Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-01 / 25. szám

2019. február 1., péntek Két évi szünet után Giuseppe Verdi A trubadúr c. híres operája ismét bemu­tatásra került az újvidéki Szerb Nemze­ti Színház Jovan Dordevic-színpadán. A 2008. október 4-ei premier felújí­tott változatát ez év január 26-án és 30-án láthatták az érdeklődők, illetve február 2-án láthatja majd a közönség, Voja Soldatovic rendezésében, Dali­bor Tobdzic díszletadaptációjában és Jasna Radnjarevic jelmezeiben, a szín­ház operatársulatának kórusa és zene­kara közreműködésében. Az előadáso­kon Gianluca Marciano olaszországi karmester, illetve Aleksandar Kojic vezényel­ t). Leonórát Danijela Jova­­novic (január 26-án és 30-án) és Velica Pejic (február 2-án), Manricót Janko Sviadinovic belgrádi vendégművész (január 26-án) és Rafael Alvarez mexi­kói-csehországi vendégművész (január 30-án és február 2-án), Azucenát Visnja Popov (január 26-án és 30-án) és Mari­na Pavlovic Barac (február 2-án), Luna grófot Veljko R. Andric (január 26-án és február 2-án) és Mókus Attila szerbi­ai-ausztriai vendégművész (január 30- án), Ferrandót Branislav Jatic (január 26-án) és Strahinja Dokic vendégmű­vészek (január 30-án) és Goran Krne­­ta (február 2-án), Inest Marija Mitic Vasic vendégművész (január 26-án és 30-án) és Maja Andric (február 2-án), valamint Ruszt Igor Ksionzik, az Öreg cigányt Vladimir Zorja és a Hírnököt Aleksandar Tolimir alakítására bízta a rendező. Amikor a spanyol Antonio Garcia Gutierrez az 1830-as években A. Dumas drámáit fordította, nem is sejtette, hogy A trubadúr c. drámája a madridi bemu­tató után a romantikus korszak egyik legismertebb drámája lesz­­ az olasz Giuseppe Verdi megzenésítésének köszönhetően. Verdinek a képzetét főleg Azucena cigány asszony alakja igen erősen megragadta. A szöveg­könyvet Salvatore Cammarano, a kor egyik legismertebb librettistája írta, s azt halála után Leone Emanuele Barda­­re nápolyi költő fejezte be. A trubadúr (II trovatore) bemutató­ját 1853. január 19-én tartották a római Apolló Színházban, mivel ez a színház tudta az énekeseket az operaszerző rendelkezésére bocsátani. Ez az opera világhódító diadalútját páratlanul kifejezésteljes melódiáinak köszönheti. Nagyon kedveli a közön­ség, mert talán nincs még egy Verdi­­mű, amelyben a dallamok közvetlenül ható erőt, annyi életteljes indulatot, eleven szenvedélyt sugároznak, mint A trubadúr muzsikájában. A kritiku­sok szerint a romantika világának poros kulisszáitól való elszakadás ebben az operában indult meg, mert valóságos hús-vér emberek küzdelmét, diadalát és bukását kelti életre a muzsika. Verdi sokszor és sokat gúnyolt táncritmusait itt hihetetlen drámai erők feszítik. Január 30-án a Szerb Nemzeti Szín­ház színpadán kiváló operaénekesek, valamint a kórus és a zenekar közremű­ködésével A trubadúr felújított csoda­szép előadását élvezhettük. Felejthetet­len áriák csendültek fel: többek között az Il balén del suo ária az újvidéki-bécsi Mókus Attila, a Deserto sulla terra szere­nád Rafael Alvarez és a Stride la vampa c. máglya-ária Visnja Popov ragyogó operaművészek előadásában. A szerb feliratú, három felvonásos olasz operaelőadásra jegyet 50 százalék kedvezménnyel lehetett vásárolni a szín­ház pénztárában. Aki még nem látta, ne szalassza el a február 2-ai előadást. ■ r­a SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ Mókus Attila remekelt A trubadúrban A trubadúr felújított változata a Szerb Nemzeti Színházban. Mókus Attila bariton balról a második Reálisabb követelmények Szeptembertől kevesebb irodalmi mű lesz a másodikosok és a hatodikosok olvasmánylistáján A következő tanévtől a második és a hatodik osztályos tanulókat kevesebb házi olvasmány és irodalmi mű várja. A