Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)
2018-06-27 / 146. szám
2018. június 27., szerda „Nem csüggedünk el” Van magyar nyelven felvételi de a szerb nyelvvizsga miatt senki nem él a lehetőséggel Folytatás az 1. oldalról A Jogtudományi Kar honlapján mintegy tíz magyar nevű felvételizőről olvashattunk, és közülük biztos akad olyan is, aki magyar. Ez vélhetőleg majd akkor derül ki, amikor az Európa Kollégiumban augusztusban jelentkezik elsőéves magyar joghallgató is. Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi - nemzeti közösségi titkár kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint egyértelmű, hogy azért nem jelentkezett senki sem, hogy kisebbségi nyelven felvételizzen, mert az újvidéki jogi kar plusz feltételként követeli a másnapi írásbeli nyelvvizsgát szerb nyelvből. Ez a diszkrimináció létét igazolja. . A magyarok, de más kisebbségi jelöltek is, látván a helyzetet az újvidéki jogi karon, úgy döntöttek, hogy az idén is szerbül felvételiznek. Nyilas Mihály elmondta: az MNT szerb nyelvi felkészítőjén voltak ugyan magyar diákok, ketten, akik jogi tanulmányokból készültek fel, de ők már akkor jelezték, hogy nem az újvidéki állami jogi karra, hanem Szabadkán az egyik magánegyetem jogi karára fognak iratkozni. A titkár úr beszélt a lépésekről, amelyeket a titkársága tett annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a holnapi írásbeli szerb nyelvvizsgára. A titkárság ez ügyben kérelemmel fordult a tartományi és a köztársasági ombudsmanhoz, a köztársasági esélyegyenlőségi biztoshoz, a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai-fejlesztési Minisztériumához, valamint az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, amelynek a hatáskörébe tartozik a kisebbségi jogok védelme is, de ezek a kérelmek hatására, ha történtek is lépések az említett szervek részéről a jogi kar irányában, nem bírták jobb belátásra a kart és nem eredményezték a nyelvvizsga megszüntetését. Van ugyan magyar nyelvű fölvételi tehát, de utána van szerb nyelvvizsga is, amellyel a jogi kar gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar nyelvű felvételit. Emiatt senki nem jelentkezett a magyar nyelvű felvételi vizsgára, ami formálisan létezik, de senki sem vállalta azt. A szerb nyelvvizsga kötelező minden kisebbségi jelöltnek, aki úgy dönt, hogy kisebbségi nyelven fölvételizik, a külföldiekre nem, meg azokra sem, akik szerbül felvételiznek, akiket a pályázat úgy kezel, hogy ha már jelentkeznek szerbül fölvételizni, akkor automatikusan tudnak B2-es szinten szerbül. A Jogtudományi Kar egyelőre nem enged a szerb nyelvvizsgából. Erről a diszkriminációról szól a bírósági eljárás is, amelyet a VaMaDiSz indított meg újfent. Bármilyen lépés történik a bíróság vagy a minisztérium részéről azután, hogy senki sem kérte kisebbségi nyelven a felvételizést, már nem javíthat a helyzeten semmit a felvételi ezen körében. Esetleg csak a második körben, a szeptemberi felvételire várható változás - mondta az illetékes oktatási titkár. Sód Attila, a VaMaDiSz elnöke is elmondta, a diákszövetség is úgy tudja, bár nem hivatalos az információ, hogy nem jelentkezett senki a magyar nyelvű felvételire. A bíróság elutasította diszkriminációra vonatkozó sürgősségi kérelmüket arra vonatkozóan, hogy a szerb nyelvvizsga legyen eltörölve a pályázatból. De nem lepődtek meg a döntésen, mert az ügy ugyanahhoz a bíróhoz került, aki az elmúlt években sorozatban ellenük hozott ítéletet. Ez a Legfelsőbb Bíróságon volt. A fellebbezésüket pedig a