Magyar Szó, 2019. március (76. évfolyam, 48-73. szám)

2019-03-01 / 48. szám

IQ KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs statta) I RÖVIDEN Kitüntették a Norvégiából kiutasított lengyel konzult Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter tegnap kitün­tette a lengyel családok érdekeit a norvég gyermekvédelmi hivatalnál (Barnevernet) képviselő, Norvégiából minap kiuta­sított lengyel konzult, Slawomir Kowalskit. A tárcavezető ez alkalomból élesen bírálta a Barnevernet működését. A lengyel konzult február közepén minősítették nem kívá­natos személynek Norvégiában, azzal az indokkal, hogy „néhány ügyben diplomata szerepével össze nem egyeztet­hető módon tevékenykedett”. Varsó a lépésre a varsói norvég konzulátus egyik munkatársának kiutasításával reagált. Ziobro a kitüntetés átadásakor méltatta, hogy Kowalski az utóbbi években több mint 150 lengyel családnak nyújtott segítséget, amikor a norvég gyermekvédelmi hivatal vitatható körülmények között vett el gyermekeket tőlük. A Barnever­net által alkalmazott módszereket az Európa Tanács illetékes bizottsága is elítélte tavaly májusi jelentésben. Líbiában választásokat akarnak Líbia nemzetközileg elismert kormányfője és az ország keleti részét irányító katonai parancsnok megegyezett abban, hogy választásokra van szükség - közölte tegnap az ENSZ. Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök és Halifa Haftár tábornok az egyesült arab emírségekbeli Abu-Dzabiban tárgyalt előző nap és egyetértett abban, hogy parlamenti választásokat kell tarta­ni, és véget kell vetni az átmeneti időszaknak. Megegyeztek továbbá a stabilitás fenntartásának módjaiban és a párhuza­mos intézmények egyesítésében. Az Egyesült Arab Emírségek közvetítőként fontos szere­pet játszik az észak-afrikai olajtermelő országban, amely­nek gazdasági és belpolitikai életét Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011 -es bukása óta zűrzavar jellemzi. Az ENSZ nyugati országok támogatásával csaknem két éve fáradozik azon, hogy választásokat tartsanak Líbiában, és lezárulhasson a nyolc éve tartó líbiai konfliktus. Azonban a nemzetközileg elismert kormány és Haftár közötti kibékíthe­tetlen ellentétek miatt erre eddig nem került sor. A Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Haftár tábornok és csapatai Líbia keleti felét ellenőrzik, és a tobruki „ellenkor­mányt” támogatják, amely nem ismeri el a Tripoliban székelő, nemzetközileg támogatott, Szarrádzs vezette líbiai egység­kormányt. A Haftár vezette erők a múlt hónapban offenzívát indítottak Líbia déli részén, és elfoglalták a térség legjelentő­sebb városát, illetve két olajmezőt. Macky Sail marad az elnök Macky Sail, a hivatalban lévő 56 éves államfő nyerte a voksok 58,27 százalékával az elnökválasztás első fordulóját Szene­gálban, ezért nem lesz szükség második fordulóra - közöl­te tegnap a nyugat-afrikai ország választási bizottságának elnöke. Az elnök két fő kihívója, az 59 éves Idrissa Seek volt kormányfő és a 44 éves Ousmane Sonko parlamenti képvi­selő hétfőn elutasította a Sail győzelméről szóló kormányfői bejelentést, arra hivatkozva, hogy a szavazatösszesítés akkor még nem ért véget. A választási bizottság adatai szerint Seek a voksok 20,5 százalékát, Senko pedig a 15,67 százalékát szerez­te meg. Megfigyelők nem jelentettek