Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-08 / 4. szám
2019. január 8., kedd A Bő kétórás felhőtlen kikapcsolódásban és felemelő közösségi élményben lehet része annak, aki megtekinti a Négyesfogatnak, Doroszló, Gombos, Kupuszina, Szilágyi közös művelődési rendezvénysorozatának műsorát. A gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület fiataljainak rendezésében, előadásában vidám jeleneteket és modern táncot láthatunk, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület műkedvelői néptáncot, modern táncot adnak elő, továbbá Molnár Péter mond mesét, a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület színjátszói vidám jelenetekkel gazdagítják a programot, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület szintén bohózatok előadásával örvendezteti meg a valamennyi helyszínen népes közönséget. A műsort közös ének, az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című száma zárja. A nyugat-bácskai művelődési rendezvénysorozatot ötvenegy évvel ezelőtt, 1968-ban Doroszlón hívták életre a helyi, a gombosi, a kupuszinai művelődési élet akkori vezetői. A következő évben Szilágyi közössége is csatlakozott a kezdeményezéshez, majd a többi magyarlakta település, és ebből nőtte ki magát az idővel több részre szakadt kilences-, hetes- és a máig meglévő ötösfogat is. A 2019-es Fogat Doroszlón indult útjára, január 4-én, majd 5-én Gomboson volt bemutató. További időpontok: január 11-e Szilágyi, 19 óra; január 12-e Kupuszina, 18 óra. Helyszínek: a helyi magyar művelődési egyesületek. ■ LMT A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium. NYUGAT-BÁCSKA A szilágyi színjátszó csoport tagjai Stark János Közös ének Atatfic kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET Bíl Magánbefektetések és új határátkelő A zombori polgármester évértékelője Fekete J. József A hagyományos év végi fogadáson mondott rövid évértékelőt Dusanka Golubovic polgármester asszony. A koktélra gazdálkodók, vállalkozók, közintézmények, médiaházak képviselői, illetve sajtótudósítók kaptak meghívást. A polgármester asszony kifejtette előttük, hogy 2018 a jubileumok és a történelmi-kulturális hagyományok megünneplésének jegyében telt, a legjelentősebb évforduló mindenképpen a Vajdaság Szerbiához csatolásának századik esztendeje volt. Az elmúlt esztendőben számos kulturális esemény is történt városunkban, amelyek közül kiemelkedik az első zombori filmfesztivál. A város beruházásokat végzett az oktatási infrastruktúrában, elindult a magánóvodákba iratkozók költségeinek részfinanszírozása. Az oktatásügy fejlesztése továbbra is elsőbbséget élvez. Ennek érdekében hoztuk létre a tanügyi dolgozók továbbképzését szolgáló központot, ami az egykori tanítóképzőben kap helyet - sorolta a polgármester asszony, aki további fejlesztéseket helyezett kilátásba az egészségügyben és a szociális ellátásában. A sporttámogatás terén a Városi Stadion keleti lelátója építésének befejezését emelte ki. Dusanka Golubovic rámutatott a magyarországi és horvátországi városokkal való határon átívelő együttműködés révén megvalósuló projektek sorára. Elmondta, hogy a népesedéspolitika ösztönzésének keretében a Demográfiai Minisztérium segítségével lehetővé tette a város, hogy fiatal házaspárok falusi kertes házakat vásárolhassanak maguknak. A gazdaságot illetően 2018- ban a magánbefektetések voltak a jellemzők, a város infrastrukturális beruházásokat tett, mindenekelőtt az ipari övezetben és az ivóvízellátásban - mondta a polgármester asszony, majd hozzáfűzte, hogy Zombor továbbra is nyitott marad a jó emberek, a helytálló ötletek és a jó befektetések előtt. BŐVEBBEN Vajdaság Szerbiához csatolását november 13-án színpadi játékkal ünnepelték meg a Népszínházban, majd több civil szervezet közös ünneplést tartott a Szent György téren. Lelkesedést váltott ki az I. Péter király lovas szobrának visszaállításáról szóló városi határozat is. A szobrot 