Magyar Szó, 2018. július (75. évfolyam, 150-175. szám)

2018-07-02 / 150. szám

2018. július 2., hétfő Feladatuk az ország megvédése Tisztavató ünnepség volt Budapesten A magyar emberek ma azt várják a kormánytól és a rendőrségtől, hogy védje meg az országot, a csalá­dokat, a közös értékeket és eredmé­nyeket a külső és belső veszélyektől - mondta Orbán Viktor miniszter­­elnök szombaton a budai Várban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatási ünnepségén. A kormányfő kiemelte: ma Euró­pában a rend, a béke és a biztonság már nem magától értetődő dolog, egyre komolyabb erőfeszítése­ket kell tenni, hogy „fenntartsuk saját civilizációnk több ezer éves rendjét”. Ilyenkor felértékelődik a rend, a béke és vele együtt annak őreinek, védelmezőinek szerepe - hangsúlyozta. - A magyarok békében és biztonságban akarnak élni, ezért a jövőben is szükség lesz - sőt Euró­pa jelenlegi helyzetét látva még az eddigieknél is nagyobb szükség lesz - bátor, jól képzett, hazájukat és nemzetüket szerető egyenruhá­sokra - mondta Orbán Viktor. - A magyarok azt várják, hogy ne kelljen félniük sem nappal, sem éjszaka, sem vidéken, sem város­ban, sem közterületen, sem az otthonukban, továbbá hogy ne kelljen félteniük sem saját maguk, sem szeretteik testi épségét, emberi méltóságát, sem saját javaikat, sem az ország vagyonát. Azt is várják, hogy a rendőrség a törvényes rend helyreállításában, a társadalmi szabályok érvényesítésében és a törvénytisztelő magatartás elisme­résében mutasson példát - fogal­mazott a kormányfő, jelezve, hogy a rendvédelemben dolgozóknak ezért feddhetetlennek és rendíthetetlen­nek kell lenniük. A végzősöknek a miniszterelnök azt mondta: nemcsak egy diplomát szereztek, hanem esküt is tettek, és így szolgálatba léphetnek, a fogada­lommal pedig a magyar jogrendszer és az ezeréves államiság megőrzé­se iránt is elkötelezték magukat. Hozzátette: bizonyára azért is választották ezt a hivatást, mert szeretik Magyarországot, a hazá­jukat, a nemzetüket, a kultúránkat, és hisznek abban, hogy ezek olyan fontos dolgok, amelyeket közösen meg kell védeni. - Az a rend, amelyet önök védel­meznek, a szabadságból született. Szabadságukkal élve a magyarok eldöntötték, milyen országot akar­nak maguknak. Ennek az akaratnak a végrehajtói vagyunk mi mindany­­nyian - fogalmazott Orbán Viktor, felhívva az esküt tettek figyelmét, hogy noha a törvényeket az Ország­­gyűlés hozza, „önökre hárul a feladat, hogy a jogszabályok be is legyenek tartva”. Végül azt kívánta nekik, mutas­sanak jó példát mindenkinek emberségből, határozottságból és törvénytiszteletből is. Az NKE Rendészettudományi Karának 218 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zász­lók előtt tette le a tiszti esküt A karról az idén 170 tiszt kerül a rendőrség­hez, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. Az ünnepségen kiosztott sajtó­anyagban azt is írták, hogy a rendészettudományi kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra csaknem tízszeres a túljelentkezés. (MTI) MTI Szlovákia átvette a V4 elnökségét Vasárnaptól egy éven át Szlová­kia tölti be a visegrádi csoport soros elnöki tisztét, amelyet Magyaror­szágtól vett át és egy év múlva Csehországnak ad tovább. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a Magyarországból, Szlovákiából, Csehországból és Lengyelország­ból álló regionális tömörülés elnöki tisztségét hivatalosan Budapesten június 21-én vette át Orbán Viktor kormányfőtől. - Az elnökséget egy olyan kényes időszakban vesszük át, amikor Európában sok a nyitott kérdés, de konstruktív partner akarunk lenni, aki konstruktív megoldásokkal áll elő - mondta az elnökség átvéte­lének alkalmából Peter Pellegrini, hozzátéve, a szlovák elnökség célja, hogy konkrét eredményeket hozzon a visegrádi országok lakosainak. A mostani már az ötödik olyan alkalom, amikor Szlovákia tölti be a visegrádi csoport elnöki tisztét. A szlovák elnökség a „Dinamikus Visegrád Európának” mottót adta programjának, amely három pillérre épül, ezek az erős Európa, a bizton­ságos környezet és az intelligens megoldások. Hangsúlyt fogunk fektetni a belső dinamika megerősítésére, a versenyképességre, a biztonságra, a visegrádi régió összetartására - írta