Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)
2019-07-19 / 165. szám
2019. július 19., péntek Szeparatizmussal vádolják a KMKSZ-t Magyar nemzeti színekkel ábrázolták a határ menti választókerületeket Az ukrán külügyminisztérium kezdeményezésére büntetőeljárást indított csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ellen, mert a hatóság szerint a magyar szervezet hetilapja címoldalának választási térképén a magyar nemzeti lobogó színeivel kiemelve ábrázolta a magyar érdekeltségű három egyéni választókerületet. Az SZBU az ukrán büntető törvénykönyv 110-es cikkelyének 2. pontja - Ukrajna területi egységének és sérthetetlenségének megszegése alapján indított eljárást a KMKSZ ellen, mert a szervezet Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilapja kedden megjelent számának címoldalán közölt választási térképen piros, fehér és zöld színekkel ábrázolta a július 21 -i előrehozott ukrán parlamenti választáson induló három magyar egyéni jelölt választókerületét. A hatóság szerint a KMKSZ ezzel feltételesen elkülönítette a jelzett térségeket Kárpátalja többi részétől - adta hírül a zakarpattya. net.ua kárpátaljai hírportál. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kárpátalja című lapjának első oldalán »Talpra, magyar!« szlogen alatt Ukrajna egyes területeinek Magyarországhoz tartozását illusztrálják. Ez szeparatizmus! Az ukrán főügyészségnek és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak eljárást kell indítania ellene. Az erre vonatkozó leveleket megírtam” - írta az eljárást kezdeményező Jevhen Bozsok külügyminiszterhelyettes a Twitteren csütörtökön közzétett bejegyzésében. Az SZBU sajtószolgálatának közleménye szerint tekintettel arra, hogy Kárpátalja térképének a magyar zászló alapján történő ábrázolása „kimerítheti az Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni bűncselekmény tényállását”, és „szeparatista hangulatot kelthet a magyar nemzetiségi kisebbség körében”, az említett ábrázolást tartalmazó kiadvány terjesztése az ukrán alkotmány szerint Ukrajna területi vagy államhatárának a megváltoztatására irányuló nyílt felhívásnak minősül. (MTI) karpatalja.net Ez a címoldal „ütötte ki a biztosítékot" Jevhen Bozsok külügyminiszter-helyettesnél Rabszolgatartókat tartóztattak le Zalában Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is „rabszolgaként” tartottak és használtak ki Pakodon - erősítette meg a Zalai Hírlap információját csütörtökön a Zala Megyei Főügyészség szóvivője. Pirger Csaba elmondta: januárban egy 24 éves nő került kórházba kétoldali tüdőgyulladással, életveszélyes, kihűléshez közeli állapotban, így indult nyomozás, amely az előzményekre is fényt derített. Ennek következményeként a Pakodon élő család tagjai közül az anyát, huszonéves fiát és hasonló korú lányát a bíróság szerdán letartóztatásba, egy másik lányát pedig bűnügyi felügyelet alá helyezte. A család tagjai hónapokkal korábban ígéretekkel vették rá a 24 éves nőt, hogy költözzön hozzájuk. Ezután azonban kihasználták, mostoha körülmények között lakott náluk, kölcsönök felvételére kényszerítették, majd a pénzét elvették, valamint rendszeresen bántalmazták, éheztették. Fény derült arra is, hogy 2015-ben hasonló körülmények között szállásoltak el egy férfit, akit ugyancsak megfosztottak személyi szabadságától, dolgoztatták, bántalmazták, éheztették. Őt is rákényszerítették, hogy kölcsönöket vegyen fel, a pénzt pedig elvették tőle, végül harmadik próbálkozásra tudott megszökni, hogy rendőri segítséget kérjen. Pirger Csaba hozzátette: felmerült a gyanúja annak, hogy korábban szintén sanyarú körülmények között tartottak még egy férfit, aki ugyancsak leromlott egészségi állapotban került kórházba, és ott nem sokkal később meghalt. A Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettével gyanúsítható családtagok közül hármat letartóztattak, egynek pedig elrendelték a bűnügyi felügyeletét. Alaposan feltehető, hogy összebeszéléssel, áldozataik megfélemlítésével az eljárást megnehezítenék, a