Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-27 / 146. szám

2018. június 27., szerda 5­0­tat­to) gazdasag@magyarszo.rs GAZDASÁG A mosogatástól a szüretelésig A nyári idénymunkák külföldön többet ígérnek Folytatás az 1. oldalról Az egyetemi hallgatóknak kínált legjellemzőbb munka Újvidéken az árufeltöltés, raktározás, szórólapo­zás - tudtuk meg a Pravi pobednik Ifjúsági Szövetkezet igazgatójától. Valentina Krstic- Budimirovic elmondta, hogy jelenleg mintegy 600 fiatal szerepel a szövetkezet nyilvántartásában. - A most kezdődő nyári időszak során leginkább a vendéglő- és kávézótulajdonosok keresnek fel bennünket, akik főként mosoga­tásra, kiszolgálásra, italcsapolásra keresnek munkaerőt. Mindemellett gyakori a berakodás, költöztetés, az építőipari munkák, ügynökök és a különféle termékbemuta­tó személyek iránti kereslet. Az órabér 150-300 dinár, a nehezebb fizikai munkák esetében pedig 300 dinár - mondta az ifjúsági szövetkezet igazgatója. Az itthoni alkalmi munkák iránt alábbhagyott az érdeklő­dés az utóbbi években a fiata­lok tömeges elvándorlása miatt, így számos ifjúsági szövetkezet megszűnt. - Harmincéves korig adhatunk munkát azoknak a fiataloknak, akik előzőleg beléptek az ifjúsági szövetkezetbe. Határozott időre, meghatározott munkafeladatok végzésére keresnek a vállalatok munkásokat, de nem munkavi­szonyról hanem, csupán alkal­mi munkáról. A szövetkezeten keresztül történő munkavállalás­nak azonban számos előnye van, a fiatalok átlátható módon juthat­nak munkához, és tanácsért is fordulhatnak hozzánk - ecsetelte Valentina Krstic-Budimirovic. A hazai mezőgazdaság­ban folyamatosan jelen van az igény a szezonmunkások iránt, a fiatalok azonban leginkább az ilyen jellegű munkától mene­külnek, és vagy külföldön vagy pedig a legközelebbi tenger­parton próbálkoznak munká­hoz jutni. Az eper, a málna, az áfonya, az alma, a szilva és más gyümölcsök szüretelésével napi 1500-2500 dinárt, vagyis havonta 300 eurót lehet itthon megkeres­ni, de a tengerparti városokban is van igény gyümölcsszürete­­lést végző fiatal munkavállalók­ra. Üvegházakban való munkát, felszolgálást, szobák karbantartá­sát kínálják még a nyár folyamán. A horvátországi, montenegrói vagy görögországi tengerpartokon folyó munkák többnyire a pincé­reket és a szakácsokat érdeklik. Néhány évvel ezelőtt Monteneg­róban töltötték legtömegesebben a nyarat pénzkereséssel, jelen­leg azonban Horvátország keresi legnagyobb intenzitással a munka­erőt, így sok szerbiai polgár horvát­országi vendéglátóhelyeken dolgo­zik, havonta 800-1000 euróért, emellett a borravaló összege sem elhanyagolható a nyári hónapok­ban. A szakácsok azonban jelentő­sen többet, akár 2000 euró bért is kaphatnak havonta a horvát tenger­parton. Budván, Tivaton, Barban és Kotorban az idénymunkások bére valamivel alacsonyabb, 400 és 600 euró között mozog havonta, a borravaló összege azonban itt is jelentősen növelheti a havi bevé­telt. A vízimentők és strandőrök havi keresete elérheti a 600 eurót. A „legkevesebbet” a szobalányok keresnek, 500 euró jár havonta a munkájukért, szállás és étkezés biztosításával. Magyarország is egyre vonzóbb - nem csupán - nyáron a vajda­ságiak körében munkaválla­lás céljából. A munkaerőhiány miatt Magyarország egyszerűsí­tette a munkavállalási engedély megszerzésének feltételeit, így az uniós útlevéllel nem rendelkezők is könnyebben juthatnak munká­hoz. Főként olyan munkahelye­ken helyezkednek el, amelyek nem igényelnek képesítést. Egyre többen vállalnak munkát az autó­gyártásban havi 500-600 euró­ért. A diákmunkának szintén nagy hagyománya van Magyarorszá­gon, a Meló-Diák Országos Diák­vállalkozási Hálózat honlapján a legtöbb munka a Balaton partjára invitálja a fiatalokat felszolgáló, fagylaltárus, árufeltöltő munka­körökben, 500-600 forintos órabé­rért. ■ trk Gyümölcsszüreteléssel napi 1500-2500 dinárt lehet itthon megkeresni 03co­co M­agyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait Öt-tíz éven belül Európában komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz között Magyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait, arra törekszik, hogy az orosz gáz mellett egyéb források is megjelenhessenek, és ennek érdekében minden megoldásra nyitott - mondta az MTI-nek Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete, aki hétfőn Washingtonban részt vett az