az elnökségről állásfoglalásában a szlovák külügyi tárca, amely szerint az egyéves időszakban saját program­jukkal folytonosságot akarnak terem­teni a szlovákot megelőző magyar, illetve az azt követő cseh elnökség programjai között. A szlovák elnök­ség során hangsúlyozni akarják a V4-ek fontosságát, kiemelve, hogy a csoport a regionális együttműkö­dés eszköze, valamint garanciája a régió stabilitásának és a jószomszédi kapcsolatoknak. (MTI) Büntetni akarják a románellenességet Gyaníthatóan a magyarok „provokálták ki” a törvénytervezetet Börtönnel büntetné a román­­­ellenes megnyilvánulásokat és szervezkedést az a törvényterve­zet, amelyet a Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja és a szintén ellenzéki Nemzeti Libe­rális Párt dolgozott ki, és amelynek támogatói között több más párt, köztük a kormányon lévő Szoci­áldemokrata Párt törvényhozói is megtalálhatók - közölte a Hotnews. ro hírportál. A kezdeményezők szerint a tervezetet annak a törvénynek a mintájára dolgozták ki, amelyet az antiszemitizmus visszaszorítá­sa érdekében fogadott el nemrég a román parlament. A tervezet három hónaptól három évig terje­dő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak finanszí­rozását. A románellenes szervezetek leleplezőinek a tervezet büntetlen­séget ígér. A törvénytervezet románellenes­nek nevez minden olyan gesztust és kifejezést, amelyet a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szem­beni gyűlölet vezérel. Románelle­nes szervezetnek tekintik azokat az ideiglenes vagy állandó jelleg­gel, legalább három ember által létrehozott csoportokat, amelyek románellenes eszméket, nézeteket és elméleteket népszerűsítenek. Románellenes jelképeknek azokat a zászlókat, jelvényeket, egyenruhá­kat, jelszavakat, köszönési formákat nevezik, amelyek a románellenessé­get terjesztik. Az indoklás az egyre terje­dő románellenességre a pejoratív értelemben használt „vlah”, „oláh” megnevezést, a „buta”, „faragatlan” jelzőt, a román nép „cigányokként” történő, megbélyegző szándékú emlegetését hozza föl példaként. Az előterjesztők szerint a román­­ellenesség történelmi gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, amikor Erdély „kiváltságos” nemzetei - a magyarok, szászok és székelyek - „megtűrt” népként tekintettek a románokra, de úgy vélik: a romá­nokkal szembeni gyűlölet ma is tetten érhető az autonóm - saját jelképekkel, fővárossal, etnikai határokkal rendelkező - Székely­föld eszméjét hirdető, „államel­lenes”, „szakadár”, „sovén” erdé­lyi megemlékezéseken és egyéb rendezvényeken. A románellenes szervezetekre a magyarországi, Erdélyben is híveket toborzó Hatvannégy Vármegye Ifjú­sági Mozgalmat és a Magyar Gárdát hozták föl példaként, amelyeknek az „irredenta” akcióit szerintük a Hargita megyei tanács is támogat­ja. (MTI) Magyar állampolgárság bolgároknak A magyarországi bolgár nemzetiség 32 tagja tette le ünnepélyes keretek között a magyar állampolgársági esküt vasárnap a Magyarországi Bolgárok Egyesületé­nek budapesti székházában. Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes ünnepi beszédében kifejtette: „amennyire természetes az, hogy a külhoni magyarság megkaphatja a magyar állampolgárságot, ugyanolyan egyértelmű az is, hogy a Magyarországon élő, állam- és nemzetalkotó nemzetek tagjai magyar állampolgárok lehetnek”. Mint elmondta, ezért döntött úgy, hogy segíti e gyakran évtizedek óta Magyarországon élő, vagy már itt született bolgárokat abban, hogy minél előbb megkaphassák a magyar állampolgárságot, miután Varga Szimeon, a bolgár nemzetiség szószólója megke­reste őt ez ügyben. A kérelmeket Áder János köztársasági elnök hagy­ta jóvá. Az utolsó népszámlálás adatai szerint a magyar­­országi bolgár nemzetiséghez tartozók száma mint­egy 6000. Közöttük az elmúlt 5-6 évben minimálisra csökkent azok száma, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ I SEMMELWEIS-ÉVFORDULÓ Emberek millióit mentette meg Semmelweis Ignác orvos jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, hiszen egy olyan emberre emlékezünk, akinek legkiemelkedőbb felfedezése emberek millióit mentette meg - mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton Budapesten a Semmelweis Egyetemen. Kásler