Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-07 / 30. szám

Helyben, naprakészen Gazdaképző lakossági fórumok a Magvető-élőújsággal karöltve Folytatás az 1. oldalról­­ A rendezvényen szó lesz az új szabályozásokról, a minisz­térium által meghatározott regisztrációs feltételekről, a gazdaságok bejegyeztetéséről, természetesen hozzátéve ehhez az összes olyan újdonságot, ami a termelőkre vonatkozik a janu­ár 1-je után meghozott határo­zatok és törvények értelmé­ben. Ide értve azt, hogy milyen támogatásokat fognak kapni az idén a minisztériumtól, hogyan kell a gazdaságokat bejegyez­tetni, valamint a támogatások igénylésével kapcsolatos kérdé­sekre is válaszolnak az előadók - mondta Nagy Miklós. Kiemelte, hogy a témák között felmerülnek majd azok az újdonságok is, amelyek janu­ár 1 -je óta léptek érvénybe, mint az idénymunkások bejelentésé­nek módja, és arra is fény derül, hogy mindez milyen költségek­kel jár. A rendezvény előadói a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági és tartományi szak­politikusai lesznek, akik arról értekeznek, hogy a mezőgazda­­sági politikában Szerbia szintjén milyen eredményeket lehetett elérni a múlt évben, és mik azok az elvárások és lehetőségek, amelyeket az idén szeretnének megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztése érdekében.­­ Igyekeztünk évről évre több helyszínen megrendezni a lakos­sági fórumokat, így az idén 18 helyszínt határoztunk meg. Az eddigi évek tapasztalatai alapján az érdeklődés változó. Egészen a 30-40-es létszámoktól a telt házas, 150-200-as létszámig gyarapo­dott egyes településeken az érdek­lődők száma. Ez attól függ, hogy egy körzetben mennyi termelőt tudunk megszólítani. Zentán, Adán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Csantavéren, Palicson, Hajdújá­ráson jelentős számban érdeklőd­tek a gazdák. A létszám azonban annyira nem is mérvadó, hiszen a termelők a fórum témaköreiről, a fontosabb információkról később is tájékozódhatnak a falugazdá­szokon keresztül - nyilatkozta Nagy Miklós. Ma két helyszínen tartanak lakossági fórumot a szervezet tagjai. Bácsföldváron 16 órakor az Újfalusi klubban, Teres­ben pedig 19 órakor a Kertbarát­kor helyiségében. Juhász Attila államtitkár és dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság­fejlesztési Alap igazgatóhelyettese lesz jelen a szakpolitikusok közül, a helyi falugazdászok és a helyi politikum képviselői mellett. A következő összejövetelek többségén a Magvető csapatá­val együtt tartják az élőújságo­kat.h­trk A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége 18 településen szervez lakossági fórumot VISEGRÁDI ORSZÁGOK Több biokomponenst az üzemanyagokba A közös agrárpolitika jövőjéről tanácskoztak a visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak veszprémi ülésén. Az egyeztetésen napirendre került a biokomponensek arányának növelése is az üzemanyagok­ban. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az ülést követő szerdai, veszprémi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a találkozón 31 kelet-közép-európai bioüzemanyag-gyártót tömö­rítő szervezet vezetője vett részt, akik a bioüzemanyagok bekeve­rési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel évente több milliárd literrel lehetne csökkenteni a régió olajszükség­letét, a gyártás során keletkezett GMO-mentes melléktermékekkel pedig mérsékelni lehetne az importált génmódosított szójától való függőséget. Az ágazat vezetői arra tettek javaslatot, hogy a V4 országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál, hogy a jelenlegi arányt mintegy megduplázva a benzin esetében 10 térfo­gatszázalékra, a dízel esetében pedig 7 térfogatszázalékra emeljék a bioüzemanyag arányát. A bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és új munkahelyek létrehozásához járulhat hozzá - mondta az Agrárkamara elnöke. (MTI) Atait Szó 2019. február 7., csütörtök Sertéspestis még nincs, de az óvintézkedéseket megtették Az agrártárca betiltotta az élősertés és a sertéshús behozatalát mindazokból az országokból amelyekben felütötte fejét a betegség - Szerbia területén eddig nem jelent meg az afrikai sertéspes­tis, de a megelőző intézkedéseket életbe léptettük, mert veszélyes, fertőző állatbetegségről van szó. Romániában viszont 30 kilomé­terre a mi határunktól regisztrálták a kórt, a szomszédos ország már egy éve küzd ellene, több gócot is nyilvántartanak - nyilatkozta Branislav Nedimovic mezőgaz­dasági miniszter az egyik belgrádi tévécsatorna műsorában. A tárcavezető hangsúlyozta: minden óvintézkedést megtettek, megtiltották az élősertés és a sertés­hús szabad behozatalát mindazok­ból az országokból, amelyekben felütötte fejét a betegség. Minden egyes szállítmányra külön beho­zatali engedélyt kell kiadni, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állategészségügyi törvényben foglaltak alapján és az Állategész­ségügyi Igazgatóság rendeletét figyelembe véve nem kockázatos. Az élősertés és a sertéshús szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelet február 1-je óta hatályos. A minisztérium meghatároz­ta, hogy melyek a mérsékelt, illet­ve magas kockázatú területek, és előírta a biztonsági, elővigyáza­tossági intézkedéseket, melyek minden, sertéstenyésztéssel foglal­kozó gazdaságra és a vadászterüle­tekre is érvényesek. Az Állategész­ségügyi Igazgatóság a regionális kednek. A köztársasági kormány határozata alapján már tavaly tájé­koztató nyomtatványokat juttattak el a határátkelőkre, és a legfonto­sabb tudnivalókról értesítették az állattenyésztőket, a vadászokat és az állatorvosokat is. Az óvintézkedésekre azért volt szükség, mert Romániában, Bulgáriában és Magyarországon rosszabbra fordult az epizooto­­lógiai helyzet (Romániában a hét elején - a magyar közszolgálati média jelentése szerint - már több mint 300 településen találtak beteg állatokat). Az afrikai sertéspestis a házi­sertések és vaddisznók vírusos, fertőző betegsége, amelyre egye­lőre nincs orvosság a világon. A betegség tünetei a fertőződést magas lázzal járnak. A megbete­gedett állatok bágyadtak, étvágy­talanok, esetenként hánynak, és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek. A beteg sertések valamennyi váladékukkal közvetlenül megfer­tőzhetik a többi sertést. Az állat­tartók és -gondozók, a felvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek lábbeli­vel, ruházattal, használati eszközök­kel szintén terjeszthetik a betegség kórokozóját. Ha az afrikai sertés­­pestis valahol felüti a fejét, ott - a farmon, illetve a fertőzött területen - a sertésállományt kötelezően meg kell semmisíteni. (B92, M1. nebih. gov.hu) válságközpontot hozott létre, ezek követően néhány nappal alakul­­folyamatosan figyelemmel kísérik a nak ki, és elég változatosak lehet­­helyzetet, és szükség szerint intéz­­nek, de szinte minden esetben Leállhat a világ legnagyobb utasgépének gyártása Szabó József Nagy hírveréssel állt munká­ba 2007-ben a világ legnagyobb utasszállító repülője, az Airbus A380-as. A kétemeletes, négy­hajtóműves óriásgép azóta is jól szolgál, ám a további gyártása veszélybe kerülhet. A típusból eddig 234 darabot építettek, a legnagyobb üzemel­tetője pedig az 1985-től műkö­dő Emirates. Az Egyesült Arab Emirátusok légitársaságánál 106 ilyen repülő szolgál, többségük a cég tulajdonát képezi. Az Emirates tavaly három tucat A380-ast rendelt a toulouse-i székhelyű Airbustól, amely európai uniós cégként az ágazatban a legnagyobbak közé tartozik