Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)

2019-04-13 / 85. szám

2019. április 13., 14., szombat-vasárnap M/kwr&­ belfold@magyarszo.rs BELFÖLD infrastruktúra és wA kereszténydemokrata értékek a tét” digitalizáció Szerbia innovációs és mezőgazdasági lehetőségekben is érdekelt a Kínával megkezdett együttműködés folytatásában Szerbia, szerencsére, továbbra is vezet azon a ranglistán, melyen a régióbeli országokban megvalósított kínai infrastrukturális beruházá­sok számát és értékét jegyzik - jelentette ki pénteken Dubrovnikban, a közép- és kelet-európai országok és Kína (16+1 -es) konferenciáján Ana Brnabic szerb kormányfő. Hazánkat most leginkább a digitalizáció, az innovációk és az oktatás területén mutatkozó lehetőségek érdeklik a további együttműködésben, tette hozzá. Szerbia szorosabbra fűzné a szálakat a mezőgazdaság, főleg a marhahús és bárányhús, valamint a tejtermékek kivitele terén. Emlékeztetett, hogy Aleksandar Vucic államfő néhány napon belül Pekingben képviseli az országot a soron következő Új Selyemút, más néven Egy övezet, egy új tanácskozáson. A kormányfő A peljesaci híd 55 méteres magasságban helyezkedik majd el, 2,4 kilo­méter hosszú lesz„,áthidalja"a boszniai területet és összeköti Horvátor­szág két szárazföldi térséget elégedett a Belgrád-Budapest gyorsvasút felújításának menetével, folya­matban van a kostolaci hőerőmű felújításának második fázisa, valamint a Montenegró felé haladó 1 - es közúti folyosó építése is. Szerbia új kikötőt épít a közeljövőben Belgrádban és Szendrőn, a kínai féllel már megállapodtak további három belgrádi projektum megvalósí­tásában: hővezetékeket fektetnek le, szennyvíztisztító és ipari innovációs technológiai park épül. Köszönetet mondott az RTB Bor 1,26 milliárd dolláros, továbbá a nagybecskereki Shandong Linglong gumiabroncsgyár 800 millió eurós kínai beruházásáért is. Szerbia tagságot nyert az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankban, mely újabb kínai kezdeményezés a globális fejlődés érdekében, immár 93 állam tagja ennek, mutatott rá Brnabic. Üdvözölte, hogy Görögország is csatlakozott a kelet-közép­­európai-kínai kezdeményezéshez, mely így 17+1 államot ölel fel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hamarosan aláír­hatják a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó építé­si szerződéseket. Közölte, tekintettel a mély és átfogó világgazdasági és világpolitikai változásokra, meggyőződése, hogy a Kína-Közép-Kelet- Európa együttműködési formátum megtartása valódi európai érdeket szolgál. A vasútvonal korszerűsítésével kapcsolatban hangsúlyozta, ez a „folyosó” kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat Kína és Európa nyugati fele között. Li Ko-csiang kínai kormányfő reményét fejezte ki, hogy újabb közös projektumok valósulhatnak meg a közeljövőben. Andrej Plenkovic, horvát miniszterelnök elmondta, a peljesaci híd jelenleg a legjelentő­sebb kínai kivitelezéssel megvalósuló infrastrukturális projektum hazá­jában. Mint ismeretes, a munkálatok 270 millió euróba kerülnek, tavaly kezdődtek, az A1-es autópálya vonalán a bosznia-hercegovinai tengeri kijáratot elkerülő, tervezett öböl feletti kábelhídról van szó, amelynek átadása esetén Dubrovnik végig Horvátország területén haladva válik elérhetővé közúton. ■ v­ár Folytatás az 1. oldalról A Magyar Szó honlapjának látogatottsága 1,88 milliós volt, a tartalmakat 4,2 millió alka­lommal nyitották meg és a lap Facebook-profilja követőinek a száma is gyarapodott, sorol­ta Ökrész Rozália, majd külön kiemelte a Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes szer­kesztette idei Naptárt, amely a Magyar Szó fennállása idei 75. évfordulójának az előhír­nökeként jelent meg tavaly év végén. A lap tavalyi bevételei 384,4 millió dinárt tettek ki, a kiadások pedig 383,3 millió dinárt, míg az adókötelezettsé­gek rendezését követően a lap 1,19 millió dináros nyereséggel zárta az évet. A folytatásban felszólalók a korábbi évekhez hasonlóan kritikus hangnemben értékelték napilapunk