Miklós a Semmelweis Ignác születésének 200. évfor­dulója alkalmából rendezett tudományos ülésen elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, Semmelweis motivációi és gondolkodásának középpontjában az emberi élet feltétlen tisztelete, az élet megóvása, megmentése állt. A miniszter azt mondta, értékvesztett korunkban egy olyan emberre emlékezünk, akit az emberiség jótevőjének, az anyák megmentőjének, az orvostudomány Luther Márton­jának, a legkiemelkedőbb felfedezés birtokosának és a leger­kölcsösebb embernek tart az utókor. Felidézte: Semmelweis tanait kortársai elutasították, nem ismerték fel felfedezésének, a kézmosásnak a fontosságát, de ő a rendelkezésére álló eszközökkel és módon küzdött saját igazáért. A tudós felfedezésével leírta a gyermekágyi láz okát és azt is, hogy a fertőzést milyen módszerekkel lehet megelőzni. Szél Ágoston rektor köszöntőjében azt mondta: Semmelweis tanaival nemcsak a szülészet-nőgyógyászat, de a modern sebészet előtt is megnyitotta a kaput. A rektor felidézte: Semmelweist a kortársai azért utasították el, mert felfedezé­se egyszerre volt zseniális és nyilvánvaló. (MTI) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Négyéves csúcson a Fidesz-KDNP A 2014-es választások óta nem volt olyan népszerű a Fidesz- KDNP, mint 2018 júniusában a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített felmérése szerint. A kormánypártoknak már májusban is jóval az áprilisban elért 47 százalékos belföldi listás eredményt meghaladó volt a népszerűségük, a mostani 55 százalék pedig a 2014 óta mért legmagasabb érték. A teljes népességen belül nem változtak ugyan az erővi­szonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpati­zánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok. A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP-re jelenleg 55 százalék szavazna. A Jobbikot 18 százalék választaná. Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP- re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazatará­nya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében. (MTI) RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Gondoskodás a külhoni magyarokról Magyarországnak egyre pozitívabb a kisugárzása a Kárpát­medencében, egyre jobb magyarnak lenni a határon túl - mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán. Kiemelte, a magyar kormány odafigyelése, támogatása megjelenik a határon túli régiókban, és vannak civil szervezetek, amelyeknek fontos az ottaniak sorsa, jövője, mindez erősíti őket abban, hogy ne adják föl magyarságukat. Csáky Csongor ismertette: a szövetség Gólyahír program­jának lényege, hogy a Kárpát-medencében élő magyarul beszélő családokat a magyar közösségben tartsák. Példaként említette, hogy a családokkal már a gyermekek születése­kor felveszik a kapcsolatot, és szeretnék elérni, hogy később magyar óvodába, iskolába kerüljenek. Petrovai László, a magyariskola-választási program felelő­se a műsorban elmondta, minden határon túli területnek megvan a maga sajátossága, leginkább a szórványrégióban nehéz meggyőzni a szülőket, hogy megéri magyar iskolába járatni a gyereküket. (MTI) MI HAZÁNK Dúró Dóra a szakításról Dúró Dóra volt jobbikos, jelenleg független parlamen­ti képviselő a Magyar Időknek adott interjúban egyebek mellett arról beszélt szombaton, hogy a Jobbik korábbi értékeinek elárulását eredményező döntésekbe nem vonták be, azokat Vona Gábor hozta meg. Az Ásotthalmon zászlót bontott Mi Hazánk Mozgalom szerinte stabil értékrend alapján áll, és nemzetstratégiai kérdésekben nem ad helyet politikai taktikáknak. Dúró Dóra közölte: elképesztően nagy társadalmi elvárás van irányukban, komoly űrt hagyott maga után a Jobbik eltolódása. A tisztújítást követő események pedig már párt­szakadást jelentenek, és ez az a lélektani pillanat, amikor egy új párt megalapítására szükség van. Persze korrektebb lett volna, ha azok alapítanak új pártot, akik új utakra akartak lépni, így gyakorlatilag ellopták a párjukat. Már 59 önkormányzati mandátumot - köztük féltucatnyi polgármesterit - is veszített a Jobbik a mostani kilépések miatt, és sok helyen a többség velük tart. Kijelenthető most már, hogy ez pártszakadás - mondta Dúró Dóra.

Next