Magyar Szó, 2018. szeptember (75. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-01 / 203. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­ zas RÖVIDEN Felrobbantják az Idlíbbe vezető hidakat A szíriai lázadó csapatok az ország északnyugati részén már két hidat felrobbantottak, amik az ellenőrzésük alatt álló terü­leteket kötik össze a kormánycsapatok területeivel, miután Damaszkusz bejelentette idlíbi offenzíváját - tudósított pénte­ken egy emberjogi szervezet. Az Emberi Jogok Megfigyelő Központja (OSDH) szerint a Törökország által támogatott lázadó csoportok azért robbant­ják fel a hidakat, hogy megnehezítsék a szíriai hadsereg mozgását. Bassár el-Aszad nemrég bejelentette: a kormányerők egyik következő csapásiránya Idlíb tartomány lesz. Szavai szerint a tartomány elsődleges fontosságú lesz a hadsereg terroris­ták ellen folytatott harcában. Egy ilyen offenzíva a csaknem hárommillió lakosú területen újabb humanitárius katasztrófá­hoz vezethet. Idlíb tartomány nagyrészt a lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű iszlamista ernyőszervezet uralma alatt áll. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida egykori szíriai ágaként volt ismert. A fegyveres csoport 2016-ban szakított a nemzetközi terrorhálózattal, majd nevet változtatott. Manfred Webert jelölhetik az Európai Bizottság elnöki tisztére Manfred Webert jelölheti az Európai Néppárt (EPP) az Euró­pai Bizottság elnöki tisztére - jelentette pénteken több német lap, kiemelve, hogy Angela Merkel német kancellár is támo­gatja az EPP jelenlegi európai parlamenti (EP-) frakcióvezető­jének jelölését. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az EPP a november elején Helsinkiben tartandó kongresszusán Webert tenné meg az úgynevezett csúcsjelöltnek, aki vezeti a pártcsaládot a jövő májusi EP-választás kampányában, és akit a pártcsalád a választás után az Európai Bizottság elnökének szán. Robbantásos merényletben meghalt a donyecki szakadár vezető Péntelken életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet­ukrajnai szakadár vezető, miután pokolgép robbant egy donyecki kávéházban. Az UNIAN ukrán hírügynökség a life. ru orosz hírportál helyszínről származó értesüléseire hivat­kozva jelentette, hogy Zaharcsenkót a Szepar nevű kávéházból sérülésekkel kórházba szállították, de nem tudták megmente­ni az életét. A robbanásban megsérült az oroszbarát szakadár „népköztársaság” egy minisztere is. A 42 éves Zaharcsenko 2014. november 4-e óta volt az önké­nyesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője, korábban már több, ellene irányuló merényletkísérletet túlélt. Az ügyészség újabb vádakat fogalmazott meg Salvini ellen A szicíliai Agrigento város ügyészsége pénteken újabb váda­kat fogalmazott meg a Matteo Salvini belügyminiszter elleni büntetőjogi eljárásban, amelyet amiatt indított, mert utasításá­ra az olasz parti őrség 10 napig nem engedte a migránsoknak, hogy elhagyják a Catania kikötőjében veszteglő Diciotti nevű mentőhajót. Agrigento ügyészsége hivatali visszaélés, túsz­ejtés, törvénytelen őrizetbe vétel címén indított vizsgálatot a belügyminiszter és kabinetfőnöke ellen. Az újabb vád az, hogy „elmulasztotta a sürgős egészségügyi segítségnyújtást”. A vádak megalapozottságáról a miniszteri bíróság dönt, amelynek 90 nap áll rendelkezésére. Elvetheti vagy engedé­lyezheti a bírósági eljárás elindítását, utóbbi esetben a parla­mentnek a szenátori tisztséggel járó mentelmi jog vissza­vonásáról is szavaznia kell. Salvini már jelezte: nem kíván mentelmi jogával élni. Martin Schulz felkereste a börtönben a volt brazil elnököt Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) volt veze­tője csütörtökön meglátogatta Brazília börtönben raboskodó volt elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát. Az SPD régóta jó viszonyban van Lula Munkáspártjával (PT), amely szeretné elérni, hogy a volt elnököt még az október 7-i általános válasz­tások előtt szabadon engedjék. Lula áprilisban került 12 évre rács mögé korrupció és pénzmosás miatt, de mégis a legnép­szerűbb politikus az országban. A PT Lulát indítaná jelöltje­ként az elnökválasztáson. A német szociáldemokraták jelenle­gi vezetője, Andrea Nahles kérte meg Schulzot, hogy keresse fel Lulát. Útjáról Heiko Maas külügyminiszter is tudott. Német