Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-21 / 15. szám
2019. január 21., hétfő Folytatás az 1. oldalról így volt ez idén is, a közönséget a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület Turbolya tánccsoportja, és a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület középiskolásokat és egyetemi hallgatókat tömörítő Bartók Ifjúsági Táncegyüttese kápráztatta el. A talpalávalót, és nemcsak azt, hanem a zenei élményt Csonka Ferenc és zenekara, Bakos Árpád és barátai, valamint a Csörömpölő zenekar hozta. Csonka Ferenc prímás immár negyed évszázada járja a Kárpát-medencét, több együttes tagja, népzenei érdemei révén ismerősként állt a szenttamási közönség elé is. Bakos Árpád zenésztársaival több éve jelen van zenei életünkben, az Őseink zenéjén azonban először mutatkoztak be. A négytagú együttes 17. ŐSEINK ZEnÉJE, SZENTTAMÁS Népzene és néptánc kiváló elegye repertoárján nemcsak magyar. Nem volt kisebb sikere a Dél- bukovinai, galgamenti, szilágyhanem a körülöttünk élő Bánátból, Pancsováról érkező sági dalokat adott elő, Keménynépek népdalkincséből merítő, Csörömpölő zenekarnak sem. né Gojkovic Mária elragadó improvizatív dalok csendültek Ez a zenekar is először lépett a énekével, fel autentikus hangszereken, szenttamási közönség elé, noha A csaknem háromórás A sajátos zenei nyelvet kivével 2000-ben alapították. A zömmel rendezvény ezúttal is jó hangürésen jól fogadta a közönség, képzett zenészekből álló zenekar lata táncházzal zárult. A Bakos Árpád és barátai formáció először lépett fel az őseink zenéje rendezvényen Nagy Magdolna Immár hatodik alkalommal került megrendezésre néhány vajdasági városban, többek között Topolyán is, a Kárpátmedencei képzőművészek és iparművészek kis képeinek nemzetközi kiállítása.Tavaly nyolcvannyolc alkotó közel háromszáz munkája érkezett be, amelyeket a szabadkai bemutató után Topolyán is megtekinthet a közönség. A kiállítás pénteken este nyílt meg Topolyán. Az egybegyűlteket Zsáki István, az Art Gallery vezetője, és Boros György főszervező köszöntötte. - Ezúttal 14 országból érkeztek munkák - hangzott el a szabadkai festő bevezetőjében. - Miért is kis képek kiállítása ez? Azért, mert a méretük kicsi. Nem szabad összetéveszteni azonban a méretet a kvalitással, tehát egy kis kép is lehet grandiózus és nagy kép is lehet rossz. Sok művésznél egy ilyen kis kép akár már egy vázlatként is szerepelhet egy nagyobb méretű képhez. Ezen a kiállításon a maximális méret 15-ször 15 cm, annál az egyszerű oknál fogva, hogy beleférjen egy borítékba és könnyebben el lehessen küldeni, még a határokon túlra is. Ennyi festőtől, ennyi országból és ennyi alkotást kiállítani nagyon körülményes lenne a képeknek az országhatárokon történő átszállításkor felmerülő adminisztrációs háttér miatt. Öt kategória képviselteti magát: a rajz, a festészet, a grafika, a fotó és a számítógépes alkotás. Most először valamilyen szinten megpróbáltuk kategóriánként díjazni is az alkotásokat, illetve kiadtunk egy abszolút győztesnek kijáró elismerést is, a Grand Prix-t, vagy nagydíjat, amelyet egy olasz grafikusnőnek, Miranda Marcelának ítéltünk oda. Az idei kiállítás annyiban rendhagyó, hogy az érdeklődők meg is vásárolhattak néhányat a kiállított rajzokból, festményekből, egyéb alkotásokból - tudtuk meg Zsáki Istvántól. - Boros György kollégám rendszerezte a munkákat, bekeretezte őket, és így kerülnek bemutatásra. A kiállítók a Kárpát-medence területéről küldtek személyenként három-három munkát. Érkeztek képek Magyarországról, Romániából, Ukrajnából, Törökországból, Szlovéniából, Montenegróból, Szlovákiából, Ausztriából, Olaszországból, sőt érdekességként említeném meg,hogy még néhány innen, erről