Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-09 / 32. szám

jgj MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszo.rs A mesemondás folklorizmusa Szakmai nap volt Zentán a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából Szakmai napot tartottak pénteken Zentán a Művelődési Ház Kamaratermé­ben, ahol a Kálmány Lajos Népmesemon­dó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából gyűltek össze a szakemberek, pedagógu­sok. A rendezvény egyik fő pillére az volt, hogy ráirányítsák a közvélemény figyel­mét a magyar néphagyomány élő jelen­valóságára, arra, hogy az elmúlt 25 év tapasztalatait, eredményeit, útkeresését és értékeit hogyan örökítsék tovább.­­ A legkiválóbb vajdasági és magyar­­országi néprajzkutatók szakelőadásait meghallgatva erőt gyűjthetünk a népme­semondás hagyományának megújításá­hoz. Fontos, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük, népmesemondó műhe­lyeket alakítsunk újra, hiszen közösség­megtartó ereje van - mondta Hugyik Richárd, a Thurzó Lajos Művelődési- Oktatási Központ igazgatója. - Az idén jubiláló rendezvény 1994- ben jött létre, szinte a semmiből a Durin­­dó és a Gyöngyösbokréta kísérő rendezvé­nyeként. Néhány év alatt a mesemondás folklorizmusának egyik legfőbb ösztön­zőjévé vált, mára a Kárpát-medence egyik legrangosabb mesemondó versenyévé nőtte ki magát. A nemes versengés az elmúlt negyed évszázadban jól példázta, hogy bár napjainkra megváltoztak a mese­mondás körülményei, mégis a verseny­helyzet és a közösségi példaadás mennyire motiválhatja az érdeklődőket az anyanyelv és a népköltészet megőrzésére, a hagyo­mányok elsajátítására, illetve újra­értel­mezésére - mondta Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. E szakmai nappal a népmese fontos­sága lett a középpontba állítva, ahol nemcsak a mesemondás, mint verseny jelenik meg a kulturális életben, hanem mint élő hagyomány, egy olyan érték­­megőrző tevékenység, melyet szüleink­től, nagyszüleinktől is hozhatunk, lokáci­óhoz mérten akár tájszólással fűszerezve. Több néprajzkutató előadását hallgathat­ta meg az érdeklődő közönség, többek között mgr. Dévavári Beszédes Valé­ria, dr. Raffai Judit és dr. Sándor Ildi­kó előadását. Mellettük a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny népmesemon­dó műhelyvezetői is bemutatkoztak, akik közül többen is mesefadíjasok, így felszó­lalásukat hallgatva szinte egy kisebb mesé­be csöppenhetett az ember. Ott volt Toldi István Bácskertesről, Szalai Eszter Hajdú­járásról, Lőcsei Antal Hertelendyfalvá­­ról, Szabó Réka Ludasról, Kónya-Kovács Ottilia Muzslyáról, Joó Gyűlvész Margit Székelykevéről és Szarvák Anikó, illetve Berecz Gábor Zsuzsanna Felsőhegyről, ahol Csonti Melinda is műhelyvezetőként tevékenykedik. A szakmai nap második részében könyvbemutató volt, Bója Patyi Sarol­ta: A pipicslámpa fényénél című moholi népmeséket és mondákat tartalmazó köte­tének a bemutatója, ahol a szerzővel mgr. Dévavári Beszédes Valéria beszélgetett. Ezt egy kerekasztal- beszélgetés követ­te, ahol már sokkal interaktívabb keretek között tudtak beszélni a népmesemon­dó verseny jövőjéről, a különböző kihí­vásokról, távlatokról, a népmesemondó műhelyek támogatásáról és felélesztéséről, tulajdonképpen mindarról, ami előreviszi a népmese közösségformáló erejében rejlő energiát. A beszélgetésben közreműködött Baráth Hajnal Anna, a Zentai Könyv­tár vezetője, Juhász Gyula, a Hagyomá­nyok Háza délvidéki koordinátora, Juhász Lassú Kornélia, a Zentai Városi Könyv­tár munkatársa, Kónya-Kovács Ottilia, a muzslyai népmesemondó műhely veze­tője, dr. Raffai Judit, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense, Toldi István, a bácskertesi népmesemon­dó műhelyvezetője, és Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza szakmunkatársa. A beszélgetést vezette dr. Sándor Ildikó néprajzkutató. Jelenlétével megtisztelte a rendezvényt Perpauer Attila, Zenta község művelő­dési és oktatási tanácsosa, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövet­ség elnöke, Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatónő­je, Kopasz Ildikó, a Hófehérke Óvoda igazgató asszonya, Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum néprajzkutatója, muzeológusa, illetve számos pedagógus is, akik meríteni tudtak az előadásokból. Mind a szervezők, előadók, mind a hallgatóság