a világon. A vételár nem ismert, de az nem titok, hogy ám lehet, hogy elhamarkodot­tan örült. A jó nevű légitársaság ugyanis immár a rendelés módo­sítását mérlegeli. Azt fontolgat­ja állítólag, hogy kisebb típust szerez be a gigantikus mére­tű A380-as helyett. Ha tényleg meggondolja magát, akár be is fejeződhet a szuper repülő gyár­tása, hiszen más társaságok nem érdeklődnek iránta. Az Airbus erről nem szívesen beszél, bár a napokban megerő­sítette, hogy tárgyal az Emira­tes vezetőivel. Hírek szerint a 36 darab A380-as helyett a légi­­társaság inkább a kisebb, ám a szintén széles törzsű A350-A működtetési költségek tehát egyre fontosabbak. Ez alig­ha meglepő, hiszen egyre többen utaznak repülővel: 2018-ban már csaknem négymilliárdan válasz­tották ezt a megoldást. Az élénkülő forgalom a repü­­lőgépgyártóknak is kedvez. Sőt, ennek köszönhetően a két piac­vezető nagyvállalat, az Airbus és az egyesült államokbeli Boeing tavaly új iparági csúcsot döntött. Az előbbi ugyanis nyolcszáz, az utóbbi pedig 806 repülőt szállí­tott le a megrendelőknek világ­szerte. Az Airbus a legtöbbet az A320-as típusból adott el (csak­nem 626 darabot), a legkeveseb­különböző típusaiból tavaly 580- at gyártottak. Közülük a legkere­settebbnek a 737 Max bizonyult, mivel az ilyen gépek nemcsak takarékos üzemanyag-felhaszná­lásukról ismertek, hanem nagy hatótávolságukról is. A rendelésállomány is magas volt 2018-ban, amikor is a Boeingot majdnem 900 új gép gyártásával bízták meg a vásár­lók, az Airbust viszont „csak” 747-tel. Ha a vásárlók továbbra is ilyen élénken érdeklődnek az új gépek beszerzése iránt, szak­értők szerint a világ légiflottája akár meg is duplázódhat a követ­kező két évtizedben. 2018-ban egy-egy ilyen csoda- és gépekből vásárolna. Ezzel a hét pedig az A380-asból (csupán gépet (listaáron) 445,6 millió vetélytársakhoz igazodna, hiszen tizenkettőt), dollárért árult a gyártó, azok is sorra váltanak a kisebb. A Boeing esetében a siker-A legutóbbi üzletkötéskor is de olcsóbban üzemeltethető légi modellek továbbra is a 737-es elégedetten dörzsölte a tenyerét, járművekre, családhoz tartoznak. Ennek Az Airbus A380-as típusok helyett az olcsóbban üzemeltethető légi járművekre váltana Megjelent az idei első IPARD-pályázat Akár kétmillió euró is odaítélhető programonként A Mezőgazdasági-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium közzétette a hús- és tejtermelés, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztés európai uniós támogatását célzó nyilvános felhívást. Az IPARD-eszközökre (Instrument for Pre-Accession in Rural Development), azaz az Európai Unió mezőgazdaság- és vidékfejlesztési előcsatlakozási programjában Szerbia számára jóváhagyott pénzre ebben a kiírási körben március 11-éig lehet pályázni. A legfőbb cél a mezőgazdasági termelőknek és az ágazat feldolgozóinak a támogatása, kapacitásaik bővítése, és mindannyiuk általános felkészítése az európai standardokra. Az mezőgazdaság-fejlesztési előcsatlakozási SPARD-program eszközeire családi gazdaságok, vállal­kozók, gazdasági társaságok, földműves-szövetkezetek pályázhatnak, ha bővíteni, korszerűsíteni szeret­nék a hús- és tejtermelést, gyümölcs- vagy zöldségtermesztést, és ha vállalni tudják, hogy a támogatás kifizetésétől számított öt évig az eredetileg megjelölt célra használják fel az uniós eszközöket. Az állattenyésztőknek, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztőknek odaítélhető összeg 10 000-1.000 000 euró, a tejtermelési szektorban gazdálkodók 10 000-2 000 000 eurót is kaphatnak. A részle­teket az érdekeltek megtalálhatják ezen az internetes címen: www.ipard.co.rs Az agrártárca úgy tervezi, hogy az év végéig még 4 nyilvános felhívást tesz közzé. (Beta)

Next