Fellebbviteli Bíróságra adták be. Itt már számítanak pozitív eredményre, mert az előző perben ott lett kivívva az igazság. - írtunk az esélyegyenlőségi biztosnak, onnan azonban egyelőre nem érkezett semmilyen válasz a levelünkre. Bekerült az ottani ügyintézésbe, és bízunk a pozitív válaszban. Nyilván a jogi kar hangsúlyozni fogja, hogy nincs igény a kisebbségek nyelvén a felvételi vizsgára. Mindannyian tudjuk, ez az ő magatartásuk következménye, hogy így álltak hozzá. Haladó szintű nyelvtudást várnak el, ráadásul az a szerb vizsga feltétele a felvételi teszttel a Jogtudományi Karra való bekerülésre. Ezt nyilván nem merték bevállalni a magyar fiataljaink. Ebből a szempontból maradt minden a régiben: ma is szerbül fognak felvételizni a végzős diákok. Sóti Attila úgy vélekedik, ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a nemzeti kisebbségek fiataljait a jogi kar ezen magatartásával elüldözi a jogi pályáról. - Sikerült elérni, hogy a jövőben is legyen magyar nyelven felvételi vizsga. A további feladat, hogy közösen, az illetékes intézményekkel elérjük azt, hogy ehhez ne kapcsolódjon párhuzamosan egy szerb nyelvvizsga is. A bírósági eljárásnak is most látjuk rövidtávon az eredményeit. A sürgősségi kérelmünkről döntött a bíró, maga a bírósági eljárás most első fokon van, itt is ő fog dönteni. Már előre borítékolható, hogy mit fog dönteni, de majd másodfokon, magasabb szinten továbbvisszük. Az ügy sokáig elhúzódhat, de most már másképp állunk hozzá, nem csüggedünk el, mint az eddigiekben. Megtapasztaltuk ugyanis, hogy a jogi dolgok sajnos ilyen sok huzavonával oldódnak meg - mondta a diákszövetség elnöke. Nyilas Mihály Sóti Attila Tisztelgés Tesla előtt Nikola Tesla munkássága jegyében szervezik meg a Tesla global forum civil szervezetnek az oktatást, tudományt és kultúrát népszerűsítő rendezvénysorozatát július 4-e és 7-e között Újvidéken és Sisatovacon. A fesztivált megelőzően Arnaud Gouillon francia emberbaráti aktivistának adták át a civil szervezet Fehér Galamb elnevezésű kitüntetését, amelyet korábban mások mellett Robert Karl Nobeldíjas kémikus is megkapott. A Szerb matica székházában megtartott díjátadáson elhangzott, Arnaud Gouillon is bekerül a Szerb enciklopédia című kiadványba. • V örös András ltalfi@ kult@magyarszo.rs OKTATÁS/MŰVELŐDÉS Bro ■sjCD A fragmentum tükröződése Palicson mutatkozott be a Vár Utca Műhely Hétfőn este a Szabadkai Városi könyvtár palicsi fiókkönyvtárában bemutatkozott a veszprémi Vár Utca Műhely irodalmi folyórat. A szerkesztőséget a vajdasági származású Fenyvesi Ottó töltő, képzőművész, a lap alaptója, főszerkesztője, Kilián László ró, kulturális menedzser, a folyórat szerkesztője, valamint a lap állandó szerzői, az irodalomtörénész, Kosztolányi-kutató, Arany Zsuzsanna és a költő, slammer, zenész Varga Richárd képviselte. Az est moderátora Sándor Zoltán ró, lapunk munkatársa volt, aki maga is rendszeresen publikál a Vár Ucca Műhelyben. A fragmentum tükröződése címet viselő rendezvény elején megismerkedhettünk a 2000- ben alapított folyóirat történetével, illetve koncepciójával. A Vár Ucca Műhelynek most jelent meg a hatvanadik száma, és ezek között több tematikus szám is van. Mivel a folyóirat figyelemmel kíséri a kelet-közép-európai nemzetek irodalmát, ezen tematikus számok között több olyan is megjelent, amelyik ezen irodalmakkal foglalkozik, többek között szerb és lengyel tematikus számot is szerkesztettek, ugyanakkor például a kortárs norvég és francia irodalom bemutatására is egy-egy tematikus számot