1940-ben emelték, de még egy évig se állt, a hatalomra lépő magyar közigazgatás eltüntette a Szent György térről. Sokan úgy tudják, ledöntötték, majd megsemmisítették. Valójában a magyar hatóság a Városi Múzeum depójában helyezte el, majd az új hatalom az ötvenes években kiadta a városi labdarúgóklubnak, amely beolvasztatta az ércet és árából a focit finanszírozta. Persze azt se kellene elfeledni, hogy I. Péter király lovas szobrát Schweidel József aradi vértanú és II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának beolvasztott bronzából öntették. Tavaly ünnepelték a városban az első szerb tanítóképezde, a Norma megalapításának 240. esztendejét. Az év infrastrukturális beruházása mindenképpen a Haraszti-Bácsszentgyörgy-határátkelő elkészülte volt, amit Szijjártó Péter és Ivica Dacic, Magyarország és Szerbia külügyminiszterei nyitottak meg. Tavaly Zombort külföldi diplomaták sora és számos hazai politikus látogatta meg. A helyi önkormányzat februárban dr. Milan Zobenkca főorvost, a Vöröskereszt zombori szervezetének tiszteletbeli elnökét, októberben Nikita Andrejev vízépítészt, a régió árvízvédelmének mindenesét tüntette ki. AKIK MÁSKÉNT LÁTJÁK Egy Zomborból külhonba szakadt, Kanadában és az Egyesült Államokban három évtizede tanárként és oknyomozó újságíróként tevékenykedő dr. Vera C. idehaza töltötte a nyarat, majd hazatérte után nyílt levélben tájékoztatta a zomboriakat élményeiről. Leírta, hogy a Laza Kostic Művelődési Központ által szervezett Art okupacija kétnapos összművészeti program jószerével pénzherdálás volt. Miként írja, a „művészeti megszállás” büdzséje 17 000 eurót tett ki, a résztvevők pedig diákok és egyetemi hallgatók voltak, akiket a Diákotthonban szállásoltak el és étkeztettek, tiszteletdíjat aligha kaptak. Vagyis marad a kérdés: mire költötték el a pénzt? Az egykori jugoszláv tagköztársaságokból „importált” művészpalánták mellett/helyett miért nem ad teret a Művelődési Központ nyaranként a zombori művészeknek, akik szívesen és olcsóbban is bemutatkoznának szülővárosuk közönségének. Az óceánon túl élő tanárnőnek szálka a torkán az I. Zombori Filmfesztivál is. Miként a nyílt levél szerzője írta, még a fesztivál nevét is lehetetlenség, de felesleges is megjegyezni. Pedig a város 150 ezer eurót fordított rá. A nyitónapon fölvonult a városi elöljáróság, és végigülte az elhúzódó megnyitót, az első vetítés 11 óra 30 perckor kezdődött, ekkor a városvezetés csendben kiosont a teremből, az első epizódot se várták meg. Másnap meg se jelentek. A levélíró szerint mindössze húszan lehettek a nézőtéren, amit úgy értékelt, hogy a zomboriak nem a filmművészettel szemben nyilvánították ki nemtetszésüket, hanem a helyhatalmat „jutalmazták” távollétükkel. Különös, hogy a vetítésekről távol maradtak azok, akik kitalálták és finanszírozták a fesztivált, fogalmazott a levélíró, aki hozzátette, a rendezvény keretében kellett volna bemutatni egy zombori játékfilmet, egy jeles horvát rendező alkotását. A film nem készült el, mert a rendező (Lordan Zafranovic, a szerző megjegyzése) zombori tartózkodása során rájött, hogy az ötletgazdák valójában egy szarajevói történetet akartak neki zomboriként eladni, ezért összepakolt és súlyos szavak közepette elhagyta a várost. Szilveszter napján jelent meg egy helyi hírportálon Dragan Knezevic nyílt levele, amelyben beszámolt, hogy még 2014-ben előállt egy biomasszával működő hőerőmű tervével, egy legalább 35 millió eurós beruházással, ami az energiatermelés mellett három falunak, Aleksa Santicnak (Sárinak), Gádornak és Őrszállásnak biztosított volna megélhetést. A projekt szerzője szerint a hatályban lévő törvény értelmében ki lehetett volna vonni az árverés alól azokat az állami szántókat, amelyeket ezekben a falvakban a korábbi mezőgazdasági vállalatok műveltek, hogy azon a 6000 hektáron a parasztok a biomassza előállításához szükséges növényeket neveljenek, ami évente