Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)

2019-07-12 / 159. szám

2019. július 12., péntek Mmfia szabadka@magyarszo.rs SZABADKA9 Kinek a hőse Danilo Kis? Újabb vita az irodalmár díszpolgári címéről Szabadkán A szabadkai városi képviselő-testület tegnap tartotta meg sorrendben 24. ülését, amelyen hét napirendi pontot vitattak meg a képviselők. Az ülés a korábban megszokottakhoz képest nyugodt hangnemben zajlott, ám az utolsó napirendi pontnál, amikor a Danilo Kis díszpolgári címéről szóló rendelet visszavonásáról dönthettek a képviselők, heves vita alakult ki a Szerb Haladó Párt és a Mozgalom a Polgári Szabadkáért képviselőcsoport tagjai között. Mint ismeretes, Szabadka polgármestere, Bogdan Laban felterjesztése nyomán a városi képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendi pontjai között szerepelt a Szabadkán született, és nemzetközileg is elismert író, fordító Danilo Kis díszpolgári címéről szóló rendelethozatal. A képviselő-testület akkor egyhangúlag, ellen­­szavazat nélkül megszavazta Danilo Kis dísz­polgári címét. A döntést követően megszólalt az író özvegye, Mirjana Miocinovic, aki nyílt levélben kérte a díszpolgári cím visszavonását. Az özvegy kezdeményezését több mint 160 közéleti személyiség támogatta. A Mozgalom a Polgári Szabadkáért képviselőcsoport indít­ványozására tegnap ismét napirenden szerepelt az ügy, és az említett frakció kezdeményezte a díszpolgári címről szóló rendelet érvénytelení­tését. A témához ezúttal is többen hozzászól­tak, a hatalmi koalíció részéről Veljko Vojnic, Stevan Bakic és Mirko Bajic fejtette ki vélemé­nyét, ugyanakkor felszólalt Nemanja Simovic, a Szabadkai Városi Tanács sporttal és ifjúsági ügyekkel megbízott tagja is, míg az ellenzék részéről Mágiás Jenő és Miroslav Milosevic mondta el gondolatait. Mágiás Jenő újságírói kérdésre elmond­ta, hogy a legutóbbi ülésen a díszpolgári cím odaítélése mellett szavaztak, de átverve érzik magukat, hisz véleményük szerint a polgármes­ternek kötelessége lett volna kikérnie Danilo Kis özvegyének írásos beleegyezését.­­ Becsapva érezzük magunkat, mivel a döntéshozatalkor senki sem említette azt, hogy a helyi önkormányzat nem szerezte be a jogutód, Mirjana Miocinovic jóváhagyá­sát. Ha tudtuk volna, hogy ezt elmulasztot­ták, biztosan nem szavaztunk volna a döntés meghozatalára. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Fókusz Alapítványt átnevezték Danilo Kis Alapítványra, akkor megszerezték az özvegy beleegyezését, és most is ezt kellett volna. Másrészt sajnos ideológiai kérdéssel állunk szemben. A Szerb Haladó Párt hőse Radovan Karadzic és Ratko Mladic, és nem Danilo Kis és Borislav Pekic. Utóbbiak a polgári Szer­bia hősei, nem pedig a nagy nemzeti Szerbia hősei. Job­ban tennék, ha hűek maradnának a saját hőseikhez, és azokat javasolnák különféle tisztségekre és díjakra, és nem próbálnák ily módon átmosni a múltjukat. A díszpolgári cím körüli történések véleményem szerint lejárat­ják Szabadkát is, ugyanakkor magát a címet is - fogalmazott Mágiás Jenő. Nemanja Simovic elmondása szerint a város egy több tíz éves tartozást törleszt azzal, hogy díszpolgári címet adományoz a település híres szülöttének. - Sajnálom, hogy egy jó és szükséges kezde­ményezés át lett politizálva. Nem szeretnénk kiadni Danilo Kis műveit, éppen ezért nincs szükségünk a szerző jogutódjának beleegye­zésére, mi a díszpolgári címmel csak a tiszte­letünket és a hálánkat szeretnénk kifejezni az irodalmár irányába. A legutóbbi ülésen született rendelet érvénytelenítését kezdeményező frak­ció vezetője ügyvéd, így biztosra veszem, hogy amennyiben létezne az a dokumentum, amelyik igazolja, hogy Mirjana Miocinovic Danilo Kis jogszerű örököse, akkor ő azt a mai ülésre besze­rezte volna. Amennyiben az író özvegye nem hajlandó átvenni a díszpolgári címet igazoló plakettet, úgy a tervek szerint azt a Danilo Kic Alapítvány képviselőjének fogjuk átadni a város napja alkalmából - nyilatkozta Simovic. Az ülésen végül elutasították a legutóbbi ülésen szóló