bíznak a sikeres folytatásban, a műhelymunkák erősítésében, hiszen nemcsak versenyek színtereként van szük­ségünk a mesékre, hanem a hétköznapok szintjén is, amikor elsajátítjuk, magunké­vá tesszük az adott népmeséket, melyek elődeinktől szálltak ránk. Ezt őrizni és éltetni kell, valamint tovább kell vinni, mert érték. A szakmai nap a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza Budapest és a Thurzó Lajos Művelődési- Oktatási Központ együttműködésével és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósult meg. ■ Sz. N. Szabó Nóra A részvevők egy része Hajnal Jenő u­tatfia 2019. február 9., 10., szombat-vasárnap A szülők tovább harcolnak a Petőfiért Nem fogadható el az óbecsei Alsóváros iskolájának bezárására tett javaslat Folytatás az 1. oldalról Suzana Dulde, a munkacsoport elnöke szerint ez akkor is törvényes megoldás, ha az iskolában a kormányrendelet szerint meghatározott legkevesebb 16 helyett 20 osztály működik. A szülői tanács képviselői pénteken sajtótájékoztatón jelen­tették be: a munkacsoport javaslatát nem tudják elfogadni.­­ A munkacsoport egy olyan javaslatot fogalmazott meg, mely több pontján is ellentétes az aktuális rendelettel. Megnyugtató ugyanakkor az, hogy a munkacsoport csupán javaslatot fogal­mazott meg, és nem ő dönt, sőt az ő döntését sem támogatta minden tagja, ezért mi az akciónkat tovább folytatjuk. Most szükségünk van a jó szándékú emberek további támogatására. Nem állunk meg, küzdeni fogunk a végsőkig! Ezúton kérjük az illetékes szerveket, akadályozzák meg iskolánk megszüntetését! - mondta Koncz Mónika, a szülői tanács tagja. Mielőtt a községi képviselő-testület is elfogadná a munkacso­port javaslatát, a dokumentumról közvitát tartanak, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság véleményezé­se után az oktatási miniszter mondja ki a végső ítéletet az iskola felett. Ha a miniszter ezt a javaslatot elfogadja, a „petőfis” diákok valószínűleg már szeptembertől másik tanintézménybe lesznek kénytelenek járni, a dreai és mucsevói kihelyezett tagozatokat a Samu Mihály Általános Iskola venné át, a Petőfi iskola épületét pedig középiskolai diákotthonként hasznosítanák. A tanintézmény megmentése érdekében hétfőn indított petí­ciót ezidáig mintegy négyezren írták alá. Aki támogatni szeretné ezt a kezdeményezést, az a Petőfi Sándor Általános Iskolában munkanapokon 8 és 18 óra között, illetve az Együtt a Petőfiért Facebook-oldalon elektronikusan is megteheti ezt. ■ feró MNT: AZ EGYETLEN LEHETŐSÉG, HOGY AZ ISKOLA MEGMARAD Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola esetében az észsze­­rűsítés hátrányosan érintené elsősorban a magyar nyelven tanu­ló diákokat és családjukat, közvetve pedig a vajdasági magyar közösség egészét is. Az MNT álláspontjáról Hajnal Jenő elnö­köt kérdeztük: - Egy munkacsoport végezte el az észszerűsítést különféle kritériumok alapján. Ezt a Magyar Nemzeti Tanács semmiképpen sem tudja támogatni. A munkacsoportnak meg kell fogalmaznia egy tervet a teljes óbecsei iskolahálózatra vonatkozóan, majd ezt az MNT-nek véleményeznie kell. Nyilvánvalóan csak azt a tervet támogatjuk, amely a mostani hálózatot tartja meg. Elmondta azt is, hogy a legfontosabb, hogy az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola megmaradjon, hiszen egy emblema­­tikus értékű, közösségi szempontból is nagyon fontos intéz­ményről van szó.­­ Ezt látjuk az aláírásgyűjtésből, az óbecseiek erőfeszítésé­ből. Ezt a csatát nemcsak megvívni és megnyerni kell, hanem minden olyan helyen, ahol módosítani akarnak a magyar okta­tást is érintő iskolahálózatokon, csak egyetlen érdeket lehet szem előtt tartani: a magyar közösség érdekét. Hozzátette, hogy a nemzeti tanácshoz folyamatosan érkeznek be a véleményezések az iskolai hálózatokról. Az MNT azokban az esetekben adta hozzá ezekhez a maga támogató nylatkozatát, ahol az eddigi hálózatot támogatták az önkormányzatok.­­ Éppen ezért egyebek között a nagykikindai iskolaháló­zatot nem tudtuk támogatni, hiszen a szajáni általános isko­lát, ami eddig önálló volt, egy városi intézményhez szerették volna csatolni. Ha kell, a legmagasabb szintig el fogunk menni. Mind a nemzeti tanácsban, mind pedig tartományi és köztár­sasági szinten mindent meg fogunk tenni azért, hogy a magyar közösség számára létfontosságú iskolahálózat alakuljon ki. Ez teszi lehetővé, hogy akik itthon magyar nyelven tanulnak, azok az iskolában érezzék azt a magyar nyelvű szellemiséget, amely nélkül ma iskolát nem kell, és nem is szabad elképzelni. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy esélyek fontolgatása­ helyett egyetlen lehetőséget lát: hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolának meg kell maradnia. ■ zs VMSZ: ELFOGADHATATLAN AZ ISKOLA BEZÁRÁSA Elfogadhatatlannak tartja az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását a Vajdasági Magyar Szövetség - nyilatkozta a Pannon RTV-nek csütörtökön Pásztor István. A VMSZ elnöke kijelentette, elhamarkodott és károkat okozó döntésnek tartja az új községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacso­port és a községi tanács döntését. Pásztor István leszögezte, a VMSZ nem támogatja az általános iskola bezárását, és mindent megtesznek a döntés felülvizsgálatáért. „Azt gondolom, hogy iskolát és templomot csak végső eset­ben csukunk be, és ez messze nem az az eset. Szeretném elmon­dani azt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve én személy szerint mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a kérdés felülvizsgálásra kerüljön. Ehhez a feladathoz már a mai nap folyamán, közvetlenül azt követően, hogy az információnak a birtokába jutottam, hozzáfogtam. Remélem, hogy ez az erőfeszí­tés sikeres lesz. Szeretném megnyugtatni az óbecseieket, szeret­ném megnyugtatni a közvéleményt, azt gondolom, hogy ez az eset például, amikor elmondható, hogy nem eszik a kását olyan forrón, mint amilyen forrón megfőzik”, nyilatkozta Pásztor István a Pannon RTV-nek. Tizenegy nap, csaknem 1000 vetítés Elkezdődött a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál­ ­ Lone Scherfig dán rendező Az idegenek kedvessége című drámájának világpremier­jével elkezdődött csütörtök este a 69. Berlini Nemzetkö­zi Filmfesztivál (Berlinale), a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja. A szemlét utoljára vezeti Dieter Kosslick fesztiváligaz­gató, akit percekig tartó taps­sal, állva üdvözölt a Berlinale­­palota (Berlinale Palast) több ezer fős közönsége, a sorok­ban olyan sztárokkal, mint Andie MacDowell amerikai színésznő, és a nagyjáték­filmes zsűri elnöke, Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő. A Berlinalét 2001 óta irányító Dieter Kosslick a mozi közös ünnepévé, egy „nagy közös élménnyé” tette a fesztivált, munkáját dicséri, hogy évente rendre 350 ezer jegyet adnak el a vetítésekre - emelte ki Monika Grütters német kulturális államminisz­ter ünnepi beszédében. A Berlinale jellegzetessége a politikai, társadalmi kérdések iránti nyitottság is, ami különö­sen fontos most, harminc évvel a berlini fal ledöntése után, amikor ismét falak építéséről szólnak a politikai viták - tette hozzá Michael Müller, a tarto­mányi rangú német főváros kormányzó polgármestere. A fesztiválra 7861 alkotás­sal pályáztak. Az új munkákat felvonultató 11 szekció prog­ramját összeállító munkacso­portok 334 alkotást fogadtak be. A klasszikus filmeket és kiemelkedő alkotókat bemutató szekciókkal együtt 400 alkotás látható a fesztiválon, amelyen 11 nap alatt 973 vetítést tarta­nak. A legnagyobb csoportot a német gyártású vagy német koprodukcióban készült művek alkotják, 109 filmmel. Az új alkotásokat tekintve Magyarországról ezúttal a rövi­dfilmes szekcióba hívtak meg műveket, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidire úr című munkáját. A fesztivál felújított klasz­­szikusokat felvonultató válo­gatásában Mészáros Márta Örökbefogadását tűzik műsor­ra február 12-én. A filmért Mészáros Márta 1975-ben - első női rendezőként és első magyar résztvevőként - vehette át a Berlinale fődíját, az Arany Medvét. Tarr Béla 1994-ben készült alkotása, a Sátántangó felújított változatát a Berlinale Forum programjában vetítik, ahol 25 évvel ezelőtt elsöprő sikert aratott. A fiatal filmeseknek rende­zett Berlinale Talents prog­ramban idén Tasnádi Zsófia látványtervező vesz részt Magyarországról. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentő­sebb az A-kategóriás filmfesz­tiválok sorában, éves költségve­tése nagyjából 25 millió euró. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatko­zási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildi­kó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.

Next