diplomaták aggódnak a látogatás miatt, mert szerintük ez a brazil belügyekbe való beavatkozásként is értelmezhető. Októberben megállapodás születhet a Brexitről Az idő szűkös, de lehetséges, hogy már októberben megál­lapodás születik Nagy-Britannia uniós kiválásáról - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyaló­ja pénteken Brüsszelben. Az uniós főtárgyaló Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszterrel folytatott tanácskozását követő­en kijelentette, a hatórás megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a kiválás feltételeinek rögzítése nem várhat. A cél október, de ha esetleg még több időre lenne szükség, akkor a végső megállapodás rugalmasan legkésőbb novemberben tető alá hozható lesz. (Forrás: MTI/AP/Reuters/TASZSZ/AFP/dpa) A tat fia Az emberek akaratának megfe­lelően meg kell szüntetni az éven­ként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámí­tásra - jelentette ki Jean-Clau­­de Juncker, az Európai Bizott­ság (EB) elnöke pénteken a ZDF német közszolgálati televíziónak. A luxemburgi politikus a belgiu­mi Genvalban, a brüsszeli bizott­ság kétnapos kihelyezett ülésé­nek szünetében elmondta: az a meggyőződése, hogy az EU-ban megszűnik a téli és a nyári időszá­mítás kettőssége. Juncker kiemelte, hogy az ügyben tartott európai konzultá­ción a résztvevők többsége eluta­sította az évenként kétszer esedé­kes óraátállítást. (A július elejétől augusztus közepéig tartott konzul­táción 4,6 millióan fejezték ki a véleményüket, 80 százalék az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.) „Nincs értelme kikérni az embe­rek véleményét, ha nem vesszük figyelembe” - fogalmazott az EB elnöke, hozzátéve: első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben. Az EP februárban kezdeményez­te az óraátállítás felülvizsgálatát, és felkérte az EB-t, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szük­ség esetén tegyen javaslatot a módo­sításra. Az EP indoklása szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás egészségügyi hatásai miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállí­tással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű. A szabályozás felülvizsgála­ta Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután polgá­rok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás. Az EP és az EU Tanácsa - a tagállami kormányok szakminisz­tereit összefogó testület - 2001- ben vezetett be az egész Unióban kötelező irányelvet a nyári és a téli időszámításról, ismertebb nevén az óraátállításról. (Forrás: MTI) Nem lesz több óraátállítás ! Juncker: Át kell térni az állandó nyári időszámításra­­ A polgárok túlnyomó többsége az eddigi gyakorlat megszüntetése mellett foglalt állást Ankara az orosz Sz-400-asokat és az amerikai F-35-ösöket is akarja Törökországnak szüksége van mind az orosz Sz-400-as légvédel­mi rakétarendszerekre, mind az amerikai F-35-ös vadászbombázókra - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken a nyugat­törökországi Balikesirben egy altisztképző iskolában. Rámutatott: az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Ankara minél hamarabb megkapja a rakétarendszereket. Donald Trump amerikai elnök augusztus közepén írta alá a washing­toni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ösök eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. Erdogan nehezményezte, hogy miközben az Egyesült Államok még pénzért cserébe is vonakodik fegyvert adni Törökországnak, Washing­ton ingyen fegyverzett fel Ankara által terrorszervezetnek tartott milí­ciákat, köztük Észak-Szíriában a kurdok alkotta Népvédelmi Egységeket (YPG). A török elnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy Amerika óva inti Ankarát attól, hogy a védelem területén alternatív megoldás után nézzen. A török államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ankarának az ameri­kai és az európai szövetségi, valamint partnerségi kapcsolatok mellett más országokkal is együtt kell működnie, mert mind az Egyesült Álla­mok, mind az EU „számos alkalommal megbukott a vizsgán”. Erdogan az EU esetében a csatlakozási tárgyalások során Törökországgal szemben állított kritériumokat kifogásolta. Az amerikai-török kapcsolatok az utóbbi hetekben meglehetősen kiéleződtek. A viszonyt nemcsak az orosz légvédelmi rendszerek beszer­zése