Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)
2019-02-07 / 30. szám
Helyben, naprakészen Gazdaképző lakossági fórumok a Magvető-élőújsággal karöltve Folytatás az 1. oldalról A rendezvényen szó lesz az új szabályozásokról, a minisztérium által meghatározott regisztrációs feltételekről, a gazdaságok bejegyeztetéséről, természetesen hozzátéve ehhez az összes olyan újdonságot, ami a termelőkre vonatkozik a január 1-je után meghozott határozatok és törvények értelmében. Ide értve azt, hogy milyen támogatásokat fognak kapni az idén a minisztériumtól, hogyan kell a gazdaságokat bejegyeztetni, valamint a támogatások igénylésével kapcsolatos kérdésekre is válaszolnak az előadók - mondta Nagy Miklós. Kiemelte, hogy a témák között felmerülnek majd azok az újdonságok is, amelyek január 1 -je óta léptek érvénybe, mint az idénymunkások bejelentésének módja, és arra is fény derül, hogy mindez milyen költségekkel jár. A rendezvény előadói a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági és tartományi szakpolitikusai lesznek, akik arról értekeznek, hogy a mezőgazdasági politikában Szerbia szintjén milyen eredményeket lehetett elérni a múlt évben, és mik azok az elvárások és lehetőségek, amelyeket az idén szeretnének megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Igyekeztünk évről évre több helyszínen megrendezni a lakossági fórumokat, így az idén 18 helyszínt határoztunk meg. Az eddigi évek tapasztalatai alapján az érdeklődés változó. Egészen a 30-40-es létszámoktól a telt házas, 150-200-as létszámig gyarapodott egyes településeken az érdeklődők száma. Ez attól függ, hogy egy körzetben mennyi termelőt tudunk megszólítani. Zentán, Adán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Csantavéren, Palicson, Hajdújáráson jelentős számban érdeklődtek a gazdák. A létszám azonban annyira nem is mérvadó, hiszen a termelők a fórum témaköreiről, a fontosabb információkról később is tájékozódhatnak a falugazdászokon keresztül - nyilatkozta Nagy Miklós. Ma két helyszínen tartanak lakossági fórumot a szervezet tagjai. Bácsföldváron 16 órakor az Újfalusi klubban, Teresben pedig 19 órakor a Kertbarátkor helyiségében. Juhász Attila államtitkár és dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaságfejlesztési Alap igazgatóhelyettese lesz jelen a szakpolitikusok közül, a helyi falugazdászok és a helyi politikum képviselői mellett. A következő összejövetelek többségén a Magvető csapatával együtt tartják az élőújságokat.htrk A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége 18 településen szervez lakossági fórumot VISEGRÁDI ORSZÁGOK Több biokomponenst az üzemanyagokba A közös agrárpolitika jövőjéről tanácskoztak a visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak veszprémi ülésén. Az egyeztetésen napirendre került a biokomponensek arányának növelése is az üzemanyagokban. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az ülést követő szerdai, veszprémi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a találkozón 31 kelet-közép-európai bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezet vezetője vett részt, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel évente több milliárd literrel lehetne csökkenteni a régió olajszükségletét, a gyártás során keletkezett GMO-mentes melléktermékekkel pedig mérsékelni lehetne az importált génmódosított szójától való függőséget. Az ágazat vezetői arra tettek javaslatot, hogy a V4 országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál, hogy a jelenlegi arányt mintegy megduplázva a benzin esetében 10 térfogatszázalékra, a dízel esetében pedig 7 térfogatszázalékra emeljék a bioüzemanyag arányát. A bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és új munkahelyek létrehozásához járulhat hozzá - mondta az Agrárkamara elnöke. (MTI) Atait Szó 2019. február 7., csütörtök Sertéspestis még nincs, de az óvintézkedéseket megtették Az agrártárca betiltotta az élősertés és a sertéshús behozatalát mindazokból az országokból amelyekben felütötte fejét a betegség - Szerbia területén eddig nem jelent meg az afrikai sertéspestis, de a megelőző intézkedéseket életbe léptettük, mert veszélyes, fertőző állatbetegségről van szó. Romániában viszont 30 kilométerre a mi határunktól regisztrálták a kórt, a szomszédos ország már egy éve küzd ellene, több gócot is nyilvántartanak - nyilatkozta Branislav Nedimovic mezőgazdasági miniszter az egyik belgrádi tévécsatorna műsorában. A tárcavezető hangsúlyozta: minden óvintézkedést megtettek, megtiltották az élősertés és a sertéshús szabad behozatalát mindazokból az országokból, amelyekben felütötte fejét a betegség. Minden egyes szállítmányra külön behozatali engedélyt kell kiadni, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állategészségügyi törvényben foglaltak alapján és az Állategészségügyi Igazgatóság rendeletét figyelembe véve nem kockázatos. Az élősertés és a sertéshús szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelet február 1-je óta hatályos. A minisztérium meghatározta, hogy melyek a mérsékelt, illetve magas kockázatú területek, és előírta a biztonsági, elővigyázatossági intézkedéseket, melyek minden, sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságra és a vadászterületekre is érvényesek. Az Állategészségügyi Igazgatóság a regionális kednek. A köztársasági kormány határozata alapján már tavaly tájékoztató nyomtatványokat juttattak el a határátkelőkre, és a legfontosabb tudnivalókról értesítették az állattenyésztőket, a vadászokat és az állatorvosokat is. Az óvintézkedésekre azért volt szükség, mert Romániában, Bulgáriában és Magyarországon rosszabbra fordult az epizootológiai helyzet (Romániában a hét elején - a magyar közszolgálati média jelentése szerint - már több mint 300 településen találtak beteg állatokat). Az afrikai sertéspestis a házisertések és vaddisznók vírusos, fertőző betegsége, amelyre egyelőre nincs orvosság a világon. A betegség tünetei a fertőződést magas lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, esetenként hánynak, és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek. A beteg sertések valamennyi váladékukkal közvetlenül megfertőzhetik a többi sertést. Az állattartók és -gondozók, a felvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel szintén terjeszthetik a betegség kórokozóját. Ha az afrikai sertéspestis valahol felüti a fejét, ott - a farmon, illetve a fertőzött területen - a sertésállományt kötelezően meg kell semmisíteni. (B92, M1. nebih. gov.hu) válságközpontot hozott létre, ezek követően néhány nappal alakulfolyamatosan figyelemmel kísérik a nak ki, és elég változatosak lehethelyzetet, és szükség szerint intéznek, de szinte minden esetben Leállhat a világ legnagyobb utasgépének gyártása Szabó József Nagy hírveréssel állt munkába 2007-ben a világ legnagyobb utasszállító repülője, az Airbus A380-as. A kétemeletes, négyhajtóműves óriásgép azóta is jól szolgál, ám a további gyártása veszélybe kerülhet. A típusból eddig 234 darabot építettek, a legnagyobb üzemeltetője pedig az 1985-től működő Emirates. Az Egyesült Arab Emirátusok légitársaságánál 106 ilyen repülő szolgál, többségük a cég tulajdonát képezi. Az Emirates tavaly három tucat A380-ast rendelt a toulouse-i székhelyű Airbustól, amely európai uniós cégként az ágazatban a legnagyobbak közé tartozik a világon. A vételár