hektáronként 1200-1500 euró tiszta jövedelemmel járt volna. Németországi támogatót talált mind a növénytermesztésre, mind a hőerőműre, ám a város nem tett semmit a megvalósítás érdekében. Amikor ezt a nyilvánosság elé tárta, a polgármester asszony majdnem kirúgatta a (haladó) pártból. Végül a németországi befektetők elálltak a dologtól. Knezevic szerint Zombor város érdektelen volt 550 új munkahely megteremtésében. Most kanadai partnerekkel készül egy biodízel üzemanyag finomító létrehozására. Korábbi tapasztalatai nyomán ezt az 1200 munkahelyet teremtő vállalkozását nem is kívánja fölkínálni Zombornak. Pedig a Nemzeti Lokális Gazdaságfejlesztési Egyesülés (NALED) 2017-ben kedvező gazdasági környezetté minősítette Zombor városát. Zombor polgármester asszonya ZOMBOR Újabb körforgalom Az első járművek a körforgalomban Az elmúlt hétvégén nyitották meg a város újonnan épített harmadik körforgalmú útkereszteződését a Filip Kljajic, Josip Pancic és a Szent Száva utca találkozásánál. A megnyitóünnepségen részt vett polgármester asszony, Dusanka Golubovic szerint ez az útkereszteződés a város legfrekventáltabb helye, így a közlekedésbiztonság érdekében körforgalmúvá kellett alakítani. Zombor tengelyén a három új körforgalom gyorsítja az áthaladást, egyben biztonságossá teszi a gépjármű-, kerékpáros és a gyalogos forgalmat. A 23 millió dináros átépítést a Volput vállalat végezte. A fő munkálatok befejeződtek, így a körforgalmat át lehetett adni, még csak a kerékpárutat kell befejezni, amire tavasszal, az építkezési idény kezdetén kerül sor. A Vajdasági Fotó-, Videó- és Filmegyesület (Foto-kino-video savez Vojvodine) hagyományos évzáró szemléjén három versenykategória szerepelt: a vajdasági fotográfia 59. tárlata szabad témában, a vajdasági digitális fotográfia 13. kiállítása Vajdaság témájában, a vajdasági ifjúsági fotográfia 49. kiállítása szabad témában. A zombori Rada Krstic fotóklubból a szabad tematikájú kiállításon Virág István 1. helyezést ért el egyéni kategóriában, Jovan Dikic pedig ugyancsak 1. helyet szerzett kollekciójával, Menrát Ferenc oklevelet kapott egyéniben. Az ifjúságiak (21 éves korosztályig) versenyében díjkiosztásra nem került sor, mindössze ketten indultak ugyanis, éspedig a zombori klubból Ana Dikic és Branko Radojicic. Ők oklevelet kaptak részvételükért. A hármas kiállítás január végéig tekinthető meg Újvidéken, az Apolló Központ aulájában. ■ szikics Sombor.rs Virág István Szőlőskertek c. nyertes fotográfiája ÓBECSE Jubilált a Tisza Mente Kft. December utolsó napjaiban ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját az óbecsei Tisza Mente Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. Fejes Zoltán igazgató a jubileum alkalmából elmondta: tavaly és tavalyelőtt is sikerült egy-egy új járművet vásárolniuk, ezzel biztonságosabb lett a szolgáltatásuk, az ősszel Szerbia első 30 községének egyikeként elkezdték a szelektív hulladékgyűjtést, és hamarosan befejezik a csarnok építését is a szeméttelepen, ahol majd a másodlagos nyersanyag-válogatást végezhetik a munkások. Ebben az évben több mint ezer másodlagos szemétgyűjtésre szánt konténer és egy újabb jármű beszerzését is tervezik a cégben. A Tisza Mente Kft.-t 2008-ban alapították, és a vegyes vállalatként működő cég felett három évvel ezelőtt vette át az irányítást az 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkező óbecsei önkormányzat, a Tisza Mente Kft. 49 százalékával pedig a szekszárdi Alisca Terra Kft. rendelkezik. A 2015-ös ellenőrzés során 34 millió dináros veszteséget állapítottak meg, amit három év alatt sikerült 18 millió dinárra lefaragni, a megfizettetést pedig ez alatt az idő alatt 50 százalékról 94 százaléka növelték. A jubileum alkalmából a vállalat legjobb dolgozói - Dalibor Prkosovacki, Jovica Gan, Gulics György, Turcsik Andor, Baglyas Ervin és Koós Ildikó - karórát kaptak ajándékba. ■ feró Négyen a hat legjobb dolgozóból