fiatal nő ugyanis a szembesítéskor, fenyegetések hatására visszavonta terhelő vallomását - jelezte a szóvivő. (MTI) Az Egyesült Államok visszatért Közép-Európába A transzatlanti kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta Szijjártó Péter Washingtonban Budapest számára fontosak a transzatlanti kapcsolatok - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda este egy washingtoni konferencián. A politikus az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű, biztonsági és fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatóintézet, a GLOBSEC közös rendezvényén vett részt. A kétnapos konferencia, amelyen miniszterek, politikai elemzők, nagykövetek vettek részt, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát vizsgálta. Philip T. Reeker, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Ázsiáért felelős ügyvezető államtitkára - aki diplomataként dolgozott Budapesten - azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat és Közép-Európát egy sor alapvető érték köti össze. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az amerikai politika elhanyagolta ezt a térséget, de Washington most az évekig tartó érdektelenség és alkalmi nézetkülönbségek után visszatért Közép-Európába. „Nem kétséges, hogy egyes közép-európai NATO-szövetségeseink - és erre Magyarország a nyilvánvaló példa - úgy érezték, hogy kapcsolataink megfeneklettek és feszültek lettek” - fogalmazott Reeker. Leszögezte: a Trump-kormányzat elvi alapokon nyugvó politika mellett kötelezte el magát. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: „Néhány évvel ezelőtt még azzal kellett szembesülnünk, hogy nem vagyunk az amerikai külpolitika radarjában.” Hozzáfűzte: „Boldogok vagyunk, hogy Közép-Európával most stratégiai fontosságú térségként számolnak.” Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter és Ales Chmelas cseh külügyminiszter-helyettes egyaránt a transzatlanti viszony erősítése mellett tett hitet. A lengyel diplomácia vezetője létfontosságúnak nevezte e kapcsolatokat. A konferencián szóba kerültek energiabiztonsági kérdések és a 12 országot összefogó Három Tenger Kezdeményezés nevű gazdasági együttműködés is. Szijjártó Péter kiemelte: „Könnyű energiafüggetlenségről beszélni, de az Egyesült Államokon és az európai szövetségeseken a sor, hogy lépjenek ez ügyben.” A miniszter emlékeztetett arra, hogy vannak ugyan tervek új vezetékek megépítésére, például Horvátországban, de amíg ezek nem valósulnak meg, addig Magyarország kénytelen orosz gázt vásárolni. „Az infrastruktúra ezt diktálja” - fogalmazott. A miniszter - kérdésre válaszolva - kitért a jogállamiságot firtató felvetésekre is. „Amikor támadnak bennünket, mindig azt mondom: említsenek akár egyetlen konkrét példát is! Bármilyen kormányról is legyen szó, ha megsértené a demokratikus normákat, nem választanák meg háromszor is” - szögezte le. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azzal egészítette ki: „azért támadnak bennünket, mert kormányunkban nem a liberális eszmék az uralkodóak, és mert migránsellenes politikát folytatunk”. Az európai parlamenti választásokról, illetve Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élére történt megválasztásáról Szijjártó Péter kifejtette, hogy a közép-európai országoknak is szerepük volt ebben, és növekvő gazdasági ereje és erős összetartása okán a térség az Európai Unió döntéshozó erejévé emelkedett. „Kétségtelenül van befolyásunk az Európai Unió jövőjére” - hangoztatta a magyar diplomácia vezetője. (MTI) Szijjártó Péter felszólal az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű GLOBSEC közös rendezvényén Washingtonban. Mellette Jacek Czaputowicz és Ales Chmelar kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 RÖVIDEN Belgrádba utazik Áder János hétfőn A szerb fővárosba utazik Áder János köztársasági elnök július 22-én - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön. A közlemény szerint a köztársasági elnök szerb kollégájával, Aleksandar Vucictyal felavatja Hunyadi János