Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-10 / 6. szám

ÚJVIDÉK ujvidek@magyarszo­ rs­­tatfio Szombaton gálakoncert, vasárnap szerb szilveszteri rendezvények Napilapunk tegnapi számában közölt bejelentőben téves időpontok szerepeltek, az olvasók szíves elnézését kérjük. A Szerb Nemzeti Színház Jovan Dordevic színpadán szom­baton, 19 órakor a színház operatársulata gálakoncertjén a közönség Glinka, Rimszkij-Korszakov, P. I. Csajkovszkij és Borogyin műveit élvezheti Gianluca Marciano karmes­ter vezényletével. Fellép Marija Korjagova oroszországi vendégművész, valamint Svitlana Dekar, Jelena Koncar, Marina Pavlovic Barac, Maja Andric, Sasa Stulic, Igor Ksionzik, Vasa Stajkic, Nebojsa Babic, Vladimir Zorjan és Branislav Jatic operaénekes, valamint az Opera kórusa és zenekara. Belépőjegyek a színház pénztáránál válthatók. A GIGS TIX szervezte 7527. év várásának alábbi, egyes műsoraira a Szerb Nemzeti Színházban kerül sor. Éspedig: vasárnap, 16 órakor a Szerb Nemzeti Színházban, a Pera Dobrinovic színpadon a legfiatalabbak a Bas Celik gyer­mekoperát élvezhetik. 20 órakor ugyanott a Garavi sokak népszerű együttes koncertje lesz. A kamaraszínpadon 17 órakor az érdeklődő fiataloknak Renzo Spiteri ütőhangszereken játszó, máltai zenész bemu­tatja érdekes performanszát, amelyre a belépés díjtalan. Lakatos Róbert nemzet­közi hírnevű, magyaror­szági hegedűvirtuóz, akit világszerte Roby Lakatos néven ismernek, 21 órakor koncertezik a Szerb Nemze­ti Színház Jovan Dordevic színpadán. Az M Stúdióban vasárnap, 19 órakor a Del Arno Band, és 22 órakor a Majka szerb­­horvát-montenegrói együt­tes lép fel. A Zsinagógában 19 órakor Roman Simovic és a Londoni Filharmónia hangversenyére kerül sor. Az Újvi­déki Színházban 21 órakor Dorde Miljenovic lép fel. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban 20 órakor az Atomsko skleniste koncertezik. Az Ifjúsági Tribünön 20 órakor a Bitipatibi és Sana Garic, a SPENS épületének Nyugati csarnokában 20 órakor a Kabaré bre, a SPENS épületének kistermében a Partibreakers, a Ritám nereda hazai és a Planet of Zeus görögországi együttes lép fel. Minden vasárnapi rendezvényre a GIGS TIX elárusítóhelye­in vásárolhatók meg a belépőjegyek. Bővebb tájékoztató a gigstix.com/docek 7527 honlapon olvasható. ■ mia Események a Petőfiben Kedden, 2019. január 15-én 17 órai kezdettel a Darányitelepi Társalgó vendége Úri Ferenc történész lesz, aki előadást tart Jókai Mór: A magyar nép anekdotái címmel, valamint fellép a telepi Trió együttes is, melynek tagjai Eler István, Szántó László és Úri Ferenc. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. A Szerb Nemzeti Színház opera­­társulatának gálakoncertje Branislav Lucic-www.snp.org.rs VOLT EGYSZER EGY ÚJVIDÉK Száz évvel ezelőtt 5. - Mi történt utána... Ózer Ágnes A szerb hadsereg bevonulását követő időszakban a közéletet a mai Vajdaság egész területén, így Újvi­déken is, a fokozatos hatalomátvétel jellemezte. Ez a fokozatos hatalomátvétel három fázisban történt, és a közigazgatás különböző szintjein provizórikus­nak volt mondható, lévén, hogy a közigazgatási szer­vek a Magyarországtól való elszakadás folyamatában jöttek létre. Ennek a többfázisú folyamatnak az utolsó, harmadik fázisában, amely 1918. december 20-ától vette kezdetét és a Nagy Nemzeti Tanács feloszlatásá­ig, 1919. március 11 -éig tartott, nemcsak az újonnan megalakított ideiglenes állami szerveknek, hanem a vármegyei és a városi közigazgatásnak is kiemelt szerep jutott. Az első kibővített, városi törvényha­tósági jogokkal felruházott városi tanács munkájá­ban, amelyet 1919. február 25-én tartottak meg, már ismét az újvidéki magyarok és németek is részt vettek. Az ülésen Jovan Kivojinovic elnökölt, aki nemcsak polgármesterként szerepelt, hanem ideiglenesen a főispáni