Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-25 / 19. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs staffic Milo elfogatná Knezevicet Nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte az Inter­polál a nemzetközi rendőri szervezet montenegrói tagja Dusko Knezevic üzletember ellen, akit pénzmosással, adócsalással és zsarolással gyanúsítanak hazájában - közölte tegnap a Pobjeda című montenegrói napilap. A podgoricai igazságügyi szervek azt követően kérték a nemzet­közi elfogatóparancs kiadását, hogy kiderült, az ország egyik leggazdagabb üzletembere Londonban van és esze ágában sincs hazatérni, amíg a jelenlegi vezetés van hatalmon. Knezevicnek montenegrói, brit, szerb, ciprusi és fehérorosz állampolgársága is van. Az üzletembert és 21 társát azzal gyanúsítják, hogy 17 millió eurót mosott tisztára különböző ügyleteken keresztül. Az ügyészség hivatalosan azonban eddig csak azzal gyanúsítot­ta meg, hogy egyik cégén keresztül 1,9 millió eurós adócsalást követett el. Knezevic korábban jó barátságot ápolt Milo Dukanovic állam­fővel, mára azonban elhidegültek egymástól, sőt komoly vádak­kal illették egymást. Knezevic a közösségi médiában „üzente meg” Dukanovicnak, hogy a korábban a bankjában felhal­mozott, 17 ezer euróra rúgó hitelkártya-tartozását ideje lenne visszafizetni, Milo viszont azt állítja, nem tartozik már semmi­vel, és soha nem is voltak barátok. Az egykori baráti kapcsolatok nyílt ellenségeskedésbe csaptak át. Milo Dukanovic és Dusko Knezevic egy korábbi felvételen Újabb autó robbant Damaszkuszban Újabb autóba rejtett pokolgép robbant Szíria fővárosában, Damaszkuszban. Az utóbbi napokban ez a harmadik ilyen támadás, amelyet a kormányerők által ellenőrzött területen hajtanak végre.. Az állami hírügynökség szerint a robbanás Damaszkusz al-Adavi városnegyedében történt. A merényletben nem sérült meg senki, a helyszínen károk keletkeztek. A robban­tás az orosz nagykövetség közelében történt. Fujimori marad a rácsok mögött Le kell töltenie hátralevő börtönbüntetését Alberto Fujimori volt perui államfőnek, akitől korábban megvonták az elnöki kegyel­met. A rendőrség tegnap ismét őrizetbe vette a 80 éves politikust, hogy letöltse a megítélt büntetésből megmaradt 13 évet. Egy, a bíróság által kirendelt orvosi bizottság a múlt héten megállapította, Fujimori elég egészséges ahhoz, hogy börtön­be vonuljon a kórházból, ahova a múlt év októberében került a számára 2017-ben kiadott elnöki amnesztia alapján. Fujimorit, aki 1990 és 2000 között volt elnök, többször is elítél­ték korrupció miatt, a kegyelemig 25 éves börtönbüntetését töltötte emberi jogok megsértéséért, ugyanis bűnösnek mond­ták ki 25 ember meggyilkolása miatt, akikkel halálosztagok végeztek. Pedro Pablo Kuczynski, a jelenlegi elnök, Martin Vizcarra elődje 2017 decemberében részesítette elnöki kegyelemben Fujimorit egészségi problémáira hivatkozva. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki. Egy évre rá a legfelsőbb bíróság hatá­lyon kívül helyezte az elnöki kegyelmet. Őrizetben a volt skót kormányfő Őrizetbe vették Alex Salmond volt skót miniszterelnököt. A rendőrség tegnapi bejelentése szerint vádat is emeltek a Skóci­ában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) egykori vezetője ellen. Egyelőre nem tudni, mivel vádolják a 64 éves politikust, tavaly azonban ketten is feljelentést tettek ellene szexuális zakla­tás címén, és ennek nyomán vizsgálatot indítottak Vizsgálta az ügyet a skót kormány is, és bizalmas jelentését már tavaly augusztusban megküldte a rendőrségnek. A feljelentés szerint Salmond 2013-ban, miniszterelnöksége idején zaklatta őket szexuálisan. Öt embert lőtt le a bankban Öt embert ölt meg egy 21 éves fiú egy floridai bankfiókban, majd kihívta a rendőrséget, és feladta magát. Az eset az Orlan­­dótól mintegy 150 kilométerre délre fekvő, tízezer fős Sebring nevű kisvárosban történt, a SunTrust bank fiókjában. Az illető, név szerint Zephen Xaver, lövöldözni