Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-24 / 18. szám

□ MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszo­rs­zam­) Tarlóról fúj a szél Bemutatták dr. Szőke Anna legújabb könyvét Dr. Szőke Anna néprajz­kutató legújabb könyvé­nek bemutatójára kedden este került sor Kishegye­sen, a magyar kultúra napja alkalmából. A közel két évtized tanulmányait tartalmazó kiadványra tűzol­tóotthon zsúfolásig megtelt nagytermében tárták az olvasók elé. A szerzőt először Linka B. Gabriella, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszön­tötte, majd a kiadványt Vörös Julianna nyugalmazott könyvtáros méltatta. A Tarlóról fúj a szél című könyv egy szólásról kapta címét, és főképp olyan tanulmányokból áll, amely kishegyesi szokásokat, embereket mutat be, mondta el Szőke Anna a könyv kapcsán.­­ A kötet közel 20 év tanulmányait tartalmazza, amik különböző szakirodalmi folyóiratokban jelentek meg idehaza és külföldön. Ezek olyan tanulmányok, amiket a kishegyesiek nem ismernek, ezért úgy érez­tem, hogy meg kell örökíteni őket a falunak, hiszen rólunk és a falu szokásairól van bennük szó. Az össze­gyűjtött tanulmányok nagyon sokrétűek, és sajnos az adatközlőim nagy része már nem él. Talán ezeknek az igazi, vérbeli kishegyesi embereknek is emléket állít ez a kötet. A tanulmányokban pl. feldolgoztam a kishegyesi bábasszonyok történetét, a gyógynövé­nyekkel foglalkozókat, stb. A kötetben egy kicsit érin­tem a szórványt is, nevesen Fejértelepet. Teszem ezt azért, hogy nehogy mi is arra a sorsra jussunk, hogy elszórványosodjunk. Példaként állítom a kishegyesi­ek elé - mondta el a szerző, majd arról is szólt, hogy a kötet megjelenését támogatta a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Tanács és Kishegyes község önkormányzata. Az esten nemcsak Szőke könyvéről volt szó, hanem kishegyesi folklór különböző megnyilvánulásai is a programban szerepeltek. Bata Ferenc, 80 éves juhász, arról mesélt, hogy hogyan lett juhász, Kancsár Kázmér és Pataki Péter muzsikusok juhászdalokat adtak elő, Talpai Zsana óvodapedagógus pedig gyermekkori emlékeit idézte fel egy baba történetén keresztül. Dr. Celluska Frindik Erzsébet dédnagyanyjáról mesélt, aki az újvidéki főkórház főszülésznője volt, Tumbász Kornélia óvodapedagógus pedig a kishegyesi közmon­dásokból mutatott be egy csokorra valót. ■ L.J. Lakatos János Négy továbbjutó Bátaszékre Huszonkilenc diák versenyzett a vajdasági elődöntőn Az Újvidéki Módszertani Központ szervezésében a hétvégén megtartották a XXX. Bátaszéki Matemati­kaverseny második (területi) fordulóját. Az esemény színhelye az újvidéki Petőfi Sándor Általános Isko­la volt, ahol 29 harmadik-nyolcadik osztályos diák versenyzett. A továbbjutók névsora: Horvát Dániel, V. osztályos tanuló, Hunyadi János Általános Iskola Csantavér (felkészítő tanár: Tóth Gabriella) Dobó Ármin, VI. osztályos tanuló, Jovan Mikic Általános Iskola Szabadka (felkészítő tanár: Petrás Csilla), Kalmár Krisztina,VII. osztályos tanuló, Kókai Imre Ált. Iskola (felkészítő tanár: Erős Ágnes), Somogyi Ákos, VIII. osztályos tanuló,Petőfi Sándor Általános Iskola, Hajdújárás (felkészítő tanár: Katona Novák Ágnes). A verseny továbbjutói részt vehetnek majd a döntőn, amelyre március 22-én kerül sor Bátaszé­­ken - áll az Újvidéki Módszertani Központ hozzánk eljuttatott tájékoztatójában. Horvát Anikó A továbbjutó versenyzők felkészítő tanáraikkal 2019. január 24., csütörtök A mindennapjainkat átszövő kultúra Államtitkári elismerésben részesült Wischer Johann Folytatása az 1. oldalról Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a díjátadón elmondta, a kultúra átszövi mindennapjainkat, környe­zetünkből, múltunkból merít, a közösség életéből és a gyökere­inkből, tradícióinkból táplálkozik, ezért kimeríthetetlen gazdagságot jelent. A kultúra merészség, fantá­zia, esztétikum és harmónia, hit abban, hogy másokat is boldoggá tehetünk mély tisztelettel és alázat­tal, egymásra