Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)
2018-06-27 / 146. szám
2018. június 27., szerda 50tatto) gazdasag@magyarszo.rs GAZDASÁG A mosogatástól a szüretelésig A nyári idénymunkák külföldön többet ígérnek Folytatás az 1. oldalról Az egyetemi hallgatóknak kínált legjellemzőbb munka Újvidéken az árufeltöltés, raktározás, szórólapozás - tudtuk meg a Pravi pobednik Ifjúsági Szövetkezet igazgatójától. Valentina Krstic- Budimirovic elmondta, hogy jelenleg mintegy 600 fiatal szerepel a szövetkezet nyilvántartásában. - A most kezdődő nyári időszak során leginkább a vendéglő- és kávézótulajdonosok keresnek fel bennünket, akik főként mosogatásra, kiszolgálásra, italcsapolásra keresnek munkaerőt. Mindemellett gyakori a berakodás, költöztetés, az építőipari munkák, ügynökök és a különféle termékbemutató személyek iránti kereslet. Az órabér 150-300 dinár, a nehezebb fizikai munkák esetében pedig 300 dinár - mondta az ifjúsági szövetkezet igazgatója. Az itthoni alkalmi munkák iránt alábbhagyott az érdeklődés az utóbbi években a fiatalok tömeges elvándorlása miatt, így számos ifjúsági szövetkezet megszűnt. - Harmincéves korig adhatunk munkát azoknak a fiataloknak, akik előzőleg beléptek az ifjúsági szövetkezetbe. Határozott időre, meghatározott munkafeladatok végzésére keresnek a vállalatok munkásokat, de nem munkaviszonyról hanem, csupán alkalmi munkáról. A szövetkezeten keresztül történő munkavállalásnak azonban számos előnye van, a fiatalok átlátható módon juthatnak munkához, és tanácsért is fordulhatnak hozzánk - ecsetelte Valentina Krstic-Budimirovic. A hazai mezőgazdaságban folyamatosan jelen van az igény a szezonmunkások iránt, a fiatalok azonban leginkább az ilyen jellegű munkától menekülnek, és vagy külföldön vagy pedig a legközelebbi tengerparton próbálkoznak munkához jutni. Az eper, a málna, az áfonya, az alma, a szilva és más gyümölcsök szüretelésével napi 1500-2500 dinárt, vagyis havonta 300 eurót lehet itthon megkeresni, de a tengerparti városokban is van igény gyümölcsszüretelést végző fiatal munkavállalókra. Üvegházakban való munkát, felszolgálást, szobák karbantartását kínálják még a nyár folyamán. A horvátországi, montenegrói vagy görögországi tengerpartokon folyó munkák többnyire a pincéreket és a szakácsokat érdeklik. Néhány évvel ezelőtt Montenegróban töltötték legtömegesebben a nyarat pénzkereséssel, jelenleg azonban Horvátország keresi legnagyobb intenzitással a munkaerőt, így sok szerbiai polgár horvátországi vendéglátóhelyeken dolgozik, havonta 800-1000 euróért, emellett a borravaló összege sem elhanyagolható a nyári hónapokban. A szakácsok azonban jelentősen többet, akár 2000 euró bért is kaphatnak havonta a horvát tengerparton. Budván, Tivaton, Barban és Kotorban az idénymunkások bére valamivel alacsonyabb, 400 és 600 euró között mozog havonta, a borravaló összege azonban itt is jelentősen növelheti a havi bevételt. A vízimentők és strandőrök havi keresete elérheti a 600 eurót. A „legkevesebbet” a szobalányok keresnek, 500 euró jár havonta a munkájukért, szállás és étkezés biztosításával. Magyarország is egyre vonzóbb - nem csupán - nyáron a vajdaságiak körében munkavállalás céljából. A munkaerőhiány miatt Magyarország egyszerűsítette a munkavállalási engedély megszerzésének feltételeit, így az uniós útlevéllel nem rendelkezők is könnyebben juthatnak munkához. Főként olyan munkahelyeken helyezkednek el, amelyek nem igényelnek képesítést. Egyre többen vállalnak munkát az autógyártásban havi 500-600 euróért. A diákmunkának szintén nagy hagyománya van Magyarországon, a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat honlapján a legtöbb munka a Balaton partjára invitálja a fiatalokat felszolgáló, fagylaltárus, árufeltöltő munkakörökben, 500-600 forintos órabérért. ■ trk Gyümölcsszüreteléssel napi 1500-2500 dinárt lehet itthon megkeresni 03coco Magyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait Öt-tíz éven belül Európában komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz között Magyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait, arra törekszik, hogy az orosz gáz mellett egyéb források is megjelenhessenek, és ennek érdekében minden megoldásra nyitott - mondta az MTI-nek Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete, aki