Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)
2019-02-01 / 25. szám
2019. február 1., péntek Két évi szünet után Giuseppe Verdi A trubadúr c. híres operája ismét bemutatásra került az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Jovan Dordevic-színpadán. A 2008. október 4-ei premier felújított változatát ez év január 26-án és 30-án láthatták az érdeklődők, illetve február 2-án láthatja majd a közönség, Voja Soldatovic rendezésében, Dalibor Tobdzic díszletadaptációjában és Jasna Radnjarevic jelmezeiben, a színház operatársulatának kórusa és zenekara közreműködésében. Az előadásokon Gianluca Marciano olaszországi karmester, illetve Aleksandar Kojic vezényel t). Leonórát Danijela Jovanovic (január 26-án és 30-án) és Velica Pejic (február 2-án), Manricót Janko Sviadinovic belgrádi vendégművész (január 26-án) és Rafael Alvarez mexikói-csehországi vendégművész (január 30-án és február 2-án), Azucenát Visnja Popov (január 26-án és 30-án) és Marina Pavlovic Barac (február 2-án), Luna grófot Veljko R. Andric (január 26-án és február 2-án) és Mókus Attila szerbiai-ausztriai vendégművész (január 30- án), Ferrandót Branislav Jatic (január 26-án) és Strahinja Dokic vendégművészek (január 30-án) és Goran Krneta (február 2-án), Inest Marija Mitic Vasic vendégművész (január 26-án és 30-án) és Maja Andric (február 2-án), valamint Ruszt Igor Ksionzik, az Öreg cigányt Vladimir Zorja és a Hírnököt Aleksandar Tolimir alakítására bízta a rendező. Amikor a spanyol Antonio Garcia Gutierrez az 1830-as években A. Dumas drámáit fordította, nem is sejtette, hogy A trubadúr c. drámája a madridi bemutató után a romantikus korszak egyik legismertebb drámája lesz az olasz Giuseppe Verdi megzenésítésének köszönhetően. Verdinek a képzetét főleg Azucena cigány asszony alakja igen erősen megragadta. A szövegkönyvet Salvatore Cammarano, a kor egyik legismertebb librettistája írta, s azt halála után Leone Emanuele Bardare nápolyi költő fejezte be. A trubadúr (II trovatore) bemutatóját 1853. január 19-én tartották a római Apolló Színházban, mivel ez a színház tudta az énekeseket az operaszerző rendelkezésére bocsátani. Ez az opera világhódító diadalútját páratlanul kifejezésteljes melódiáinak köszönheti. Nagyon kedveli a közönség, mert talán nincs még egy Verdimű, amelyben a dallamok közvetlenül ható erőt, annyi életteljes indulatot, eleven szenvedélyt sugároznak, mint A trubadúr muzsikájában. A kritikusok szerint a romantika világának poros kulisszáitól való elszakadás ebben az operában indult meg, mert valóságos hús-vér emberek küzdelmét, diadalát és bukását kelti életre a muzsika. Verdi sokszor és sokat gúnyolt táncritmusait itt hihetetlen drámai erők feszítik. Január 30-án a Szerb Nemzeti Színház színpadán kiváló operaénekesek, valamint a kórus és a zenekar közreműködésével A trubadúr felújított csodaszép előadását élvezhettük. Felejthetetlen áriák csendültek fel: többek között az Il balén del suo ária az újvidéki-bécsi Mókus Attila, a Deserto sulla terra szerenád Rafael Alvarez és a Stride la vampa c. máglya-ária Visnja Popov ragyogó operaművészek előadásában. A szerb feliratú, három felvonásos olasz operaelőadásra jegyet 50 százalék kedvezménnyel lehetett vásárolni a színház pénztárában. Aki még nem látta, ne szalassza el a február 2-ai előadást. ■ ra SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ Mókus Attila remekelt A trubadúrban A trubadúr felújított változata a Szerb Nemzeti Színházban. Mókus Attila bariton balról a második Reálisabb követelmények Szeptembertől kevesebb irodalmi mű lesz a másodikosok és a hatodikosok olvasmánylistáján A következő tanévtől a második és a hatodik osztályos tanulókat kevesebb házi olvasmány és irodalmi mű várja. A