Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-26 / 20. szám
10TISZAVIDÉK tisza@magyarszo.rs MKKIItfió 2019. január 26., 27., szombat-vasárnap Óvodások a zentai tűzoltóságon Tűzvédelmi alapismeretek kicsiknek A zentai tűzoltóságon fontos hangsúlyt kap a gyerekek tűzvédelmi ismereteinek a bővítése, így időről időre tűzvédelmi órát tartanak, óvodásoknak és iskolásoknak egyaránt. Ilyen alkalmakkor a gyerekeket körbevezetik a laktanyában, elmondják nekik a tűzvédelmi alapismereteket, megmutatják, hogy tűz esetén milyen járművekkel vonulnak a helyszínre. Ilyen tájékoztatón vettek részt a Szivárvány gyermekintézmény óvodásai, akik Recskó Diana és Zorana Srpak óvónők kíséretében érkeztek a laktanyába pénteken délelőtt. - Minden korosztályt más módon szólítunk meg. Mivel most kicsik jöttek, az alapismereteket mutattuk meg nekik. Tisztáztuk, hogy mit jelent maga a tűzoltóság, mi a feladata, hogy nem csak magára a tűz oltására terjed ki, hiszen annál sokkal komplexebb a feladatköre, és körbevezettük őket, hogy lássák az egyes munkaeszközöket. Érdemes már ilyen korán megismertetni őket ezekkel a dolgokkal, mert csak akkor tud kialakulni bennük az a fajta tudatos hozzáállás, miszerint vigyázni kell a tűzzel - mondta Gombos Tibor, a zentai tűzoltóság új tűzoltóparancsnoka, aki január 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Elmondása szerint vezetőként nagyon sok a feladata, ami egyrészt adminisztratív jellegű, másrészt rá hárul a géppark felügyelete, a tűzoltóságon belüli összes probléma és feladat megoldása, szóval van munka. Összesen hatan vannak, plusz két önkéntes, akik szintén vállalnak ügyeletet. Mivel 24 órában készenlétben kell lenniük, nem kis felelősség az övéké. Az új parancsnok jelenlegi célja, hogy lelkiismeretesen folytassa mindazt a munkát, melyet a korábbi parancsnok, Rudics Sándor 1992 óta kitartóan tett, egészen mostanáig, nyugdíjba vonulásáig. ■ Sz.N. főkép A Szivárvány óvoda gyermekei érdeklődéssel hallgatták Gombos Tibort Orom jól tejesített Az elmúlt évre tervezett fejlesztések megvalósultak Oromon, sőt, ahogy a helyi közösség elnöke, Lékó Róbert elmondta, olyan dolgokat is véghezvittek, melyekre nem is számítottak Természetesen tennivaló mindig akad, nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, de ha dolgoznak, annak megmutatkozik az eredménye is. - Mintegy 1400 méter utcát aszfaltoztunk, ezenfelül egy parkolót alakítottunk ki a temetőnél, továbbá az óvodánknál egy aszfaltozott játszóteret is létrehoztunk - mondta a polgármester, aki arra is kitért, hogy az utakat is kikövezték Mivel Oromon kívül még két település a helyi közösséghez tartozik, Újfalu és Völgyes is, arról is nekik kell gondot viselniük Sajnos mindhárom faluban több az elhalálozottak száma, mint a születetteké, nagyon sok az üres ház, főleg Völgyesen és Újfaluban, ezért Oromon az is tapasztalható, hogy a fiatalok, akár önerőből, akár pályázati segítséggel, vásárolják a házakat a faluban. Völgyesen 1300 méter utat tettünk járhatóvá, Oromon befejeztük a temetőben lévő ravatalozó tetőcseréjét, és új buszmegállónk is lett. Járdaépítési programunkban mintegy 430 méter járdát létesítettünk illetve javítottunk ki. A közmunkaprogramban négy embernek tudtunk munkát adni az év folyamán. Pályázatok terén is voltak eredményeink, hiszen az IPA-pályázaton 100 ezer eurót nyertünk a Malmok útja pályázaton, az egyesületeink pedig 13 ezer eurós támogatáshoz jutottak különböző alapoktól. Volt egy sikeres akciónk a jótékonysági gyűjtésből, amikor is 600 ezer dinárt biztosítottunk az óvodánál lévő játszótér kialakításához. Oromon harminchat program volt a múlt évben. Az idén ugyanezt az utat járva szeretnék