnökkel a Vatikánban tegnap. Szó volt emellett a közel-keleti helyzetről és az afrikai konfliktusövezetekről is, valamint az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. Emmanuel Macront vatikáni látogatásán többfős delegáció kísérte, amelynek tagja volt felesége, Brigitte, valamint Jean- Yves Le Drian francia külügyminiszter és Gérard Collomb belügyminiszter is. A francia elnök vatikáni látogatása egybeesett az új olasz kormánnyal kirobbant migrációs vitákkal, ami precedens nélküli diplomáciai feszültséget teremtett Róma és Párizs között. Korábban Macron felelőtlennek és cinikusnak nevezte az olaszországi kikötők lezárását a migránsokat szállító hajók előtt. Matteo Salvini olasz belügyminiszter válaszában arrogánsnak nevezte Macront, felszólítva őt, hogy nyissa meg a francia kikötőket. Emmanuel Macron most Rómában nem találkozott az új olasz kormány tagjaival. (Forrás: MTI/APA/dpa/ AFP/Reuters/AP) Q_xn5 CD Gjorge Ivanov macedón elnök tegnap közölte: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a múlt szerdán fogadott el. Az államfő közleményben tudatta, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatásról szóló jogszabályt, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem írja alá. Mint írta: politikájának és a 2014. évi választási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. „Nem fogadok el olyan elképzeléseket vagy javaslatokat, amelyek károsítanák a macedón nemzeti identitást, a macedón nép, a macedón nyelv és a macedón együttélési modell egyediségét” - fogalmazott Ivanov. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben több mint félmillióan szavaztak erre a politikára, amikor elnökké választották, és ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy megvédje az ország nevét. A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görögmacedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugatbalkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, az alkotmány azonban nem utalt Jugoszláviára. A két ország külügyminisztere június 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón Észak-Macedónia állampolgára lesz. A köztársasági elnök azonnal jelezte, hogy nem támogatja a névváltoztatást, és nem fogja aláírni az erről szóló jogszabályt. Gjorge Ivanov tegnap arra figyelmeztetett, hogy az egyezmény Macedóniát alárendelt és függő viszonyba helyezi, és ezt az ország törvényei is tiltják, ezért szerinte egy ilyen megállapodás törvényesítése jogi következményeket von maga után, és bűncselekménnyel ér fel. Miután a macedón parlament a múlt héten ratifikálta a dokumentumot, értesítette erről Görögországot, Athén pedig megküldte a szükséges nyilatkozatokat az Európai Uniónak és a NATO-nak, s ezekben beleegyezését adta, hogy folytatódhasson az integrációs folyamat. A macedón-görög egyezményben nem szerepel, hogy a névváltoztatásról szóló törvénynek meg kell jelennie a hivatalos közlönyben - amihez az elnök aláírása is szükséges -, így várhatóan Athén nem gördít újabb akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé. Mindazonáltal az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifikálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell. Zoran Zaev miniszterelnök közölte, a nép megkérdezése nélkül semmiképpen sem változtatják meg az ország nevét, így ősszel népszavazást tartanak a kérdésben. A kormányfő azt is bejelentette, amenynyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről. A népszavazás időpontjáról várhatóan július közepén dönt a szkopjei törvényhozás. A macedón törvények szerint ha Gjorge Ivanov nem írja alá a jogszabályt, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége azt aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azután sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja. Zaev korábban azt közölte: ha a népszavazás sikeres lesz, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. (Forrás: MTI) MACEDÓNIA Ivanov köti az ebet A macedón elnök nem akarja aláírni az ország névváltoztatásáról szóló törvényt Novinite.com Gjorge Ivanov 2018. június 27., szerda Hiányos lesz az uniós menekültügyi csomag Merkel: Öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, két irányelven tovább kell dolgozni Nem készül el a menekültügyet az EU-szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján - mondta Angela Merkel német kancellár tegnap Berlinben a Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón. Kérdésre válaszolva elmondta: jó hír, hogy a menekültügyről szóló hét irányelv közül öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, a nem nagyon jó hír pedig az, hogy két irányelven tovább kell még dolgozni. Az egyik a menekültügyi eljárások szabályozásáról szól, a másik pedig az úgynevezett Dublin IV. rendelet, amely egy szolidaritási mechanizmusról is rendelkezik. A migrációs politika külső és belső dimenziójában is „tenni akaró” tagállamoknak továbbra is törekedniük kell kétoldalú megállapodásokra a menedékkérők származási országaival és a tranzitországokkal, de ezeket a megállapodásokat az EU egészének nevében kellene megkötniük - javasolta a kancellár. A spanyol miniszterelnök kiemelte, hogy országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64 százalékkal több menedékkérő érkezett, 2017-ben pedig 100 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapuló, közös európai megoldást tart szükségesnek. § M Sf & S § “'cS §* | i1 s g & a S' S- 3 " -i I s 8\i\g SrS" 1 ££ E?i! S'1'3 |sra 1 i<f I | a |í u n . ! « * 1 1 f sriía sá sí, | m m t t s-im * EZ- a 3. Z 3 ff <?- So S o S « ^ E ‘"rg»5: E* ’ C5* 57 3 ~ 5. ? - xí! S ejj 0.3 H o s »3 »-N Ü _3 " a S 7'p-S 5;s ^ b & £<§. S It'S §1; g g g 3 1 1 £ X 3- a i s. £' 3 S, n &f- S- | ^ | l | I Q_ 1< ] CD : OI J CD A német kancellár és a spanyol kormányfő a tegnapi berlini találkozó elején