kirívó szabálytalanságokat a vasárnapi voksoláson. Hamász-célpontokat lőttek a Gázai övezetben Az izraeli hadsereg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezet­ben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanószerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben - jelentette a Jedi­­ót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A Hamász által útnak indított házilagos bomba a levegőben robbant fel, és betörte egy dél-izraeli ház ablakait. A katonaság jelentése szerint az éjszakai bevetésben felrobbantották a Hamász katonai szár­nyának legalább egy harci állását. Tömegsírt találtak Baghúz térségében Több tucat ember holttestét rejtő tömegsírra bukkantak az Iszlám Állam (IÁ) szélsőségeseitől elfoglalt területeken a kelet-szíriai Baghúz térségében - közölte tegnap Adnán Afrín, a dzsihadisták ellen harcoló kurd-arab ernyőszervezet egyik parancsnoka. A nemzetközi koalíció által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) katonai illetékese szerint a legyil­kolt emberek az IÁ fogságába került jazidik lehettek, de ennek megerősítésére még folynak a vizsgálatok. „Lemészárolták őket” - mondta. Hangsúlyozta, hogy az áldo­zatok többségét lefejezték, sok közöttük a nő. Az SDF parancsnokai igyekeznek az összes civilt evakuálni a területről, mielőtt végső offenzívát indítanának az IÁ még bujkáló dzsihadistái ellen. A kurd-arab milíciák eddig is oroszlánrészt vállaltak a terroristák elleni harcokban Szíria északi és keleti részén. Baghúz eleste azt jelentené, hogy az Iszlám Állam elveszítené az ellenőrzése alatt álló terület egészét. (Forrás: MTI/Reuters/AP) 2019. március 1., péntek Trump és Kim az ebédet sem kérte Folytatás az 1. oldalról A bonyodalmakra utalhat az is, hogy elmaradt a tervezett közös aláírási ceremónia. Az amerikai elnök tegnap személyesen erősítette meg, hogy nem állapodtak meg a fő kérdés­ben, vagyis Észak-Korea nukleáris fegyvereinek felszámolásáról, sem a kommunista ország ellen beveze­tett amerikai szankciók feloldásáról. Kim szerette volna elérni a büntető­­intézkedések feloldását, ám Trump ezt elutasította. Ez arra utal, hogy még mindig eltérően ítélik meg a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését. Washington azt szeretné, ha Phenjan megsem­misítené a rendelkezésére álló nukleáris fegyvereit, amiért cseré­be bőséges amerikai pénzügyi és gazdasági támogatást kapna. Országa kilátásba helyezett felvi­­rágoztatása ellenére Kim vélhetően nem hajlandó megválni minden atombombájától. Talán azt szeretné elérni, hogy megtarthassa nukleáris arzenálját, vagy legalábbis annak egy részét, ám a jövőben nem gyár­tana új atomfegyvereket. Cserébe elvárná, hogy az Egyesült Államok oldja fel a szankciókat, amelyek sok gondot okoznak Phenjannak. Trump is megerősítette tegnap, hogy Kim hajlandó lenne bizonyos nukleáris központjait feladni, ám nem azokat, amelyeket az ameri­kaiak akarnak. Persze az is lehet, hogy más fontos kérdésekben sem jutottak közös nevezőre. Erre utal­hat az is, hogy még a tervezett közös munkaebéden sem vettek részt. Ennek ellenére az amerikai elnök kedvezőnek, baráti hangula­túnak, sőt termékenynek nevezte a tegnap megszakadt tárgyalást. Utalt arra is, hogy a két nap alatt több jó ötlet merült föl, közöttük egy-egy saját kapcsolattartó iroda megnyi­tása a másik