munkáját. Dr. Novák Anikó (MM) szerint a Magyar Szó párhuzamos valóságot alakít ki. Hasonló az álláspontja dr. Zsoldos Ferencnek (MM), aki elvitatja, hogy a Magyar Szó a gyakorlatban erősíti a vajdasá­gi magyar közösséget. Szerinte napilapunk egyetlen politikai párt érdekeinek veti magát alá. A folytatásban a képviselő azt is hozzátette, hogy szerinte a Magyar Szó az elmúlt időszakban valamelyest megfelelőbbé vált. Fontos a pozitív példa, ám a vilá­got nem szabad természetellene­sen rózsaszínnek, vagy derűsnek láttatni, szögezte le a képviselő. A téma kapcsán Ternovácz István (MÖ), a Végrehajtó Bizott­ság tagja megjegyezte: nem léte­zik ideális vajdasági magyar sajtó. Azt is hozzátette, hogy nem hisz a sajtószabadságban, szerinte az a kérdés, hogy az újságíró megfele­lően viszonyul-e a munkájához, vagy sem. Mint azt a képviselő kiemelte, 2011-ben éppen Józsa László, az MN egyik alapítója javasolta Varjú Mártát a Magyar Szó főszerkesztőjének tisztségé­re, vagyis nem világos, hogy ha akkor megfelelt, akkor most miért nem. ÉLNI A SZAVAZATI JOGGAL! Heves vita alakult ki az MNT, május 26-án megtartandó euró­pai parlamenti választásokhoz kapcsolódó állásfoglalásának tekintetében. A javaslatot a Magyar Összefogás képviselői terjesztették be. Történelmi lehetőség adatott meg a kettős állampolgárságot szerzett vajdasági magyarok számára, hiszen most először vehetnek részt az EP-válasz­­tásokon, emelte ki beter­jesztőként mgr. Hajnal Jenő elnök. Mint hozzátette, Deli Andor személyében a vajdasá­gi magyarságnak 2014 óta már van képviselője az EP-ben. Deli Andornak sikerült állandóan napirenden tartania a nemzeti kisebbségek kérdését, húzta alá Hajnal, hozzátéve, hogy a vajda­sági magyarság hatékony jogér­vényesítésének egyik kulcsa a jelenlét a legfontosabb szer­vekben. Az EP-választásokon való részvétel nemcsak joga a közösségnek, hanem kötelessége is, hiszen csakis így tud kihat­ni arra, hogy a keresztényde­mokrata értékek és a nemzeti gondolkodás kerüljön előtér­be, emelte ki Hajnal, mondván, hogy állásfoglalásával az MNT arra szeretné buzdítani a szava­zati joggal rendelkező polgáro­kat, hogy május 26-án éljenek demokratikus jogukkal. Mint azt Kucsera Géza (MN) felszólalásában kifejtette, semmi kifogása az EP-választás ellen, ám az állásfoglalást nem támo­gatja. Döntését azzal magyarázta, hogy legutóbbi ülésén az MNT nem fogadta el az MN beter­jesztését, azzal az indoklással, hogy az abban érintett téma már egyébként is megjelenik a tanács tevékenységében, vagyis nincsen szükség külön állásfog­lalásra. Kucsera szerint az analó­gia szabályaival élvén ugyanez mondható el ez EP-választások, illetve az európai integráció témájában. Zsoldos Ferenc arról beszélt, hogy az MNT eddig különböző beterjesztések elutasításakor is azzal érvelt, hogy szigorúan a felhatalmazásainak a keretében kell maradnia és ebből csak ritkán lépett ki az elmúlt négy évben. Ezt egyebek mellett a kvótanépszavazás, valamint a Minority SafePack tekin­tetében tette meg, magyarázta Zsoldos, megjegyezvén, hogy az eddigi tapasztalat szerint az MNT túllép hatásköreinek határain, azt mindig valami­lyen szélesebb téma kapcsán teszi, nem pedig a vajdasági magyarság tekintetében. Erre a fejtegetésre reagált dr. Mészáros Zoltán (MD), mond­ván, hogy az MNT érdekvédő testület és mint ilyen, számá­ra fontos, hogy a magyarság érdekeit Brüsszeltől Antalfal­­váig érvényesítsék. Éppen az érdekérvényesítési erő szem­pontjából fontos élni a szavazati joggal, emelte ki Mészáros. ÁTALAKUL A ZENTA ISKOLAHÁLÓZAT Az MNT a továbbiakban a következő intézmények múlt évi munka- és pénzügyi jelentéseit fogadta el: a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Forum Könyvkiadó Intézet, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Okta­tási Központ, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a magyar­kanizsai József Attila Könyv­tár, a Kishegyesi Könyvtár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Történelmi Levéltár és Topolya Község Múzeuma. A tanács támogat­ta Szurkos, a nagyjából