Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-26 / 20. szám

10TISZAVIDÉK tisza@magyarszo.rs MKKIItfió 2019. január 26., 27., szombat-vasárnap Óvodások a zentai tűzoltóságon Tűzvédelmi alapismeretek kicsiknek A zentai tűzoltóságon fontos hangsúlyt kap a gyerekek tűzvédelmi ismereteinek a bővítése, így időről időre tűzvé­delmi órát tartanak, óvodásoknak és iskolásoknak egyaránt. Ilyen alkalmakkor a gyerekeket körbevezetik a laktanyában, elmondják nekik a tűzvédelmi alapismereteket, megmutatják, hogy tűz esetén milyen járművekkel vonulnak a helyszínre. Ilyen tájékoztatón vettek részt a Szivárvány gyermekintéz­mény óvodásai, akik Recskó Diana és Zorana Srpak óvónők kíséretében érkeztek a laktanyába pénteken délelőtt. - Minden korosztályt más módon szólítunk meg. Mivel most kicsik jöttek, az alapismereteket mutattuk meg nekik. Tisz­táztuk, hogy mit jelent maga a tűzoltóság, mi a feladata, hogy nem csak magára a tűz oltására terjed ki, hiszen annál sokkal komplexebb a feladatköre, és körbevezettük őket, hogy lássák az egyes munkaeszközöket. Érdemes már ilyen korán megis­mertetni őket ezekkel a dolgokkal, mert csak akkor tud kiala­kulni bennük az a fajta tudatos hozzáállás, miszerint vigyázni kell a tűzzel - mondta Gombos Tibor, a zentai tűzoltóság új tűzoltóparancsnoka, aki január 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Elmondása szerint vezetőként nagyon sok a feladata, ami egyrészt adminisztratív jellegű, másrészt rá hárul a géppark felügyelete, a tűzoltóságon belüli összes probléma és feladat megoldása, szóval van munka. Összesen hatan vannak, plusz két önkéntes, akik szintén vállalnak ügyeletet. Mivel 24 órában készenlétben kell lenniük, nem kis felelősség az övéké. Az új parancsnok jelenlegi célja, hogy lelkiismeretesen foly­tassa mindazt a munkát, melyet a korábbi parancsnok, Rudics Sándor 1992 óta kitartóan tett, egészen mostanáig, nyugdíjba vonulásáig. ■ Sz.N. fő­ké­p A Szivárvány óvoda gyermekei érdeklődéssel hallgatták Gombos Tibort Orom jól tejesített Az elmúlt évre tervezett fejlesztések megvalósultak Oromon, sőt, ahogy a helyi közösség elnöke, Lékó Róbert elmondta, olyan dolgokat is véghezvittek, melyekre nem is számítottak Természetesen tennivaló mindig akad, nem lehetnek maradék­talanul elégedettek, de ha dolgoznak, annak megmutatkozik az eredménye is. - Mintegy 1400 méter utcát aszfaltoztunk, ezenfelül egy parko­lót alakítottunk ki a temetőnél, továbbá az óvodánknál egy aszfaltozott játszóteret is létrehoztunk - mondta a polgármester, aki arra is kitért, hogy az utakat is kikövezték Mivel Oromon kívül még két település a helyi közösséghez tartozik, Újfalu és Völgyes is, arról is nekik kell gondot viselniük Sajnos mindhá­rom faluban több az elhalálozottak száma, mint a születetteké, nagyon sok az üres ház, főleg Völgyesen és Újfaluban, ezért Oromon az is tapasztalható, hogy a fiatalok, akár önerőből, akár pályázati segítséggel, vásárolják a házakat a faluban.­­ Völgyesen 1300 méter utat tettünk járhatóvá, Oromon befe­jeztük a temetőben lévő ravatalozó tetőcseréjét, és új buszmeg­állónk is lett. Járdaépítési programunkban mintegy 430 méter járdát létesítettünk illetve javítottunk ki. A közmunkaprog­­ramban négy embernek tudtunk munkát adni az év folyamán. Pályázatok terén is voltak eredményeink, hiszen az IPA-pályá­­zaton 100 ezer eurót nyertünk a Malmok útja pályázaton, az egyesületeink pedig 13 ezer eurós támogatáshoz jutottak különböző alapoktól. Volt egy sikeres akciónk a jótékonysági gyűjtésből, amikor is 600 ezer dinárt biztosítottunk az óvodánál lévő játszótér kialakításához. Oromon harminchat program volt a múlt évben. Az idén ugyanezt az utat járva szeretnék a falu polgárainak életét jobbá tenni, ennek érdekében a tervek között szerepel további utcák aszfaltozása és a földes utak kikövezése is.