hétfőn Washingtonban részt vett az Atlanti Tanács és Magyarország közös szervezésében tartott nemzetközi gázkonferencián, majd Rick Perry amerikai energetikai miniszter vendégeként egy kerekasztal-beszélgetésen. A washingtoni Atlanti Tanácsban tartott nemzetközi gázkonferencián magas rangú tisztségviselők vettek részt, mások mellett Sandra Oudkirk, az amerikai külügyminisztérium energetikai diplomáciáért felelős helyettes államtitkára, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős alelnöke, az Atlanti Tanács kutatói, a V4-es országcsoport nagykövetei. Magyarország a visegrádi csoport soros elnökeként vett részt a tanácskozás szervezésében. „Az egész program célja az energia-diverzifikációs programok megismertetése, elősegítése. Magyarország jelenleg csakis orosz gázt vásárol, s ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni szeretnénk. 2020-ban jár le Magyarország hosszú távú szerződése Oroszországgal, és a mostani konferenciát is azért szerveztük, hogy 2020-tól egészségesebb energiaellátása lehessen Magyarországnak, vagyis az orosz gáz mellett egyéb, alternatív források is megjelenhessenek” - mondta az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete. Ságvári Pál kifejtette: az Európai Unión belül létrejövő energiauniónak nemcsak gazdasági, hanem politikai céljai is vannak. A gazdasági cél a szükséges infrastruktúrák kiépítése, a politikai cél pedig az, hogy minden tagországnak legalább három különböző forrásból származzék energiahordozója, mert ez a versenyhelyzet mellett a függetlenséget is biztosítja. A nagykövet kitért az amerikai energiapiaci helyzet változására is. Elmondta: a technológiai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben az Egyesült Államok energiaimportőrből energiaexportőrré vált, előbb a gáz-, majd az olajszektorban is. „Donald Trump amerikai elnök egyértelműen meghirdette az energiadominancia politikáját” - fogalmazott Ságvári Pál. Hozzátette: pillanatnyilag ugyan az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) még drága, drágább, mint az orosz vagy a norvég gáz, de a legtöbb elemző arra számít, hogy 5-10 éven belül Európában nagyon komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz, illetve a nagy exportőrök, az Egyesült Államok és Oroszország között. Arra a felvetésre, hogy az energiapiac nem csupán gazdasági-gazdaságossági, hanem politikai kérdés is, Ságvári Pál leszögezte: „Magyarország számára kifejezetten nemzetbiztonsági kérdés, hogy energiaforrásainkat 2020 után részben bővíthessük.” A nagykövet fontosnak tartotta hangsúlyozni: az orosz gáznak 2020 után is lesz helye a magyar piacon, de nagyobb választék esetén Magyarország előnyösebb helyzetbe kerülhet. Arra a kérdésre, hogy energiabeszerzéseinek bővítésekor Magyarország honnan vásárolhat gázt, az utazó nagykövet leszögezte: Magyarország Magyarország energiaellátása számára kulcsfontosságú volna az úgynevezett észak-déli gázfolyosó, amely összekötné a Baltikumot a Balkánnal számára a legfontosabb az európai uniós terv, az úgynevezett észak-déli folyosó, amely összeköti a Baltikumot a Balkánnal, valamint a lengyel és a litván LNG-terminálokat a horvát és a román partokkal. „Most elsősorban a romániai, a fekete-tengeri energiaforrások várható behozatalára összpontosítunk, a kitermelők még az idén dönthetnek a szükséges beruházásokról” - mondta Ságvári Pál. Az Ukrajnát elkerülő és Európát megosztó, egyelőre még csak tervezett Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban az utazó nagykövet hangsúlyozta: jelenleg ez a legvitatottabb tervezet egész Európában, az európai országok fele támogatja, a másik fele viszont elutasítja. „A nyugat-európai országoknak gazdasági érdekük az Északi Áramlat 2 megépítése, hiszen ezzel közelebb kerülnek a jövendőbeli orosz gázmezőkhöz. Kelet- és Közép-Európában azonban fordított a helyzet, hiszen az Ukrajna felől érkező gáz olcsóbb.” A nagykövet álláspontja szerint a megosztottságot elsősorban az eltérő gazdasági érdekek magyarázzák, még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár a napokban kijelentette: a tervezett gázvezeték ügye, éppen Ukrajna okán, geopolitikai fontosságú is. „Az Egyesült Államok a saját LNG-exportját akarja elősegíteni, s ezzel tulajdonképpen meg is jelent az amerikai-orosz verseny