Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)

2019-07-19 / 165. szám

2019. július 19., péntek Szeparatizmussal vádolják a KMKSZ-t Magyar nemzeti színekkel ábrázolták a határ menti választókerületeket Az ukrán külügyminisztérium kezdeményezésére büntetőeljárást indított csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ellen, mert a hatóság szerint a magyar szervezet hetilapja címoldalának választási térképén a magyar nemzeti lobo­gó színeivel kiemelve ábrázolta a magyar érdekeltségű három egyéni választókerületet. Az SZBU az ukrán büntető törvénykönyv 110-es cikkelyé­nek 2. pontja - Ukrajna területi egységének és sérthetetlenségé­nek megszegése­­ alapján indí­tott eljárást a KMKSZ ellen, mert a szervezet Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilapja kedden megjelent számának címoldalán közölt választási térképen piros, fehér és zöld színekkel ábrázolta a július 21 -i előrehozott ukrán parla­menti választáson induló három magyar egyéni jelölt választókerü­letét. A hatóság szerint a KMKSZ ezzel feltételesen elkülönítette a jelzett térségeket Kárpátalja többi részétől - adta hírül a zakarpattya. net.ua kárpátaljai hírportál. „A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség Kárpátalja című lapjának első oldalán »Talpra, magyar!« szlogen alatt Ukraj­na egyes területeinek Magyar­­országhoz tartozását illusztrál­ják. Ez szeparatizmus! Az ukrán főügyészségnek és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak eljá­rást kell indítania ellene. Az erre vonatkozó leveleket megírtam” - írta az eljárást kezdeményező Jevhen Bozsok külügyminiszter­helyettes a Twitteren csütörtökön közzétett bejegyzésében. Az SZBU sajtószolgálatának közleménye szerint tekintet­tel arra, hogy Kárpátalja térké­pének a magyar zászló alapján történő ábrázolása „kimerítheti az Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni bűncselek­mény tényállását”, és „szeparatis­ta hangulatot kelthet a magyar nemzetiségi kisebbség körében”, az említett ábrázolást tartalma­zó kiadvány terjesztése az ukrán alkotmány szerint Ukrajna területi vagy államhatárának a megváltoz­tatására irányuló nyílt felhívásnak minősül. (MTI) karpatalja.net Ez a címoldal „ütötte ki a biztosítékot" Jevhen Bozsok külügy­miniszter-helyettesnél Rabszolgatartókat tartóztattak le Zalában Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is „rabszolgaként” tartottak és használtak ki Pakodon - erősítette meg a Zalai Hírlap információját csütörtökön a Zala Megyei Főügyészség szóvivője. Pirger Csaba elmondta: januárban egy 24 éves nő került kórházba kétoldali tüdőgyulladással, életveszélyes, kihűléshez közeli állapotban, így indult nyomozás, amely az előzményekre is fényt derített. Ennek követ­kezményeként a Pakodon élő család tagjai közül az anyát, huszonéves fiát és hasonló korú lányát a bíróság szerdán letartóztatásba, egy másik lányát pedig bűnügyi felügyelet alá helyezte. A család tagjai hónapokkal korábban ígéretekkel vették rá a 24 éves nőt, hogy költözzön hozzájuk. Ezután azonban kihasználták, mosto­ha körülmények között lakott náluk, kölcsönök felvételére kényszerí­tették, majd a pénzét elvették, valamint rendszeresen bántalmazták, éheztették. Fény derült arra is, hogy 2015-ben hasonló körülmények között szállásoltak el egy férfit, akit ugyancsak megfosztottak személyi szabad­ságától, dolgoztatták, bántalmazták, éheztették. Őt is rákényszerítették, hogy kölcsönöket vegyen fel, a pénzt pedig elvették tőle, végül harmadik próbálkozásra tudott megszökni, hogy rendőri segítséget kérjen. Pirger Csaba hozzátette: felmerült a gyanúja annak, hogy koráb­ban szintén sanyarú körülmények között tartottak még egy férfit, aki ugyancsak leromlott egészségi állapotban került kórházba, és ott nem sokkal később meghalt. A Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján a társtettesként elkö­vetett emberkereskedelem bűntettével gyanúsítható családtagok közül hármat letartóztattak, egynek pedig elrendelték a bűnügyi felügyeletét. Alaposan feltehető, hogy összebeszéléssel, áldozataik megfélemlítésével az eljárást megnehezítenék, a fiatal nő ugyanis a szembesítéskor, fenyegetések