a falu polgárainak életét jobbá tenni, ennek érdekében a tervek között szerepel további utcák aszfaltozása és a földes utak kikövezése is. Úgy tűnik egy régóta dédelgetett álmunk válik valóra, mégpedig az, hogy az idén elkészülhet az Oromot Völgyessel összekötő köves út, továbbá folytatni fogjuk a ravatalozó belső meszelését és a fennmaradt külső javítási munkálatokat. A lakosság számbeli csökkenése itt is érezhető, tavaly mindöszsze kilenc gyermek született. A lakosság a munka reményében gyakran választja Magyarországot és Ausztriát átmeneti vagy állandó lakhelyéül, s nem képez kivételt ez alól a középkorosztály sem. Legtöbbjük azonban nem adja el Oromon lévő házát, ami életre hívott egy elképzelést a vezetőség körében. Akcióterv készül a fiatalok igényeinek felmérésére, s ez irányvonalat adhat a helyi közösségnek, hogy a jövőben merre tartson. Fő céljuk a fiatalok odavonzása és ott-tartása. ■ 1 Középiskolások adtak vért Zentán Sokan most először voltak önkéntes véradók A Vöröskereszttel és a zentai transzfúziós állomással együttműködve már több mint tíz éve szerveznek véradást a zentai Egészségügyi Középiskolában, évente két alkalommal - tudtuk meg Nagy Abonyi Zoltán igazgatótól. A véradás központosítása óta ez az első véradási akció a tanintézményben, ezt már a Vöröskereszt mellett a Vajdasági Vérátömlesztői Intézettel együttműködve szervezték. Ennek apropóján pedig szélesebb körű eseményben gondolkodtak. Mind a négy zentai középiskolában meghirdettük a véradást, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak tőlünk, de a Zentai Gimnáziumból, a Közgazdasági Középiskolából és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumból is jöttek véradók. Sokan most adtak vért először, kicsit meg is voltak szeppenve, őket bátorítottuk. A véradók pogácsát, innivalót és csokit is kaptak. A negyedikes tanulóinknak mintegy harmada ad vért, ami nagyon szép arány. Rajtuk kívül öt-hat rendszeres véradó a dolgozóink közül is kikerül. Nagyon örülünk annak is, hogy a mai véradásra olyanok is eljöttek, akik nem kötődnek az iskolához, de valahonnan értesültek az akcióról. Hozzátette, a pénteki véradási akción mintegy hatvanan adtak vért, ami az előző évek tapasztalatához képest nagyon szép eredmény, különösen annak fényében, hogy sokakat az influenza miatt el kellett utasítani. Őket a következő, ősszel esedékes véradási akción szívesen látják viszont: Az egészségügyi iskola tanulói számára alapvető, hogy vért adjanak - Az iskola számára presztízst is jelent, hogy nálunk szervezik meg a véradást. Nekünk az egészség, az egészség terjesztése és védelme az elsődleges szempontunk. Milan Muskinja, a Vöröskereszt zentai szervezetének titkára elmondta, hogy a véradóknak több mint a fele az Egészségügyi Középiskola diákjai közül került ki. - Csak a tizennyolcadik életévüket betöltött tanulók adhatnak vért, 450 milliliternyit veszünk le tőlük. Azért az iskolában szerveztük meg a véradást, hogy népszerűsítsük az emberiességet, és növeljük az önkéntes véradók számát. Erre már csak azért is szükség van, mert tavaly a tavalyelőtti évhez képest csökkent a véradók száma. Elmondta azt is, hogy az egészségügyi középiskola diákjai már első osztálytól kezdve hasonló témákról tanulnak, ezért számukra nem félelmetes a véradás. Az Egészségügyi Középiskola negyedikes diákjainak többsége először adott vért, hiszen nemrég váltak nagykorúvá. Motivációjukat firtató kérdésünkre egyöntetűen azt mondták, hogy a véradásra humánus cselekedetként tekintenek. Egyikük, Barkóci Alex azt is hozzátette, hogy egészségügyi iskola tanulójaként számára alapvető dolog a véradás, és bár most először volt alkalma részt venni egy ilyen