hatodikosok kötelező olvasmányainak, illetve irodalmi szöve­geinek listáján jelenleg 41 mű szerepel, és mindez szeptem­bertől 31-re csökken. Dejana Milic Subic, az Oktatásfejlesz­tési Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy erre a lépésre azért van szükség, hogy az osztálytanítóknak és a tanároknak elegendő idejük legyen az irodalmi művek feldolgozására. Szerinte a kötelező olvasmányok és irodalmi művek csök­kentésével javítható a szövegek feldolgozásának minősége az iskolai órákon. A szerbiai hatodikosok anyanyelvi óráin szeptembertől több olyan tanóra is lesz, amelyen a diákok a nyelvművelésről és az íráskultúráról fognak tanulni. Ami a jövendőbeli másodikosokat illeti, Dejana Milic Subic úgy gondolja, hogy a fiatalabb generáció képviselőinek olvasni­uk kell, mert szerinte gondjaik vannak a hosszabb szövegek memorizálásával, és csak rendszeres gyakorlással javítható a helyzet. Az Oktatásfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese elmondta azt is, hogy elfogadták a szerb mint nem anyanyelv tanítá­sának új programját, amely már meg is jelent. A szerb mint nem anyanyelv órán külön program szerint oktatják a diákokat, akik zömmel az adott nemzeti kisebbség lakta környezetben élnek, tehát szerb tudásuk hiányos, és más program vonatkozik azokra, akik a mindennapok során is találkoznak a szerb nyelvvel, viszonylag jól beszélnek szer­bül. A cél az, hogy a tanulók a mindennapokban használható nyelvtudást szerezzenek. ■ SzaB Új Beatles-film készül Peter Jackson, A Gyűrűk Ura rendezője szerint soha nem látott felvételeket vehetünk szemügyre Az új Beatles-filmet a zenekar utolsó fellépésének 50. évfordulóján, szerdán jelentették be. Az emlékezetes utol­só koncerten az együttes tagjai a londoni Apple Records lemezkiadó épületének tetején játszottak. Peter Jackson, a film rendezője elmondta, hogy a dokumentumfilmben olyan soha nem látott felvételek lesznek, amelyek 1969 janu­árjában készültek a Beatles tagjairól, miközben a stúdióban dolgoztak az akkori dalaikon. Az erről készült felvételek 55 órát tesznek ki, filmtekercsekre vannak rögzítve, és ezeken alapszik a dokumentumfilm. Paul McCartney, Ringo Starr, valamint Yoko Ono és Olivia Harrison, John Lennon és George Harrison özvegyei is közreműködnek a film elké­szítésében. ■ SzaB A zenekar 50. évvel ezelőtti koncertje MmjrSzó kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS/OKTATÁS | Népszerű a Karika A belgrádi magyar kultúregyesület immár több mint hetven taggal büszkélkedhet Szabó Nóra Mint arról beszámoltunk, szeptemberben alakult meg Belgrádban a Karika elnevezé­sű magyar kultúregyesület. Vezetői, Tokió Varga Anett és Ugrinic Ilona, azonnal gazdag programkínálattal igyekeztek minél vonzóbbá tenni egyesületi életüket. Azóta öt hónap eltelt, munkájuk változatlanul aktív és lendületes, igyekeznek mindig valami kreatív újítást belevinni a hétköznapokba. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatairól Toki- Varga Anettet kérdeztem. - Már az első napokban elmondhatta magáról az egyesület, hogy 60 taggal rendelke­zik, ami nagyon szép szám. Azóta szűk fél év telt el, hogyan alakult a létszám, mennyi aktív taggal rendelkeztek, illetve milyen korosztályról beszélhetünk? - Szeptember óta több, mint százan megfordultak nálunk, amire nagyon büszkék vagyunk. A kezdeti tagok mintegy 80 százaléka azóta is aktív, de vannak új emberek is. Ha pontos számot szeretnék mondani, akkor jelenleg 72 aktív taggal büszkélkedhetünk. Reméljük, hogy idén sikerül átlépni a bűvös százat is. Leginkább a fiatal és középkorosztály látogat minket. ■ Említetted, hogy minden korosztályt szeretnétek majd megszólítani. Nyilván a hóna­pok során kikristályosodott, hogy kik azok, akik a legaktívabbak, leginkább