ranggal is fölruházták. A régi felálláshoz csak újabb, nemcsak a magyar és német képviselőket hívták meg, hanem új, zömében délszláv származású egyéneket iktattak be. A nem délszláv származású képviselőknek jelentős szerep jutott, dr. Marczekovity Imrének főjegyzőként, Wágner Károlynak, a váro­si főorvosnak, Profuma Róbertnak, a városi taná­csosnak, Stesszel Rudolfnak, a főmérnöknek, Paitz Józsefnek, a városi főpénztárosnak, Szántó Aladár aljegyzőnek, és a tiszteletbeli tanácsosnak, Trischler Aladár számvevőnek. A törvényhatósági bizottság tagjaiként dr. Bruck Géza, Irsay Antal, dr. Leitner Benő, Szabó János, Szedlacsek Lajos, Frank Lipót, dr. Vilt Vilmos, Fáth Ferenc és Hess Fridrich voltak jelen. Az értekezlet kezdetén az egybegyűlteket Jovan Sivojinovic polgármester köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a kibővített városi tanács tagjai, „a város jólétének érdekében, teljes összhangban fognak dolgozni, az állami és polgári hatalomváltást követő­en”. A napirend első pontjaként az eskütétel követke­zett, amelyet a polgármester előtt kellett letenni, aki a Bácska, Bánát és Baranya Nemzeti Tanácsát is képvi­selte. A többi napirendi pont az új, felsőbb hatalom által eszközölt változásokról, szándékairól, a városi bizottságok megválasztásáról szólt. Mielőtt azonban a napirendek sorra kerültek volna, Jovan Kivojino­­vic arról tájékoztatta a városi képviselőket, hogy két alkalommal is táviratban köszöntötte az uralkodót, valamint a trónörökös által aláírt választáviratokat is. A karácsonyi és újévi köszöntőre érkezett választ föl is olvasta, amelyben a trónörökös megköszön­te a „számára kedves Újvidék hazafias és megható kívánságait, és üdvözletét küldte a város polgárságá­nak, abban a reményben, hogy Újvidék, az új közös államban is megtartja azt a szép kulturális szerepét, amelyet ezidáig is betöltött”. Lévén, hogy a polgár­mester, a még érvényes 1886-os törvénycikk értelmében, a főispánt, a tanács tagjait, a tisztviselőket eskütételre kötelezte, őket is fölszólította az esküté­telre. Az eskütételt követően a város nem délszláv származású lakosainak nevében minden nemzeti közösségnek 6 pontba foglalt nyilatkozatot kellett elfogadnia, aláírnia. Újvidék magyar lakosságának nevében Fáth Ferenc apát plébános írta alá. Az első pontban foglaltak szerint az újvidéki magyarok elfo­gadták a Szerb Nemzeti Tanács megválasztásának tényét, és elfogadták, hogy részt vesznek a kibővített városi tanács munkájában, abban a hitben, hogy ez a városi tanács, „kizárólag a város tanács jogkörébe tartozó” folyó ügyeket fogja intézni. A második pont is megerősítette az első pontban foglaltakat, azzal a kitétellel, hogy a városi tanács nem fog „politikai dolgokkal” foglalkozni annak tudatában, a város magyar lakosságának, valóban „nehéz helyzetére való tekintettel”, lévén, hogy ebben a Tanácsban a város „magyarjainak és németeinek érdekeit” kell képvisel­niük. Ugyanakkor kijelentették, hogy nem felelnek a városi tanácsban ezidáig hozott határozatokért, mert nem vettek részt a munkában. Arról is nyilatkoz­tak, hogy remélik, hogy a jövőben egy olyan tanács fogja igazgatni a város dolgait, amelyet „demokrati­kus elvek alapján” választottak meg. Remélték, hogy a szerb polgártársaik mindig tiszteletben tartják a tanácsban kisebbséget képviselők jogait, a tanácsban a városi dolgokat magyar nyelven is megtárgyalják, és hogy, joguk lesz magyar és német nyelven ezekhez a dolgokhoz hozzászólni, mert csak így tudnak részt venni a Tanács munkájában. A nyilatkozat 6. cikkelye alapján tették ezt abban a meggyőződésükben, hogy ezáltal megerősítik azt az „igaz barátságot, amely a város polgárai között fennáll”, lévén, hogy egymás­ra vannak utalva, tették mindezt „kedves városunk iránti szeretetünk jegyében”. 