a területről elszármazott képzőművész is küldött alkotást, így például Svédországból, Nagy-Britanniából, vagy éppen Argentínából. A kiállítás anyagát egyes képzőművészek nem kérik vissza, hanem ezúttal meg is vásárolhatók azok, mégpedig jelképes áron. Úgy gondoljuk, hogy nagyszerű alkalom ez arra, hogy valóban nem nagy összegért hozzájusson valaki egy-egy kortárs alkotó néhány művéhez. A kiállítást idén is a Szabadkai Képzőművészek, Iparművészek és Formatervezők Egyesülete szervezte. A topolyai kiállítás február végéig tekinthető meg az Art Galleryben. ■ Kiss TOPOLYA Kisméretű képek nemzetközi kiállítása Mmfia kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET 5 Hagyományos disznótor Topolyán A topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat tevékenységében igyekszik megőrizni azokat a hagyományainkat, amelyek népi kultúránk részét képezik. Ennek részeként már valóságos tradíciója van az általuk szervezett hagyományos disznótornak, mely évről évre magához vonzza mindazokat, akik kellemes nosztalgiával gondolnak vissza gyermekkoruk disznótoraira, valamint azokat, akik így egy kis bepillantást szeretnének nyerni eleink hagyományaiba. A szombaton megtartott hagyományos disznótor helyszínét az előzőektől eltérően idén az Új otthon biztosította, ahol a Nagyapáti Társulat tagjai hagyományos disznótoros reggelivel, valamint meleg teával vendégelték meg az érdeklődőket, akiknek módjukban állt be is kapcsolódni a disznóvágás munkálataiba. A szalmával való pörkölés elmaradhatatlan része ennek az eseménynek, mivel a régebbi időkben, a gáz elterjedése előtt, a sertést szalmában pörkölték meg. A hagyományos reggeli általában a sertés megsütött véréből, sült májból és sült szalonnából állt. Ezeket a nem mindennapi falatokat ízlelhették meg azok, akik az Új otthon udvarára ellátogattak Kovács László, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat elnöke idén is elégedett volt a rendezvény lebonyolításával. Érdeklődésünkre elmondta: - Szerencsére idén is meg tudtuk szervezni társulatunk hagyományos rendezvényét, a disznótort. Fontos ez számunkra, mivel napjainkban nagyon kevesen dolgozzák fel ilyen módon a sertést, ahogy nagyszüleink, dédszüleink tették. A mai rohanó világban nagyon jó alkalmat ad egy iyen esemény arra, hogy az emberek találkozzanak, beszélgessenek, a közös munka közben új tapasztalatokat szerezzenek. Régen a disznótor családi eseménynek, ünnepnek számított, amire a távolabb élő rokonok is ellátogattak. Összehozta a családot, az embereket a disznótor. Amellett, hogy megőrizzük ezt a hagyományt, a mi célunk is az, hogy összehozzuk az embereket egy kicsit. A disznóvágások a régi időkben a vízkereszt és nagyböjt közötti időszakban zajlottak, mivel ez a farsangi időszak, és a mulatságok időszaka. Ilyenkor még könnyen tartósíthatták a sertéshúst sózással és füstöléssel, mivel az időjárás kedvezett annak, hogy ne tudjon a hús megromolni - mondta el Kovács László. A korábbi évekhez hasonlóan az idei hagyományos disznóvágásra magyarországi és erdélyi meghívott vendégek is érkeztek , meghívott vendégeken kívül pedig bárki csatlakozhatott, részese lehetett egy eseménydús, családias hangulatú, hagyományos disznótornak ■ é-s Sihelnik Ágnes A népdalok kicsiny himnuszok Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben lemezbemutatóval egybekötött kultúra napi ünnepséget tartottak a hétvégén „Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy" címmel szombaton este az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben megünnepelték a magyar kultúra napját. Az ünnepelt költemény, a megzenésített Himnusz felcsendülésével vette kezdetét a műsor, ezzel kapcsolatosan Szerda Balázs, a