hatodikosok kötelező olvasmányainak, illetve irodalmi szövegeinek listáján jelenleg 41 mű szerepel, és mindez szeptembertől 31-re csökken. Dejana Milic Subic, az Oktatásfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy erre a lépésre azért van szükség, hogy az osztálytanítóknak és a tanároknak elegendő idejük legyen az irodalmi művek feldolgozására. Szerinte a kötelező olvasmányok és irodalmi művek csökkentésével javítható a szövegek feldolgozásának minősége az iskolai órákon. A szerbiai hatodikosok anyanyelvi óráin szeptembertől több olyan tanóra is lesz, amelyen a diákok a nyelvművelésről és az íráskultúráról fognak tanulni. Ami a jövendőbeli másodikosokat illeti, Dejana Milic Subic úgy gondolja, hogy a fiatalabb generáció képviselőinek olvasniuk kell, mert szerinte gondjaik vannak a hosszabb szövegek memorizálásával, és csak rendszeres gyakorlással javítható a helyzet. Az Oktatásfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese elmondta azt is, hogy elfogadták a szerb mint nem anyanyelv tanításának új programját, amely már meg is jelent. A szerb mint nem anyanyelv órán külön program szerint oktatják a diákokat, akik zömmel az adott nemzeti kisebbség lakta környezetben élnek, tehát szerb tudásuk hiányos, és más program vonatkozik azokra, akik a mindennapok során is találkoznak a szerb nyelvvel, viszonylag jól beszélnek szerbül. A cél az, hogy a tanulók a mindennapokban használható nyelvtudást szerezzenek. ■ SzaB Új Beatles-film készül Peter Jackson, A Gyűrűk Ura rendezője szerint soha nem látott felvételeket vehetünk szemügyre Az új Beatles-filmet a zenekar utolsó fellépésének 50. évfordulóján, szerdán jelentették be. Az emlékezetes utolsó koncerten az együttes tagjai a londoni Apple Records lemezkiadó épületének tetején játszottak. Peter Jackson, a film rendezője elmondta, hogy a dokumentumfilmben olyan soha nem látott felvételek lesznek, amelyek 1969 januárjában készültek a Beatles tagjairól, miközben a stúdióban dolgoztak az akkori dalaikon. Az erről készült felvételek 55 órát tesznek ki, filmtekercsekre vannak rögzítve, és ezeken alapszik a dokumentumfilm. Paul McCartney, Ringo Starr, valamint Yoko Ono és Olivia Harrison, John Lennon és George Harrison özvegyei is közreműködnek a film elkészítésében. ■ SzaB A zenekar 50. évvel ezelőtti koncertje MmjrSzó kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS/OKTATÁS | Népszerű a Karika A belgrádi magyar kultúregyesület immár több mint hetven taggal büszkélkedhet Szabó Nóra Mint arról beszámoltunk, szeptemberben alakult meg Belgrádban a Karika elnevezésű magyar kultúregyesület. Vezetői, Tokió Varga Anett és Ugrinic Ilona, azonnal gazdag programkínálattal igyekeztek minél vonzóbbá tenni egyesületi életüket. Azóta öt hónap eltelt, munkájuk változatlanul aktív és lendületes, igyekeznek mindig valami kreatív újítást belevinni a hétköznapokba. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatairól Toki- Varga Anettet kérdeztem. - Már az első napokban elmondhatta magáról az egyesület, hogy 60 taggal rendelkezik, ami nagyon szép szám. Azóta szűk fél év telt el, hogyan alakult a létszám, mennyi aktív taggal rendelkeztek, illetve milyen korosztályról beszélhetünk? - Szeptember óta több, mint százan megfordultak nálunk, amire nagyon büszkék vagyunk. A kezdeti tagok mintegy 80 százaléka azóta is aktív, de vannak új emberek is. Ha pontos számot szeretnék mondani, akkor jelenleg 72 aktív taggal büszkélkedhetünk. Reméljük, hogy idén sikerül átlépni a bűvös százat is. Leginkább a fiatal és középkorosztály látogat minket. ■ Említetted, hogy minden korosztályt szeretnétek majd megszólítani. Nyilván a hónapok során kikristályosodott, hogy kik azok, akik a legaktívabbak, leginkább