szobrát a zimonyi Duna-parton. Hunyadi János szobrának felavatásával magyarok és szerbek együtt tisztelegnek Nándorfehérvár védői előtt, akik 1456-ban életüket áldozták a hősies küzdelemben, és megemlékeznek a július 22-i diadalról, amelyre egész Európa felfigyelt - tették hozzá. (MTI) Menczer: A kerítés ott marad, ahol van A migráció biztonsági kockázat - jelentette ki szerdán a Facebookon közzétett nyilatkozatában a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Menczer Tamás ezt arra reagálva közölte, hogy Felipe González Morales, az ENSZ jelentéstevője közleményt adott ki magyarországi vizsgálódásáról. Ebben az államtitkár szerint a jelentéstevő bírálja az országot azért, mert a migrációra biztonsági kockázatként tekint. Az ENSZ jelentéstevője „bírál minket azért is, mert a migrációs válságról, migrációs krízisről beszélünk” - mondta Menczer Tamás, kiemelve: „azért beszélünk erről, mert ez az igazság”. „A migráció nem egy megoldott kérdés, a migráció a probléma. Jelenleg is a legóvatosabb becslések szerint is 30- 35 millió olyan ember él Európa keleti és déli szomszédságában, akik bármikor hozhatnak olyan döntést, hogy elindulnak Európa felé” - hangsúlyozta az államtitkár. „Továbbá az ENSZ jelentéstevője kritizál bennünket azért is, mert nem engedjük azt, hogy a migránsok szabadon mozogjanak Magyarországon. Kritizál bennünket a kerítés miatt, a tranzitzónák miatt” - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: a kerítés ott marad, ahol van, mert a magyar emberek biztonságát szolgálja” - mondta az államtitkár. (MTI) Megelőlegezett a bizalom Von der Leyennek A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje, a kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke. Közölte: „van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom”. (MTI) Az EP döntött az alelnökök feladatköreiről Az Európai Parlament elnöksége csütörtöki ülésén döntött az uniós képviselő-testület alelnökeinek következő két és fél évre szóló portfolióiról. A fideszes Járóka Lívia megtartotta eddigi portfolióit, egyebek mellett az EP ellenőrző testületének elnöke marad, Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének pedig a Régiók Bizottságával, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való kapcsolattartás lesz egyik fő feladata. Járóka Lívia az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az Európai Parlament ellenőrző testületének elnöke marad, valamint megtartotta a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnöki funkcióját is. A néppárti képviselő helyettesíti az uniós parlament elnökét a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatokban, továbbá tagja maradt az épületekkel, közlekedéssel és a környezetbarát parlamenttel foglalkozó munkacsoportnak, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak, illetve az Európai Polgári Díj kuratóriumának. Dobrev Klára az MTI-nek elmondta, alelnökként az Európai Unió önkormányzatiságért felelős intézményével, a Régiók Bizottságával, valamint a munkaadókkal, munkavállalókkal, szakszervezetekkel foglalkozó Gazdasági és Szociális Bizottsággal való kapcsolattartás lesz az egyik fő feladata. Hozzá tartozik majd a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) való kapcsolattartás, valamint a keleti partnerországok képviselőiből álló Euronest Parlamenti Közgyűlés koordinálása is. Helyet foglal az Európai Polgári Díj nyerteseiről döntő kuratóriumban, valamint felügyeli a Brüsszelben található Európai Történelem Háza munkáját - közölte a képviselő. (MTI) Nem módosulhat a román alaptörvény A román alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette csütörtökön azokat az alkotmánymódosító törvénytervezeteket, amelyekkel a május 26-i korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakaratot építenék be a román alaptörvénybe. Román médiaértesülések szerint a taláros testület mind a szociálliberális kormánytöbbség, mind a jobbközép ellenzék tervezetében azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék. (MTI)