Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-29 / 22. szám

2019. január 29., kedd Pénteken este a zentai Művelődési Ház szín­háztermében, a magyar kultúra napjának közpon­ti ünnepségén méltatások kíséretében kiosztották a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjait, a Magyar Életfa-díjat, az Aranyplakettet és a Plakettet, amiket évről évre azok a személyek kapnak meg, akik áldozatos munkájukkal gazdagabbá teszik a régió kulturális életét. MAGYAR ÉLETFA-DÍJASOK Beszédes Margit nyugalmazott zenetanár Teme­­rinben született 1947. december 12-én. Tanulmányait Újvidéken végezte, a középfokú zeneiskola után a zeneakadémia harmonika és zongora szakán diplo­mázott, és 2006-os nyugdíjba vonulásáig a székvárosi Josip Slavenski Alapfokú Zeneiskolában harmonika­tanárként lopta be a gyermekek szívébe a művészet-, a zene- és a hangszerszeretetet. „Arra az erőre, akaratra, példaértékű gyermek-, ifjúság- és egyházszeretetére, hitére és bizalmára vagyunk a legbüszkébbek, amely személyében az újvidéki ferences rendház kántori szolgálatának elmúlt húsz évét és az azóta Kapisztrán­­ná keresztelkedett gyermek-, az idő jótékony múlásá­val ifjúságivá cseperedett kórus karnagyát teremti és rajzolja bele a tájba, szülőföldünkbe, közösségterem­tőink és alkotóink sorába” - mondja róla dr. Csáky Sörös Piroska nyugalmazott egyetemi tanár. Kónya Sándor 1952. április 4-én született Csókán. Végzettségét tekintve okleveles gépészmérnök, jelen­leg is a csókai Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskola tanára. „Bár sokan, főként tanítványai tanárember­ként ismerik, számunkra, sokunk számára a zenei énje az igazán fontos: az, ahogy a délvidéki magyar költészetet dalvilágba álmodja, amiként népéneke­inket visszaadja közösségünknek, amiként lelkes kutatóként gyűjt, rögzít, elemez és publikál, amiként dallal, verssel, igaz történetekkel rajzolja ki a szülő­földet, ezt a roppant szőttest” - méltatja őt dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke. Németh Mátyás fotóművész, fotóriporter, festő­művész 1939. november 13-án született Temerin­­ben. Iskoláit is itt végezte. Több kitanult szakma után került a képző- és fotóművészet közelébe. A vizuális élmény mindig vonzó volt számára, fotózással 1952- től foglalkozott. Volt mozigépész és kirakattervező is, majd 1970-től az 1993-as nyugdíjba vonulásáig a Magyar Szó napilap fotóriportereként dolgozott. „Tiszteli, becsüli és képein tovább élteti a mára már letűnő paraszti életformát. Soha nem elégedett meg a dolgok puszta dokumentálásával, mindig a kiváló, kiemelkedő, az adott pillanatra jellemző hangulatot próbálta megragadni. Útjai során számtalan módon örökítette meg a végnapjaikat élő vajdasági tanyákat és faluvégeket, a vajdasági tájat” - értékeli életmű­vét Nádi Karolina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa. Vendel Gyöngyi 1950. november 10-én szüle­tett Kúlán. Karnagy, csoportvezető, tanár, jelenleg a Bartók Béla vegyes kórus, a Bartók Béla kamarakó­rus és a Cantilena női kórust karnagya, az Árvácska énekcsoport vezetője, a kúlai Szent György-plébá­­niatemplom kántora. „Amikor Vendel Gyöngyit a Magyar Életfa-díjra terjesztjük fel, a magyarságunk, szüleink, gyermekeink és unokáink, Nyugat-Bács­­kánk, valamint az ének, az otthon, a szülőváros, a zenei és a saját anyanyelv iránti hűségét kívánjuk megköszönni Neki. Megköszönni és kérni, tanítson tovább minket az énekről, a lélek megtartó, gyökér­­mélyű erejéről!” - olvashatjuk a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ felterjesztésében. ARANYPLAKETT-DÍJ Németh István 1951. január 18-án született Buda­pesten. Az Egressy Gábor Ipari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát. Az iskola mellett 1969-ben bekapcsolódott az MTA Népzenekutató Csoport munkájába technikusként. Fiatalon szimfonikus zenekarban és néptáncegyüt­test kísérő zenekarban muzsikált, és több népdalkor művészeti vezetőjeként is kipróbálta magát. Végül a népzenei gyűjtemények gondozása mellett kötelezte el magát. „Vajdaságba Bodor Anikó hívására jutott el először. 