bevonzhatóak. Ezt szem előtt tartva, hogyan alakulnak a hétköznapjaitok, milyen állandó programjaitok, óráitok vannak? - Hétfőtől csütörtökig felnőtt nyelvkurzusok folynak, szombatonként pedig gyermekfoglalkozások. December végén indult a Hungarionica elnevezésű interaktív kommunikációs műhely, amit havonta két alkalommal rendezünk meg. Ilyenkor két témáról beszélgetünk magyarul, hagyományainkat, közmondásainkat érintve, ahol fontosnak tartjuk, hogy játékos feladatokon keresztül tanuljuk magát a nyelvet. Decemberben, az első alkalomkor 9 részvevőnk volt, most hétvégére már 26 embert vártunk. A játszóházakban szeptember óta a gyerekek száma háromszorosára növekedett. Úgy gondolom, a számok magukért beszélnek, amit szeretnénk még tovább fejleszteni. ■ Eddig milyen nagyobb eseményetek volt, amire büszkék vagytok? - A legbüszkébbek a Mikulás-programra és az említett kommunikációs szakkörre, a Hungarianicára vagyunk. Mikulás-rendezvényünk vendége Schön Bálint, a Petőfi Sándor Program egyik ösztöndíjasa. Az egyesület megtelt izgatott gyerekekkel és felnőttekkel, nagyon izgalmas volt a Mikulás-várás. Dalokat tanultunk, karácsonyi díszeket készítettünk, tulajdonképpen hangolódtunk az ünnepekre. Az este fénypontja az volt, amikor a kicsik meglátták a „nagyszakállút”. Végtelenül örültek neki, énekeltek és beszélgettek vele. Természetesen az ajándék sem maradt el, magyar édességeket, színes ceruzákat és magyar könyvecskéket kaptak a Budapestről érkező Mikulástól. Másik büszkeségünk a már említett Hungarionba, amelyre egyre több a jelentkező. Nagyon izgalmas ennek a szakkörnek hétről hétre összeállítani a feladatsorát, amely a nyelvtanulást a kultúrával ötvözi. ■ Mennyien dolgoztok együtt? - Jelenleg mi ketten vagyunk az alapító tagok, de februártól bővül a csapatunk egy hölgygyel, aki a gyermekfoglalkozásokat fogja vezetni. ■ Mi az eddigi tapasztalat, milyen a hozzáállás? Mennyire nagy a nyitottság? - Úgy érezzük, hogy kellően nyitottak az emberek. Természetesen szeretnénk, ha minél többen tudnának rólunk és ellátogatnának hozzánk, de ahhoz, hogy kiforrja magát az egyesület és az itteni közösségi élet, még biztosan időre van szükség. Ezen fogunk dolgozni ebben az évben. ■ Mit éltek meg hétköznapi szinten nehézségként az egyesület munkáját illetően? - Nehéz feladat két embernek ellátni minden tevékenységet egy szervezet életében. A szabadidőnkben kitaláljuk a programokat, szervezünk, takarítunk, adminisztrációs munkát csinálunk, Facebook-oldalt kezelünk, szakköröket tartunk, tehát minden feladatot próbálunk ellátni. Szuper lenne, ha bővülne a csapat. Sajnos ezt még nem engedhetjük meg magunknak, de reméljük, ez idővel változni fog. ■ Anyagilag mennyire tud életképes lenni az egyesület így, hogy egyelőre önfenntartó, vagy kaptok esetleg támogatást valahonnan? - Ez a másik nehézség a hétköznapokban, hónapról hónapra élünk. Egyelőre önfenntartóak vagyunk, pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél. Reméljük, hogy sikerrel járunk, ellenkező esetben sajnos el kell gondolkodnunk azon, hogyan maradhatunk fenn hosszútávon. ■ Van-e valami, amin változtatnátok? - Szeretnénk, ha több időt tudnánk fordítani az egyesület kulturális életének szervezésére. Rengeteg ötletünk van, de a munka és a hétköznapok mellett nem könnyű feladat elegendő időt fordítani erre. Szívesen emelnénk a foglalkozások és a programok számát. ■ Jövőbeli tervek? - A legfontosabb célunk, hogy fennmaradjuk, tovább segítve anyanyelvünk és kultúránk fennmaradását a déli végeken is - hallottuk beszélgetőtársunktól. Akinek felkeltette az érdeklődését az egyesület élete, a Karika Facebook-oldalán tájékozódhat: www.facebook.com/KUDKarika Zajlik az élet a Karika kultúregyesületben