Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-27 / 146. szám

2018. június 27., szerda „Nem csüggedünk el” Van magyar nyelven felvételi de a szerb nyelvvizsga miatt senki nem él a lehetőséggel Folytatás az 1. oldalról A Jogtudományi Kar honlapján mintegy tíz magyar nevű felvéte­lizőről olvashattunk, és közülük biztos akad olyan is, aki magyar. Ez vélhetőleg majd akkor derül ki, amikor az Európa Kollégiumban augusztusban jelentkezik elsőéves magyar joghallgató is. Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi - nemze­ti közösségi titkár kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint egyértelmű, hogy azért nem jelent­kezett senki sem, hogy kisebbsé­gi nyelven felvételizzen, mert az újvidéki jogi kar plusz feltételként követeli a másnapi írásbeli nyelv­vizsgát szerb nyelvből. Ez a diszk­rimináció létét igazolja. . A magyarok, de más kisebbsé­gi jelöltek is, látván a helyzetet az újvidéki jogi karon, úgy döntöt­tek, hogy az idén is szerbül felvé­­teliznek. Nyilas Mihály elmondta: az MNT szerb nyelvi felkészítőjén voltak ugyan magyar diákok, ket­ten, akik jogi tanulmányokból készültek fel, de ők már akkor jelezték, hogy nem az újvidéki ál­lami jogi karra, hanem Szabadkán az egyik magánegyetem jogi kará­ra fognak iratkozni. A titkár úr beszélt a lépésekről, amelyeket a titkársága tett annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a holnapi írásbeli szerb nyelvvizs­gára. A titkárság ez ügyben kére­lemmel fordult a tartományi és a köztársasági ombudsmanhoz, a köztársasági esélyegyenlősé­gi biztoshoz, a Szerb Köztársa­ság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai-fejlesztési Mi­nisztériumához, valamint az Ál­lamigazgatási és Helyi Önkor­mányzati Minisztériumhoz, amelynek a hatáskörébe tarto­zik a kisebbségi jogok védelme is, de ezek a kérelmek hatására, ha történtek is lépések az említett szervek részéről a jogi kar irányá­ban, nem bírták jobb belátásra a kart és nem eredményezték a nyelvvizsga megszüntetését. Van ugyan magyar nyelvű fölvételi tehát, de utána van szerb nyelvvizsga is, amellyel a jogi kar gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar nyelvű felvételit. Emiatt senki nem jelentkezett a magyar nyelvű felvételi vizsgára, ami formálisan létezik, de senki sem vállalta azt. A szerb nyelvvizsga kötelező minden kisebbségi jelölt­nek, aki úgy dönt, hogy kisebbségi nyelven fölvételizik, a külföldiekre nem, meg azokra sem, akik szerbül felvételiznek, akiket a pályázat úgy kezel, hogy ha már jelentkeznek szerbül fölvételizni, akkor auto­matikusan tudnak B2-es szinten szerbül. A Jogtudományi Kar egyelőre nem enged a szerb nyelvvizsgá­ból. Erről a diszkriminációról szól a bírósági eljárás is, amelyet a VaMaDiSz indított meg új­­fent. Bármilyen lépés történik a bíróság vagy a minisztérium részé­ről azután, hogy senki sem kérte kisebbségi nyelven a felvételizést, már nem javíthat a helyzeten semmit a felvételi ezen körében. Esetleg csak a második körben, a szeptemberi felvételire várha­tó változás - mondta az illetékes oktatási titkár. Sód Attila, a VaMaDiSz elnö­ke is elmondta, a diákszövetség is úgy tudja, bár nem hivatalos az információ, hogy nem jelentkezett senki a magyar nyelvű felvételire. A bíróság elutasította diszkriminá­cióra vonatkozó sürgősségi kérel­müket arra vonatkozóan, hogy a szerb nyelvvizsga legyen eltörölve a pályázatból. De nem lepődtek meg a döntésen, mert az ügy ugyanah­hoz a bíróhoz került, aki az elmúlt években sorozatban ellenük hozott ítéletet. Ez a Legfelsőbb Bírósá­gon volt. A fellebbezésüket pedig a