kezdett a bankban, majd kihívta a rendőrséget, és elbarikádoz­­­ta magát odabent. A rendőrök megpróbálták rávenni arra, hogy távozzon a bankból, de miután erre nem volt hajlandó, kommandósok hatoltak be az épületbe, és ott folytatták vele a tárgyalásokat. Az ámokfutó végül feladta magát (Forrás: MTI/Reuters/BBC/AP/Szana/AP/APA/AFP) 2019. január 25., péntek : Két elnök vezetné Venezuelát Washington az egyiket, Moszkva a másikat támogatja - Maduro puccsot emleget Szabó József A hadsereg Nicolás Maduro venezuelai államfő mellé állt, akinek a tisztségét egy önjelölt rivális, Juan Guaidó parla­menti elnök kisajátította. Maduro puccsnak nevezte a lépést, látja a kaotikus helyzetet a véres tünteté­sektől hangos országban. A Kreml és még néhány kormány mellé állt, ám sok ország, köztük az Egyesült Államok - a magát ideiglenes elnökké nyilvánító - Guaidót vette pártfo­gásba. Maduro emiatt kiutasította az amerikai diplomatákat, akik azonban maradnának. Látványos külsőségek közepet­te iktatták be jó két hete tisztségébe Nicolás Madurót, aki ezzel máso­dik megbízatási idejét kezdhette meg Venezuela államfőjeként. Nem soká­ig örülhetett a régi-új tisztségének, hiszen máris vetélytársa akadt. A Maduro elleni nagyszabá­sú - több mint 13 életet követe­lő - szerdai országos tüntetések­kel egy időben ugyanis ideiglenes államfővé nyilvánította, s mindjárt fel is eskette magát a 35 éves Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke. A sértett Madu­ro államcsínynek nevezte az eljá­rást, amelyet szerinte az Egyesült Államok szervezett azzal a céllal, hogy saját bábkormányt alakítson Venezuelában. Mit sem törődve a bírálatok­kal, az USA még aznap elismer­te és támogatásáról biztosította az ellenzéki (ideiglenes) elnököt. Hasonlóképpen cselekedett több latin-amerikai ország, továbbá Kanada és Nagy-Britannia is. Az EU csak új választások kiírására szólított fel. Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki hazája katonai beavatkozását sem Venezuelában. Washington (baloldali) diktátor­nak tartja Madurót és a venezuelai ellenzékkel, illetve legalább hatvan külföldi kormánnyal együtt ille­gitimnek tartja. Bírálói szerint az elnök tavaly választási csalással őrizte meg posztját. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezúttal azt üzente neki, hogy álljon félre Guaidó javára, akit a venezuelaiak akaratát képviselő legitim vezető­nek nevezett. Az önjelölt államfő első beszé­dében vállalta egy átmeneti kormány megalakítását, illetve vezetését és szabad választásokat ígért. A fegyveres erőket felszólí­totta, hogy tagadják meg Madu­rót, és segítsenek helyreállítani a demokráciát. Guaidónak azért lenne szüksége a katonák támoga­tására, hogy megerősítse hatalmát. Nélkülük ez elképzelhetetlen. Vladimír Padrino védelmi miniszter azonban azt válaszol­ta, hogy a hadsereg nem ismeri el Guaidót az ország ideiglenes elnökének, mert törvénytelenül és idegen érdekeket követve cseleke­dett. A katonák ezzel lényegében Maduro mellé álltak. António Guterres ENSZ-főtit­­kár tegnap párbeszédre szólította fel a szembenállókat a belháború elkerülése érdekében. A térségből Bolívia, Kuba és Mexikó támogatásáról biztosította Madurót. Oroszország és Törökor­szág is védelmébe vette. A Kreml baráti országként kezeli Venezue­lát, ezért a helyi ellenzék kísérletét a hatalom megszerzésére törvény­telennek tartja. Moszkva szerint a Nyugat kézi vezérléssel akar változásokat elérni a dél-amerikai országban. Szergej Rjabkov orosz külügy­miniszter-helyettes tegnap kemé­nyen figyelmeztetette Washing­tont. Közölte: az Egyesült Államok nehogy azt a katasztrofális forgató­­könyvet kövesse, amely venezuelai katonai beavatkozást javasol. Maduro már szerdán üzent az USA-nak: megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat. A venezuelai amerikai külképviselet alkalmazottainak 72 órát adott az ország elhagyására. Washington azt üzente vissza, hogy diplomatái a helyükön maradnak, nem térnek haza, és