kultúrkör elnökségi és a Fokos zenekar tagja többek között arról beszélt: a népdalok, e kicsiny himnuszok mindig itt lesznek nekünk, de dalainknak nemcsak a lelkünkben, hanem a tudatunkban is el kell foglalni az őket megillető helyet, és a mai korban is ügyelnünk kell rájuk, éltetni kell őket, tovább kell adni a következő nemzedéknek, mert felelősségteljes énekléssel megteremthető a „víg esztendő”. Mivel az idén 150 éve annak, hogy vidékünkön elsőként Óbecsén megalapították a Magyar Népkört, erről a jeles évfordulóról is megemlékeztek az óbecseiek. Kiss Igor, a kultúrkör elnökségi tagja ezzel kapcsolatosan elmondta: 150 évvel ezelőtt mindössze két hét kellett ahhoz, hogy 178 támogató aláírással megalakuljon az Óbecsei Magyar Népkör. Ugyanolyan formában már nem él, egykori székháza a mai Milos Crnjanski utcában roskadozik, de a szelleme és szellemisége él és élni fog. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjainak és vezetőségének feltett szándéka, hogy ezt a szellemiséget, mint szellemi örökös, megélje és tovább adja, ezért ezt az évet teljes egészében a 150 éves Népkörnek és az intézményesült magyar kultúrának szenteljük. Az óbecsei magyar kultúrát e 150 év alatt egyetlen pillanatban sem egy-két vezető művelte, ez mindig az egész közösség élete volt, és ez az, ami nem változott - jelentette ki Kiss Igor. Az óbecsei kultúrkör régi vágya teljesült 2018-ban azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és a Tartományi Művelődési, Tájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával lemezen is megjelenhettek a népzenei szakosztály csoportjainak a dalai - az ünnep alkalmából ennek a cédének az anyagát is bemutatták a közönségnek, így színpadra lépett a Botra férfikórus, a Dúdoló asszonykórus, a Szelence énekegyüttes, a Csobolyó fiúkórus, illetve a gyermekcsoportok: a Csicsörke, a Csörögi, a Csincsele, a Pendely, a Becsei Vonós Banda és a Fokos zenekar is. Az ünnepi műsor a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap és az óbecsei önkormányzat támogatásával jött létre. ■ feró A Himnusz ünnepe a kultúrkörben Fehér Rózsa Faültetés a Moholi nagy úton Moholon a természetvédők kétszáz nyárfát telepítettek az út mellé A Zöldike természetvédelmi civil szervezet szombaton faültetési akciót tartott a falu határában a Moholi nagy úton, ahol kétszáz darab nyárfa csemetét telepítettek két kilométer hosszúságban az út mellé. Básty Ferenc, a Zöldike vezetője elmondta, hogy a megmozdulás főtámogatója Ada község önkormányzata volt, amely biztosította a facsemetéket, valamint az akciót támogatta még a moholi helyi közösség és a magyarországi Giligán természetvédelmi egyesület is. A faültetést adai és moholi egyesületek és intézmények tagjai, és önkéntesek végezték el, köztük a helyi önkormányzat, a sporthorgászok, az önkéntes tűzoltók, a nyugdíjasok, valamint a Zöldike és a Rétisas természetvédelmi egyesület tagsága. Fatelepítés Mohol határában - A Zöldike természetvédelmi civil szervezet és Ada község önkormányzatának megítélése szerint is rendszeresebbé kell tenni a facsemeték ültetését az út mellett, ahol zöldövezetet szeretnénk kialakítani. Az elkövetkezőkben a Moholi nagy út mindkét oldalán folyamatosan végezzük majd a faültetést huszonegy-huszonkét kilométer hosszúságban - magyarázta Básty Ferenc. - A fatelepítési akció során kétszáz facsemetét mintegy két kilométer hosszúságban helyeztünk a földbe. A facsemetékre zsinegen műanyag poharat akasztottunk, amely zörgő hangot ad, ez egyfajta védelmet jelent a vadállatok ellen, hogy ne rágják meg a fákat. A napokban még emberi hajat fogunk szórni a facsemeték tövéhez, az emberi szag ugyancsak elriasztja az állatokat. ■ csin Csincsik Zsolt