Fellebbviteli Bíróságra adták be. Itt már számítanak pozitív ered­ményre, mert az előző perben ott lett kivívva az igazság. - írtunk az esélyegyenlőségi biztosnak, onnan azonban egyelő­re nem érkezett semmilyen válasz a levelünkre. Bekerült az ottani ügyintézésbe, és bízunk a pozitív válaszban. Nyilván a jogi kar hang­súlyozni fogja, hogy nincs igény a kisebbségek nyelvén a felvételi vizsgára. Mindannyian tudjuk, ez az ő magatartásuk következmé­nye, hogy így álltak hozzá. Hala­dó szintű nyelvtudást várnak el, ráadásul az a szerb vizsga feltétele a felvételi teszttel a Jogtudomá­nyi Karra való bekerülésre. Ezt nyilván nem merték bevállalni a magyar fiataljaink. Ebből a szem­pontból maradt minden a régiben: ma is szerbül fognak felvételizni a végzős diákok. Sóti Attila úgy vélekedik, ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a nemze­ti kisebbségek fiataljait a jogi kar ezen magatartásával elüldözi a jogi pályáról. - Sikerült elérni, hogy a jövő­ben is legyen magyar nyelven felvételi vizsga. A további feladat, hogy közösen, az illetékes intéz­ményekkel elérjük azt, hogy ehhez ne kapcsolódjon párhuzamosan egy szerb nyelvvizsga is. A bírósági eljárásnak is most látjuk rövidtávon az eredményeit. A sürgősségi kérelmünkről döntött a bíró, maga a bírósági eljárás most első fokon van, itt is ő fog dönteni. Már előre borítékolható, hogy mit fog dönteni, de majd másodfokon, magasabb szinten továbbvisszük. Az ügy sokáig elhúzódhat, de most már másképp állunk hozzá, nem csüggedünk el, mint az eddigiek­ben. Megtapasztaltuk ugyanis, hogy a jogi dolgok sajnos ilyen sok huzavonával oldódnak meg - mondta a diákszövetség elnöke.­­ Nyilas Mihály Sóti Attila Tisztelgés Tesla előtt Nikola Tesla munkássága jegyében szervezik meg a Tesla global forum civil szervezetnek az oktatást, tudo­mányt és kultúrát népszerűsítő rendez­vénysorozatát július 4-e és 7-e között Újvidéken és Sisatovacon. A fesztivált megelőzően Arnaud Gouillon francia emberbaráti aktivistának adták át a civil szervezet Fehér Galamb elneve­zésű kitüntetését, amelyet korábban mások mellett Robert Karl Nobel­­díjas kémikus is megkapott. A Szerb matica székházában megtartott díját­adáson elhangzott, Arnaud Gouillon is bekerül a Szerb enciklopédia című kiadványba. • V­ örös András ­ltalfi@ kult@magyarszo.rs OKTATÁS/MŰVELŐDÉS Bro ■sj­­CD A fragmentum tükröződése Palicson mutatkozott be a Vár Utca Műhely Hétfőn este a Szabadkai Városi könyvtár palicsi fiókkönyvtárá­­ban bemutatkozott a veszprémi Vár Utca Műhely irodalmi folyó­­rat. A szerkesztőséget a vajda­sági származású Fenyvesi Ottó töltő, képzőművész, a lap alapt­­ója, főszerkesztője, Kilián László ró, kulturális menedzser, a folyó­­rat szerkesztője, valamint a lap állandó szerzői, az irodalomtör­­énész, Kosztolányi-kutató, Arany Zsuzsanna és a költő, slammer, zenész Varga Richárd képviselte. Az est moderátora Sándor Zoltán ró, lapunk munkatársa volt, aki maga is rendszeresen publikál a Vár Ucca Műhelyben. A fragmentum tükröződése címet viselő rendezvény elején megismerkedhettünk a 2000- ben alapított folyóirat történe­tével, illetve koncepciójával. A Vár Ucca Műhelynek most jelent meg a hatvanadik száma, és ezek között több tematikus szám is van. Mivel a folyóirat figyelem­mel kíséri a kelet-közép-euró­­pai nemzetek irodalmát, ezen tematikus számok között több olyan is megjelent, amelyik ezen irodalmakkal foglalkozik, többek között szerb és lengyel tematikus számot is szerkesztettek, ugyan­akkor például a kortárs norvég és francia irodalom bemutatására is egy-egy tematikus számot