hatására visszavonta terhelő vallomását - jelezte a szóvivő. (MTI) Az Egyesült Államok visszatért Közép-Európába A transzatlanti kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta Szijjártó Péter Washingtonban Budapest számára fontosak a transzatlanti kapcsolatok - mondta Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter szerda este egy washingtoni konferencián. A politikus az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű, biztonsági és fenn­tartható fejlődéssel foglalkozó kutatóintézet, a GLOBSEC közös rendezvényén vett részt. A kétnapos konferencia, amelyen miniszterek, politikai elemzők, nagykövetek vettek részt, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsola­tát vizsgálta. Philip T. Reeker, az amerikai külügyminisz­térium Európáért és Ázsiáért felelős ügyveze­tő államtitkára - aki diplomataként dolgozott Budapesten - azt hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államokat és Közép-Európát egy sor alap­vető érték köti össze. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az amerikai politika elhanyagolta ezt a térséget, de Washington most az évekig tartó érdektelenség és alkalmi nézetkülönbségek után visszatért Közép-Európába. „Nem kétséges, hogy egyes közép-európai NATO-szövetségeseink - és erre Magyaror­szág a nyilvánvaló példa - úgy érezték, hogy kapcsolataink megfeneklettek és feszültek lettek” - fogalmazott Reeker. Leszögezte: a Trump-kormányzat elvi alapokon nyugvó poli­tika mellett kötelezte el magát. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: „Néhány évvel ezelőtt még azzal kellett szem­besülnünk, hogy nem vagyunk az amerikai külpolitika radarjában.” Hozzáfűzte: „Boldogok vagyunk, hogy Közép-Európával most stratégiai fontosságú térségként számolnak.” Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter és Ales Chmelas cseh külügyminiszter-helyettes egyaránt a transzatlanti viszony erősítése mellett tett hitet. A lengyel diplomácia vezetője létfon­tosságúnak nevezte e kapcsolatokat. A konferencián szóba kerültek energiabiz­tonsági kérdések és a 12 országot összefogó Három Tenger Kezdeményezés nevű gazdasági együttműködés is. Szijjártó Péter kiemelte: „Könnyű energia­függetlenségről beszélni, de az Egyesült Államo­kon és az európai szövetségeseken a sor, hogy lépjenek ez ügyben.” A miniszter emlékeztetett arra, hogy vannak ugyan tervek új vezetékek megépítésére, például Horvátországban, de amíg ezek nem valósulnak meg, addig Magyar­­ország kénytelen orosz gázt vásárolni. „Az infrastruktúra ezt diktálja” - fogal­mazott. A miniszter - kérdésre válaszolva - kitért a jogállamiságot firtató felvetésekre is. „Amikor támadnak bennünket, mindig azt mondom: említsenek akár egyetlen konkrét példát is! Bármilyen kormányról is legyen szó, ha megsértené a demokratikus normákat, nem választanák meg háromszor is” - szögezte le. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azzal egészítette ki: „azért támadnak bennünket, mert kormányunkban nem a liberális eszmék az uralkodóak, és mert migránsellenes politi­kát folytatunk”. Az európai parlamenti választásokról, illetve Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élére történt megválasztásáról Szijjártó Péter kifejtette, hogy a közép-európai országoknak is szerepük volt ebben, és növekvő gazdasági ereje és erős összetartása okán a térség az Európai Unió döntéshozó erejévé emelkedett. „Kétségtelenül van befolyásunk az Európai Unió jövőjére” - hangoztatta a magyar diplo­mácia vezetője. (MTI) Szijjártó Péter felszólal az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű GLOBSEC közös rendez­vényén Washingtonban. Mellette Jacek Czaputowicz és Ales Chmelar kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 RÖVIDEN Belgrádba utazik Áder János hétfőn A szerb fővárosba utazik Áder János köztársasági elnök július 22-én - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön. A közlemény szerint a köztársasági elnök szerb kollégájá­val, Aleksandar Vucictyal felavatja Hunyadi János szobrát a zimonyi Duna-parton. Hunyadi János szobrának felavatásá­val magyarok és szerbek együtt tisztelegnek Nándorfehérvár védői előtt, akik 