országában. Szerinte az álláspontok is köze­ledtek néhány kérdésben (a tavalyi csúcstalálkozójuk óta), bár nem titkolta, hogy Kim elképzelése ellentétes az amerikaival. Elmond­ta: ezért is állt fel a tárgyalóasz­taltól, s nem írt alá semmilyen dokumentumot. Szólt arról is, hogy nem köte­lezte el magát harmadik csúcsér­tekezlet mellett. Közölte: a követ­kező találkozójukra hamarosan sor kerülhet, de az is elképzelhető, hogy sokáig kell rá várni. Minden attól függ - tette hozzá -, hogy mi történik ezután. A hanoi kudarc leplezése érdekében azért még hozzáfűzte: Kim biztosította arról, hogy Észak- Korea nem hajt végre kísérleteket atomfegyverrel, sem a hordozásuk­ra alkalmas rakétával. Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője is igyekezett elterel­ni a figyelmet a sikertelenségről, bonyodalmakról azzal érvelve, hogy Trump és Kim ezúttal is nagyszerű és építő jellegű találkozón vett részt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország küldöttségei a jövőben újabb egyeztetéseket tartanak a vitatott észak-koreai atomfegyve­rek leszereléséről. Lehet, hogy sokakat sikerült megnyugtatnia. Másokat azonban nem. Közéjük tartozhat az amerikai külügyminiszter is. Mike Pompeo ugyanis Hanoiban kijelentette: szerette volna, ha messzebbre jutnak a tárgyalásokon. Hogy ez mégsem sikerült, az szerinte Kimnek róha­tó föl. Kim a szankciók teljes feloldását kér­te, de Trump nemet mondott AK/beta A súlyos indiai-pakisztáni légi incidens másnapján Narendra Modi indiai kormányfő felszólí­totta országa népét, hogy vegye fel a harcot az ellenséggel. „Amikor az ellenség megpróbálja megrendíte­ni Indiát, és terrortámadást követ el (a területén), akkor ezzel céljuk részben megakasztani az ország fejlődését. Ezzel szemben minden indiainak sziklaszilárdan és egysé­gesen fel kell vennie a harcot” - jelentette ki a hindu nacionalista kormányfő egy videokonferencián, amelyet pártja, a Bháratíja Dzsa­­nata Párt vidéki tisztségviselőivel tartott tegnap. A párt egy utána kiadott közlemény szerint a hely­zet rosszabbodására, további kato­nai összecsapásokra számít. Imran Hán pakisztáni kormány­fő viszont tárgyalásokat kezdemé­nyezett az Indiával kialakult konf­liktus rendezésére. Egy szerdai élő tévéadásban kifejezte abbéli reményét, hogy „diadalmaskodik a józan ész”, és sikerül csökkenteni a feszültséget. „Ha megnézzük mind­két fél fegyverarzenálját, megenged­hetjük-e magunknak, hogy egy kicsit is elszámoljuk magunkat?” - kérdezte. Külügyminisztere, Sah Mahmúd Kuresi a Geo TV-nek nyilatkozva azt mondta: Pakisz­tán hajlandó visszaadni Indiának foglyul ejtett pilótáját, ha ez segít a konfliktus megoldásában. A súlyos szerdai incidens azzal kezdődött, hogy három pakisztáni harci gép a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területét támadta. Az indiai légierő gépei, miközben feltar­tóztatták a behatoló pakisztáni repü­lőket - Újdelhi szóhasználata szerint - „áttévedtek” a s­zomszédos légtérbe, ahol azonban a pakisztáni erők lelőt­tek két indiai gépet. Az egyik lelőtt gép Kasmír indiai területén zuhant le, két pilótája és egy civil meghalt. A másik gép a terület pakisztáni olda­lán csapódott be. Ennek egyik piló­tája a helyi erők fogságába került. Az indiaiak azt állítják, ők is lelőttek egy INDIA-PAKISZTÁN-KONFLIKTUS Modi: Minden indiainak fel