akción, mindenképpen rendszeres véradóvá szeretne válni. ■ és Nagy Abonyi Zoltán Duális szakok a csókai középiskolában Öntőkre és öntőformázó szakmunkásokra lenne szükség Csókán A csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolában csütörtökön tartották meg a XII. Szakmai Sztár Fesztivál egyik vajdasági elődöntőjét, ez alkalommal beszélgettünk az iskola igazgatójával, Bata Józseffel az iskolában folyó oktatásról és a következő tanévre vonatkozó tagozatnyitási tervekről. Szeptemberben három szakot sikerült megnyitni. Magyar nyelven a duális oktatás keretében folyik a tanítás a hentes-pék kombinált tagozaton. Az erre a hároméves szakra járó diákjaink az iskolai elméleti oktatás mellett rendszeresen járnak hentesekhez és pékségekbe, ahol élesben, gyakorlati munka során szereznek szakmai tapasztalatot. Olyan rutinra tehetnek szert és olyan technikákat és módszereket ismerhetnek meg, amilyeneket az iskolapadban ülve nem sajátíthatnak el. A Magyar Nemzeti Tanács segítségével, csökkentett létszámmal ugyan, de sikerült megnyitni a környezetvédelmi technikusi szakot, ősszel, iskolakezdéskor mindössze öt diák szeretett volna továbbtanulni ezen a szakon, de amikor látták a szülők és diákok, hogy sikeresen elindult az első osztály ezen a szakon is, egyre-másra jelentkeztek, többen átiratkoztak más iskolákból erre a képzésre. Az utólagos feltöltődésnek köszönhetően Gergely József Új tető van az iskolán, és bővült a műszaki felszerelés is megduplázódott a tanulók száma, sőt még most is vannak érdeklődők, akik a második félév elején átjönnének a négyéves környezetvédelmi technikusi szakra. Az iskolánkban már hagyománya van a színvonalas fodrászképzésnek, erre a hároméves szakképzésre több mint húsz tanuló iratkozott be, szerb ajkú és magyar ajkú diákok egyaránt. A fodrászaink is rendre jól szerepelnek a középiskolások szakmai versenyein. Az iskola folyosóján nemrég dicsőségtáblát állítottunk fel, amelyre a versenyeken díjat nyert tanulóink fotóit állítjuk ki. A büszkeségeinkre mindannyian, a tanárok és a tanulók egyaránt felnéznek. Az elmúlt években jelentős fejlesztések, az épület korszerűsítése zajlott. Tavaly fejeződött be az iskola tetőcseréje és a mellékhelyiségek felújítása. Eddig minden évben sikerült pályázatok útján hozzájutni újabb laboratóriumi felszereléshez, új műszereket vásároltunk, ami az oktatás színvonalának a javítását, a diákok szaktudásának a gyarapítását szolgálja. Az iskolának van saját fodrászszalonja is, őszre, a duális képzés keretében újból megpróbáljuk megnyitni az öntő és az öntőformázó szakot, amihez a Csókán üzemelő két öntöde minden segítséget megad. Az öntödék ígéretet tettek, hogy ösztöndíjat folyósítanak az öntőnek jelentkező diákoknak, megtérítik az útiköltséget, munkaruhát szavatolnak számukra, hogy zavartalanul járhassanak a gyakorlati képzésekre. Reméljük, a kedvezmények nyomán őszre lesz annyi jelentkező diák, hogy megnyithassuk az öntő szakot. A két öntöde azonnali munkába állást kínál az öntőknek - mondta Bata József igazgató. ■ ger Bata József FELSŐHEGY Hétfőn falugyűlés Január 28-án, hétfőn 20 órakor falugyűlést tartanak Felsőhegyen, a Művelődési Házban. A polgárok egy csoportjának kérésére tartják az ülést, és olyan témákat szeretnének körbejárni, mint az előző lakossági gyűlés jegyzőkönyvének a megvitatása, a helyi közösség tanácsának az elmúlt év eredményeiről szóló beszámolója, továbbá meg szeretnék vitatni a felsőhegyi helyi közösség alapszabályzata kapcsán felmerült kérdéseket. Napirenden szerepel a falu civil szervezetei tevékenységéről szóló éves beszámoló és egy esetleges referendum megszervezése is, ha erről az összejövetelen határozatot hoznak. ■ dzs