Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-25 / 19. szám

2019. január 25., péntek Hétfőtől újra közlekednek az iskolabuszok Szabadkán Az elmúlt időszakban médiafigyelem övezte a szabadkai iskolabuszok ügyét. Mint ismeretes, a város területén az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett iskolabusz több gyermeket is szállított otthonától a választott általános iskolába, és vissza. Mivel az önkormányzat a 2019-re vonatkozó költségvetésében nem különített el eszközöket az iskolabusz-program további finanszírozására, félő volt, hogy a járatok teljes egészében megszűnnek, és a kisdiákok menetrendszerű városi járatokkal lesznek kénytelenek utazni nap mint nap. A második félév január 15-én vette kezdetét, és a diákok a városi közlekedést használták az iskolába való eljutáshoz. Ennek során az MNT által biztosított kísérő ügyelt a diákokra. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap tartott sajtótájékoztatóján kitért az iskolabusz-programra is, és felszólalásában elmondta, hogy Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével folytatott beszélgetésnek köszönhetően hétfőtől újra közlekednek az iskolabuszok Szabadkán. - Beszéltem Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével az iskolabusz-programmal kapcsolatban. Arra kértem őt, hogy az MNT vállalja át a program szabadkai működtetésének a költségeit, függetlenül attól, hogy ezek milyen jelentős tételeket jelentenek az MNT költségvetésében, hisz éves szinten több mint 4 millió dinárt tesz ki. Az iskolabuszok újraindításának érdekében a napokban megtörténnek az előkészületek - mondta Pásztor István, aki azt is kifejtette, hogy az MNT elnöke és vezetősége a napokban egyeztet az iskolaigazgatókkal, és minden szükséges tárgyalást lefolytatnak ahhoz, hogy az iskolabusz-program Szabadkán hétfőtől ugyanúgy működhessen, mint az első félévben. Azt gondolom, hogy ez nem pénzkérdés, és még csak nem is hatáskörbeli kérdés, hanem annak a bizonyítéka és bizonyítása, hogy valóban az a szándékunk, hogy minden itt élő magyar emberért megvívjuk a csatát, és amiben tudunk, abban segítsünk nekik, hogy egyszerűbb legyen az életük - fogalmazott a pártelnök. ■ Bem Patyi Szilárd Szabadkát számos nemesi család birtokolta a középkor folyamán. Ezek a családok nem ritkán egymással torzsalkodtak a nem csekély bevételt biztosító birtokokért. Volt, hogy fegyverrel, volt, hogy panaszlevéllel próbáltak érvényt szerezni követeléseiknek. Most ez utóbbi esetre elevenítünk fel egy példát városunk gazdag múltjából. * Mátyás király 1464. szeptember 7- én rokonának, dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta Szabadkát. 1470-ben Pongrácz János és felesége új birtokán felépítette a szabadkai várat. Pongrácz János 1476. december 22-én halt meg. Birtokait, köztük Szabadkát is, fia Mátyás örökölte. Pongrácz Mátyás gyermektelenül halt meg, így a birtokai a király, II. Ulászló tulajdonába kerültek, aki 1501-ben Corvin Jánosnak, Mátyás házasságon kívül született fiának adományozta Szabadkát az oppelni hercegségért cserébe. Corvin János 1504. október 12-én meghalt. Két gyermeke fiatalon elhunyt, ezért Szabadka ismét új urat kapott enyingi Török Imre személyében. II. Lajos király idejében Újlaki Lőrinc felesége, Katalin, Pongrácz János lánya óvást tett Török Imre ellen, mondván, hogy jogtalanul használja a szabadkai birtokokat, amelyek apja után őt illetik. Az ügyben született panaszlevelet Magyar László középkori olvasókönyvében találhatjuk meg. Ez a dokumentum pontosan ötszáz évvel ezelőtt keletkezett. A dokumentum a következő szöveget tartalmazza: „Mi, a Budai Egyház káptalanja jelen sorainkkal tudomására adjuk mindenkinek, akit