rendelet érvénytelenítését. A városi képviselő-testület tegnapi ülésén emellett többek között határozat született a mező­­gazdasági földterületek védelmére, rendezésére és használatára vonatkozó 2019-es programról, a Palics Park Kft. idei működési tervének módosítá­sáról, illetve rendeletet fogadtak el az atléta Sztan­­tics György szobrának felállításáról. ■ B­em Gergely Árpád SZABADKA! HISTÓRIÁK A híres alföldi betyár Patyi Szilárd Júliusban van a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor születésének évfordulója. Hajdújáráson vasárnap fesztivál keretében emlékeznek meg erről az eseményről. A Rózsa Sándorról való megemlékezés nem véletlen, hiszen a legen­dás betyár Szeged, Kecskemét és Szabadka környékének tanyavilágában tevékenykedett. Gyakori vendége volt a városunk körül talál­ható csárdáknak. A Ludasi-tavon lévő náddal benőtt sziget pedig számos búvóhelyének egyi­ke volt. Rózsa Sándor alakját nem könnyű felidézni. Életének valós eseményeit a néphagyomány számos alkalommal kiszínezte, mesés elemek­kel gazdagította. A személye körüli legendát tovább növelte az a tény, hogy betyárseregé­vel harcolt az 1848/49-es szabadságharcban, a délvidéki hadszíntéren. Keringett is róla egy legenda, mely szerint találkozott Petőfivel. A történet szerint a betyár éppen a kamuti csárdában mulatott, amikor azt a hírt hozták neki, hogy Aradról rabokat hurcolnak Bécs felé. Rózsa Sándor betyárjaival kiszabadította a rabokat, akik mind a szabadságharc katonái voltak. Rózsa Sándor a katonák között felismer­te Petőfit, akivel aztán átmulatták az éjszakát. Végül Rózsa Sándor egy lovat adott ajándék­ba Petőfinek, amellyel a forradalom költője elvágtatott. Rózsa Sándorról már életében is több köny­vet írtak. A betyárt 1857-ben komája, Katona Pál szegedi tanyás gazda feladta a pandúrok­nak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották meg. Ekkor született a Híres alföldi betyár Rózsa Sándor viselt dolgai, perbefogatása és elítélteté­­se című könyv, amely Fekete Miklós munká­ja. Ebben a szerző többek között leírja Rózsa Sándor származását és első bűntettét. „E sajátszerű sorsot ért ember született Szegeden az alsó-városban 1813. jul. 16-án. Katholikus és magyar. Apját Rózsa Andrást rablás alkalmával verték agyon, ő maga isko­lába soha se járt, úgy nőtt fel mint csikós a pusztákon. E neveléshiány Rózsa Sándort már mint 22 éves sihedert tévútra vezeté. Ugyanis 1836- ban, két más lovas betyár társaságában Dara­bos István udvaráról két tehenet hajtott el, a mi kitudódván, a szegedi városi törvényszék által ugyanazon évben, September 10-én másfél évi fogságra, s minden három hónapban 25 botütésre ítéltetett” - olvasható a könyvben. A könyvben egy igen részletes leírást is talá­lunk Rózsa Sándor külsejéről. „Rózsa Sándor középnél magasabb, sugár termetű, de rendkívül széles vállú, olajszín­­barna arc­ú férfi. Nagy orra alatt, végén lenyírt verhenyeges bajusza van, haját hátra simítva hordja gesztenye-szín haja közé itt ott már szürkülő szálak is vegyülnek. Élesen jelzett vonásain csaknem a jó indulat megnyerő kifejezését vélné az ember észrevenni, ha ama mélyen boltozott szemöldök alótt kiülő nagy sötét szemeiből, azonnal elő nem tűnnének, a féket vesztett szenvedélyek fenyegető villámai. Öltözete, melyben a törvényszék előtt is megje­lent, zsinorzott szederjes posztó ujjas, pitykés mellény, vászon ing és gatya. Kis lábai bármely gavallérnak díszére válnának. Ő mindenesetre a figyelmet nagyon magára vonó külsővel bír. Egyébiránt tetőtől talpig szeged-vidéki magyar paraszt” - írta Fekete Miklós. Végül Rózsa Sándort „a véghez vitt, és megkísérlett gyilkosság, súlyos testi sértés, és nyilvános erőszakoskodás” vétkében bűnösnek találták és kötél általi halálra ítélték, de hogy ne csináljanak belőle mártírt, az ítéletet élet­fogytiglani börtönbüntetésre módosították. A börtönből 1868-ban amnesztiával szabadult, de egy balul sikerült vonatrablás miatt 1869 janu­árjában újból elfogták. 