1456-ban életüket áldozták a hősies küzde­lemben, és megemlékeznek a július 22-i diadalról, amelyre egész Európa felfigyelt - tették hozzá. (MTI) Menczer: A kerítés ott marad, ahol­ van A migráció biztonsági kockázat - jelentette ki szerdán a Face­­bookon közzétett nyilatkozatában a Külgazdasági és Külügy­minisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Menczer Tamás ezt arra reagálva közölte, hogy Felipe González Morales, az ENSZ jelentéstevője közleményt adott ki magyarországi vizsgálódásáról. Ebben az államtitkár szerint a jelentéstevő bírálja az országot azért, mert a migráci­óra biztonsági kockázatként tekint. Az ENSZ jelentéstevője „bírál minket azért is, mert a migrá­ciós válságról, migrációs krízisről beszélünk” - mondta Menczer Tamás, kiemelve: „azért beszélünk erről, mert ez az igazság”. „A migráció nem egy megoldott kérdés, a migráció a probléma. Jelenleg is a legóvatosabb becslések szerint is 30- 35 millió olyan ember él Európa keleti és déli szomszédságá­ban, akik bármikor hozhatnak olyan döntést, hogy elindulnak Európa felé” - hangsúlyozta az államtitkár. „Továbbá az ENSZ jelentéstevője kritizál bennünket azért is, mert nem engedjük azt, hogy a migránsok szabadon mozog­janak Magyarországon. Kritizál bennünket a kerítés miatt, a tranzitzónák miatt” - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: a kerítés ott marad, ahol van, mert a magyar emberek biztonsá­gát szolgálja” - mondta az államtitkár. (MTI) Megelőlegezett a bizalom Von der Leyennek A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobb­oldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke - jelen­tette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje, a kormánypárti európai parla­menti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke. Közölte: „van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom”. (MTI) Az EP döntött az alelnökök feladatköreiről Az Európai Parlament elnöksége csütörtöki ülésén döntött az uniós képviselő-testület alelnökeinek következő két és fél évre szóló portfolióiról. A fideszes Járóka Lívia megtartotta eddigi portfolióit, egyebek mellett az EP ellenőrző testületének elnö­ke marad, Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének pedig a Régiók Bizottságával, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való kapcsolattartás lesz egyik fő feladata. Járóka Lívia az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az Európai Parlament ellenőrző testületének elnöke marad, vala­mint megtartotta a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnöki funkcióját is. A néppárti képviselő helyettesíti az uniós parlament elnökét a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatokban, továbbá tagja maradt az épületekkel, közle­kedéssel és a környezetbarát parlamenttel foglalkozó munka­­csoportnak, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak, illetve az Európai Polgári Díj kuratóriumának. Dobrev Klára az MTI-nek elmondta, alelnökként az Európai Unió önkormányzatiságért felelős intézményével, a Régiók Bizottságával, valamint a munkaadókkal, munkavállalókkal, szakszervezetekkel foglalkozó Gazdasági és Szociális Bizott­sággal való kapcsolattartás lesz az egyik fő feladata. Hozzá tartozik majd a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) való kapcsolattartás, valamint a keleti partnerországok képvi­selőiből álló Euronest Parlamenti Közgyűlés koordinálása is. Helyet foglal az Európai Polgári Díj nyerteseiről döntő kura­tóriumban, valamint felügyeli a Brüsszelben található Európai Történelem Háza munkáját - közölte a képviselő. (MTI) Nem módosulhat a román alaptörvény A román alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütköző­nek minősítette csütörtökön azokat az alkotmánymódosító törvénytervezeteket, amelyekkel a május 26-i korrupcióelle­nes népszavazáson kifejezett népakaratot építenék be a román alaptörvénybe. Román médiaértesülések szerint a taláros testület mind a szociálliberális kormánytöbbség, mind a jobbközép ellenzék tervezetében azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrup­ciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék. (MTI)

Next