Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-27 / 146. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs­astafic Kisiklott Kisiklott egy keskeny nyomtávú vasútvonalon közleke­dő vonat tegnap reggel Ausztriában, St. Pölten közelében, a balesetnek több sérültje van. A Mariazellből St. Pölten­be tartó vonaton mintegy 80 utas tartózkodott, köztük sok gyermek. Későbbi közlés szerint ketten sérültek meg súlyosan, 26-an pedig könnyebben. A szerelvény két kocsija felborult. Még egy elnökjelöltet gyilkoltak meg A vasárnap tartandó választások egy újabb jelöltjével végeztek a dél-mexikói Oaxaca államban - közölte tegnap a mexikói igazságügyi minisztérium. Az 50 éves Emigdio López Avendano egy helyi önkormányzati választás jelöltje volt. Éppen egy kampányrendezvényre tartott, amikor tüzet nyitottak a járművére. A támadásban a jelöltön kívül még négy ember vesztette életét. Az áldozatok a legesélyesebbnek tartott mexikói elnökjelölt, Manuel López Obrador támoga­tói voltak. Több mint húsz éve a mostani a legvéresebb választási kampány a közép-amerikai országban: az utóbbi hetekben már több mint 120 politikust gyilkoltak meg. Mexikóban július 1-jén tartanak törvényhozási és elnök-, illetve több államban helyhatósági választást. Kamionnal a szerkesztőségbe Nekihajtottak kisteherautóval a De Telegraaf című holland napilap amszterdami irodájának keddre virradóra, a rend­őrség szerint szándékos támadás történhetett, az elkövetőt egyelőre nem sikerült elkapni. A kamion hajnali 4 óra körül csapódott bele a város egyik kereskedelmi negyedében lévő szerkesztőség falába, s az ütközést követően kigyulladt. A legnagyobb példányszámú holland napilapnak számító De Telegraaf „célzott támadásnak” minősítette a történte­ket. Nem ez az első hasonló eset a közelmúltban. Múlt héten őrizetbe vették a Caleh Wagoh helyi motorosbanda egyik vezetőjét, miután a gyanú szerint páncéltörő rakétával rálőtt a Panorama című magazin Amszterdamhoz közeli irodájára. Indítéka egyelőre ismeretlen a hatóságok előtt, de köze lehet ahhoz, hogy korábban megjelent egy cikk a magazinban a motorosklub két tagjáról. Betiltották a burkát és a nikábot Hollandiában a parlament felsőháza tegnap elfogadta a törvényt, amely tiltja az arcot csaknem teljesen elfedő visele­tét, így a burkát és a nikábot a középületekben, köztük isko­lákban, kórházakban, közhivatalokban, továbbá tömegközle­kedési járműveken. Az alsóház már 2016-ban elfogadta a részleges tilalmat. A törvény nemcsak a burkát, hanem az arcot elfedő minden ruhadarab és eszköz - így nikáb, símaszk, motoros bukósi­­sak - viseletét is betiltotta középületekben. A hidzsáb nevű fejkendőre - amely csak a hajat és részben a homlokot takar­ja - nem vonatkozik a tilalom, amely egyébként nem érint hatalmas tömegeket Hollandiában, legfeljebb pár száz nőt. Hasonló tilalom van érvényben Franciaországban és Belgi­umban is, Dánia parlamentje pedig május végén fogadta el a törvényjavaslatot, amely augusztus 1-jétől pénzbírsággal sújtja azt, aki arcát teljesen elfedi (egyebek közt burkával vagy nikábbal) közterületen. Migrációról és környezetvédelemről egyeztetett a pápa Macronnal Migrációról és környezetvédelemről is beszélgetett Ferenc pápa Emmanuel Macron francia elnökkel a Vatikánban tegnap. Szó volt emellett a közel-keleti helyzetről és az afri­kai konfliktusövezetekről is, valamint az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. Emmanuel Macront vatikáni látogatásán többfős delegáció kísérte, amelynek tagja volt felesége, Brigitte, valamint Jean- Yves Le Drian francia külügyminiszter és Gérard Collomb belügyminiszter is. A francia elnök vatikáni látogatása egybeesett az új olasz kormánnyal kirobbant migrációs vitákkal, ami precedens nélküli diplomáciai feszültséget teremtett Róma és Párizs között. Korábban Macron felelőtlennek és cinikusnak nevez­te az olaszországi kikötők lezárását a migránsokat szállító hajók előtt. Matteo Salvini olasz belügyminiszter válaszában arrogánsnak nevezte Macront, felszólítva őt, hogy nyissa meg a francia kikötőket. Emmanuel Macron most Rómá­ban nem találkozott az új olasz kormány tagjaival. (Forrás: MTI/APA/dpa/ AFP/Reuters/AP) Q_xn5 CD Gjorge Ivanov macedón elnök tegnap közölte: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parla­ment a múlt szerdán fogadott el. Az államfő közleményben tudatta, hogy alkotmányellenesnek tartja a névvál­toztatásról szóló jogszabályt, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyez­ményt a parlament ratifikálta, ezért nem írja alá. Mint írta: politikájának és a 2014. évi válasz­tási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. „Nem foga­dok el olyan elképzeléseket vagy javaslato­kat, amelyek károsítanák a macedón nemzeti identitást, a macedón nép, a macedón nyelv és a macedón együttélési modell egyediségét” - fogalmazott Ivanov. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben több mint félmillióan szavaztak erre a politikára, amikor elnökké választották, és ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy megvéd­je az ország nevét. A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompro­misszumos megállapodás született a görög­macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniá­­nak fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésé­nek feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Mace­dónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelő­zendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat­balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, az alkotmány azonban nem utalt Jugoszláviára. A két ország külügyminisztere június 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmé­ben a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemze­tisége macedón, állampolgársága pedig mace­­dón­ Észak-Macedónia állampolgára lesz. A köztársasági elnök azonnal jelezte, hogy nem támogatja a névváltoztatást, és nem fogja aláírni az erről szóló jogszabályt. Gjorge Ivanov tegnap arra figyelmeztetett, hogy az egyez­mény Macedóniát alárendelt és függő viszony­ba helyezi, és ezt az ország törvényei is tiltják, ezért szerinte egy ilyen megállapodás törvé­­nyesítése jogi következményeket von maga után, és bűncselekménnyel ér fel. Miután a macedón parlament a múlt héten ratifikálta a dokumentumot, értesítette erről Görögországot, Athén pedig megküldte a szük­séges nyilatkozatokat az Európai Uniónak és a NATO-nak, s ezekben beleegyezését adta, hogy folytatódhasson az integrációs folyamat. A macedón-görög egyezményben nem szere­pel, hogy a névváltoztatásról szóló törvény­nek meg kell jelennie a hivatalos közlönyben - amihez az elnök aláírása is szükséges -, így várhatóan Athén nem gördít újabb akadályt Szkopje euroatlanti integ­rációja elé. Mindazonál­tal az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifi­kálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell. Zoran Zaev miniszterelnök közölte, a nép megkér­dezése nélkül semmikép­pen sem változtatják meg az ország nevét, így ősszel népszavazást tartanak a kérdésben. A kormányfő azt is bejelentette, ameny­­nyiben a népszavazás megbukik, lemond tiszt­ségéről. A népszavazás időpontjáról várhatóan július közepén dönt a szkopjei törvényhozás. A macedón törvények szerint ha Gjor­ge Ivanov nem írja alá a jogszabályt, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képvise­lők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglal­tak értelmében az államfőnek kötelessége azt aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtör­vényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azután sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja. Zaev korábban azt közölte: ha a népszavazás sike­res lesz, és Gjorge Ivanov államfő - ígéreté­hez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. (Forrás: MTI) MACEDÓNIA Ivanov köti az ebet A macedón elnök nem akarja aláírni az ország névváltoztatásáról szóló törvényt Novinite.com Gjorge Ivanov 2018. június 27., szerda H­iányos lesz az uniós menekültügyi csomag Merkel: Öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, két irányelven tovább kell dolgozni Nem készül el a menekült­ügyet az EU-szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalál­kozóján - mondta Angela Merkel német kancellár tegnap Berlinben a Pedro Sánchez spanyol kormány­fővel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón. Kérdésre vála­szolva elmondta: jó hír, hogy a menekültügyről szóló hét irány­elv közül öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, a nem nagyon jó hír pedig az, hogy két irányelven tovább kell még dolgozni. Az egyik a menekültügyi eljárások szabá­lyozásáról szól, a másik pedig az úgynevezett Dublin IV. rendelet, amely egy szolidaritási mechaniz­musról is rendelkezik. A migrációs politika külső és belső dimenziójában is „tenni akaró” tagállamoknak tovább­ra is törekedniük kell kétoldalú megállapodásokra a menedék­kérők származási országaival és a tranzitországokkal, de ezeket a megállapodásokat az EU egészé­nek nevében kellene megkötniük - javasolta a kancellár. A spanyol miniszterelnök kiemelte, hogy országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64 százalékkal több menedékké­rő érkezett, 2017-ben pedig 100 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Hangsúlyoz­ta, hogy Spanyolország szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapu­ló, közös európai megoldást tart szükségesnek. § M S­f & S § “'cS §* | i1 s g & a S' S- 3 " -i I s 8\i\g SrS" 1 ££ E?i! S'1'3 |sra 1 i<f I | a |í u n . ! « * 1 1 f sriía sá sí, | m m t t s-im * EZ- a 3. Z 3 ff <?- So S o S « ^ E ‘"rg»5: E* ’ C5* 57 3 ~ 5. ? - xí! S ejj 0.3 H o s »3 »-N Ü _3 " a S 7'p-S 5;s ^ b & £<§. S It'S §1; g g g 3 1 1 £ X 3- a i s. £' 3 S, n &f- S- | ^ | l | I Q_ 1< ] CD : OI J CD A német kancellár és a spanyol kormányfő a tegnapi berlini találkozó elején

Next