1872-ben 21 rendbéli rablás, 9 lopás és 1 rendbeli gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre ítélték. 1878. novem­ber 22-én a szamosújvári fegyházban érte a halál gümőkór következtében. Elhunyt Földi Márta Ötvennyolc éves korában tegnap tragikus hirtelenséggel elhunyt Földi Márta, a Prospe­­ritati Alapítvány igazgatóbi­zottságának tagja, a csantavéri helyi közösség közgyűlésének elnöke. Földi Márta 1960-ban született Csantavéren. Az álta­lános iskola és a középiskola befejezését követően az Újvidéki Egyetem Közgazdaság­­tudományi Karának informatika szakán szerzett egyete­mi diplomát. Gyakornoki időszakát a szabadkai Bratstvo vagongyárban töltötte, majd a csantavéri Földműves Szövet­kezetben volt a terv- és analízis osztály főnöke, később pénz­ügyi igazgatója, ezt követően lett Zenta község közigazgatá­sában a pénzügyi- és gazdasági osztály vezetője. 1996-2002 között a Csantavéri Kosárlabda Klub elnöke volt, 2002 óta a csantavéri Chantafeyer civil szervezet elnöke, 2012-től a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnöke. Szülés utáni depresszióból az­ öngyilkosságba A Blic értesülései szerint kedden Szabadkán öngyilkos lett a huszonnyolc éves S. B. A nő a születésnapján lőtte fejbe magát, két hónappal azután, hogy megszülte első gyermekét. S. B. a Közgazdasági Karon végzett, tavaly szerzett diplo­mát. Lapértesülések szerint a nő szülés utáni depresszió­val küzdött. A Novosti tudósítása szerint a nő orvosnál is járt a problémájával, aki úgy döntött, hogy nincs szüksége gyógyszeres kezelésre. S. B. pisztollyal lőtte főbe magát. Az öngyilkosság idején egyedül volt otthonában, mivel a férje elment a születésnapi tortáért. A nőt a barátai találták meg, akik meg szerették volna lepni a születésnapján. A mentők a Szabadkai Közkórházba szállították a nőt, ám az életét nem tudták megmenteni. ■ B­em Arcfestés elektronikus zenére A Summer3P elektronikus zenei fesztivált számos műhelymunka és kulturális program kíséri Július 26-a és 28-a között immár tizenhetedik alkalommal rendezik meg a Summer3P elnevezésű elektronikus zenei fesztivált Palicson. A rendezvénynek idén nem a termál­fürdő ad otthont, mivel ott építkezési munkálatok folynak, hanem a Férfistrandon, a termálmedence egykori bejára­tánál rendezik meg a fesztivált. Az esemény legnevesebb előadója, James Lavelle lemezlovas, producer, a kultikus Mo’Wax kiadóház alapítója lesz. A rendezvény legfőképp az elektronikus zenét igyekszik népszerűsíteni, de a szervezők számos kísérőrendezvénnyel, köztük kulturális programok­kal, műhelymunkákkal is készülnek, amelyek között bárki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb tartalmas időtöltést. A rendezvény ideje alatt mindennap 17 és 20 óra között Emil Kadric festőművész tart kreatív műhelymunkát. A fesztivál utolsó napján a műhelymunkákon készült munkák­ból kiállítás nyílik, az előtte lévő napokon pedig a látogatók az előző évek műhelymunkáinak képeit tekinthetik meg. Ljiljana Horvat festőművész testfestést tart az érdeklődők­nek. Otto Zakar street art művész mindennap 17 és 20 óra között stencil art műhelymunkát tart, amelyen az érdek­lődők megtanulhatják, hogyan készíthetnek rajzmintákat, és azokat hogyan vihetik rá vászonra vagy éppen pólóra. SummerDaDa elnevezésű versműhelyt Vladimir Milojko­­vic író, míg íróműhelyt Jelena Janjic, Sanja Babic és Adam Radetic, az Ifjúsági Könyvklub tagjai fognak vezetni. Július 28-án a komolyzene szerelmeseinek kedveskednek a szerve­zők, ugyanis 17 órai kezdettel a szabadkai Garden Quartet vonósnégyes ad koncertet. A fesztiválon egy fotókiállítás is látható lesz SummerUp Fesztivál - Örökség 2003-2018 címen. Ezek mellett a fesztivál alatt számos sportrendezvényre, délelőtti jógaoktatásra, aerobik-edzésekre kerül sor. A műhelymunkákon való részvételre a workshop3p(a@gmail. com e-mail-címen lehet jelentkezni. További információk a műhelymunkákról és a fesztivállal kapcsolatban a www. summer3p.org honlapon találhatók. ■ pasz A fesztiválon bárki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb időtöltést Summer3P

Next