bevonzha­­tóak. Ezt szem előtt tartva, hogyan alakulnak a hétköznapjaitok, milyen állandó prog­ramjaitok, óráitok vannak? - Hétfőtől csütörtökig felnőtt nyelvkurzusok folynak, szombatonként pedig gyermekfog­lalkozások. December végén indult a Hungarionica elnevezésű interaktív kommunikációs műhely, amit havonta két alkalommal rendezünk meg. Ilyenkor két témáról beszélgetünk magyarul, hagyományainkat, közmondásainkat érintve, ahol fontosnak tartjuk, hogy játékos feladatokon keresztül tanuljuk magát a nyelvet. Decemberben, az első alkalomkor 9 rész­vevőnk volt, most hétvégére már 26 embert vártunk. A játszóházakban szeptember óta a gyerekek száma háromszorosára növekedett. Úgy gondolom, a számok magukért beszélnek, amit szeretnénk még tovább fejleszteni. ■ Eddig milyen nagyobb eseményetek volt, amire büszkék vagytok? - A legbüszkébbek a Mikulás-programra és az említett kommunikációs szakkörre, a Hungarianicára vagyunk. Mikulás-rendezvényünk vendége Schön Bálint, a Petőfi Sándor Program egyik ösztöndíjasa. Az egyesület megtelt izgatott gyerekekkel és felnőttekkel, nagyon izgalmas volt a Mikulás-várás. Dalokat tanultunk, karácsonyi díszeket készítettünk, tulajdon­képpen hangolódtunk az ünnepekre. Az este fénypontja az volt, amikor a kicsik meglátták a „nagyszakállút”. Végtelenül örültek neki, énekeltek és beszélgettek vele. Természetesen az ajándék sem maradt el, magyar édességeket, színes ceruzákat és magyar könyvecskéket kaptak a Budapestről érkező Mikulástól. Másik büszkeségünk a már említett Hungarionb­a, amelyre egyre több a jelentkező. Nagyon izgalmas ennek a szakkörnek hétről hétre összeállítani a feladatsorát, amely a nyelvtanulást a kultúrával ötvözi. ■ Mennyien dolgoztok együtt? - Jelenleg mi ketten vagyunk az alapító tagok, de februártól bővül a csapatunk egy hölgy­gyel, aki a gyermekfoglalkozásokat fogja vezetni. ■ Mi az eddigi tapasztalat, milyen a hozzáállás? Mennyire nagy a nyitottság? - Úgy érezzük, hogy kellően nyitottak az emberek. Természetesen szeretnénk, ha minél többen tudnának rólunk és ellátogatnának hozzánk, de ahhoz, hogy kiforrja magát az egye­sület és az itteni közösségi élet, még biztosan időre van szükség. Ezen fogunk dolgozni ebben az évben. ■ Mit éltek meg hétköznapi szinten nehézségként az egyesület munkáját illetően? - Nehéz feladat két embernek ellátni minden tevékenységet egy szervezet életében. A szabadidőnkben kitaláljuk a programokat, szervezünk, takarítunk, adminisztrációs munkát csinálunk, Facebook-oldalt kezelünk, szakköröket tartunk, tehát minden feladatot próbálunk ellátni. Szuper lenne, ha bővülne a csapat. Sajnos ezt még nem engedhetjük meg magunknak, de reméljük, ez idővel változni fog. ■ Anyagilag mennyire tud életképes lenni az egyesület így, hogy egyelőre önfenntartó, vagy kaptok esetleg támogatást valahonnan? - Ez a másik nehézség a hétköznapokban, hónapról hónapra élünk. Egyelőre önfenn­­tartóak vagyunk, pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél. Reméljük, hogy sikerrel járunk, ellenkező esetben sajnos el kell gondolkodnunk azon, hogyan maradhatunk fenn hosszútávon. ■ Van-e valami, amin változtatnátok? - Szeretnénk, ha több időt tudnánk fordítani az egyesület kulturális életének szervezésére. Rengeteg ötletünk van, de a munka és a hétköznapok mellett nem könnyű feladat elegendő időt fordítani erre. Szívesen emelnénk a foglalkozások és a programok számát. ■ Jövőbeli tervek? - A legfontosabb célunk, hogy fennmaradjuk, tovább segítve anyanyelvünk és kultúránk fennmaradását a déli végeken is - hallottuk beszélgetőtársunktól. Akinek felkeltette az érdeklődését az egyesület élete, a Karika Facebook-oldalán tájéko­zódhat: www.facebook.com/KUDKarika Zajlik az élet a Karika kultúregyesületben

Next