hangoltan, kölcsö­nös figyelemmel. Bíznunk kell a magyar kultúra felemelő erejében, hiszen értékeink, kulturális java­ink így válnak közkinccsé az egész közösség gyarapodására. Wischer Johann a díjátadóról hazatérve lapunknak nyilatkozva elmondta, nagy öröm számára, hogy az anyaországból odafigyel­nek rájuk, a kisebbségben a magyar kultúráért tenni akaró személyekre és intézményekre, hogy követik, egyben elismerik a munkájukat. És noha soha nem a díjak motiválják elsősorban a Zentai Magyar Kama­raszínház munkatársait - ahogyan ő fogalmaz, egyszerűen csak teszik a dolgukat a legjobb tehetségük szerint -, azért természetesen rendkívül nagy öröm számára ez az elismerés, hiszen ez mindig jólesik egy művésznek, egyúttal hatalmas megtiszteltetésnek tart­ja. ■ szög A díjazottak egy csoportja Hangosan szólt a Himnusz Fotókiállítással és tömeges szavalással ünnepelte meg a szabadkai Népkör MMK a magyar kultúra napját Mintegy 250-en szavalták a Himnuszt a szabadkai Népkörben Műsor-összeállítással emlékezett meg kedden este a magyar kultúra napjáról a szabadkai Népkör MMK, ahol ez alkalomból mintegy 250-en szavalták el a Himnuszt. Ahogyan azt megtudhattuk, ennek ötlete Szigetvári Józseftől, a százhalombattai Barátság Kultu­rális Központ igazgatójától ered. ő azzal a felkéréssel fordult a Népkör MMK-hoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mely szerint a Kárpát-medence területén élő fiatalok, a magyar kultúra napján, 13 órakor együtt elszavalják a Himnuszt. A Népkörben ezt estére lehetett kivitelezni. A csoportos szavaláson elsősorban középiskolások és a Népkör tagjai vettek részt, őket Basity Gréta irányította. Minderről felvétel is készült, amit majd elküldenek a kezdeményező­nek, akárcsak más települések résztvevői is. Ezután a felvételeket összevágják és egy külön kisfilm készül. A Népkör MMK vezetőségének elmondása szerint jövőre szeretnék még tömegesebbé tenni a Himnusz szavalását. Ezt megelőzően, a Népkör galériájában Csákány Lóránt Képkör című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítást Blaskó Árpád grafikusművész, a szabadkai Kortárs Galéria igazgatója nyitotta meg. - Azzal a kéréssel fordultam Csákány Lóránthoz, hogy küldjön három tetszés szerinti fotót. Egymás­tól eltérőeket kaptam. Ez a fajta hozzáállás, a szó legpozitívabb értelmében, jellemzi a kiállítást is. Mindegyik alkotás egy sajátos történetet képvisel. Mégis, ha jobban megvizsgáljuk őket, fellelhető az összekötő kapocs, maga a művész, a stílus. Lóránt észreveszi a körülötte levő világot. Öröm egy ilyen kiállítást megnyitni - hallottuk egyebek közt Blas­kó Árpádtól. Csákány Lóránt arról szólt, hogy a kiállításra a kedvenceit válogatta ki: - A hozzám közel álló képeket igyekeztem kivá­lasztani, és azokat, amelyek díjakat kaptak különböző fotópályázatokon. A kiállítás címe kezdetben fejtö­rést okozott, mivel a fotók igencsak vegyes témájúak. Végül a Képkör mellett döntöttünk, amit elsősorban a helyszín ihletett meg, pontosabban a Népkör és a kör galériája - tudtuk meg Csákány Lóránttól. A Népkör MMK az Interetno fesztivál keretében idén is fotópályázatot hirdetett. A korábbi években ezen Csákány Lóránt pályázóként vett részt és több­ször is nyert, ezúttal viszont zsűritagként volt jelen. - Az Interetnót nehéz fotózni, mert a színpadon változóak a fények és folyamatos a mozgás. Zsűriző­ként azokat a képeket igyekeztem kiemelni, amelyek a különleges, úgymond tökéletes pillanatot örökítik meg - mondta Csákány Lóránt. Ezúttal is két kategóriában lehetett pályázni, egyik témája az Interetno fesztivál hangulatára vonatkozott, a másik pedig szabadon választott volt. Meghatáro­zott témában első helyezést Varga Zsuzsanna ért el, a második Varga Mónika lett, a harmadik pedig Kujundzic József. Kötetlen tematikában első lett Ana Batricevic, a második Szőnyi István, a harma­dik Nikola Velickovic, különdíjat pedig Budimility Ármin kapott. ■ L. M. Lukács Melinda

Next