Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-27 / 146. szám

jgjj BELFÖLD belfold@magyarszo­rs tat­­tó Holnap dönt a kormány a búzafelvásárlásról Az árutara­lékok 18 dinárt kínál a gabona kilójáért A szerb kormány csütörtökön dönt arról, hogy jóváhagyja-e a Köztár­sasági Árutartalékok számára 30 ezer tonna idei búza intervenciós felvásárlását, amire az árutartalékok javaslatot tett tizenhat nappal ezelőtt. A termény kilóját 18 dináros áron vennék át a jövő hét elején, hétfőn vagy kedden - tudta meg az AgroServis plus mezőgazdasági portál. A felvásárlást az Újvidéki Terménytőzsde közvetítésével bonyolítanák le, a kisgazdaságok élveznek elsőbbséget - mondta el a téma kapcsán Zorica Andelkovic, a Köztársasági Árutartalékok megbízott igazga­tója. Mint közölte, pontos tervet készítettek, a gazdaságok ajánlatát veszik először fontolóra, ha ezzel nem sikerül elérni a 30 ezer tonnás mennyiséget, akkor kerülnének sorra a szövetkezetek és a közrak­tárak. A gazdaságok 10-100 tonna, a szövetkezetek 20-150 tonna, a közraktárak akár ezer tonna búza eladására is ajánlatot tehetnek. Milos Janjic, az Újvidéki Terménytőzsde igazgatója arról számolt be, hogy felkészültek az üzlet lebonyolítására, csak a kormány pozitív döntésére várnak. Hatékony és gyors munkát ígér az igazgató, aki szerint jó lenne mielőbb belekezdeni a felvásárlásba, hiszen az aratás már szinte befejeződött. A földművesek első benyomásai az ajánlattal kapcsolatban pozití­vak, bár sokan megemlítik, hogy a felvásárlási ár lehetne magasabb is, főként ha figyelembe vesszük a tavalyinál is nagyobb, mintegy 600 ezer hektárt kitevő vetésterületet. A gazdák is úgy vélekednek, hogy az árutartalékok korábban is előállhatott volna az ötlettel, mert akkor sikerülhetett volna állandósítani a felvásárlási árat 17,5 és 18 dinár között. Azon a véleményen vannak, hogy a jelenleg emlegetett 16 dináros ár nem reális, figyelembe véve, mennyi pénzt kell a termesz­tésbe befektetnie a földművesnek. ■ v­ár Bárki beszerezheti a drogot Tegnap volt a kábítószer-használat elleni küzdelem világnapja Az újvidéki Vita Függőségi Betegségek Kórházának felmérése szerint a helybeli 15 és 30 év között fiatalok 59 százalékának ajánlottak már fel valamilyen kábítószert, 28 százalékuk pedig ki is próbált már vala­milyen drogot. A felmérésben részt vett 400 fiatal 63 százaléka nem tudja, hogy a kábítószer-függőség betegség. A megkérdezettek 74 százaléka ismer olyan személyt, aki rendszeresen fogyaszt kábítószert, 54 százalékuk pedig tudja, hogy hol szerezhet be drogot. A felmé­rést a kábítószer-használat elleni küzdelem világnapjának alkalmából készítették. A leggyakrabban használt drog a marihuána, majd ezt követi az ecsta­sy, az amfetaminok, a kokain, a heroin és az LSD. Bár a felmérés ered­ményei az újvidéki helyzetet tükrözik, Milan Vlassavljevic, az intéz­mény igazgatója szerint az országos mutatók is hasonlóan alakulnak. A szakértő szerint a kábítószer elleni küzdelem egyik alappillérének a felvilágosításnak kell lennie, hiszen, mint az a felmérésből is kiderült, a fiatalok nincsenek tudatában annak, hogy a függőség betegség, ezért meg sem fordul a fejükben, hogy adott esetben segítséget kérjenek egészségügyi intézményben. A kábítószer-függőségről a megkérdezettek 29 százaléka internetes portálokon tájékozódott, 25 százalékuk valamelyik barátjától szerzett ismereteket ebben a témában, 16 százalékuk a családban, 15 százalé­kuk pedig az iskolában.