Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-25 / 19. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs staffic Milo elfogatná Knezevicet Nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte az Interpolál a nemzetközi rendőri szervezet montenegrói tagja Dusko Knezevic üzletember ellen, akit pénzmosással, adócsalással és zsarolással gyanúsítanak hazájában - közölte tegnap a Pobjeda című montenegrói napilap. A podgoricai igazságügyi szervek azt követően kérték a nemzetközi elfogatóparancs kiadását, hogy kiderült, az ország egyik leggazdagabb üzletembere Londonban van és esze ágában sincs hazatérni, amíg a jelenlegi vezetés van hatalmon. Knezevicnek montenegrói, brit, szerb, ciprusi és fehérorosz állampolgársága is van. Az üzletembert és 21 társát azzal gyanúsítják, hogy 17 millió eurót mosott tisztára különböző ügyleteken keresztül. Az ügyészség hivatalosan azonban eddig csak azzal gyanúsította meg, hogy egyik cégén keresztül 1,9 millió eurós adócsalást követett el. Knezevic korábban jó barátságot ápolt Milo Dukanovic államfővel, mára azonban elhidegültek egymástól, sőt komoly vádakkal illették egymást. Knezevic a közösségi médiában „üzente meg” Dukanovicnak, hogy a korábban a bankjában felhalmozott, 17 ezer euróra rúgó hitelkártya-tartozását ideje lenne visszafizetni, Milo viszont azt állítja, nem tartozik már semmivel, és soha nem is voltak barátok. Az egykori baráti kapcsolatok nyílt ellenségeskedésbe csaptak át. Milo Dukanovic és Dusko Knezevic egy korábbi felvételen Újabb autó robbant Damaszkuszban Újabb autóba rejtett pokolgép robbant Szíria fővárosában, Damaszkuszban. Az utóbbi napokban ez a harmadik ilyen támadás, amelyet a kormányerők által ellenőrzött területen hajtanak végre.. Az állami hírügynökség szerint a robbanás Damaszkusz al-Adavi városnegyedében történt. A merényletben nem sérült meg senki, a helyszínen károk keletkeztek. A robbantás az orosz nagykövetség közelében történt. Fujimori marad a rácsok mögött Le kell töltenie hátralevő börtönbüntetését Alberto Fujimori volt perui államfőnek, akitől korábban megvonták az elnöki kegyelmet. A rendőrség tegnap ismét őrizetbe vette a 80 éves politikust, hogy letöltse a megítélt büntetésből megmaradt 13 évet. Egy, a bíróság által kirendelt orvosi bizottság a múlt héten megállapította, Fujimori elég egészséges ahhoz, hogy börtönbe vonuljon a kórházból, ahova a múlt év októberében került a számára 2017-ben kiadott elnöki amnesztia alapján. Fujimorit, aki 1990 és 2000 között volt elnök, többször is elítélték korrupció miatt, a kegyelemig 25 éves börtönbüntetését töltötte emberi jogok megsértéséért, ugyanis bűnösnek mondták ki 25 ember meggyilkolása miatt, akikkel halálosztagok végeztek. Pedro Pablo Kuczynski, a jelenlegi elnök, Martin Vizcarra elődje 2017 decemberében részesítette elnöki kegyelemben Fujimorit egészségi problémáira hivatkozva. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki. Egy évre rá a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az elnöki kegyelmet. Őrizetben a volt skót kormányfő Őrizetbe vették Alex Salmond volt skót miniszterelnököt. A rendőrség tegnapi bejelentése szerint vádat is emeltek a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) egykori vezetője ellen. Egyelőre nem tudni, mivel vádolják a 64 éves politikust, tavaly azonban ketten is feljelentést tettek ellene szexuális zaklatás címén, és ennek nyomán vizsgálatot indítottak Vizsgálta az ügyet a skót kormány is, és bizalmas jelentését már tavaly augusztusban megküldte a rendőrségnek. A feljelentés szerint Salmond 2013-ban, miniszterelnöksége idején zaklatta őket szexuálisan. Öt embert lőtt le a bankban Öt embert ölt meg egy 21 éves fiú egy floridai bankfiókban, majd kihívta a rendőrséget, és feladta magát. Az eset az Orlandótól mintegy 150 kilométerre délre fekvő, tízezer fős Sebring nevű kisvárosban történt, a SunTrust bank fiókjában. Az illető, név szerint Zephen Xaver, lövöldözni