Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)
2019-02-09 / 32. szám
jgj MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszo.rs A mesemondás folklorizmusa Szakmai nap volt Zentán a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából Szakmai napot tartottak pénteken Zentán a Művelődési Ház Kamaratermében, ahol a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából gyűltek össze a szakemberek, pedagógusok. A rendezvény egyik fő pillére az volt, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a magyar néphagyomány élő jelenvalóságára, arra, hogy az elmúlt 25 év tapasztalatait, eredményeit, útkeresését és értékeit hogyan örökítsék tovább. A legkiválóbb vajdasági és magyarországi néprajzkutatók szakelőadásait meghallgatva erőt gyűjthetünk a népmesemondás hagyományának megújításához. Fontos, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük, népmesemondó műhelyeket alakítsunk újra, hiszen közösségmegtartó ereje van - mondta Hugyik Richárd, a Thurzó Lajos Művelődési- Oktatási Központ igazgatója. - Az idén jubiláló rendezvény 1994- ben jött létre, szinte a semmiből a Durindó és a Gyöngyösbokréta kísérő rendezvényeként. Néhány év alatt a mesemondás folklorizmusának egyik legfőbb ösztönzőjévé vált, mára a Kárpát-medence egyik legrangosabb mesemondó versenyévé nőtte ki magát. A nemes versengés az elmúlt negyed évszázadban jól példázta, hogy bár napjainkra megváltoztak a mesemondás körülményei, mégis a versenyhelyzet és a közösségi példaadás mennyire motiválhatja az érdeklődőket az anyanyelv és a népköltészet megőrzésére, a hagyományok elsajátítására, illetve újraértelmezésére - mondta Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. E szakmai nappal a népmese fontossága lett a középpontba állítva, ahol nemcsak a mesemondás, mint verseny jelenik meg a kulturális életben, hanem mint élő hagyomány, egy olyan értékmegőrző tevékenység, melyet szüleinktől, nagyszüleinktől is hozhatunk, lokációhoz mérten akár tájszólással fűszerezve. Több néprajzkutató előadását hallgathatta meg az érdeklődő közönség, többek között mgr. Dévavári Beszédes Valéria, dr. Raffai Judit és dr. Sándor Ildikó előadását. Mellettük a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny népmesemondó műhelyvezetői is bemutatkoztak, akik közül többen is mesefadíjasok, így felszólalásukat hallgatva szinte egy kisebb mesébe csöppenhetett az ember. Ott volt Toldi István Bácskertesről, Szalai Eszter Hajdújárásról, Lőcsei Antal Hertelendyfalváról, Szabó Réka Ludasról, Kónya-Kovács Ottilia Muzslyáról, Joó Gyűlvész Margit Székelykevéről és Szarvák Anikó, illetve Berecz Gábor Zsuzsanna Felsőhegyről, ahol Csonti Melinda is műhelyvezetőként tevékenykedik. A szakmai nap második részében könyvbemutató volt, Bója Patyi Sarolta: A pipicslámpa fényénél című moholi népmeséket és mondákat tartalmazó kötetének a bemutatója, ahol a szerzővel mgr. Dévavári Beszédes Valéria beszélgetett. Ezt egy kerekasztal- beszélgetés követte, ahol már sokkal interaktívabb keretek között tudtak beszélni a népmesemondó verseny jövőjéről, a különböző kihívásokról, távlatokról, a népmesemondó műhelyek támogatásáról és felélesztéséről, tulajdonképpen mindarról, ami előreviszi a népmese közösségformáló erejében rejlő energiát. A beszélgetésben közreműködött Baráth Hajnal Anna, a Zentai Könyvtár vezetője, Juhász Gyula, a Hagyományok Háza délvidéki koordinátora, Juhász Lassú Kornélia, a Zentai Városi Könyvtár munkatársa, Kónya-Kovács Ottilia, a muzslyai népmesemondó műhely vezetője, dr. Raffai Judit, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense, Toldi István, a bácskertesi népmesemondó műhelyvezetője, és Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza szakmunkatársa. A beszélgetést vezette dr. Sándor Ildikó néprajzkutató. Jelenlétével megtisztelte a rendezvényt Perpauer Attila, Zenta község művelődési és oktatási tanácsosa, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatónője, Kopasz Ildikó, a Hófehérke Óvoda igazgató asszonya, Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum néprajzkutatója, muzeológusa, illetve számos pedagógus is, akik meríteni tudtak az előadásokból. Mind a szervezők, előadók, mind a hallgatóság bíznak a