száz lélekszámú topolya községbeli település helyiségnév módosí­tási kezdeményezését, azaz a település Középszállásra való „átkeresztelését”. Az oktatás területéhez kapcsolódóan a tanács 14 helyi önkormányzat iskoláskor előtti intézményeinek, valamint általá­nos iskoláinak hálózatára vonat­kozó javaslatát véleményezte, továbbá állást foglalt igazgatóvá­lasztási eljárások kapcsán, majd tankönyveket véleményezett. Az iskolahálózatok kapcsán Jerasz Anikó (MD), a Végrehajtó Bizottság elnöke kiemelte, hogy az alapelv az volt, hogy minden önkormányzat minden intézmé­nyében és kihelyezett tagozatában megmaradjon a magyar nyel­vű oktatás, illetve helyenként a magyar nyelvű foglalkozás. Zentán történelmi pillanathoz érkeztek el, emelte ki Jerasz, mondván, hogy a most meglé­vő egyetlen óriási intézményt - hét épület 103 tagozattal és 1456 tanulóval - 4 törzs-álta­lános iskolára és 3 kihelyezett tagozatra bontaná az önkor­mányzat, míg a zenei oktatás számára egy ötödik törzsintéz­ményt irányoztak elő. Jerasz beszámolója szerint az isko­lahálózat az alábbiak szerint állna fel: a Stevan Sremac A. I. a jelenlegi November 11. Á. I. épületében működne; a másik épület a Petőfi Emlék­iskola lenne, ennek az intéz­ménynek a kihelyezett tagoza­ta pedig a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály lenne; a Thurzó Lajos Á. I. lenne a harmadik épület; a negyedik épülete az általános iskolai hálózatnak a Tömörkény István A. I. lenne Tornyoson, ennek egyik kihe­lyezett tagozata a kevi lenne, a másik pedig a bogarasi; az ötödik intézmény a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneis­kola és annak kihelyezett tago­zatai lennének. Ezen újítások­kal óriási lehetőség nyílik meg az újonnan megalakuló intéz­mények előtt, hiszen bővülnek a pályázási és a foglalkozta­tási lehetőségek, húzta alá terasz. »P.E. Beta/Hszinhua Pesevszki Evelyn Csirkecomb az éhségsztrájkolóknak Valin és Vesic bejelentésére alkalmi performansz volt a válasz Miután Aleksandar Valin védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ellenzéki pártok erőszakos viselkedése miatt éhségsztrájkba kezd, majd csatlakozott hozzá a Szerb Haladó Párt több parlamenti képviselője is, továbbá Goran Vesic, Belgrád polgármester­helyettese, és még néhányan a városi képviselő-testületből, felmerült a kérdés: kinek szól a bejelentés? Az ellenzéknek? Komolyan gondolta bárki is, hogy ez majd meghatja őket és a hatalom elleni tüntetések során elállnak majd szándékaiktól? Pénteken délelőtt már a bejelentett 11 óra 55 perc helyett délután egy órára halasztották az éhségsztrájkot, majd kettőre, végül Aleksandar Martinovic, az SZHP parlamenti képvi­selője bejelentette: elhalasztják a tüntetést, az ellenzék további viselkedésétől függ, mikor alkalmazzák a bejelentett lépésüket. Majd Goran Vesic tartott sajtótájékoztatót, mond­ván, nem mondtak le az éhségsztrájkról, csak ettől a pillanattól a nemzeti intézmények védelmére kelnek. Végül Vulin is a média elé állt, és közölte, a főparancsnok (Aleksandar Vucic) kérésére egyelőre eláll az éhségsztrájktól. Mint mondta, nem szívesen hozta meg a döntést, de hisz Vucic ítélőképességében, mert Szerbia hisz Vucicban. A „drámai fordulat” megihlette a belgrádi egyetemi hallgatókat is, és sebtében meg is szervezték a parlament épülete előtt a Vulinijada című performanszukat, amely­nek szlogenje a Mandat je kratak, pojedi batak (Rövid a mandátum, hát edd meg a (csirke)combot) volt. A perfomansz alatt a hatalmi pártot „kiszolgáló” Informer és a Srpski telegraf bulvárlapokból raktak tüzet, hogy rostonsültet készítsenek, a háttérzeneként pedig a Budav lebac (Penészes kenyér) és a Pojescu sve kolacice (Felfalok minden süteményt) című slágerek szóltak. Martin Bezinarevic, a performansz szervezője közölte, ételt szeretnének készíteni „szegény” tisztségviselőknek a parlament épületében. Bostonsült készül, mindenkinek egy-egy comb - mondta. ■ mh Bajtársam és a főparancsnok sugallatára elálltam az éhségsztrájktól - közölte ismert modorában Aleksandar Vulin

Next