illeti, hogy a kiváló Thothy Lengyel László, Katalin úrnőnek, Újlaki Lőrincnek, Bosznia királya és a királyi felség bírája feleségének, néhai Dengeleghi Pongrácz János lányának nevében személyesen megjelent előttünk, hogy kifejezze óvó tiltakozását és ellenkezését a következők miatt: megtudta ugyanis a tiltakozó úrnő, hogy Enyingi Török Imre nagyságos úr, Nándorfehérvár bánja, a közelmúlt napokban a Csongrád vármegyében fekvő Zabathka várát az ugyancsak Zabathka nevű várossal, Madaras, Thovankút, Fabyansebbestyén és Vörösegyházzal, minden hozzátartozó javával és birtoklási jogával, amelyek a tiltakozó Katalin úrnőt mint néhai szülőjének, Pongrácz Jánosnak a lányát illetik meg a Magyarországon és Erdélyben egyaránt érvényes öröklési jog szerint, Lajos király őfelségétől, Isten kegyelméből Magyarország stb. királyától és a mi kegyes királyunktól, megkérvényezte a maga, gyermekei és örökösei számára, hogy a nevezett birtokokba és azok tartozékaiba a király vagy valamelyik káptalan vagy konvent emberei által bevezettessék, és hogy azokat a maga számára a királyi adományozási jog alapján királyi urunk neki adja - hacsak ez ténylegesen már nem is történt meg a tiltakozó Katalin jogának megsértésével és rendkívül nagy kárával. Ezért az óvás megtörténte után az említett Lengyel László a tiltakozó úrnő nevében követelte, hogy az említett Enyingi Török Imre, annak gyermekei és örökösei, valamint mások is álljanak el a kért javak elfoglalásától és jogainak birtoklásától, amelyek az elhunyt Pongrácz János törvényes örökösének, a tiltakozó úrnőnek a tulajdonát képezik, egyben pedig kéri az említett Lajos király urunkat, hogy kegyesen álljon el és vonja vissza birtokadományát, az összes hiteles helyeket pedig, hogy tartózkodjanak az ilyen értelmű írások kiadásától, amik ellen nyilvánosan előttünk a jelen írásban foglalva tiltakozott. Kelt Pál fordulásának ünnepe utáni első szerdán, az Úr 1519. évében.” A panaszlevél semmilyen hatást nem ért el. Szabadka Török Imre birtokában maradt, majd halála után fia, Bálint örökölte. Török Bálint egy ideig a szabadkai várban is lakott. 1541 -ben a törökök fogságába esett. 1550-ben halt meg Isztambulban. Szabadkán eközben elkezdődött a török hódoltság kora. SZABADKAI HISTÓRIÁK Kit illet Zabathka birtokjoga? arcanum.hu |__________ Az enyingi Török család címere 9 stafic szabadka@magyarszo.rs SZABADKA EURÓPAI MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSI HÉT Előadás középiskolásoknak Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét alkalmából a Szabadkai Közkórház tegnap délután a Szabadegyetem amfiteátrumában előadást szervezett a város középiskolás diákjai számára. Dr. Nikola Braculjko és dr. Tikvicki Jelena előadók a méhnyakrák megelőzésének módjairól beszéltek, illetve azokról a nemi úton terjedő betegségekről, amik kiváltó okai lehetnek ennek a megbetegedésnek. Az orvosok többször is felhívták a tanulók figyelmét a megelőző kivizsgálások fontosságára, hiszen olyan betegségről van szó, amely anélkül nehezen vehető észre. Az előadást ma megismétlik a Svetozar Markovic Gimnáziumban. ■ vas Gergely Árpád Gergely Árpád Több mint 130 éves a jégvitorlázás a Palicsi-tavon A minapi jégvitorlás-baleset felvetette a kérdést, milyen hagyománya van ennek a sportnak a Palicsi-tavon. A rendelkezésre álló hézagos adatok szerint több mint 130 éves múltra tekint vissza, jóformán nagyobb megszakítások nélkül. A budapesti Herkules testgyakorlati közlönyben megjelent tudósítás szerint 1886. január 14-én, 15-én és 16-án az Achilles Egylet tagjai próbafuttatásokat rendeztek az újonnan felszerelt BAJNOK és SZÉLVÉSZ nevezetű jégvitorlásokkal. Két évvel később, 