sikeres folytatásban, a műhelymunkák erősítésében, hiszen nemcsak versenyek színtereként van szükségünk a mesékre, hanem a hétköznapok szintjén is, amikor elsajátítjuk, magunkévá tesszük az adott népmeséket, melyek elődeinktől szálltak ránk. Ezt őrizni és éltetni kell, valamint tovább kell vinni, mert érték. A szakmai nap a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza Budapest és a Thurzó Lajos Művelődési- Oktatási Központ együttműködésével és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósult meg. ■ Sz. N. Szabó Nóra A részvevők egy része Hajnal Jenő utatfia 2019. február 9., 10., szombat-vasárnap A szülők tovább harcolnak a Petőfiért Nem fogadható el az óbecsei Alsóváros iskolájának bezárására tett javaslat Folytatás az 1. oldalról Suzana Dulde, a munkacsoport elnöke szerint ez akkor is törvényes megoldás, ha az iskolában a kormányrendelet szerint meghatározott legkevesebb 16 helyett 20 osztály működik. A szülői tanács képviselői pénteken sajtótájékoztatón jelentették be: a munkacsoport javaslatát nem tudják elfogadni. A munkacsoport egy olyan javaslatot fogalmazott meg, mely több pontján is ellentétes az aktuális rendelettel. Megnyugtató ugyanakkor az, hogy a munkacsoport csupán javaslatot fogalmazott meg, és nem ő dönt, sőt az ő döntését sem támogatta minden tagja, ezért mi az akciónkat tovább folytatjuk. Most szükségünk van a jó szándékú emberek további támogatására. Nem állunk meg, küzdeni fogunk a végsőkig! Ezúton kérjük az illetékes szerveket, akadályozzák meg iskolánk megszüntetését! - mondta Koncz Mónika, a szülői tanács tagja. Mielőtt a községi képviselő-testület is elfogadná a munkacsoport javaslatát, a dokumentumról közvitát tartanak, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság véleményezése után az oktatási miniszter mondja ki a végső ítéletet az iskola felett. Ha a miniszter ezt a javaslatot elfogadja, a „petőfis” diákok valószínűleg már szeptembertől másik tanintézménybe lesznek kénytelenek járni, a dreai és mucsevói kihelyezett tagozatokat a Samu Mihály Általános Iskola venné át, a Petőfi iskola épületét pedig középiskolai diákotthonként hasznosítanák. A tanintézmény megmentése érdekében hétfőn indított petíciót ezidáig mintegy négyezren írták alá. Aki támogatni szeretné ezt a kezdeményezést, az a Petőfi Sándor Általános Iskolában munkanapokon 8 és 18 óra között, illetve az Együtt a Petőfiért Facebook-oldalon elektronikusan is megteheti ezt. ■ feró MNT: AZ EGYETLEN LEHETŐSÉG, HOGY AZ ISKOLA MEGMARAD Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola esetében az észszerűsítés hátrányosan érintené elsősorban a magyar nyelven tanuló diákokat és családjukat, közvetve pedig a vajdasági magyar közösség egészét is. Az MNT álláspontjáról Hajnal Jenő elnököt kérdeztük: - Egy munkacsoport végezte el az észszerűsítést különféle kritériumok alapján. Ezt a Magyar Nemzeti Tanács semmiképpen sem tudja támogatni. A munkacsoportnak meg kell fogalmaznia egy tervet a teljes óbecsei iskolahálózatra vonatkozóan, majd ezt az MNT-nek véleményeznie kell. Nyilvánvalóan csak azt a tervet támogatjuk, amely a mostani hálózatot tartja meg. Elmondta azt is, hogy a legfontosabb, hogy az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola megmaradjon, hiszen egy emblematikus értékű, közösségi szempontból is nagyon fontos intézményről van szó. Ezt látjuk az aláírásgyűjtésből, az óbecseiek erőfeszítéséből. Ezt a csatát nemcsak megvívni és megnyerni kell, hanem minden olyan helyen, ahol módosítani akarnak a magyar oktatást is érintő iskolahálózatokon, csak egyetlen érdeket lehet szem előtt tartani: a magyar közösség érdekét. Hozzátette, hogy a nemzeti tanácshoz folyamatosan érkeznek be a véleményezések az iskolai hálózatokról. Az MNT azokban az esetekben adta hozzá ezekhez a maga támogató nylatkozatát, ahol az eddigi hálózatot támogatták az önkormányzatok. Éppen ezért egyebek között a nagykikindai iskolahálózatot nem tudtuk támogatni, hiszen a szajáni általános iskolát, ami eddig önálló volt, egy városi intézményhez szerették volna csatolni. Ha kell, a legmagasabb szintig el fogunk menni. Mind a nemzeti tanácsban, mind pedig tartományi és köztársasági szinten mindent meg fogunk tenni azért, hogy a magyar közösség számára létfontosságú iskolahálózat alakuljon ki. Ez teszi lehetővé, hogy akik itthon magyar nyelven tanulnak, azok az iskolában érezzék azt a magyar nyelvű szellemiséget, amely nélkül ma iskolát nem kell, és nem is szabad elképzelni. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy esélyek fontolgatása helyett egyetlen lehetőséget lát: hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolának meg kell maradnia. ■ zs VMSZ: ELFOGADHATATLAN AZ ISKOLA BEZÁRÁSA Elfogadhatatlannak tartja az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását a Vajdasági Magyar Szövetség - nyilatkozta a Pannon RTV-nek csütörtökön Pásztor István. A VMSZ elnöke kijelentette, elhamarkodott és károkat okozó döntésnek tartja az új községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacsoport és a községi tanács döntését. Pásztor István leszögezte, a VMSZ nem támogatja az általános iskola bezárását, és mindent megtesznek a döntés felülvizsgálatáért. „Azt gondolom, hogy iskolát és templomot csak végső esetben csukunk be, és ez messze nem az az eset. Szeretném elmondani azt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve én személy szerint mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a kérdés felülvizsgálásra kerüljön. Ehhez a feladathoz már a mai nap folyamán, közvetlenül azt követően, hogy az információnak a birtokába jutottam, hozzáfogtam. Remélem, hogy ez az erőfeszítés sikeres lesz. Szeretném megnyugtatni az óbecseieket, szeretném megnyugtatni a közvéleményt, azt gondolom, hogy ez az eset például, amikor elmondható, hogy nem eszik a kását olyan forrón, mint amilyen forrón megfőzik”, nyilatkozta Pásztor István a Pannon RTV-nek. Tizenegy nap, csaknem 1000 vetítés Elkezdődött a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Lone Scherfig dán rendező Az idegenek kedvessége című drámájának világpremierjével elkezdődött csütörtök este a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale), a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja. A szemlét utoljára vezeti Dieter Kosslick fesztiváligazgató, akit percekig tartó tapssal, állva üdvözölt a Berlinalepalota (Berlinale Palast) több ezer fős közönsége, a sorokban olyan sztárokkal, mint Andie MacDowell amerikai színésznő, és a nagyjátékfilmes zsűri elnöke, Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő. A Berlinalét 2001 óta irányító Dieter Kosslick a mozi közös ünnepévé, egy „nagy közös élménnyé” tette a fesztivált, munkáját dicséri, hogy évente rendre 350 ezer jegyet adnak el a vetítésekre - emelte ki Monika Grütters német kulturális államminiszter ünnepi beszédében. A Berlinale jellegzetessége a politikai, társadalmi kérdések iránti nyitottság is, ami különösen fontos most, harminc évvel a berlini fal ledöntése után, amikor ismét falak építéséről szólnak a politikai viták - tette hozzá Michael Müller, a tartományi rangú német főváros kormányzó polgármestere. A fesztiválra 7861 alkotással pályáztak. Az új munkákat felvonultató 11 szekció programját összeállító munkacsoportok 334 alkotást fogadtak be. A klasszikus filmeket és kiemelkedő alkotókat bemutató szekciókkal együtt 400 alkotás látható a fesztiválon, amelyen 11 nap alatt 973 vetítést tartanak. A legnagyobb csoportot a német gyártású vagy német koprodukcióban készült művek alkotják, 109 filmmel. Az új alkotásokat tekintve Magyarországról ezúttal a rövidfilmes szekcióba hívtak meg műveket, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidire úr című munkáját. A fesztivál felújított klaszszikusokat felvonultató válogatásában Mészáros Márta Örökbefogadását tűzik műsorra február 12-én. A filmért Mészáros Márta 1975-ben - első női rendezőként és első magyar résztvevőként - vehette át a Berlinale fődíját, az Arany Medvét. Tarr Béla 1994-ben készült alkotása, a Sátántangó felújított változatát a Berlinale Forum programjában vetítik, ahol 25 évvel ezelőtt elsöprő sikert aratott. A fiatal filmeseknek rendezett Berlinale Talents programban idén Tasnádi Zsófia látványtervező vesz részt Magyarországról. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában, éves költségvetése nagyjából 25 millió euró. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.