Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)
2019-07-01 / 149. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rstifo EU-CSÚCS Timmermans jelöltségéről folyik a vita Rendkívüli csúcstalálkozó kezdődött vasárnap Brüsszelben az Európai Unió tagországainak vezetőivel, akik egyetlen napirendi pontként a főbb uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az értekezlet kora esti megnyitása után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztettek. Ezt követően a munkavacsorán rátértek a tisztújítás kérdésére, és megkezdődött a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat, szükség esetén pedig reggel folytatódhat. Mindhárom uniós intézmény, az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács elnökéről is döntésnek kell születnie a vasárnapi, rendkívüli uniós csúcstalálkozó során, az Európai Központi Bank következő vezetőjéről egy későbbi időpontban határozhatnak - jelentette ki a csúcstalálkozóra érkezve Emmanuel Macron francia elnök. „Két férfinak és két nőnek kell helyet foglalnia a megnevezett négy vezető tisztségben” - hangsúlyozta a francia elnök. Sajtóhírek szerint pénteken abban állapodtak meg a legnagyobb tagállamok vezetői, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság (EB) következő elnöke; ezt végül Angela Merkel német kancellár is elfogadta. A Die Welt egy jól értesült forrásra hivatkozva arról számol be, hogy a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék-e a bizottság élére, vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet. A Die Welt szerint az utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön. A sajtóhíreket megerősíteni látszik, hogy vasárnap a csúcstalálkozóra érkező államvezetőket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az európai parlamenti (EP-) frakciók vezetőivel folytatott vasárnapi egyeztetésén állítólag Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltet javasolta kompromisszumos megoldásként az Európai Bizottság élére. Tobias Teuscher német EP-tisztségviselő, aki részt vett az ülésen, arról számolt be sajtójelentések szerint, hogy a Tusk által javasolt megállapodás alapján a májusi választást megnyerő Európai Néppárt adná az Európai Parlament elnökét, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) névre keresztelt centrista-liberális frakció pedig az Európai Tanács elnökét. Donald Tusk külön tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki kezdettől fogva ellenezte Timmermans jelöltségét. „Súlyos, sőt történelmi hibát követne el az Európai Néppárt, ha támogatásukkal Frans Timmermans lenne az Európai Bizottság (EB) elnöke” - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Joseph Daulnak, az Európai Néppárt (EPP) elnökének írt vasárnapi levelében az Origó információi szerint. A portál tájékoztatása szerint a magyar kormányfő levelében közölte: tisztában van azzal, hogy a Fidesz néppárti tagsága jelenleg fel van függesztve, és ilyen körülmények között a Fidesznek semmilyen ráhatása nem lehet az EPP politikájára. A jelenlegi helyzet súlyossága miatt azonban arról tájékoztatta a néppárt elnökét, hogy a német és a francia állami vezetők alkut kötöttek a legfontosabb európai uniós pozíciókról, és ezt terjesztik be vasárnap az Európai Tanácsnak. A megállapodás értelmében, melynek több eleme is van, Frans Timmermans lenne az Európai Bizottság elnöke - írta. Az MTI értesülései szerint az Európai Néppárt (EPP) elnöksége elutasítja Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltet az EB elnökeként, nem fogadta el az EPP- elnök és a németek javaslatát. Az MTI brüsszeli forrásai vasárnap azt is közölték: nem igaz, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Timmermanst javasolja. (Szerkesztőségi összefoglaló) Beta/AP A Die Welt szerint Andrej Plenkovic horvát kormányfő neve is felmerült 2019. július L, hétfő Történelmi lépés Észak-Koreába Washington és Phenjan újrakezdi az észak-koreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat Folytatás az 1. oldalról Trump szombat este érkezett Dél-Koreába, a G20-országcsoport oszakai találkozója után, ahol megbeszéléseket folytatott Mun Dzse In dél-koreai államfővel. Az amerikai elnök a hónap folyamán korábban már bejelentette, hogy levelet kapott Kim Dzsong Untól, aminek a tartalmát csodálatosnak és meleg hangúnak nevezte, bár a részleteiről nem számolt be. Ugyanekkor kifejtette: arra számít, valami pozitív dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország kapcsolatát nagyszerűnek minősítette. Washington és Phenjan újrakezdi az északkoreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat - jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap nem sokkal az után, hogy a Koreaifélszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump a Kim Dzsong Unnál zárt ajtók mögött folytatott csaknem egyórás találkozója után újságíróknak hozzátette, reméli, hogy a felek átfogó megoldásra jutnak a kérdésben. „Nem az számít, mennyi idő alatt csináljuk, csak az, hogy jól csináljuk” - szögezte le az amerikai elnök, hozzátéve, hogy néhány héten belül a felek felállítják a tárgyalásokat vezető küldöttségeiket. Bejelentette azt is, hogy a washingtoni delegáció élén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Stephen Biegun, az amerikai kormányzat észak-koreai különmegbízottja áll majd. Noha Trump nagyon pozitívan nyilatkozott a találkozójáról Kim Dzsong Unnál, kiemelve, hogy új fejezetet nyitnak Washington és Phenjan kapcsolatában, a sajtótájékoztatón azt is leszögezte, az észak-koreai szankciók egyelőre érvényben maradnak. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e az enyhítésük, Trump annyit válaszolt: „Bármi megtörténhet a tárgyalások során.” A héten Robert Ashley altábornagy, az Egyesült Államok katonai hírszerzésének vezetője a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta, véleménye szerint Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére. (MTI/AP/Reuters/AFP /dpa/EFE/ANSA) A történelmi lépés: Donald Trump Kim Dzsong Un invitálására Észak-Korea területére lép Beta/AP/Wang Jingqiang A szabadkereskedelem mellett, a terrorizmus ellen A klímaváltozás terén nem közeledtek az álláspontok az oszakai G20-csúcson sem A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport vezetői az oszakai csúcstalálkozójukon, amelyen tapinthatók voltak véleménykülönbségek a világkereskedelmet érintő problémák és a klímaváltozás kezelésében. Összegezve a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a kétnapos csúcstalálkozójának eredményeit a házigazda, Abe Sindzó japán kormányfő azt mondta: a résztvevők egységes álláspontra jutottak abban, hogy meg kell teremteni az igazságos, diszkrimináció nélküli szabadkereskedelmet, és ezután napirendre kerül az ehhez szükséges szabályok gyors kidolgozása; ezek a szabályok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elkerülhetetlen reformjának az alapját képezik majd. A zárónyilatkozat nem tett említést a protekcionizmusról. A G20-ak - Ausztrália kezdeményezésére - felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozva a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Abe Sindzó nem rejtette véka alá, hogy a klímaváltozást illetően jelentős véleménykülönbségek voltak a résztvevők között. A záródokumentum is tükrözte az Egyesült Államok és a többi tagország között fennálló megosztottságot. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig elkötelezett a megállapodás betartása iránt. FEGYVERSZÜNET A KERESKEDELMI HÁBORÚBAN Az oszakai találkozón ezúttal kétoldalú tárgyalások kaptak leginkább figyelmet, azon belül is Donald Trump amerikai elnök találkozója Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump és Hszi találkozója elsősorban az országaik között dúló kereskedelmi háború miatt került a figyelem központjában. Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Trump egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését. Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozva újra kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása ügyében. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, amelynek szállítása előreláthatólag, az ütemezésnek megfelelően, júliusban elkezdődik. MEGHOSSZABBÍTJÁK AZ OLAJPAKTUMOT Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozó végén sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Oszakában nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével. A Trumppal tartott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyeknek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról. Az oszakai csúcson Oroszország megegyezett Szaúd-Arábiával arról, hogy további hat-kilenc hónappal meghosszabbítják a hatályát az olajkitermelést korlátozó megállapodásnak, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik kötöttek tavaly decemberben. Putyin a szaúdi koronaherceggel, Mohammed bin Szalmánnal folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón elmondta: a vasárnap lejáró megállapodást jelenlegi formájában hosszabbítják meg. Arról még dönteni kell, hogy hat vagy kilenc hónapra szóljon majd a hosszabbítás - tette hozzá Putyin. (MTI/dpa/Hszinhua/Reuters/TASZSZ) Beta/AP Donald Trump kifogásolta, hogy Törökország orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárol Trump a párbeszéd elmélyítését javasolta Donald Trump amerikai elnök a párbeszéd elmélyítését javasolta Vlagyimir Putyin orosz államfőnek oszakai találkozójukon - idézte az Interfax orosz hírügynökség Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét vasárnap. A két elnök a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján találkozott egymással körülbelül másfél órára. Ez volt az első találkozójuk a Helsinkiben tavaly júliusban tartott csúcstalálkozójuk óta. Keveset tudni azonban arról, hogy mit vitattak meg Japánban. Peszkov mindazonáltal pénteken azt mondta, Trump készségesnek mutatkozott arra, hogy párbeszédet indítson Oroszországgal a stratégiai stabilitással és a leszereléssel kapcsolatban. „Az amerikai elnök teljes határozottsággal kifejezte szándékát a párbeszéd elmélyítésére. Ami Putyint illeti, ő már régóta beszél szándékáról, hogy a kapcsolatok normalizálásának irányába haladjanak” - mondta Peszkov az Interfax szerint. (MTI/Reuters)