hozzájuk ne merjen nyúlni senki egy ujjal sem. A feszültség ezzel tovább foko­zódhat államközi szinten, de Vene­zuelában is, amelyet már évek óta súlyos belpolitikai, gazdasági és társadalmi válság fojtogat. Rég­óta élelmiszer- és gyógyszerhiány tapasztalható, meg óriási szegény­ség, ami miatt az emberek millió­­számra menekülnek külföldre. Virágzik a feketepiac és burjánzik a bűnözés is. Az országban maradók nagy részének nincs munkája, az alkal­mazásban állók pedig alig keresnek valamicskét. Életüket a hiperinflá­ció is megkeseríti, amely tavaly már jócskán meghaladta az 1,5 millió százalékot, az idén viszont a tízmil­lió százalékot is túllépheti. Juan Guaidó államfővé nyilvánította magát az ellenzéki tüntetéseken AP/Beta Maduro a caracasi Miraflores elnöki palota erkélyén írta alá az Egye­sült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló határozatot EP-VÁLASZTÁS Önálló listát állítanak a sárgamellényesek Önálló listát állít a francia kormány adó- és gazdaságpoli­tikája ellen két hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon. A felmé­rések szerint a kezdeményezés a harmadik helyen végezhet Emmanuel Macron államfő pártja és a Marine Le Pen vezet­te Nemzeti Tömörülés mögött, de elsősorban ez utóbbitól hódítana el voksokat. A polgári kezdeményezés tömö­rülése (RIC) néven bemutatott listán még csak tíz név szerepel a szük­séges 79-ből. A listavezető Ingrid Levavasseur, egy 31 éves kétgyere­kes normandiai ápolónő, aki kiváló rétori képességeivel és hosszú vörös hajával a kezdetek óta a sárgamel­lényes mozgalom egyik arcának számít. A BFM hírtelevízió állan­dó kommentátori posztot is aján­lott neki, de a sárgamellényesektől érkező fenyegetések miatt a nő végül nem vállalata el a munkát. A kezdeményezés célja febru­ár közepéig összeállítani a 79 névből álló teljes listát a Francia­­országban május 26-án esedékes EP-választásokra. „Már ma is ki tudnánk könnyen állítani 79 embert, de a részvételi demokráciát választottuk. Belső szavazás lesz a jelenlegi jelöltek között a többi hely kijelölésé­re” - mondta Hayk Shahinyan, a készült mozgalom kampányfőnöke, aki maga nem szerepel a listán. A jelöltállítás mindenki számá­ra nyitott. A sárgamellényesek ugyanúgy pályázatot hirdetnek a képviselői helyekre, mint ahogy azt Macron pártja tette a 2017-es parlamenti választások előtt. A sárgamellényesek azért választották az Állampolgári Kezdeményezés Tömörülése elne­vezést és annak francia rövidíté­seként a RIC megjelölést, mert az megegyezik a mozgalom legfőbb politikai követelésének számító polgári kezdeményezésű népsza­vazás francia rövidítésével. A RIC egyben a „különböző kezdeménye­zés koordinátoraként” is szeretne fellépni. A mozgalom úgy véli, tüntetéseik világossá tették, „az elégedetlenséget olyan humánus politikai projektummá kell átala­kítani, amely képes a sárgamellé­nyeseket hónapok óta támogatók kérdéseire válaszokat adni”. „Nem akarjuk többé elszenved­ni az európai intézmények döntése­it, a technokrata és pénzügyi kasz­tok diktátumait, amelyek a lényeget felejtették el: a humánumot, a szoli­daritást és a bolygónkat” - írták a sárgamellényesek. Elemzők szerint a mozgalom elsősorban a radikális jobboldal­tól és a szuverenistáktól vehet el szavazatokat, és annak a kormány­pártnak az esélyeit javíthatja az EP- választásokon, amelynek ellenében létrejött. Emellett sok olyan embert behozhatnak a választófülkékbe, akik eddig nem szavaztak. Az Elabe közvélemény-kuta­tóintézet szerdán közzétett felmé­rése szerint ha most tartanák az EP-választásokat, a sárgamellé­nyesek 13 százalékot érnének el a kormányzó Köztársaság lendü­letben és a radikális jobbolda­li Nemzeti Tömörülés mögött, maguk mögé szorítva a jobbkö­zép Köztársaságiakat és a radi­kális baloldali Lázadó Franciaor­szágot. Múlt héten az Ipsos még csak 7,5 százalékot jelzett a mozga­lomnak. (Forrás: AFP/CNews/Le Monde/MTI) Egyre népszerűbbek. A felvétel legutóbbi lyoni megmozdulásukon (Tinjs co­l2 )

Next