1990-ben Bodor Anikóval, Burány Bélával és Tripolsky Gézával gyűjtöttek először népdalokat Zentán és környékén, az akkor még élő kiváló énekes egyéniségektől. Az ő hathatós segítségével tudott létrejönni a Vajdasági népzenei archívum, amely az itt készült népzenei és néprajzi gyűjtéseket foglalja magában, kiváló ismerője is ennek az anyagnak. Ez a jó kapcsolat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel Bodor Anikó halála után is folytatódik: a kupuszinai népdalok, a Vajdasági magyar népdalok sorozat záró­kötete és újraközlése, az észak-bánáti népdalváloga­tás, valamint a készülő további kötetek kiadásával, Durindák és Gyöngyösbokréták, Zengő Délvidékek, konferenciák és képzések előadásai által” - mondja róla Juhász Gyula, a VMMI munkatársa. PLAKETT-DÍJASOK II. Czirok Ferenc költő, próza- és drámaíró 1956- ban született Zentán. Az általános iskolát szülőfalu­jában, Moholon fejezte be, a középiskolát Zentán, majd az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének hallgatója volt. 1980 és 1995 között az Újvidéki Színházban dolgozott díszletezőként, később szervezőként. 1988-ban családjával Újvidékről Muzs­­lyára költözött, ahol maga köré gyűjtve a helybeli művészet- és irodalomkedvelőket, megalapította a Sziveri János Művészeti Színpadot. „Olyan művé­szeti társulatot akart létrehozni, amely tevékeny­ségében Sziveri János szellemiségét követi majd, és külön céljául tűzi ki a művészetek valamelyik ágával foglalkozó muzslai és nem csak muzslai tehetséges magyar fiatalok felfedezését, valamint azt, hogy a Sziveri színpad lehetőséget nyújtson ezeknek a fiata­loknak tehetségük kibontakoztatására, alkotásaik bemutatására, publikálására” - méltatja őt Kovács Jolánka, az SZJMSZ vezetője. Pásztor József 1957. június 2-án született Kúlán. Öntevékeny színjátszó, közösségteremtő személyiség. Sok-sok évtizede a kúlai Népkör Magyar Művelődé­si Központ tagja, csoportvezetője, 2000 óta pedig a gyermekszínjátszó csoport rendezője is. „Közösséget formált, kreativitásra, felelősségre, közös alkotómun­kára tud nevelni és ösztönözni. Olyan lehetőséget teremteni, amely a gyermek személyiségét fejleszti, és amely egy újabb, erős magyar alkotóközösséget teremt Nyugat-Bácska szívében. Pásztor József olyan csapatot nevelt ki és fel, amelynek tagjai a játék mellett a magyarság történelmét is jól ismerik, nemzeti ünne­peink alkalmával méltóságteljesen és hitelesen állnak a közönség elé” - áll a kúlai Népkör Magyar Műve­lődési Központ felterjesztésében. Szabó József 1957. november 27-én született Törökkanizsán. Az általános iskola és a középisko­la elvégzése után 1976-ban elektromechanikusként helyezkedett el az Aleva Élelmiszeripari Vállalatban, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Alapító tagja a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaságnak. Fiatal korától vonzódott a sport és mindenekelőtt a törté­nelem iránt. Ez utóbbi egész életének meghatározó­jává vált. Az eleinte csak helyi vonatkozású, a hazai és külföldi levéltárakban, könyvtárakban fellelt informá­ciók hatalmas anyaggá nőtték ki magukat, így kuta­tásait a törökkanizsai helytörténész egész Bánát terü­letére kiterjesztette. „Meggyőződésünk, hogy Szabó József történészi, különösen pedig helytörténet-kuta­tói munkássága, a közösségi és a kulturális emléke­zet megőrzéséért vállalt szolgálata kivételes értéket képvisel nemcsak számunkra, de nemzeti közösségünk számára is” - olvashatjuk a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület felterjesztésében. Tóth Ugyonka Frigyes 1963. január 15-én szüle­tett Zentán, ahol az óvodától kezdve egészen a közép­iskola befejezéséig tanult. Végzettsége közgazdasági technikus. A szakmában dolgozott Zentán, előbb raktárosként, később mint mérlegképes főkönyvelő. 1993 óta önálló gazdálkodó. Tornyosra 1977-ben került, és két évre rá már be is kapcsolódott a helyi művelődési életbe: kezdetben néptáncosként, majd citerásként és tamburásként, később pedig művésze­ti vezetője, pályázatírója és ügyvezetője lett az Ady Endre Művelődési Egyesületnek. „Tóth Ugyonka Frigyest az önzetlenség, tántoríthatatlanság teszi azzá, aki. Mindemellett a türelmes hozzáállást és a zene iránti véghetetlen szeretetet is tiszteljük benne. Szív­ügye a magyar kultúra megőrzése, a népzene ápolása, hagyományaink felelevenítése” - méltatja őt Szabó Magda, a Magda-lak tájház vezetője. Varga Ernő nyolcéves korában költözött a szülei­vel Székelykevéről Pancsovára. A drámai szakcsoport aktív tagja volt több évtizeden keresztül, zenés este­ken nótákat és táncdalokat énekelt. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke. „Zsongani, érezni az összefogást, összetartozást, a támaszt, amelyet nyújtanak nekünk, vagy mi szolgálhatunk akként közösségünkért, közösségünkben... Ez Varga Ernő sajátja is, ennek tudata és ösztönös megcselek­­vése: példaadás, példamutatás, a közössége iránti tántoríthatatlanság, mindeközben és ezzel szoros egymásrautaltságban m­ulattatás és mulatás, nosztal­gia és előretekintés, jövőt álmodás és jövőkép, moti­váció és kézzelfogható baráti szeretet! Egyesületünk tagsága úgy érzi, hogy Varga Ernő több évtizedes közösségszolgálata, közösség- és művelődésszerető tevékenysége méltó arra, hogy azt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett díjával ismerje el” - áll a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egye­sület felterjesztésében. ■ szög A magyar kultúra elkötelezettjei Gergely József Atato kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS9 MA SZEGEDEN Gorcsa Oszkár előadása az osztrák-magyar kiegyezésről A törökbecsei Gorcsa Oszkár fiatal történész, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Jelenkortörténeti doktori iskolájának másodéves PhD-hallga­­tója lesz a­ szegedi Millenniumi Kávéház következő vendége. A történész tavaly ősszel tartott már ugyanitt egy nagy sike­rű képes előadást a szerb hadifoglyok magyarországi helyzeté­ről (A hadifoglyok helyzete a hátországban: szerb hadifoglyok mindennapjai Bihar és Csanád vármegyében 1914-1920.), ma, kedden este 6 órai kezdettel pedig sor kerül az Osztrák-magyar kiegyezés 1867. című történelmi előadására. Gorcsa szerb, német és angol nyelvtudását egyaránt hasz­nosítja a források felkutatásában és elemzésében. Helytörté­nettel, családtörténettel egyaránt foglalkozik, de a társadalmi folyamatokat a nagy politikai és hadtörténeti összefüggések, illetve az emberi sorsok felől közelíti meg - ismerteti szempont­jait az ifjú doktorandusz, akit az Osztrák-Magyar Monarchia története, különösképpen az 1890-es évek válságos időszaka érdekel, hiszen a monarchia vége, az azt követő forradalmak mutatják meg, miként omlott össze ez az államszerkezet. Gorcsa is ösztöndíjasa annak az Új Nemzeti Kiválóság Programnak, amely ifjú tudósokat és érdekes kutatási témák feldolgozását támogatja. Az est szervezői, a VMDK Szegedi Tagozata közhasznú egyesület és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány, támogatók Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak. ■ tuti Gion Nándor Napok A Gion Nándor-album bemutatója a Népkönyvtárban A tavalyi könyvhétre jelent meg Kurcz Ádám és Horváth Futó Hargita szerkesz­tésében a Gion Nándor című album a budapesti Napkút Kiadó, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szenttamási Gion Nándor Emlékház kiadásában. „Jelen kötet Gion Nándor (1941-2002) magyar író terjedelmes és sokoldalú élet­művének, életpályájának, alkotói világá­nak, sajátos világlátásának bemutatására vállalkozik, és ehhez segítségül hívja az író szövegeit, interjúit, valamint fény­képeket és dokumentumokat is. Az írói hagyaték gazdag tárgyi, irat- és képanyaga kiegészíti a kötetbe válogatott szövegeket, újabb információkat adva hozzájuk. A családi fényképek, anyakönyvi kivona­tok, képeslapok, térképek rámutatnak, hogyan váltak a szerző korának és életé­nek mozzanatai­­ a családi és közössé­gi történetektől a gyermekkor emléke­in, terein, ünnepi rítusain át a felnőttkor meghatározó tapasztalataiig - a művek fikciós világának részeivé. A Hang-Kép- írás sorozat különlegessége, hogy a hang, a kép és a szöveg segítségével kísérel meg átfogó és természetesen elkerülhetetle­nül szubjektív képet mutatni a választott szerzőről, jelen esetben Gion Nándorról.” (www.napkut.hu) A könyvről a szerzők beszélnek febru­ár 1-jén 19 órai kezdettel a Népkönyvtár­ban. A Gion Nándor születésének napján szervezett rendezvényen meghirdetik az író nevével fémjelzett novella- és műfor­dítói pályázatot is.

Next