kell vennie a harcot ! » 1 g. £ ‚ ft W o S=^ B S'g. § 2.te »1 & ‹ 'S F Ä- ~ > » s °' g 3 N £ a »5 “ IT I & 2 er “ * f-fr £ T? *= oq' hd g5 £: 5T £§ ctq g. £- n> S' er & S. ^ o’ S § 3 n 5 2 5TS “ | 3 sf! ifffg-f 8 q | Igr^ p p 05 C: 2' m C:CfQ ^ ? EL 2- 5* 3 <2 • Z. Z 3 -rtN o i D „ ^ 3 S fö2-S‘£iO ST^5o)goCfqa>C-=­­% brl „ <—► ~ . LJ. c/5 n rv , <—‘ «—t­­i__, ZZ cd d- >-t r*>. t—* i >—1 121 ry *~~t- n>' cd a m cn [a, O m *—J , - *-—* ■ ■ ^ w 2 2- Cl- 3 CT- cd^ C: d CD' a c/5 CTQ ^ {d S r-. j-­értőin, p " í*. “ r, 3 B- K c Jr-2 o <“ d­ “ slJüNIi Hír iiin ti I gl n c§ N er s Hicra 3 ~ ~ g, ^ SsFs Steg o «“ ST -g ^ g <5. 3. 0:^3 sj- 5. — £*■ f? g Ä EL £2- <2 S' O- Sí £L n £• er c 3 o í 7 » S 3 7 w 3 B 3 SS- t1 3. 3- » S íf-ss? q- p B Pesavarban tüntető pakisztániak Narendra Modi bábút égetnek ro­­­ad. Hazugnak nevezte exügyvédjét az elnök Cohen előzőleg szélhámos, rasszista csalóként jellemezte Trumpot Hazugságok terjesztésével vádolta meg tegnap Donald Trump ameri­kai elnök a volt ügyvédjét, bizalmi emberét, Michael Cohent, aki előző­leg kongresszusi meghallgatáson vett részt. Cohen szerdán - eskü alatt - egyebek mellett azt állította, hogy az elnök egy szélhámos, és rasszista, akit gyanús szálak fűznek Oroszországhoz. Az ügyvéd a kongresszus egyik bizottsága előtt ugyanakkor elismerte: nincs közvetlen bizonyíté­ka arra, hogy Trump vagy bizalmasai összejátszottak volna Moszkvával megválasztása érdekében. Az elnök Hanoiban, ahol Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel talál­kozott, reagált a kongresszusi bizottság meghallgatásán elhangzottakra, szégyenletesnek nevezve egykori legközelebbi munkatársának vallomá­sát. Közölte: volt személyes ügyvédje csak akkor mondott igazat, amikor azt állította, hogy tudomása szerint Oroszországnak nem volt köze az elnökválasztási kampányához. Tagadta Cohennek azt az állítását is, amely szerint előre tudott a demok­rata vetélytársára, Hillary Clintonra végső csapást mérő, lopott elektro­nikus levelek közzétételéről. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a demokrata többségű képviselőház az észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozójára időzítette a nagy vihart kavart meghallgatást. A volt jóbarát (akitől a hét elején megvonták ügyvédi engedélyét) a meghallgatáson elismerte: korábban hazudott a kongresszusnak, de csak azért, hogy védje Trumpot. Ezúttal viszont már rasszistának és csalónak nevezte az elnököt, s felrótta neki, hogy körbeudvarolja a fehér fajgyű­lölőket, miközben külföldi országokat koszfészeknek nevez. „A magán-Cohen a meghallgatáson elismerte: korábban hazudott a kongresszus­nak, de csak azért, hogy védje Trumpot, aki - véleménye szerint - kizárólag azért indult az elnökválasztáson, hogy a saját márkanevét tegye naggyá, nem Amerikát beszélgetéseiben még ennél is rosszabb” - jegyezte meg. Szerinte Trump kizárólag azért indult az elnökválasztáson, hogy „a saját márkanevét tegye naggyá és nem az országot”. Az 52 éves Cohent tavaly decemberben adó- és banki csalásokért, valamint a kongresszus félrevezetéséért három évig tartó börtönbüntetés­re ítélték. Trump szerint az exügyvéd szerdai vallomásának célja az volt, hogy csökkentsék a büntetését. Ez nem tudható, de az igen, hogy Cohen meghallgatása folytatódik. (Forrás: MTI/AFP/dpa/AP/Reuters) AP/Beta

Next