­­ Úgy tűnik egy régóta dédelgetett álmunk válik valóra, mégpe­dig az, hogy az idén elkészülhet az Oromot Völgyessel összekö­tő köves út, továbbá folytatni fogjuk a ravatalozó belső meszelé­sét és a fennmaradt külső javítási munkálatokat. A lakosság számbeli csökkenése itt is érezhető, tavaly mindösz­­sze kilenc gyermek született. A lakosság a munka reményében gyakran választja Magyarországot és Ausztriát átmeneti vagy állandó lakhelyéül, s nem képez kivételt ez alól a középkorosz­tály sem. Legtöbbjük azonban nem adja el Oromon lévő házát, ami életre hívott egy elképzelést a vezetőség körében. Akcióterv készül a fiatalok igényeinek felmérésére, s ez irányvonalat adhat a helyi közösségnek, hogy a jövőben merre tartson. Fő céljuk a fiatalok odavonzása és ott-tartása. ■ 1 Középiskolások adtak vért Zentán Sokan most először voltak önkéntes véradók A Vöröskereszttel és a zentai transzfúziós állomással együttműködve már több mint tíz éve szerveznek véradást a zentai Egészségügyi Középiskolában, évente két alkalommal - tud­tuk meg Nagy Abonyi Zoltán igazgatótól. A véradás központosítása óta ez az első véradási akció a tanintézményben, ezt már a Vörös­­kereszt mellett a Vajdasági Vérátömlesztői Intézettel együttműködve szervezték. Ennek apropóján pedig szélesebb körű eseményben gondolkodtak.­­ Mind a négy zentai középiskolában meg­hirdettük a véradást, és nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy nemcsak tőlünk, de a Zentai Gimnáziumból, a Közgazdasági Középiskolá­ból és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumból is jöttek véradók. Sokan most adtak vért először, kicsit meg is voltak szep­­penve, őket bátorítottuk. A véradók pogácsát, innivalót és csokit is kaptak. A negyedikes tanulóinknak mintegy harmada ad vért, ami nagyon szép arány. Rajtuk kívül öt-hat rend­szeres véradó a dolgozóink közül is kikerül. Nagyon örülünk annak is, hogy a mai vér­adásra olyanok is eljöttek, akik nem kötődnek az iskolához, de valahonnan értesültek az ak­cióról. Hozzátette, a pénteki véradási akción mintegy hatvanan adtak vért, ami az elő­ző évek tapasztalatához képest nagyon szép eredmény, különösen annak fényében, hogy sokakat az influenza miatt el kellett utasítani. Őket a következő, ősszel esedékes véradási ak­ción szívesen látják viszont: Az egészségügyi iskola tanulói számára alapvető, hogy vért adjanak - Az iskola számára presztízst is jelent, hogy nálunk szervezik meg a véradást. Ne­künk az egészség, az egészség terjesztése és védelme az elsődleges szempontunk. Milan Muskinja, a Vöröskereszt zentai szervezetének titkára elmondta, hogy a vér­adóknak több mint a fele az Egészségügyi Kö­zépiskola diákjai közül került ki. - Csak a tizennyolcadik életévüket betöl­tött tanulók adhatnak vért, 450 milliliternyit veszünk le tőlük. Azért az iskolában szervez­tük meg a véradást, hogy népszerűsítsük az emberiességet, és növeljük az önkéntes vér­adók számát. Erre már csak azért is szükség van, mert tavaly a tavalyelőtti évhez képest csökkent a véradók száma. Elmondta azt is, hogy az egészségügyi középiskola diákjai már első osztálytól kezdve hasonló témákról tanulnak, ezért számukra nem félelmetes a véradás. Az Egészségügyi Középiskola negyedi­kes diákjainak többsége először adott vért, hiszen nemrég váltak nagykorúvá. Motivá­ciójukat firtató kérdésünkre egyöntetűen azt mondták, hogy a véradásra humánus cselekedetként tekintenek. Egyikük, Bar­kóci Alex azt is hozzátette, hogy egészség­­ügyi iskola tanulójaként számára alapvető dolog a véradás, és bár most először volt alkalma részt venni egy ilyen akción, min­denképpen rendszeres véradóvá szeretne válni. ■ és Nagy Abonyi Zoltán Duális szakok a csókai középiskolában Öntőkre és öntőformázó szakmunkásokra lenne szükség Csókán A csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Kö­zépiskolában csütörtökön tartották meg a XII. Szakmai Sztár Fesztivál egyik vajdasági elődöntőjét, ez alkalommal beszélgettünk az iskola igazgatójával, Bata Józseffel az iskolá­ban folyó oktatásról és a következő tanévre vonatkozó tagozatnyitási tervekről.