1888. január 20- án újabb „verseny” volt a tavon. A jégvitorlások 10 kilométeres versenyében Vermes Lajos győzött a KLYTAEMNESTRA elnevezésű szerkezetével 19 perc 25 másodperces eredménnyel. Vermes nyilatkozata szerint ezzel a vitorlással érte el a legnagyobb sebességet. Egy korabeli fényképen nagy vitorlás csónakra hasonlító, többvásznas járgányt láthatunk. Vitorláinak nagy felülete ugyancsak nagy sebességet tehetett lehetővé a tekintélyes önsúly ellenére. Az eredmény azonban sokban függött a szél erejétől. A Herculesben olvashatjuk 1889-ben, hogy ez a közlöny adta hírül elsőnek írásban és képben az első magyarországi „jég-jachtot”, amelyet azután Vermes Lajos, ez a kiváló „sportsman” a valóságban is bemutatott a Palicsi-tó jegén meghonosítva ezt a sporteszközt. A jégjacht elnevezés mellett nem kevésbé hangzatos a név, amelyet Vermes adott neki, nem tudni, milyen megfontolásból. Klytaemnestra (Klütaimnésztra) ugyanis Agamemnón mükénéi király neje volt, s inkább olyan cselekedeteiről maradt ismert, amelyeknek semmi köze az ókori testneveléshez avagy olimpiai mozgalomhoz, amelyekből Vermes merítette az ihletet a fürdőhelyen általa rendezett, ma már Palicsi Előolimpiának nevezett versenyekhez. Az 1890-es évek során volt még néhány jégvitorlázós rendezvény Palicson, sőt a Tiszán is űzték ezt a sportot a palicsiak. Vermes és társai még a Balatonon is versenyeztek sikerrel. Utóbb sokat fejlődött ez a sportág, a klubok nemzeti és nemzetközi szövetségekbe tömörültek, s rangos versenyeket tartanak, amelyeken a jégvitorlásokat és a jégszörföket különféle kategóriákba sorolják. A jégvitorlások kezdetben egy- vagy kéttörzsű csónakokra hasonlítottak, majd minimálisra csökkentették szerkezetüket. Végül megjelentek a házi gyártmányú, egyszerű és olcsó jégszörfök is, amelyek hozzávetőlegesen 20x80 centiméteres deszkák alá párhuzamosan felerősített korcsolyaszerű élekből és egy 3-4 négyzetméteres vitorlából állnak. Palicson ilyennel több mint 60 kilométeres óránkénti sebességgel is vitorláztak. Kis alapterületük ellenére a száguldás alkalmával nem igényelnek túl vastag jeget, ellenben a sportolónak nagy tapasztalatra és gyors helyzetfelismerésre van szüksége. A minapi balesetet elszenvedő alany minden évben elsőnek megy ki a tóra a jégszörffel, nagy tapasztalata van, de ezúttal mégis megjárta. Egyébként Vermes alatt is beszakadt egyszer a jég, bizonyára korcsolyázás közben, s a korabeli nyúlfarknyi hír szerint a híres „sportsman” könnyen átvészelte a kényszerű téli fürdést. ■ V.I. MOZIMŰSOR Mindenki tudja A Liska Art moziban szerdáig 17 órától a Karsten Kislerich által rendezett Aladdin és a repülő szőnyeg című dán animációs filmet nézhetik meg az érdeklődők, 19 órai kezdettel a Rob Marshall rendezte Mary Poppins visszatér (Mary Poppins Returns) című amerikai fantasy musical szerepel műsoron, 21.15 órai kezdettel pedig a Michael Noer által rendezett Papidon című amerikai drámát vetítik. Az Eurocinema moziban szerdáig 17 órától a Mary Poppins visszatér című alkotást nézhetik meg az érdeklődők, 19 órai kezdettel pedig a Miroslav Stamatov rendezte Taxi Blues (Taksi Blúz) című szerb vígjáték szerepel műsoron. Ma, szombaton és vasárnap 21 órai kezdettel az Asghar Farhadi rendezte Mindenki tudja (Todos lo saben) című spanyol-francia-olasz misztikus thrillert nézhetik meg az érdeklődők, hétfőn, kedden és szerdán 21 órától pedig a Papidon című drámát vetítik. Szombaton és vasárnap 11 órától mindkét moziban a Jennifer Westcott rendezte Elliot a legkisebb rénszarvas (Elliot the Littlest Reindeer) című kanadai animációs vígjáték szerepel műsoron. A belépőjegy a hazai film esetében 250, a többi vetítésre pedig 200 dinár.