szen­teltek. Fenyvesi Ottó beszámolt arról is, hogy a lap megalapítása­kor célul tűzték ki azt is, hogy teret adjanak a fiatal tehetségeknek, és ezt sikerült is megvalósítani, hisz eddig mintegy 30-40 ifjú szerzőt indítottak útjukra. Többek között Arany Zsuzsannát is, akinek a közelmúltban jelent meg Kosz­tolányi Dezső élete című terjedel­mes munkája. Mint megtudtuk, a szerző már többször járt Szabad­kán, hisz művéhez nagyon sok kutatásra volt szüksége, és ennek köszönhetően megismerte többek között a városban a 19-20. század fordulóján megjelent különböző napi- és hetilapokat. A beszélge­tés során szó esett arról is, hogy a Vár Ucca Műhely úgymond vidé­ki outsider lapként működik, és a fiatalok körében nagy megbe­csülésnek örvend, akiknek még mindig nagyobb presztízst jelent megjelenni egy-egy nyomtatott irodalmi orgánumban, mint a világhálón, ahol a bőség zavarával kell megküzdenie minden vállal­kozó kedvű olvasónak. Kilián László, a folyóirat és a veszprémi Művészetek Háza mindenese, ezúttal a közelmúlt­ban megjelent Áfa mítosza című művét mutatta be, amely egy rend­hagyó teremtéstörténet, ugyan­akkor beszélt a most készülő A vas mítosza, és a trilógia harma­dik részét képező Az idő mítosza című művéről is. Az estet Varga Richárd énekkel kísért gitárjáté­ka tette színesebbé, ugyanakkor a fiatal szerző verseiből és slamjeiből is kaptunk ízelítőt. Fenyvesi Ottó az esten költőként is bemutatko­zott, a közönség a Halott vajdasá­giakat olvasva ünnepi könyvhét­re megjelent második kötetéről tudhatott meg egyet s mást, Arany Zsuzsanna a Kosztolányi-életraj­­zából osztott meg a közönséggel egy részletet, Sándor Zoltán pedig legutóbbi, J. K. című kötetéből olvasott fel egy kisprózát. A rendezvényt a Nemze­ti Kulturális Alap támogatta. ■ B­em­ o Moco Benedek Miklós Varga Richárd, Kilián László, Arany Zsuzsanna, Sándor Zoltán és Fenyvesi Ottó Határtalan szecessziós kultúránk A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán Uniós támogatással a közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán. Ács Szilvia, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyve­zető igazgatója a 190 ezer euróból megvalósuló programot bemutató keddi sajtótájékoztatón elmond­ta, a két város közötti turisztikai együttműködés már 15 éves múlt­ra tekint vissza, egyik közös eleme pedig a mindkét településen fontos szecessziós emlékek bemutatása. A Határtalan szecessziós kultú­ránk címet viselő, 2019 szeptem­beréig tartó projekt célja elér­ni, hogy Szeged és Szabadka ne csak egynapos turisztikai célpont legyen a nemzetközi piacon. Ennek érdekében olyan temati­kus turisztikai csomagokat hoznak létre, melyeket a nemzetközi, elsősorban az európai piacon értékesí­tenek - közölte a szakember. A projekt részeként 15-15 szegedi és szabadkai műemléknél magyar, szerb és angol nyelvű infor­mációs táblákat helyeznek ki, melyeken az épüle­tek bemutatása Braille-írással is olvasható lesz. Az műemlékekről 20-20 perces, szintén háromnyelvű bemutató kisfilmeket forgatnak. A 9-12 éves gyer­mekek számára a művészeti irányzatról foglalkoztató füzetet adnak ki. A program része a 2019-es szecessziós világnap­hoz kapcsolódó kulturális és gyermekprogramok megszervezése. Mobilalkalmazás is készül, mellyel a vendégek vezetett sétákon járhatják körbe a két település szecessziós emlékeit. Emellett informá­ciós kiadványok, programcsomagokat tartalmazó prospektus, közös weboldal segítségével is bemu­tatják Szeged és Szabadka közös kulturális örökségét - közölte a szakember. (MTI) A szabadkai Ra­ich­le-pa­lota Gergely Árpád

Next