­­ A szülőknek tudniuk kell, hogy napjainkban sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki droggal kínálja a gyermeküket, mint az, hogy nem. Ezért mindannyiunk közös célja elérni, hogy a gyermek nemmel válaszoljon, azaz elutasítsa a felkínált kábítószert - fogalma­zott Vlaisavljevic. Az elmúlt öt napban az ország területén három fiatal életét követel­te kábítószer-túladagolás. Az eddigi sajtóértesülések szerint mind­hárman valamilyen szintetikus drogot fogyasztottak. Ennek kapcsán reagált Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter, és megerősítette, hogy javaslatára a szerb kormány következő ülésén napirendre tűzik a témát. ■ P. E. 2018. június 27., szerda Maradásra kell bírni a diplomásokat Szerbia olyan fiatalokat iskoláztat, akik külföldre terveznek költözni Folytatás az 1. oldalról­­ Egyrészt vannak a diplomások, akik az érvényesülés és a pénzügyi stabilitás megteremtésének okán keres­nek külföldön munkahelyet, másrészt az alacsonyan képzett vagy képzet­len réteg, akik lehetőségként élik meg például Németország menedékkérő politikáját. Feltehetőleg nem fognak menedéket kapni, de amíg tart az eljá­rás, pénzügyi juttatásban részesülnek, és ezeknek az embereknek ez is elegen­dő ahhoz, hogy átmenetileg biztosítsák családjuk megélhetését. Habár a többség számára a megélhetés a legfontosabb indíték, mégsem mindenki az anyagi­ak miatt költözik külföldre. A szerbiai életkörülményekkel való elégedetlenség okait ennél sokkal mélyebben kell keresni. Az emberek az értékrenddel elégedetlenek. Azzal az értékrenddel, ami ebben a térségben túlságosan hosszú ideje nem változik. Azok a dolgok, amelyeknek mélyen elásva kellett volna maradniuk, a kilencvenes években a felszínre törtek, és azóta sem sikerült őket elásni. Az emberek többsége olyan rendszerre vágyik, amelyben „normális” körülmények között élheti az életét - nyilatkozta Vladi­mir Petronijevic, a Grupa 484 civil szervezet igazgatója, okleveles jogász. Petronijevic értékelése szerint a legna­gyobb gond az, hogy Szerbiában egyelőre nem jellemző az úgynevezett körforgásos, cirkulációs migráció, akik elmennek, szinte kizárólag egy irányba váltanak jegyet, eszük ágában sincs hazatérni. Az alapprobléma nem az, hogy az emberek külföldre mennek, hiszen a mobilitás az EU egyik alappillére, hanem kát költ azoknak a taníttatására, akik később az, hogy nem terveznek visszatérni Szerbiába, és szinte minden kapcsolatot megszakítanak hazájukkal - húzta alá Petronijevic. Milan Kovacevic okleveles közgazdász a pártokráciát nevezte meg a külföldre való vágyakozás egyik okaként. Az átlagembernek egyszerűen elege van abból, hogy minde­nért kapcsolatokat, ismeretséget kell keres­nie - emelte ki Kovacevic. Mint hozzátette, Szerbiában a politika továbbra is rátenyerel a szakmaiságra, illetve eluralkodik rajta, az állami és a magánszektorban egyaránt, ami Szerbiában elsősorban a magánosítás nyomán alakult ki. Hasonló szellemiségben fogalmazta meg gondolatait a szóban forgó téma kapcsán Davor Milosevic a Vecernje novosti napi­lapnak írt szerzői szövegében, amelyben dr. Zoran Avramovicnak, a Pedagógiai Kutatások Intézete állandó munkatársának arra a kije­lentésére reagált, hogy az állam milliárda­külföldön terveznek szakmailag érvényesülni. - Milosevic olyan fiatal