Atlanti Tanács és Magyarország közös szer­vezésében tartott nemzetközi gázkonferencián, majd Rick Perry amerikai energetikai miniszter vendégeként egy kerekasztal-beszélgetésen. A washingtoni Atlanti Tanácsban tartott nemzetközi gázkonferencián magas rangú tisztségviselők vettek részt, mások mellett Sandra Oudkirk, az amerikai külügyminisztérium energetikai diplomáciáért felelős helyet­tes államtitkára, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős alelnöke, az Atlanti Tanács kutatói, a V4-es országcsoport nagy­követei. Magyarország a visegrádi csoport soros elnökeként vett részt a tanácskozás szervezésében. „Az egész program célja az energia-diverzifikációs programok megis­mertetése, elősegítése. Magyarország jelenleg csakis orosz gázt vásárol, s ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni szeretnénk. 2020-ban jár le Magyarország hosszú távú szerződése Oroszországgal, és a mostani konferenciát is azért szerveztük, hogy 2020-tól egészségesebb energia­­ellátása lehessen Magyarországnak, vagyis az orosz gáz mellett egyéb, alternatív források is megjelenhessenek” - mondta az MTI-nek a Külgaz­dasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete. Ságvári Pál kifejtette: az Európai Unión belül létrejövő energiauni­ónak nemcsak gazdasági, hanem politikai céljai is vannak. A gazdasági cél a szükséges infrastruktúrák kiépítése, a politikai cél pedig az, hogy minden tagországnak legalább három különböző forrásból származzék energiahordozója, mert ez a versenyhelyzet mellett a függetlenséget is biztosítja. A nagykövet kitért az amerikai energiapiaci helyzet változására is. Elmondta: a technológiai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben az Egyesült Államok energiaimportőrből energiaexportőrré vált, előbb a gáz-, majd az olajszektorban is. „Donald Trump amerikai elnök egyértelműen meghirdette az energiadominancia politikáját” - fogalmazott Ságvári Pál. Hozzátette: pillanatnyilag ugyan az ameri­kai cseppfolyósított gáz (LNG) még drága, drágább, mint az orosz vagy a norvég gáz, de a legtöbb elemző arra számít, hogy 5-10 éven belül Európában nagyon komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz, illetve a nagy exportőrök, az Egyesült Államok és Oroszország között. Arra a felvetésre, hogy az energiapiac nem csupán gazdasági-gazda­ságossági, hanem politikai kérdés is, Ságvári Pál leszögezte: „Magyar­­ország számára kifejezetten nemzetbiztonsági kérdés, hogy energia­­forrásainkat 2020 után részben bővíthessük.” A nagykövet fontosnak tartotta hangsúlyozni: az orosz gáznak 2020 után is lesz helye a magyar piacon, de nagyobb választék esetén Magyarország előnyösebb hely­zetbe kerülhet. Arra a kérdésre, hogy energiabeszerzéseinek bővítésekor Magyaror­szág honnan vásárolhat gázt, az utazó nagykövet leszögezte: Magyarország Magyarország energiaellátása számára kulcsfontosságú volna az úgyneve­zett észak-déli gázfolyosó, amely összekötné a Baltikumot a Balkánnal számára a legfontosabb az európai uniós terv, az úgynevezett észak-déli folyosó, amely összeköti a Baltikumot a Balkánnal, valamint a lengyel és a litván LNG-terminálokat a horvát és a román partokkal. „Most elsősorban a romániai, a fekete-tengeri energiaforrások várható behozatalára összpontosítunk, a kitermelők még az idén dönthetnek a szükséges beruházásokról” - mondta Ságvári Pál. Az Ukrajnát elkerülő és Európát megosztó, egyelőre még csak tervezett Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban az utazó nagykövet hangsú­lyozta: jelenleg ez a legvitatottabb tervezet egész Európában, az európai országok fele támogatja, a másik fele viszont elutasítja. „A nyugat-európai országoknak gazdasági érdekük az Északi Áram­lat 2 megépítése, hiszen ezzel közelebb kerülnek a jövendőbeli orosz gázmezőkhöz. Kelet- és Közép-Európában azonban fordított a helyzet, hiszen az Ukrajna felől érkező gáz olcsóbb.” A nagykövet álláspontja szerint a megosztottságot elsősorban az eltérő gazdasági érdekek magyarázzák, még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár a napokban kijelentette: a tervezett gázvezeték ügye, éppen Ukrajna okán, geopolitikai fontosságú is. „Az Egyesült Államok a saját LNG-exportját akarja elősegíteni, s ezzel tulajdonképpen meg is jelent az amerikai-orosz verseny az európai piacért” - mondta az MTI-nek Ságvári Pál. „Magyarország arra a