Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)

2019-07-01 / 149. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­­tifo EU-CSÚCS Timmermans jelöltségéről folyik a vita Rendkívüli csúcstalálkozó kezdődött vasárnap Brüsszelben az Európai Unió tagországainak vezetőivel, akik egyetlen napirendi pontként a főbb uniós intézmények elnöki tisztsé­geinek betöltéséről tárgyalnak. Az értekezlet kora esti megnyitása után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztettek. Ezt követően a munkavacsorán rátértek a tisztújítás kérdésére, és megkez­dődött a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat, szükség esetén pedig reggel folytatódhat. Mindhárom uniós intézmény, az Európai Bizottság, a Parla­ment és a Tanács elnökéről is döntésnek kell születnie a vasárnapi, rendkívüli uniós csúcstalálkozó során, az Európai Központi Bank következő vezetőjéről egy későbbi időpont­ban határozhatnak - jelentette ki a csúcstalálkozóra érkezve Emmanuel Macron francia elnök. „Két férfinak és két nőnek kell helyet foglalnia a megnevezett négy vezető tisztségben” - hangsúlyozta a francia elnök. Sajtóhírek szerint pénteken abban állapodtak meg a legna­gyobb tagállamok vezetői, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság (EB) következő elnöke; ezt végül Angela Merkel német kancellár is elfogadta. A Die Welt egy jól érte­sült forrásra hivatkozva arról számol be, hogy a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokra­ták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék-e a bizottság élére, vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet. A Die Welt szerint az utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világ­bankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön. A sajtóhíreket megerősíteni látszik, hogy vasárnap a csúcs­­találkozóra érkező államvezetőket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az európai parlamenti (EP-) frakciók vezetői­vel folytatott vasárnapi egyeztetésén állítólag Frans Timmer­mans szociáldemokrata csúcsjelöltet javasolta kompro­misszumos megoldásként az Európai Bizottság élére. Tobias Teuscher német EP-tisztségviselő, aki részt vett az ülésen, arról számolt be sajtójelentések szerint, hogy a Tusk által javasolt megállapodás alapján a májusi választást megnyerő Európai Néppárt adná az Európai Parlament elnö­két, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) névre keresztelt cent­rista-liberális frakció pedig az Európai Tanács elnökét. Donald Tusk külön tárgyalt Orbán Viktor magyar minisz­terelnökkel is, aki kezdettől fogva ellenezte Timmermans jelöltségét. „Súlyos, sőt történelmi hibát követne el az Európai Néppárt, ha támogatásukkal Frans Timmermans lenne az Euró­pai Bizottság (EB) elnöke” - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Joseph Daulnak, az Európai Néppárt (EPP) elnökének írt vasárnapi levelében az Origó információi szerint. A portál tájékoztatása szerint a magyar kormányfő levelében közölte: tisztában van azzal, hogy a Fidesz néppárti tagsága jelenleg fel van függesztve, és ilyen körülmények között a Fidesznek semmilyen ráhatása nem lehet az EPP politikájá­ra. A jelenlegi helyzet súlyossága miatt azonban arról tájé­koztatta a néppárt elnökét, hogy a német és a francia állami vezetők alkut kötöttek a legfontosabb európai uniós pozíci­ókról, és ezt terjesztik be vasárnap az Európai Tanácsnak. A megállapodás értelmében, melynek több eleme is van, Frans Timmermans lenne az Európai Bizottság elnöke - írta. Az MTI értesülései szerint az Európai Néppárt (EPP) elnöksége elutasítja Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltet az EB elnökeként, nem fogadta el az EPP- elnök és a németek javaslatát. Az MTI brüsszeli forrásai vasárnap azt is közölték: nem igaz, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Timmermanst javasolja. (Szerkesz­tőségi összefoglaló) Beta/AP A Die Welt szerint Andrej Plenkovic horvát kormányfő neve is felmerült 2019. július L, hétfő Történelmi lépés Észak-Koreába Washington és Phenjan újrakezdi az észak-koreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat Folytatás az 1. oldalról Trump szombat este érkezett Dél-Koreá­­ba, a G20-országcsoport oszakai találkozója után, ahol megbeszéléseket folytatott Mun Dzse In dél-koreai államfővel. Az amerikai elnök a hónap folyamán korábban már bejelentette, hogy levelet kapott Kim Dzsong Untól, aminek a tartalmát csodálatosnak és meleg hangúnak nevezte, bár a részleteiről nem számolt be. Ugyanekkor kifejtette: arra számít, valami pozi­tív dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország kapcsolatát nagysze­rűnek minősítette. Washington és Phenjan újrakezdi az észak­koreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat - jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap nem sokkal az után, hogy a Koreai­félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezet­ben találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump a Kim Dzsong Unnál zárt ajtók mögött folytatott csaknem egyórás találko­zója után újságíróknak hozzátette, remé­li, hogy a felek átfogó megoldásra jutnak a kérdésben. „Nem az számít, mennyi idő alatt csinál­juk, csak az, hogy jól csináljuk” - szögezte le az amerikai elnök, hozzátéve, hogy néhány héten belül a felek felállítják a tárgyalásokat vezető küldöttségeiket. Bejelentette azt is, hogy a washingtoni delegáció élén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Stephen Biegun, az amerikai kormányzat észak-koreai külön­­megbízottja áll majd. Noha Trump nagyon pozitívan nyilatkozott a találkozójáról Kim Dzsong Unnál, kiemelve, hogy új fejezetet nyitnak Washington és Phen­jan kapcsolatában, a sajtótájékoztatón azt is leszögezte, az észak-koreai szankciók egyelőre érvényben maradnak. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e az enyhítésük, Trump annyit válaszolt: „Bármi megtörténhet a tárgyalások során.” A héten Robert Ashley altábornagy, az Egye­sült Államok katonai hírszerzésének vezetője a Fox televíziónak adott interjújában azt mond­ta, véleménye szerint Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére. (MTI/AP/Reuters/AFP /dpa/EFE/ANSA) A történelmi lépés: Donald Trump Kim Dzsong Un invitálására Észak-Korea területére lép Beta/AP/Wang Jingqiang A szabadkereskedelem mellett, a terrorizmus ellen A klímaváltozás terén nem közeledtek az álláspontok az oszakai G20-csúcson sem A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlát­ható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak interne­tes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilat­kozatukban a G20 országcsoport vezetői az oszakai csúcstalálkozó­jukon, amelyen tapinthatók voltak véleménykülönbségek a világke­reskedelmet érintő problémák és a klímaváltozás kezelésében. Összegezve a világ 19 legna­gyobb fejlett és felzárkózó gazda­ságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a kétnapos csúcstalálkozójának eredménye­it a házigazda, Abe Sindzó japán kormányfő azt mondta: a részt­vevők egységes álláspontra jutot­tak abban, hogy meg kell terem­teni az igazságos, diszkrimináció nélküli szabadkereskedelmet, és ezután napirendre kerül az ehhez szükséges szabályok gyors kidol­gozása; ezek a szabályok a Keres­kedelmi Világszervezet (WTO) elkerülhetetlen reformjának az alapját képezik majd. A záró­nyilatkozat nem tett említést a protekcionizmusról. A G20-ak - Ausztrália kezde­ményezésére - felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézke­dések kidolgozását, megakadályoz­va a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjeszté­sét, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Abe Sindzó nem­ rejtette véka alá, hogy a klímaváltozást illető­en jelentős véleménykülönbségek voltak a résztvevők között. A záró­­dokumentum is tükrözte az Egye­sült Államok és a többi tagország között fennálló megosztottságot. Két különálló passzus rögzítet­te azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a­ párizsi klímaegyezményből való kilépés­ről, a többi tagállam pedig elkö­telezett a megállapodás betartása iránt. FEGYVERSZÜNET A KERESKEDELMI HÁBORÚBAN Az oszakai találkozón ezút­tal kétoldalú tárgyalások kaptak leginkább figyelmet, azon belül is Donald Trump amerikai elnök találkozója Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump és Hszi találkozója első­sorban az országaik között dúló kereskedelmi háború miatt került a figyelem központjában. Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereske­delmi tárgyalások a felek között. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Trump egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommu­nikációs óriáscég amerikai beszál­lítói folytathatják majd tevékenysé­güket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését. Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozva újra kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvá­sárlása ügyében. Erdogan hangsú­lyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavé­delmi rendszer, amelynek szállítá­sa előreláthatólag, az ütemezésnek megfelelően, júliusban elkezdődik. MEGHOSSZABBÍTJÁK AZ OLAJPAKTUMOT Vlagyimir Putyin a csúcsta­lálkozó végén sajtótájékoztató­ján arról beszélt, hogy Oszakában nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világke­reskedelem fejlődése iránti elkötele­zettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcso­latos információk internetes terjesz­tésével. A Trumppal tartott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsola­tokról, amelyeknek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemel­te: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdje­nek konzultációt a hadászati nukle­áris támadófegyverek csökkenté­séről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyez­mény meghosszabbításáról. Az oszakai csúcson Oroszor­szág megegyezett Szaúd-Arábiá­val arról, hogy további hat-kilenc hónappal meghosszabbítják a hatályát az olajkitermelést korlá­tozó megállapodásnak, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik kötöttek tavaly decemberben. Putyin a szaúdi koronaherceggel, Mohammed bin Szalmánnal folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón elmondta: a vasárnap lejáró megállapodást jelenlegi formájában hosszabbít­ják meg. Arról még dönteni kell, hogy hat vagy kilenc hónapra szól­jon majd a hosszabbítás - tette hozzá Putyin. (MTI/dpa/Hszin­­hua/Reuters/TASZSZ) Beta/AP Donald Trump kifogásolta, hogy Törökország orosz Sz-400-as légvédel­mi rakétarendszert vásárol Trump a párbeszéd elmélyítését javasolta Donald Trump amerikai elnök a párbeszéd elmélyítését javasolta Vlagyimir Putyin orosz államfőnek oszakai találkozójukon - idézte az Interfax orosz hírügynökség Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét vasárnap. A két elnök a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján találkozott egymással körülbelül másfél órára. Ez volt az első találkozójuk a Helsinkiben tavaly júliusban tartott csúcstalálkozójuk óta. Keveset tudni azonban arról, hogy mit vitattak meg Japánban. Peszkov mindazonáltal pénteken azt mondta, Trump készségesnek mutatkozott arra, hogy párbe­szédet indítson Oroszországgal a stratégiai stabilitással és a leszereléssel kapcsolatban. „Az amerikai elnök teljes határozottsággal kifejezte szándékát a párbeszéd elmélyítésére. Ami Putyint illeti, ő már régóta beszél szándékáról, hogy a kapcsolatok normalizálásának irányába halad­janak” - mondta Peszkov az Interfax szerint. (MTI/Reuters)

Next