értelmiséginek nevez­te magát, akire Ausztráliában vár a szakmai jövő. - Mi, fiatalok, nem azért költözünk külföldre, mert telhetetlenek vagyunk, hanem mert jobb jövőre vágyunk. Nem elsősorban saját magunk, hanem a gyermekeink számára. Ha az ember sikeressé kíván tenni egy válla­latot, az alapoknál kell kezdenie. Ugyanúgy, mint amikor egy államot akarunk sikeresen irányítani, az alapoknál kell kezdenünk. Ez az alap például egy vállalat vezetésében szer­zett tapasztalat is lehet. Nem történhet meg, hogy a döntéshozók úgy kerülnek tisztség­re, hogy előtte sehol nem szereztek irányítói tapasztalatot. A parlamenti képviselői vagy a miniszteri tisztség nem lehet első munkahelye a tisztségviselőnek, a döntéshozónak - írta szerzői szövegében Milosevic.» P. E. Oros András illusztrációja A fiatalok az országban uralkodó értékrenddel is elégedetlenek Két lépéssel közelebb az EU-hoz Koszovó és jogállamiság: ettől függ a csatlakozás menete Az Európai Unió Miniszterek Tanácsá­nak Szerbiáról szóló dokumentuma, melybe még elfogadása előtt betekintést nyertek a hírügynökségek, dicsérettel illeti az orszá­got az integráció útján elért eredményekért, ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a csatla­kozási folyamat sebességét elsősorban a jogál­lamiság fejlődése és a Pristinával fennálló viszonyok normalizálásának sikere határozza majd meg igazán. Az EU-tagállamok külügy­miniszterei Luxembourgban üléseznek, ahol egy nappal korábban arról is döntés szüle­tett, hogy újabb tárgyalási fejezeteket nyitnak meg Szerbia számára a csatlakozási tárgya­lások során. A 33., a pénzügyi és költségve­tési kérdésekkel, továbbá a 13., a halászattal foglalkozó fejezet megkezdését hagyták jóvá. Szerbia akár öt fejezetet is meg tudott volna nyitni, de az elemzői vélemények szerint az Unió azért döntött mégis kettő mellett, mert némi nyomást szeretne gyakorolni az ország­ra a Koszovóval kapcsolatos nézetkülönb­ségek mielőbbi tartós rendezése érdekében. Hogy ez valóban fontos előfeltétel, az tegnap a Miniszterek Tanácsának megállapításai­ból is kiderült, hiszen a jogállamiság mellett ezt emelték még ki sorsdöntő elvárásként. A dokumentum megállapítja, hogy a Belgrád és Pristina közötti helyzet normalizálása egy jogi értelemben kötelező érvényűnek számító egyezménnyel kulcsfontosságú Szerbiának és Koszovónak az európai közeledésében is, de a regionális stabilitás szavatolása érdekében is. A Miniszterek Tanácsa előtt heverő iratok üdvözlik a koszovói szerb községek közössé­gének megalapítása érdekében hosszú szünet után tett első lépéseket, majd elvárást fogal­maznak meg mindkét fél számára: konstruk­tívan vegyenek részt a brüsszeli párbeszéd során született eddigi megállapodás alkalma­zásában, a többi között az energetika területén született egyezmény teljesítésében is. Szerbiával kapcsolatban kiemeli a doku­mentum annak fontosságát, hogy az ország további eredményeket érjen el az igazság­szolgáltatás hatékonysága és függetlensége terén, a korrupcióval, szervezett bűnözéssel és pénzmosással kapcsolatos ügyekben pedig mielőbb szülessenek ítéletek, legyen mélyre­ható a nyomozás. Aggodalmukat fejezik ki a jelentésben az uniós szervek a szólásszabadság helyzete miatt, megállapítják, hogy ezen a területen nem könyvelt el az ország eredményeket, s felszólítják Szerbiát arra is, hogy szavatol­ja a média függetlenségét, a