­­ Szeptemberben három szakot sikerült megnyitni. Magyar nyelven a duális oktatás keretében folyik a tanítás a hentes-pék kom­binált tagozaton. Az erre a hároméves szak­ra járó diákjaink az iskolai elméleti oktatás mellett rendszeresen járnak hentesekhez és pékségekbe, ahol élesben, gyakorlati munka során szereznek szakmai tapasztalatot. Olyan rutinra tehetnek szert és olyan technikákat és módszereket ismerhetnek meg, amilyeneket az iskolapadban ülve nem sajátíthatnak el. A Magyar Nemzeti Tanács segítségével, csökkentett létszámmal ugyan, de sikerült megnyitni a környezetvédelmi technikusi szakot, ősszel, iskolakezdéskor mindössze öt diák szeretett volna továbbtanulni ezen a szakon, de amikor látták a szülők és diákok, hogy sikeresen elindult az első osztály ezen a szakon is, egyre-másra jelentkeztek, többen átiratkoztak más iskolákból erre a képzésre. Az utólagos feltöltődésnek köszönhetően Gergely József Új tető van az iskolán, és bővült a műszaki felszerelés is megduplázódott a tanulók száma, sőt még most is vannak érdeklődők, akik a második félév elején átjönnének a négyéves környe­zetvédelmi technikusi szakra. Az iskolánkban már hagyománya van a színvonalas fodrászképzésnek, erre a három­éves szakképzésre több mint húsz tanuló irat­kozott be, szerb ajkú és magyar ajkú diákok egyaránt. A fodrászaink is rendre jól szere­pelnek a középiskolások szakmai versenyein. Az iskola folyosóján nemrég dicsőségtáblát állítottunk fel, amelyre a versenyeken díjat nyert tanulóink fotóit állítjuk ki. A büszkesé­geinkre mindannyian, a tanárok és a tanulók egyaránt felnéznek. Az elmúlt években jelentős fejlesztések, az épület korszerűsítése zajlott. Tavaly feje­ződött be az iskola tetőcseréje és a mellék­­helyiségek felújítása. Eddig minden évben sikerült pályázatok útján hozzájutni újabb laboratóriumi felszereléshez, új műszereket vásároltunk, ami az oktatás színvonalának a javítását, a diákok szaktudásának a gyara­pítását szolgálja. Az iskolának van saját fod­rászszalonja is, őszre, a duális képzés keretében újból megpróbáljuk megnyitni az öntő és az öntő­formázó szakot, amihez a Csókán üzemelő két öntöde minden segítséget megad. Az öntödék ígéretet tettek, hogy ösztöndíjat folyósítanak az öntőnek jelentkező diákoknak, megtérítik az útiköltséget, munkaruhát szavatolnak szá­mukra, hogy zavartalanul járhassanak a gya­korlati képzésekre. Reméljük, a kedvezmények nyomán őszre lesz annyi jelentkező diák, hogy megnyithassuk az öntő szakot. A két öntöde azonnali munkába állást kínál az öntőknek - mondta Bata József igazgató. ■ ger Bata József FELSŐHEGY Hétfőn falugyűlés Január 28-án, hétfőn 20 órakor falu­gyűlést tartanak Felsőhegyen, a Műve­lődési Házban. A polgárok egy csoport­jának kérésére tartják az ülést, és olyan témákat szeretnének körbejárni, mint az előző lakossági gyűlés jegyzőkönyvének a megvitatása, a helyi közösség tanácsának az elmúlt év eredményeiről szóló beszá­molója, továbbá meg szeretnék vitatni a felsőhegyi helyi közösség alapszabályzata kapcsán felmerült kérdéseket. Napirenden szerepel a falu civil szervezetei tevékenysé­géről szóló éves beszámoló és egy esetleges referendum megszervezése is, ha erről az összejövetelen határozatot hoznak. ■ dzs

Next