nem ismert, de az nem titok, hogy ám lehet, hogy elhamarkodottan örült. A jó nevű légitársaság ugyanis immár a rendelés módosítását mérlegeli. Azt fontolgatja állítólag, hogy kisebb típust szerez be a gigantikus méretű A380-as helyett. Ha tényleg meggondolja magát, akár be is fejeződhet a szuper repülő gyártása, hiszen más társaságok nem érdeklődnek iránta. Az Airbus erről nem szívesen beszél, bár a napokban megerősítette, hogy tárgyal az Emirates vezetőivel. Hírek szerint a 36 darab A380-as helyett a légitársaság inkább a kisebb, ám a szintén széles törzsű A350-A működtetési költségek tehát egyre fontosabbak. Ez aligha meglepő, hiszen egyre többen utaznak repülővel: 2018-ban már csaknem négymilliárdan választották ezt a megoldást. Az élénkülő forgalom a repülőgépgyártóknak is kedvez. Sőt, ennek köszönhetően a két piacvezető nagyvállalat, az Airbus és az egyesült államokbeli Boeing tavaly új iparági csúcsot döntött. Az előbbi ugyanis nyolcszáz, az utóbbi pedig 806 repülőt szállított le a megrendelőknek világszerte. Az Airbus a legtöbbet az A320-as típusból adott el (csaknem 626 darabot), a legkevesebkülönböző típusaiból tavaly 580- at gyártottak. Közülük a legkeresettebbnek a 737 Max bizonyult, mivel az ilyen gépek nemcsak takarékos üzemanyag-felhasználásukról ismertek, hanem nagy hatótávolságukról is. A rendelésállomány is magas volt 2018-ban, amikor is a Boeingot majdnem 900 új gép gyártásával bízták meg a vásárlók, az Airbust viszont „csak” 747-tel. Ha a vásárlók továbbra is ilyen élénken érdeklődnek az új gépek beszerzése iránt, szakértők szerint a világ légiflottája akár meg is duplázódhat a következő két évtizedben. 2018-ban egy-egy ilyen csoda- és gépekből vásárolna. Ezzel a hét pedig az A380-asból (csupán gépet (listaáron) 445,6 millió vetélytársakhoz igazodna, hiszen tizenkettőt), dollárért árult a gyártó, azok is sorra váltanak a kisebb. A Boeing esetében a siker-A legutóbbi üzletkötéskor is de olcsóbban üzemeltethető légi modellek továbbra is a 737-es elégedetten dörzsölte a tenyerét, járművekre, családhoz tartoznak. Ennek Az Airbus A380-as típusok helyett az olcsóbban üzemeltethető légi járművekre váltana Megjelent az idei első IPARD-pályázat Akár kétmillió euró is odaítélhető programonként A Mezőgazdasági-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium közzétette a hús- és tejtermelés, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztés európai uniós támogatását célzó nyilvános felhívást. Az IPARD-eszközökre (Instrument for Pre-Accession in Rural Development), azaz az Európai Unió mezőgazdaság- és vidékfejlesztési előcsatlakozási programjában Szerbia számára jóváhagyott pénzre ebben a kiírási körben március 11-éig lehet pályázni. A legfőbb cél a mezőgazdasági termelőknek és az ágazat feldolgozóinak a támogatása, kapacitásaik bővítése, és mindannyiuk általános felkészítése az európai standardokra. Az mezőgazdaság-fejlesztési előcsatlakozási SPARD-program eszközeire családi gazdaságok, vállalkozók, gazdasági társaságok, földműves-szövetkezetek pályázhatnak, ha bővíteni, korszerűsíteni szeretnék a hús- és tejtermelést, gyümölcs- vagy zöldségtermesztést, és ha vállalni tudják, hogy a támogatás kifizetésétől számított öt évig az eredetileg megjelölt célra használják fel az uniós eszközöket. Az állattenyésztőknek, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztőknek odaítélhető összeg 10 000-1.000 000 euró, a tejtermelési szektorban gazdálkodók 10 000-2 000 000 eurót is kaphatnak. A részleteket az érdekeltek megtalálhatják ezen az internetes címen: www.ipard.co.rs Az agrártárca úgy tervezi, hogy az év végéig még 4 nyilvános felhívást tesz közzé. (Beta)