szólásszabad­ság biztonságos gyakorlásának feltételeit. Többet kell tennie az államnak az újság­írók elleni támadások eseteinek feltárása érdekében is. A Miniszterek Tanácsa felhívja az ország figyelmét arra is, hogy külpolitikáját fokoza­tosan igazítsa az uniós külpolitika mércéihez, javítson a jelenleg tapasztalható kilengéseken. Ugyanez érvényes az ország vízumpolitikájá­ra is. A jelentés kedvezően értékeli az ország gazdasági eredményeit, további lehetőségeket lát az üzleti légkör javítására, az államadós­ság csökkentésére, és az állami kézben levő vállalatok magánosítására szólít fel. A hétfő esti kormányközi konferenci­át követően Jadranka Joksimovic európai integrációs miniszter úgy fogalmazott: az eredményekből látszik Szerbia elszántsága az uniós közeledésre és elsősorban a polgárok életszínvonalának a növelésére. Az Uniónak, szerinte, bátorítania kell Szerbiát a megkez­dett úton­ a legkönnyebb negatív kritikát kifejteni, de minden egyes apró lépés rend­kívül jelentős lépésnek számít a tartós megol­dás felé - fogalmazott. ■ v­ár N­em lehet feltétel a családi állapot Közvitán a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvénytervezet Korszerű és minőségi megoldásokkal lehet csak teljes nemi egyenlőséget elérni a társadalom minden területén, ezt szolgálja a nemek egyenjogúságával foglalkozó új törvénytervezet - emel­te ki tegnap Maja Gojkovic, a köztársasági parlament elnöke a törvény belgrádi közvitájának megnyitóján. Mint rámutatott, ez a törvény egy újabb előrelépés a nők elleni erőszak visszaszorí­tásában, illetve a diszkrimináció megakadályozásában a munka­­vállalás vagy a karrierépítés terén, és hozzájárul a nők gazdasági megerősödéséhez. Szerbia 2009 óta rendelkezik a szóban forgó törvénnyel, aminek köszönhetően a nemek egyenjogúsága jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen 2000-ben a parlamenti képviselők csupán 12,4 százaléka volt nő. Ez az arány 2007-ben 21,2 százalékra nőtt, hogy ma a képviselői székek 36,8 százalékát nők foglalják el. Nő áll a Köztár­sasági Képviselőház, a kormány, az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Bank élén is. Hozzátette, további fejlődésre van szükség, hogy a nők még jobb helyzetbe kerüljenek a szerb társadalomban. - Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy csak idő kellett ahhoz, hogy bebizonyítsuk, alkalmasak vagyunk egy-egy poszt betöltésére, és felelősségteljesen helytállunk, ha az ország és a társadalom számára kulcsfontosságú döntést kell hozni - mondta Gojkovic. Az új törvénytervezetben már szigorúbb követelményeket tüntet­tek fel a nők javára, így például a választási listákon a jelöltek legalább 40 százaléka nő kell hogy legyen, az állami szervek kötelezettsége lesz, hogy mindkét nem képviselve legyen a nemzetközi, a köztársasági és más testületekben. Ennek a törvénynek a hatályba lépése után foglalkoztatás esetén a munkaadó nem kérdezhet rá a jelölt családi állapotára, illetve a jövőre vonatkozó ilyen terveire. Tiltja a munka­­viszony megszakítását terhesség, szülési szabadság miatt, illetve ha gyermekápolás okán marad távol a munkahelyétől. Ezzel szeretnék növelni a nők foglalkoztatásának arányát, hiszen Szerbiában még mindig jelentősen, 14 százalékkal magasabb a munkanélküliség aránya a nők esetében, mint a férfiakéban. A törvénytervezet közvitáját több városban is megtartják. ■ mh

Next