terheli, hanem egy amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartása, valamint az Irán elleni amerikai szankciók kérdése is. Az elfajuló vita miatt Washington és Ankara politikai és gazdasági büntetőintézkedé­sekkel sújtotta egymást. (Forrás: MTI/AP) Erdogan közölte: Törökország 120 darabot akar beszerezni az F-35-ös vadászbombázókból, és továbbra is törleszti azok részleteit Merkel: nem lesz újabb migrációs hullám Afrikai körútjának második, ghánai állomásán Angela Merkel német kancellár csütörtökön ígére­tet tett arra, hogy nem fog megis­métlődni az a válság, amellyel Európa szembesült a migrációs hullám nyomán. Európa egy migrációs hullám­mal találta szembe magát, köztük menekültekkel táborokban, elegen­dő élelmiszer vagy oktatás nélkül, de a helyzet nem fog megismétlőd­ni - fogadkozott a német kancel­lár a Nana Akufo-Addo ghánai elnökkel tartott találkozóját követően. „Európának foglalkoznia kell a migráció kérdésével, és harcol­nia kell azok ellen, akik a pénzt bűnügyi céllal használják ebben a témában. Egy kölcsönösen kedvező helyzetet kell kialakítanunk” - tette hozzá a ghánai államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón a főváros­ban, Accrában. Merkel hangsúlyozta Ghána fontos szerepét, amelyet Nyugat- Afrikában betölt, és ígéretet tett arra, hogy Németország minden tőle telhetőt megtesz, hogy javít­son a körülményeken, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy az Európába vezető veszélyes utakra vállalkozzanak. Ezért szük­séges egyebek között perspektívát nyújtani a fiataloknak, hogy ne vállalkozzanak az Európába vezető veszélyes útra. Ehelyett jogi eszkö­zökre, például tanulmányi vízum­ra vagy szakképzésre van szükség - vélekedett. Merkel ezenkívül ígéretet tett arra is, hogy Németország segít Ghánának a gazdasági reformok végrehajtásában és az energiaszek­tor és az infrastruktúra javításában. Emellett nagyobb erőfeszítéseket szorgalmazott a korrupció elleni harc terén. Akufo-Addo elmondta: nem büszke a Ghánából Európába irányuló illegális migrációt illető­en, de hangsúlyozta, hogy a ghánai hatóságok együttműködnek német kollégáikkal. Merkel afrikai körútja - amely­nek során mások mellett Malit, Nigert, Etiópiát és Egyiptomot kereste fel - kulcsfontosságú lehet politikai jövőjének megalapozásá­ban, az Európába irányuló tömeges migráció megfékezésének straté­giája kidolgozásában. (Forrás: MTI/dpa/EFE) 2018. szeptember 1., 2., szombat-vasárnap UNIÓS KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ A Szerbia és Koszovó közötti határkiigazítás túl sok sebet téphet fel Aggályosnak tartja az Európai Unió több tagállamának külügy­minisztere a Szerbia és Koszovó közötti határok kiigazításának elképzelését. Aleksandar Vucic szerb elnök júliusban már célzott arra, hogy esetleg elcserélnék Koszovó északi, zömében szerbek lakta részét Szerbia déli, albán többségű területével. Hashim Tha­p koszovói elnök is tett erre a minap utalást, de Ramush Haradinaj koszovói kormányfő leszögezte, hogy nem támogatja az ötletet. Az Egyesült Államok már jelezte, hogy nem szól bele a vitába. Több uniós tagország külügyminisztere azonban aggodalmának adott hangot az ötlet miatt pénteken, a nem hivatalos bécsi talál­kozójuk második napján. Heiko Maas német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a terv nem konstruktív, túl sok régi sebet téphet fel. Osztrák kollégája, Karin Kneissl egyenesen Afrikához hasonlította a helyzetet, ahol a gyarmati korszak után a határkor­rekciók „kinyitották Pandora szelencéjét”. „A Balkán vitás kérdéseinek megoldásában elsősorban a térség stabilitását kell szem előtt tartani” - jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa. Óvatosságra intett Timo Soini finn külügyminiszter is, aki szerint egy ilyen alku igen kockázatos lehet, ha nincs megfele­lően kidolgozva. Luxembourgi kollegája, Jean Asselborn szerint az ehhez hasonló határkiigazítások veszélyes precedenst teremt­hetnek a térségben. Augusztus elején már a brit diplomácia is aggodalmát fejez­te ki a régió stabilitásával kapcsolatban, amennyiben az alkura sor kerül. A két ország kapcsolatainak rendezését szolgáló belgrádi— pristinai párbeszéd egy hét múlva, szeptember 7-én folytató­dik, Vucic és Thal­i Brüsszelben ül tárgyalóasztalhoz. (Forrás: Beta/MTI/AFP/DPA/Reuters)

Next