helyzetre készül, hogy 2020 után sok bizony­talanság várható, s nem tudható, hogy az orosz gáz pontosan melyik útvonalon érkezik majd, ezért minden lehetőséget nyitva hagyunk” - húzta alá az utazó nagykövet. Az MTI kérdésére válaszolva, amely azt firtatta, vajon érzékelhető-e nyomásgyakorlás Magyarországra, Ságvári Pál elmondta: ez minden megbeszélésen, minden tanácskozáson felmerül, de „ebben a kérdés­ben Magyarország nem ül az asztalnál, a nálunk sokkal nagyobb orszá­gok - Németország, Lengyelország, az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna - érintettek közvetlenül”. (MTI) RÖVIDEN Újabb támogatás a szövetkezeteknek Az állam 825 millió dinárral segíti a mezőgazdasági szövetkezeteket és a termelőket - jelentette be Milan Krkobabic regionális fejlesztéssel és a közvállalatokkal megbízott miniszter. Az „500 szövetkezet 500 faluban” elnevezésű projektum keretében vissza nem térítendő támogatásra nyújthatják be jelentkezésüket a következő 45 napban a hazai mezőgazdasági szövetkezetek. A már működő szövetkezetek 15 millió dinár, az újon­nan alapított mezőgazdasági társulások pedig 7,5 millió dinár, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A pályázók az alapvető technológiai felszerelésre és beren­dezésekre fordíthatják a támogatás összegét. A program megvalósítása, a tervek szerint, ősszel kezdődik. Milan Krkobabic hangsúlyozta, hogy a projektum keretében összesen 240 szövetkezetet alapítottak egy év alatt. ■ trk AMERIKAI IMPORTVÁMOK Az EU védőintézkedéseket hozhat az acélimport korlátozására Ideiglenes védőintézkedéseket vezethet be az Európai Unió július közepén az acélimport korlátozására, amíg le nem zárul a vizsgálat, hogy kell-e lépéseket tenni az amerikai vámok miatt az EU piacán nagy mennyi­ségben megjelenő acél és alumínium miatt - közölték kedden Brüsszelben. Sajtótájékoztatóján Cecilia Malmström uniós keres­kedelmi biztos arról számolt be, hogy a március­ban megindított vizsgálat valószínűleg az év végéig is eltarthat, és akkor lehet majd valós képet kapni a helyzetről. „Komolyan fontolgatjuk, hogy ideiglenes piacvédel­mi intézkedéseket vezetünk be július közepe felé. Még nincs eldöntve, hogy pontosan milyen lépésekről van szó” - mondta. Pénteken léptek életbe az érintett amerikai termékek­re kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul foga­dott el az Európai Bizottság. Ezek hatására az amerikai Harley-Davidson motorke­rékpár-gyártó cég hétfőn bejelentette, hogy kiszerve­zi az Egyesült Államokból az Európában értékesített termékek gyártását. Újságírói kérdésre válaszolva Malmström elmond­ta, hogy nem büntetni akar az EU, a vállalat lépése mindössze a természetes következménye a protekcio­nista amerikai kereskedelempolitikának. „Az amerikai vállalatok nyomást gyakorolnak a kormányzatra, és azt mondják, hogy várjatok egy percet, ez nem jó a gazda­ságnak” - fogalmazott. Az Unió 25 százalékos védővámot vetett ki mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben, válaszul az acél- és alumíniumkivitelt sújtó új importvámokra. Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájé­koztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek ki importvámot. (MTI) M­egszólalt a kínai elnök: Visszaütnek Amerikának Válaszcsapást ígért Hszi Csinping, Kína elnöke az Egyesült Államoknak és Trump elnöknek, amiért büntetőtarifákat akarnak kivetni országára - értesült a Wall Street Journal. A kínai elnök egy vállalatvezetői konferencián beszélt, amelyen főleg európai és amerikai cégek vezetői képviseltet­ték magukat. „A Nyugaton Önöknek van egy mondásuk, mely szerint ha valaki arcon üt, oda kell tartanunk a másik arcunkat is. A mi kultúránkban inkább visszaütünk” - mondta Hszi, az evan­géliumokra utalva. Az amerikai hírügynökség hosszasan spekulál arról, hogy pontosan milyen eszközök állnak a kínai elnök rendelkezé­sére, állítólag ő maga az amerikai vállalatok büntetése helyett inkább versenyelőnyhöz juttatna olyan cégeket, melyek nem veszik ki részüket a kereskedelmi háborútól. „Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik” - mondta az elnök A Global CEO Council nevű csoport konferenciáján, melyen hagyományosan a kínai miniszterelnök szokott részt venni, most állítólag azért vett inkább részt Hszi, mert közvetlenül akarta továbbadni kemény üzenetét az amerikai cégvezéreknek. (portfolio.hu)

Next