az európai piacért” - mondta az MTI-nek Ságvári Pál. „Magyarország arra a helyzetre készül, hogy 2020 után sok bizonytalanság várható, s nem tudható, hogy az orosz gáz pontosan melyik útvonalon érkezik majd, ezért minden lehetőséget nyitva hagyunk” - húzta alá az utazó nagykövet. Az MTI kérdésére válaszolva, amely azt firtatta, vajon érzékelhető-e nyomásgyakorlás Magyarországra, Ságvári Pál elmondta: ez minden megbeszélésen, minden tanácskozáson felmerül, de „ebben a kérdésben Magyarország nem ül az asztalnál, a nálunk sokkal nagyobb országok - Németország, Lengyelország, az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna - érintettek közvetlenül”. (MTI) RÖVIDEN Újabb támogatás a szövetkezeteknek Az állam 825 millió dinárral segíti a mezőgazdasági szövetkezeteket és a termelőket - jelentette be Milan Krkobabic regionális fejlesztéssel és a közvállalatokkal megbízott miniszter. Az „500 szövetkezet 500 faluban” elnevezésű projektum keretében vissza nem térítendő támogatásra nyújthatják be jelentkezésüket a következő 45 napban a hazai mezőgazdasági szövetkezetek. A már működő szövetkezetek 15 millió dinár, az újonnan alapított mezőgazdasági társulások pedig 7,5 millió dinár, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A pályázók az alapvető technológiai felszerelésre és berendezésekre fordíthatják a támogatás összegét. A program megvalósítása, a tervek szerint, ősszel kezdődik. Milan Krkobabic hangsúlyozta, hogy a projektum keretében összesen 240 szövetkezetet alapítottak egy év alatt. ■ trk AMERIKAI IMPORTVÁMOK Az EU védőintézkedéseket hozhat az acélimport korlátozására Ideiglenes védőintézkedéseket vezethet be az Európai Unió július közepén az acélimport korlátozására, amíg le nem zárul a vizsgálat, hogy kell-e lépéseket tenni az amerikai vámok miatt az EU piacán nagy mennyiségben megjelenő acél és alumínium miatt - közölték kedden Brüsszelben. Sajtótájékoztatóján Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos arról számolt be, hogy a márciusban megindított vizsgálat valószínűleg az év végéig is eltarthat, és akkor lehet majd valós képet kapni a helyzetről. „Komolyan fontolgatjuk, hogy ideiglenes piacvédelmi intézkedéseket vezetünk be július közepe felé. Még nincs eldöntve, hogy pontosan milyen lépésekről van szó” - mondta. Pénteken léptek életbe az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság. Ezek hatására az amerikai Harley-Davidson motorkerékpár-gyártó cég hétfőn bejelentette, hogy kiszervezi az Egyesült Államokból az Európában értékesített termékek gyártását. Újságírói kérdésre válaszolva Malmström elmondta, hogy nem büntetni akar az EU, a vállalat lépése mindössze a természetes következménye a protekcionista amerikai kereskedelempolitikának. „Az amerikai vállalatok nyomást gyakorolnak a kormányzatra, és azt mondják, hogy várjatok egy percet, ez nem jó a gazdaságnak” - fogalmazott. Az Unió 25 százalékos védővámot vetett ki mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben, válaszul az acél- és alumíniumkivitelt sújtó új importvámokra. Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek ki importvámot. (MTI) Megszólalt a kínai elnök: Visszaütnek Amerikának Válaszcsapást ígért Hszi Csinping, Kína elnöke az Egyesült Államoknak és Trump elnöknek, amiért büntetőtarifákat akarnak kivetni országára - értesült a Wall Street Journal. A kínai elnök egy vállalatvezetői konferencián beszélt, amelyen főleg európai és amerikai cégek vezetői képviseltették magukat. „A Nyugaton Önöknek van egy mondásuk, mely szerint ha valaki arcon üt, oda kell tartanunk a másik arcunkat is. A mi kultúránkban inkább visszaütünk” - mondta Hszi, az evangéliumokra utalva. Az amerikai hírügynökség hosszasan spekulál arról, hogy pontosan milyen eszközök állnak a kínai elnök rendelkezésére, állítólag ő maga az amerikai vállalatok büntetése helyett inkább versenyelőnyhöz juttatna olyan cégeket, melyek nem veszik ki részüket a kereskedelmi háborútól. „Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik” - mondta az elnök A Global CEO Council nevű csoport konferenciáján, melyen hagyományosan a kínai miniszterelnök szokott részt venni, most állítólag azért vett inkább részt Hszi, mert közvetlenül akarta továbbadni kemény üzenetét az amerikai cégvezéreknek. (portfolio.hu)