2019. január 10., csütörtök Újabb föld alatti konténereket helyeznek el városszerte Új föld alatti konténerek és az ürítésükhöz szükséges tehergépkocsik beszerzése szerepel a Cistoca közvállalat idei tervében A vállalat 2019. évi közbeszerzé­si programjában az áll, hogy május­ban írják le a versenypályázatot az új föld alatti konténerek beszerzé­séhez és beépítéséhez. A beruházás értéke 40 millió dinár. Ez mellett, további 15 millió dinárt szánnak a föld alatti konténerek alkatré­szeinek beszerzésére, valamint 50 millió dinár értékben két konté­nerürítő kamion vásárlására. Az elvárásokkal szemben, a föld alat­ti konténerek nem oldották meg a hulladéktárolás problémáját Újvidéken, egyedül annyi haszon származott belőlük, hogy csökken­tették a kellemetlen szagok terje­dését városszerte. Számos konté­ner megrongálódott, a polgárok nemcsak a konyhai, hanem a dara­bos hulladékot is beledobják a föld alatti konténerekbe, egyes utcákból megtörténik, hogy napokig nem szállítják el a szemetet. A föld alatti szeméttárolók mellett, a közválla­lat az év folyamán 30 millió dinárt költ majd a téli szolgálat járműve­inek a beszerzésére, és csaknem 5 millió dinárt fordítanak a szállítá­si feladatokat ellátó járművekre. A Cistoca 12 millió dinárért vásárol majd két új szemétszállító kami­ont, 20 millió dinárért egy Abroll típusú hulladéktároló szállítására alkalmas gépjárművet, 45 millió dinárért szemétszállító kamiont, valamint további 15 millió dinárt terveznek elkölteni konténerek beszerzésére és más felszerelések­re. A Cistoca az újvidéki önkor­mányzat támogatásának köszön­hetően 60 millió dinárt fordít majd a hulladék begyűjtésére és szétvá­logatására. A korábbi években már előfordult, és az idén is kilátásba helyezték, hogy olyan személyeket alkalmaznak a hulladék begyűjté­sére és válogatására, akik nem a közvállalat munkásai. Ilyen lépés­re először 2017-ben szánta el magát a cég, akkor 75 egyetemi hallgató­ban elmondták, az újvidéki költség­­vetésből 2019-ben 300 millió dinárt különítenek el a Cistoca beruházá­sainak finanszírozására. Az idén a városi köztisztaság fenntartása, a szemetesládák tisztítása és ürítése, a hulladék begyűjtésének különfé­le formái, a járdák, parkolóhelyek, átkelők tisztítása, a lehullott levelek begyűjtése és elszállítása mintegy 150 millió dinárba kerül. ■ I­kó Otos András Újvidéken egyre több helyen helyeznek el föld alatti szemeteseket 470 létesítményt adtak vissza régi tulajdonosaiknak A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynök­ség tavaly döntést hozott 523 ingatlan visszaszármaztatásáról, többek között üzlethelyiségeket, épületeket és lakáso­kat adtak vissza régi tulajdonosaiknak Újvidéken. Tavaly természetben összesen 311 üzlethe­lyiséget, 118 lakást és 114 épületet szolgáltattak vissza a restitúciós törvénnyel összhangban. Ami a földeket illeti, 348 hektár és 39 ár nagy­ságú földterületet adtak vissza régi tulajdono­saiknak, előzőleg pedig 5148 hektárnyi erdősí­tett területet és 40.033 hektárnyi földművelésre alkalmas földterületet szolgáltattak vissza. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség adatai szerint a legtöbb objektumot Belgrád területén adták vissza az eredeti tulajdono­soknak, ezután Újvidék következik 470 objek­tummal, amelyekből 390 üzlethelyiség, 50 lakás és 30 épület - olvasható a Dnevnik napilap honlapján. A vagyon-visszaszármaztatásról először 2012-ben születtek meg az első döntések, ami azt jelenti, hogy a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség befejezte a természetben történő restitúciót, az elkobzott vagyonok egy részét nem lehet visszaszolgáltatni különböző okok miatt, ezért a tulajdonosokat másként kárpó­tolják. ■ hgy A restitúciós törvény értelmében Újvidéken összesen 470 létesítményt adtak vissza régi tulajdonosaiknak

Next