kezdett a bankban, majd kihívta a rendőrséget, és elbarikádozta magát odabent. A rendőrök megpróbálták rávenni arra, hogy távozzon a bankból, de miután erre nem volt hajlandó, kommandósok hatoltak be az épületbe, és ott folytatták vele a tárgyalásokat. Az ámokfutó végül feladta magát (Forrás: MTI/Reuters/BBC/AP/Szana/AP/APA/AFP) 2019. január 25., péntek : Két elnök vezetné Venezuelát Washington az egyiket, Moszkva a másikat támogatja - Maduro puccsot emleget Szabó József A hadsereg Nicolás Maduro venezuelai államfő mellé állt, akinek a tisztségét egy önjelölt rivális, Juan Guaidó parlamenti elnök kisajátította. Maduro puccsnak nevezte a lépést, látja a kaotikus helyzetet a véres tüntetésektől hangos országban. A Kreml és még néhány kormány mellé állt, ám sok ország, köztük az Egyesült Államok - a magát ideiglenes elnökké nyilvánító - Guaidót vette pártfogásba. Maduro emiatt kiutasította az amerikai diplomatákat, akik azonban maradnának. Látványos külsőségek közepette iktatták be jó két hete tisztségébe Nicolás Madurót, aki ezzel második megbízatási idejét kezdhette meg Venezuela államfőjeként. Nem sokáig örülhetett a régi-új tisztségének, hiszen máris vetélytársa akadt. A Maduro elleni nagyszabású - több mint 13 életet követelő - szerdai országos tüntetésekkel egy időben ugyanis ideiglenes államfővé nyilvánította, s mindjárt fel is eskette magát a 35 éves Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke. A sértett Maduro államcsínynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte az Egyesült Államok szervezett azzal a céllal, hogy saját bábkormányt alakítson Venezuelában. Mit sem törődve a bírálatokkal, az USA még aznap elismerte és támogatásáról biztosította az ellenzéki (ideiglenes) elnököt. Hasonlóképpen cselekedett több latin-amerikai ország, továbbá Kanada és Nagy-Britannia is. Az EU csak új választások kiírására szólított fel. Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki hazája katonai beavatkozását sem Venezuelában. Washington (baloldali) diktátornak tartja Madurót és a venezuelai ellenzékkel, illetve legalább hatvan külföldi kormánnyal együtt illegitimnek tartja. Bírálói szerint az elnök tavaly választási csalással őrizte meg posztját. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezúttal azt üzente neki, hogy álljon félre Guaidó javára, akit a venezuelaiak akaratát képviselő legitim vezetőnek nevezett. Az önjelölt államfő első beszédében vállalta egy átmeneti kormány megalakítását, illetve vezetését és szabad választásokat ígért. A fegyveres erőket felszólította, hogy tagadják meg Madurót, és segítsenek helyreállítani a demokráciát. Guaidónak azért lenne szüksége a katonák támogatására, hogy megerősítse hatalmát. Nélkülük ez elképzelhetetlen. Vladimír Padrino védelmi miniszter azonban azt válaszolta, hogy a hadsereg nem ismeri el Guaidót az ország ideiglenes elnökének, mert törvénytelenül és idegen érdekeket követve cselekedett. A katonák ezzel lényegében Maduro mellé álltak. António Guterres ENSZ-főtitkár tegnap párbeszédre szólította fel a szembenállókat a belháború elkerülése érdekében. A térségből Bolívia, Kuba és Mexikó támogatásáról biztosította Madurót. Oroszország és Törökország is védelmébe vette. A Kreml baráti országként kezeli Venezuelát, ezért a helyi ellenzék kísérletét a hatalom megszerzésére törvénytelennek tartja. Moszkva szerint a Nyugat kézi vezérléssel akar változásokat elérni a dél-amerikai országban. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap keményen figyelmeztetette Washingtont. Közölte: az Egyesült Államok nehogy azt a katasztrofális forgatókönyvet kövesse, amely venezuelai katonai beavatkozást javasol. Maduro már szerdán üzent az USA-nak: megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat. A venezuelai amerikai külképviselet alkalmazottainak 72 órát adott az ország elhagyására. Washington azt üzente vissza, hogy diplomatái a helyükön maradnak, nem térnek haza, és hozzájuk ne merjen nyúlni senki egy ujjal sem. A feszültség ezzel tovább fokozódhat államközi szinten, de Venezuelában is, amelyet már évek óta súlyos belpolitikai, gazdasági és társadalmi válság fojtogat. Régóta élelmiszer- és gyógyszerhiány tapasztalható, meg óriási szegénység, ami miatt az emberek milliószámra menekülnek külföldre. Virágzik a feketepiac és burjánzik a bűnözés is. Az országban maradók nagy részének nincs munkája, az alkalmazásban állók pedig alig keresnek valamicskét. Életüket a hiperinfláció is megkeseríti, amely tavaly már jócskán meghaladta az 1,5 millió százalékot, az idén viszont a tízmillió százalékot is túllépheti. Juan Guaidó államfővé nyilvánította magát az ellenzéki tüntetéseken AP/Beta Maduro a caracasi Miraflores elnöki palota erkélyén írta alá az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló határozatot EP-VÁLASZTÁS Önálló listát állítanak a sárgamellényesek Önálló listát állít a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen két hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon. A felmérések szerint a kezdeményezés a harmadik helyen végezhet Emmanuel Macron államfő pártja és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés mögött, de elsősorban ez utóbbitól hódítana el voksokat. A polgári kezdeményezés tömörülése (RIC) néven bemutatott listán még csak tíz név szerepel a szükséges 79-ből. A listavezető Ingrid Levavasseur, egy 31 éves kétgyerekes normandiai ápolónő, aki kiváló rétori képességeivel és hosszú vörös hajával a kezdetek óta a sárgamellényes mozgalom egyik arcának számít. A BFM hírtelevízió állandó kommentátori posztot is ajánlott neki, de a sárgamellényesektől érkező fenyegetések miatt a nő végül nem vállalata el a munkát. A kezdeményezés célja február közepéig összeállítani a 79 névből álló teljes listát a Franciaországban május 26-án esedékes EP-választásokra. „Már ma is ki tudnánk könnyen állítani 79 embert, de a részvételi demokráciát választottuk. Belső szavazás lesz a jelenlegi jelöltek között a többi hely kijelölésére” - mondta Hayk Shahinyan, a készült mozgalom kampányfőnöke, aki maga nem szerepel a listán. A jelöltállítás mindenki számára nyitott. A sárgamellényesek ugyanúgy pályázatot hirdetnek a képviselői helyekre, mint ahogy azt Macron pártja tette a 2017-es parlamenti választások előtt. A sárgamellényesek azért választották az Állampolgári Kezdeményezés Tömörülése elnevezést és annak francia rövidítéseként a RIC megjelölést, mert az megegyezik a mozgalom legfőbb politikai követelésének számító polgári kezdeményezésű népszavazás francia rövidítésével. A RIC egyben a „különböző kezdeményezés koordinátoraként” is szeretne fellépni. A mozgalom úgy véli, tüntetéseik világossá tették, „az elégedetlenséget olyan humánus politikai projektummá kell átalakítani, amely képes a sárgamellényeseket hónapok óta támogatók kérdéseire válaszokat adni”. „Nem akarjuk többé elszenvedni az európai intézmények döntéseit, a technokrata és pénzügyi kasztok diktátumait, amelyek a lényeget felejtették el: a humánumot, a szolidaritást és a bolygónkat” - írták a sárgamellényesek. Elemzők szerint a mozgalom elsősorban a radikális jobboldaltól és a szuverenistáktól vehet el szavazatokat, és annak a kormánypártnak az esélyeit javíthatja az EP- választásokon, amelynek ellenében létrejött. Emellett sok olyan embert behozhatnak a választófülkékbe, akik eddig nem szavaztak. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerdán közzétett felmérése szerint ha most tartanák az EP-választásokat, a sárgamellényesek 13 százalékot érnének el a kormányzó Köztársaság lendületben és a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés mögött, maguk mögé szorítva a jobbközép Köztársaságiakat és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot. Múlt héten az Ipsos még csak 7,5 százalékot jelzett a mozgalomnak. (Forrás: AFP/CNews/Le Monde/MTI) Egyre népszerűbbek. A felvétel legutóbbi lyoni megmozdulásukon (Tinjs col2 )