szenteltek. Fenyvesi Ottó beszámolt arról is, hogy a lap megalapításakor célul tűzték ki azt is, hogy teret adjanak a fiatal tehetségeknek, és ezt sikerült is megvalósítani, hisz eddig mintegy 30-40 ifjú szerzőt indítottak útjukra. Többek között Arany Zsuzsannát is, akinek a közelmúltban jelent meg Kosztolányi Dezső élete című terjedelmes munkája. Mint megtudtuk, a szerző már többször járt Szabadkán, hisz művéhez nagyon sok kutatásra volt szüksége, és ennek köszönhetően megismerte többek között a városban a 19-20. század fordulóján megjelent különböző napi- és hetilapokat. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Vár Ucca Műhely úgymond vidéki outsider lapként működik, és a fiatalok körében nagy megbecsülésnek örvend, akiknek még mindig nagyobb presztízst jelent megjelenni egy-egy nyomtatott irodalmi orgánumban, mint a világhálón, ahol a bőség zavarával kell megküzdenie minden vállalkozó kedvű olvasónak. Kilián László, a folyóirat és a veszprémi Művészetek Háza mindenese, ezúttal a közelmúltban megjelent Áfa mítosza című művét mutatta be, amely egy rendhagyó teremtéstörténet, ugyanakkor beszélt a most készülő A vas mítosza, és a trilógia harmadik részét képező Az idő mítosza című művéről is. Az estet Varga Richárd énekkel kísért gitárjátéka tette színesebbé, ugyanakkor a fiatal szerző verseiből és slamjeiből is kaptunk ízelítőt. Fenyvesi Ottó az esten költőként is bemutatkozott, a közönség a Halott vajdaságiakat olvasva ünnepi könyvhétre megjelent második kötetéről tudhatott meg egyet s mást, Arany Zsuzsanna a Kosztolányi-életrajzából osztott meg a közönséggel egy részletet, Sándor Zoltán pedig legutóbbi, J. K. című kötetéből olvasott fel egy kisprózát. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. ■ Bem o Moco Benedek Miklós Varga Richárd, Kilián László, Arany Zsuzsanna, Sándor Zoltán és Fenyvesi Ottó Határtalan szecessziós kultúránk A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán Uniós támogatással a közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán. Ács Szilvia, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a 190 ezer euróból megvalósuló programot bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, a két város közötti turisztikai együttműködés már 15 éves múltra tekint vissza, egyik közös eleme pedig a mindkét településen fontos szecessziós emlékek bemutatása. A Határtalan szecessziós kultúránk címet viselő, 2019 szeptemberéig tartó projekt célja elérni, hogy Szeged és Szabadka ne csak egynapos turisztikai célpont legyen a nemzetközi piacon. Ennek érdekében olyan tematikus turisztikai csomagokat hoznak létre, melyeket a nemzetközi, elsősorban az európai piacon értékesítenek - közölte a szakember. A projekt részeként 15-15 szegedi és szabadkai műemléknél magyar, szerb és angol nyelvű információs táblákat helyeznek ki, melyeken az épületek bemutatása Braille-írással is olvasható lesz. Az műemlékekről 20-20 perces, szintén háromnyelvű bemutató kisfilmeket forgatnak. A 9-12 éves gyermekek számára a művészeti irányzatról foglalkoztató füzetet adnak ki. A program része a 2019-es szecessziós világnaphoz kapcsolódó kulturális és gyermekprogramok megszervezése. Mobilalkalmazás is készül, mellyel a vendégek vezetett sétákon járhatják körbe a két település szecessziós emlékeit. Emellett információs kiadványok, programcsomagokat tartalmazó prospektus, közös weboldal segítségével is bemutatják Szeged és Szabadka közös kulturális örökségét - közölte a szakember. (MTI) A szabadkai Raichle-palota Gergely Árpád